Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A MODERNITÁS TÉRBELI ARCHITEKTÚRÁJAA MODERNITÁS TÉRBELI ARCHITEKTÚRÁJA Berger ViktorBerger Viktor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A MODERNITÁS TÉRBELI ARCHITEKTÚRÁJAA MODERNITÁS TÉRBELI ARCHITEKTÚRÁJA Berger ViktorBerger Viktor."— Előadás másolata:

1 A MODERNITÁS TÉRBELI ARCHITEKTÚRÁJAA MODERNITÁS TÉRBELI ARCHITEKTÚRÁJA Berger ViktorBerger Viktor

2 A TÉRBELI FORDULATA TÉRBELI FORDULAT • 1980-as évek végétől (többek között Edward Soja, David Harvey művei nyomán) • Transz-, interdiszciplináris térparadigma igényével lépett fel. • Igény a perspektívaváltásra: tér kategóriájának nagyobb figyelmet kell szentelni.

3 A TÉRBELI FORDULAT SOJA SZERINTA TÉRBELI FORDULAT SOJA SZERINT • Vom „Zeitgeist” zum „Raumgeist”. New Twists on the Spatial Turn (2008) • Térbeli fordulat mint a 20. század talán legjelentősebb intellektuális fejleménye. • Nyugati civilizáció és tudományosság a 19. századtól: térfeledés (idő kategóriája kerül uralomra mindenhol) • ugyanolyan fontos idő és tér, de mivel eddig az időt privilegizálták, egyelőre a teret kell az előtérbe helyezni, hogy helyrejöjjön az egyensúly

4 A TÉRBELI FORDULAT SOJA SZERINTA TÉRBELI FORDULAT SOJA SZERINT A térbeli fordulat mint „paradigma”: – A társadalmilag létrehozott térre fókuszál (nem a fizika elméleti terére, nem természeti térre stb.) – A (társadalmi) tér társadalmi termelése (Lefebvre) – Nincsenek nem térbeli társadalmi viszonyok – Társadalmi-térbeli dialektika: • A társadalmi folyamatok térbeli formákat alakítanak ki, hatással vannak a térre. • A térbeli folyamatok/térbeliség maga is strukturálja a társadalmi viszonyokat.

5 PROBLÉMÁK a)Interdiszciplináris tudomány kíván lenni, de valójában a földrajztudományra és a szociológiára van szabva. b)Nincs a tér vizsgálatának egységes módja, következésképpen egységes térparadigma sem lehetséges c)Mást és mást jelent a tér fogalma a különböző tudományokban (városi tér, társadalmi tér, műalkotások tere)

6 MIT LEHET TENNI?MIT LEHET TENNI? • A szociológia és a geográfia számára, ha a térrel kíván foglalkozni, megfelelő az a térfogalom, amit Soja kínál (társadalmilag termelt tér). • A többi tudományra viszont nem kellene megpróbálni ráerőltetni ugyanezt, bontakoztassák ki a saját térfogalmukat. • Így viszont a térbeli fordulat címkéje válik feleslegessé. • Szociológia: társadalmiság és térbeliség dialektikáját érdemes vizsgálni, nem szükséges egy sok diszciplínára kiterjesztendő átfogó paradigmává stilizálni ezt a szemléletmódot. • Érdemesebb ezt a szemléletmódot társadalmi elemzések számára kamatoztatni.

7 MODERNITÁS ÉS TÉRBELISÉGMODERNITÁS ÉS TÉRBELISÉG • A modernség térbeli alakzatainak vizsgálata népszerű téma a társadalomtudósok körében • Változatos elgondolások. • A kifejtés menete: – Néhány jelentős és nagy hatást kiváltó koncepció ismertetése. – Majd annak a kérdésnek a tárgyalása, hogy a változatosság ellenére lehetséges-e létrehozni belőlük egy értelmes szintézist?

8 MODERNITÁS ÉS TÉRBELISÉGMODERNITÁS ÉS TÉRBELISÉG • Michel Foucault: – A modernitás térszervezési eljárásai a hatalom és a fegyelmezés kontextusában értelmezhetők. – fegyelmező terek kialakítása – prototípusa: Jeremy Bentham Panopticon-tervezete (tökéletes felügyelet)

9

10 • a modernitás sajátos fegyelmező terekkel jellemezhető: börtön, iskola, pszichiátria (folyamatos individualizáló felügyeletgyakorlás) • e térbeli szervezési elvek csupán egy szélesebb diszciplinarizálódási folyamat elemei voltak: apró fegyelmezési technikák elszaporodása az egész társadalomban

11 MICHEL DE CERTEAUMICHEL DE CERTEAU • A cselekvés művészete (1981) • Nagyvárosi tér mint fegyelmező/felügyeleti tér. – Panoptikusság: átlátható, szabályos struktúrára törekvés a várostervezés során – Ideális az emberek felügyelete és igazgatása szempontjából. • A városi tér felhasználói nem pusztán elszenvedői a felügyeletnek – Aktivitás – Kreativitás, önkényes jelentésalkotás

12 HENRI LEFEBVREHENRI LEFEBVRE • The Production of Space (1974) • A tér nem valami adott, valóban létező dolog. • A teret létrehozzunk, társadalmilag termeljük, és fordítva: a tér az a médium, amely strukturálja a társadalmi viszonyokat. • Minden társadalom saját térbeliséggel rendelkezik. • Ily módon ragadható meg a történelmi változás.

13 HENRI LEFEBVREHENRI LEFEBVRE • A koraújkortól a 19. századig tartó formáció tere a perspektivikus tér volt – Egy koherens egészet képezett a város, amely megengedte az embereknek, hogy éljenek benne, megértsék és termeljék a várost – (összhangban volt a tér társadalmi termelésének 3 momentuma: a tér anyagi termelése, a térre vonatkozó tudás termelése és a jelentéstermelés, azaz ahogyan megélték a teret).

14 HENRI LEFEBVREHENRI LEFEBVRE A 20. században megváltozik a helyzet: • A kifejlett kapitalista társadalom tere az absztrakt tér, mely egyszerre homogén és fragmentált – Homogén, mert a tér áruvá vált, betagozódott az áruforgalomba (minden ekvivalens, minden cserélhető) – Fragmentált, mert telkek és parcellák alkotják • Ez a homogén és fragmentált tér ugyanakkor globálissá is vált. • Összességében: racionális térkoncepciók alapján termelik a társadalmi teret, de közben kiürülnek a tér megélésének, a jelentéstermelésnek a lehetőségei. • Ezt a teret úgy szervezik meg, hogy a használói passzivitásra legyenek ítélve (programozott mindennapiság)

15 POSZTMODERN SZERZŐKPOSZTMODERN SZERZŐK • Deterritorializáció tézise: – A térbeli kötöttségektől való eloldódás a 20. század második felében – Úgy tűnik, mintha megszűnne a távolság jelentősége – A telekommunikáció, a közlekedés, az információátvitel fejlődése összepréselte a világot – Paul Virilio: a nagy sebesség felemészti a teret: a tér átadja a helyét az időnek

16 POSZTMODERN SZERZŐKPOSZTMODERN SZERZŐK • David Harvey: – The Condition of Postmodernity (1989) – A kommunikáció függetleníteni tudta magát a távolságtól, szállítási eszközök tökéletesedése: Térbeli akadályok leomlása – A kapitalizmus globálissá válik, létrejön a „globális falu” – Hasonló kettősség, mint Lefebvre-nél: • Létrejön a termelés térbeli szétszórtsága, amit az azonnali kommunikáció tesz lehetővé • Mégsem esik szét, hiszen a világ össze lett „préselve” – Paradoxon: ahogy csökken a földrajzi akadályok jelentősége, úgy válik a tőke egyre érzékenyebbé a helyi különbségek iránt – Ez versenyt indít be az egyes helyek részéről, hogy vonzóvá tegyék önmagukat mások rovására a tőke számára. – Kapitalizmus: terek termelésének és rombolásának állandó folyamata

17 Manuel Castells • Space of flows • A posztmodern információs társadalmat különféle áramlások uralják: információk, képzetek, tőke, áruk globális áramlása • Át kell alakítanunk a térről alkotott elképzelésünket: – A hálózatokra és a kölcsönhatásokra kell koncentrálni, ezek határozzák meg a helyeken keresztül folyó áramlást – Másrészt az áramlások tere helyeken alapszik, ezek az elosztási központjaik (míg mások, amelyek kiszorulnak az áramlásból, periférikussá válnak) – Új életstílusok alakulnak ki az áramlások környékén

18 KÜLÖNBSÉGEK • Más korszakokra. • Egyesek kiemelik a racionális térkoncepciók fontosságát (Lefebvre, de Certeau, Foucault) • Mások mintha a tér eltűnéséről szólnának: mintha már nem is létezne tér

19 SZINTÉZIS LEHETŐSÉGE?SZINTÉZIS LEHETŐSÉGE? Martina Löw • Raumsoziologie (2001) • Relacionális térfogalomra van szükség: – tér mint tartály helyett tér mint asszociáció – Az egymással kölcsönhatásban lévő emberek és dolgok összessége – Nem szükségszerűen egyenlő a területtel vagy hellyel (egy helyen akár több tér is) • A divergáló elgondolások összeköthetők.


Letölteni ppt "A MODERNITÁS TÉRBELI ARCHITEKTÚRÁJAA MODERNITÁS TÉRBELI ARCHITEKTÚRÁJA Berger ViktorBerger Viktor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések