Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról? És mit kezdünk vele, mi tanárok, ha megtudjuk?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról? És mit kezdünk vele, mi tanárok, ha megtudjuk?"— Előadás másolata:

1 Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról? És mit kezdünk vele, mi tanárok, ha megtudjuk?

2 Kérdőíves felmérés a Kölcsey Gimnáziumban májusában  A válaszadó tanulók száma: 812 főből 625 fő – a tanulók 76 %-a  A kérdőívben: 21 kérdés szerepelt  Ebből: 10 nyitott 11 zárt (igen/nem vagy válasz-választásos) A nyitott kérdések jelentősége: nem befolyásoltuk a gyerekeket, nem adtunk válasz-alternatívákat, hanem azt kértük, hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg, amit tudnak vagy gondolnak A nyitott kérdések feldolgozása: 5 osztály válaszaiból kiválasztottuk a leggyakoribbakat (a legkeveseb7, a legtöbb 24 féle volt), és annak alapján állítottuk össze az értékelő-lapon a válasz-típusokat

3 1. Fogalmazd meg, hogy szerinted mi az agresszió! Tisztán megfogalmazott válasz ritka volt, legtöbbször az agresszió okát és célját is itt fogalmazta meg, amelyre a 2. ill. a 3. pontban kérdezünk rá. Ebben az esetben a 2. ill. a 3. pont értékelésénél vettük figyelembe a válasz oda tartozó részeit. Leggyakoribb válaszok:  fizikai bántalmazás, fájdalomokozás %  erőszakos, durva megnyilvánulás, magatartás %  szóbeli bántalmazás, hangos beszéd, kiabálás 157 – 25 %  az indulat, düh, feszültség, idegesség egyik kifejezési formája 142 – 22 %  másokra, mások ellen irányul 105 – 16 % Legritkább:  Magunk ellen is irányulhat 8 – 1,2 %  Veszélyes cselekedet 10 – 1.6 %  ráerőltetem másokra az akaratom 19 – 3 %  Nem tudja, nem válaszolt, vagy nem adekvát választ adott 61 – 9,7 %

4 Következtetés: Csak a durvaságot, tettlegességet, kiabálást, az agresszió durva, feltűnő, szélsőséges formáit tekintik agressziónak, és csak azt, ami mások ellen irányul. Alig írták azt, hogy veszélyes, és hogy az agresszió az, hogy mindenáron, a másik rovására is megszerzem azt, amit akarok, vagy ami érdekemben áll, ráerőltetem az akaratomat a másikra. Nincsenek tisztában az agresszió fogalmával, és megnyilvánulási formáinak változatosságával, tehát nem ismerik fel, max. „érzik”, érzékelik, de nem tudatosítják magukban, mikor velük szemben agresszívek vagy amikor ők azok.

5 2. Szerinted mi van az agresszív viselkedés hátterében? (Okok)  Családi okok (családi problémák, körülmények, feszültségek, neveltetés, ahogy vele bántak) 292 – 46 %  Stressz, frusztráció 02 – 16,3 %  Lelki bajok 91 – 14 %  Elfojtott, felgyülemlett érzelmek 77 – 12 %

6 10 % alatti válaszok  Harag, düh 49  Rossz társaság, bandázás, deviancia 45  Elnyomottság, kisebbségi lét 44  Társadalom, társadalmi v. felnőtt minta 32  Önbizalomhiány, kevés v. alacsony önbecsülés, kompenzálás, feltűnési vágy, bizonyítási vágy, megfelelési kényszer 43  Média, sok tévézés, számítógépes játékok 25  Félelem, fenyegetettség 27  Genetika, öröklött hajlamok 23  Igazságtalanságok, igazságérzet, sérelmek 20  Nem tudom 15  Hátrányos helyzet, nélkülözés, rossz körülmények, szegénység 14  Cigányok 11  Unalom 5  Nincs oka 1  Egyéb 67

7 Következtetés  Inkább sablonválaszoknak tekinthetők vagy a médiában hallhatták (családi ok, stb.)  Valójában nincs tisztában vele, hogy az agresszió tanult viselkedés  Nincs más mintája arra, hogy elérje, amit szeretne (szeretetet, figyelmet, nyugalmat, stb.),  Nem tudja kezelni, kontrollálni érzelmeit, reakciói ösztönösek és nem tudatosak.  Azt gondolják, hogy az érzelmeink másoktól függnek, tőlünk függetlenül jönnek létre (mások bosszantanak fel… nem mi magunkat, stb.)  Az agressziónak van oka, ha van ok, van okozat, stb. Ha az okot megszüntetem, megszűnik, stb. Evvel szemben a rendszerszemlélet – ha a rendszer egy elemét változtatod, változik a rendszer, több ok van, egymásra hatások, stb.  Pl. rendszer-agresszió (ez is az, ami most történik – ha nem közös megállapodás útján történik vmi, az agresszív cselekedet)

8 3. Mi a céljuk az embereknek az agresszív viselkedéssel?  Feszültség-levezetés, stressz-levezetés %  Megfélemlítés, félelemkeltés, erőfitogtatás, tekintélyszerzés %  Figyelemfelkeltés, kitűnni, feltűnni vágyás %  Az történjen, amit ők akarnak, másokra kényszeríteni az akaratukat 79-12,6 %  Az igazam érvényesítése, vita, eltérő vélemény kifejezése, meggyőzés %  Önérvényesítés47 - 7,5 %  Hatalmat, befolyást szerezni mások felett, elnyomni őket46  Semmi, nincs oka, ok nélkül történik38  Egyéb32  Nem tudom31  Probléma-, konfliktus-megoldás27  Öncél, szórakozás, unaloműzés20  Önvédelem18  „Visszaadni”, megtorolni a rajta esett sérelmet, 13  Fájdalmat okozni másoknak12  Az érzések kifejezése7  Büntetés5

9 4. Te agresszív embernek tekinted magadat? 493 – 78 % nem tekinti magát agresszívnek 92 – 14 % tekinti magát agresszívnek 5. Szerinted jellemző a mi iskolánkra az agresszió? 495 – 79 % nem jellemző % jellemző Következtetés: ha azt vesszük figyelembe, amit ők agressziónak tekintenek, akkor a válasz adekvát

10 6. Ha a válaszod igen, akkor milyen mértékűnek érzékeled? – nagyon sokszor tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 3 – 0,4 % – sokszor tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat % – tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 72 – 0,11 % – ritkán tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 64 – 10 % Következtetés: az előző kérdéssel adekvát a válaszok aránya, és az is, hogy sokan 472-en 75 % nem is válaszoltak a kérdésre

11 7. Inkább a szóbeli vagy inkább a fizikai agresszió fordul elő? • 502 inkább szóbeli 80 % • 20 inkább fizikai 3 % Következtetés: annak ellenére, hogy 75 % válaszolta azt, hogy nem tapasztal agresszív megnyilvánulásokat, 80 % azt írta, hogy „inkább” a szóbeli agresszió jellemző az iskolánkra. 8. Inkább a tanárok vagy inkább a diákok agresszívek? 1. inkább a diákok 243 – 38 % 2. inkább a tanárok 53 – 8 % 3. mind a tanárok, mind a diákok 188 – 30 % Következtetés: megegyezik az előző válasz arányaival: 76 %-ban jeleztek agressziót.

12 9. Előfordul, hogy Te agresszív vagy? 1. igen, gyakran 45 – 7,2 % 2. igen, ritkán 416 – 66 % 3. nem, soha 112 – 17% Következtetés: megegyezik az előző válasz arányaival: 73 %-ban jeleztek agressziót, bár ritkán előforduló arányban. Kérdés: kinek mit jelent a ritka

13 10. Írj le egy a mi iskolánkban jellemzően előforduló agresszív megnyilvánulást!  Nem válaszolt12820 %  Nincs ilyen, nem találkoztam vele9415 %  Megjegyzéseket tesz a másikra, sérteget, minősít, kritizál8814 %  Egyéb8613 %  „Beszólás” 8413%  A tanár hangosan beszél, kiabál, fenyegetőzik, indulatosan kifakad8112 %  Verekedés, rúgás, ütés, harapás, köpés41 6 %  Tolakodás a büfénél27 4 %  Diák szemtelen 13 2 %  Tanár ráerőlteti a véleményét, igazát a diákra, nem hallgatja meg a diákot10 1,6 %  Kiközösítés91 4 %  Fegyelmezés6  „Benézés”2  Portásnő dirigál, kiabál1 Következtetés: a vastagon szedettek teszik ki a jellemző agresszív megnyilvánulásokat, úgy hogy az agressziónak csak a durva, erőteljes megnyilvánulásokat tekintik a diákok (lásd 1.pont) Összhangban van a szóbeli agresszió arányával, de 6 % fizikai agresszió magas, min. 41 ilyen eset már előfordult  41 gyerek írta, hogy van ilyen.

14 11. Írj le egy rád jellemző agresszív megnyilvánulást!  Kiabálás, üvöltözés, hangos beszéd, veszekedés18028 %  Nem válaszolt11217  Nincs ilyen6610  Káromkodás, csúnya beszéd6310  „Beszólás”, szemtelenkedés, visszabeszélés579  Egyéb528  Verekedés, rúgás, ütés, pofozkodás, harapás, köpés345,4  Bunkóság, udvariatlanság233,6  Csipkelődés, szekálás162,5  Passzivitás, duzzogás, mormogás162,5  Magamba fojtom132  „Viszont-agresszió”132  Keménykedés, „leoltás”, lökdösődés111,7  Testvéremmel, szülőmmel, kutyámmal, stb. durva vagyok111,7  „Benézés”3

15 Következtetés:  A nem válaszolók, és a „nincs ilyen” választ adók száma megegyezik a „soha nem vagyok agresszív” választ adókéval.  Valószínűleg fogaluk sincs arról, amikor azok.  80%-a a válaszadóknak viszont az agresszió változatos módjait alkalmazza a verekedéstől (5,4%) a kiabáláson, káromkodáson, szekáláson át.  Ezzel függ össze a 12. és a 14. kérdés, hogy mit kezd az agressziójával, illetve mit gondol annak létjogosultságáról.

16 12. Szerinted van olyan helyzet, amelyben jogos az agresszió?  van 384 – 61 %  nincs % Következtetés:  80%-nak vannak agresszív megnyilvánulásai, és 40 % mondja, hogy nincs olyan helyzet, amelyben jogos lenne az agresszió. Ez azt jelenti, hogy tudja, hogy nem kellene így viselkednie, és mégis előfordul, hogy így tesz.  Nem ismeri, nem tudja, hogy mit tehet abban a helyzetben mást, nincs választási lehetősége, reaktív módon reagál  ahogyan szokta, látta, tanulta  Figyelemre méltó a 60 %-os igen válasz, és az indoklás!  eszköztelenséget mutat vagy alacsony önértékelést vagy mindkettőt együtt.

17 13. Ha van ilyen helyzet, írd le, hogy szerinted mi az!  Önvédelem8413 %  Nincs ilyen7311  Nem válaszolt és bejelölte az igen választ az előző kérdésnél54 8  Viszontagresszió416,5  Igazságtalanság406,4  Ha nincs más megoldás, nincs más eszköz325  Szeretteink vagy mások megvédése294,6  Ha provokálnak, piszkálnak294,6  Egyéb29 4,6  Ha sértegetnek, ha sérelem ér223,5  Ha valaki nem ért a szóból, hiába kérik, nem hallja meg223,5  Ha diákok fegyelmezetlenek, a tanárnak rendet kell teremtenie valahogy81,2  Tehetetlenség61  Ha becsapnak50,8  Kezdeményezés a sportban20,3

18 14. Szánnál-e időt arra a szabadidődből, hogy foglalkozz viselkedési minták felismerésével és tanulásával?  igen 263 – 42 %  nem328 – 52 % Következtetés:  Több mint a fele nem foglalkozna. Válaszaikból kiderül, hogy  más dolgokat előbbre sorolnak, más értékek fontosak számukra: Nincs időm, fontosabb dolgom van ennél, stb.  változtathatatlannak vagy természetesnek gondolják (  kivonják belőle a saját felelősségüket)  tudomásul veszik, elfogadják, megszokták, hogy így van, alkalmazkodnak a szűkebb és tágabb környezeti mintákhoz.  Az igent válaszolók sem azért foglalkoznának vele, mert zavarja, akadályozza őket, ezek mindössze 12-en vannak, hanem inkább önismereti, pszich. édeklődésből. (Kíváncsi vagyok, érdekel, hasznos, stb.)

19 14. Szánnál-e időt arra a szabadidődből, hogy foglalkozz viselkedési minták felismerésével és tanulásával?  igen – 263 – 42 %  nem – 328 – 52 % Következtetés: Több mint a fele nem foglalkozna. Válaszaikból kiderül, hogy  más dolgokat előbbre sorolnak, más értékek fontosak számukra: Nincs időm, fontosabb dolgom van ennél, stb.  változtathatatlannak vagy természetesnek gondolják (  kivonják belőle a saját felelősségüket)  tudomásul veszik, elfogadják, megszokták, hogy így van, alkalmazkodnak a szűkebb és tágabb környezeti mintákhoz. Az igent válaszolók sem azért foglalkoznának vele, mert zavarja, akadályozza őket, ezek mindössze 12-en vannak, hanem inkább önismereti, pszichológiai édeklődésből. (Kíváncsi vagyok, érdekel, hasznos, stb.)

20 Asszertivitás 16. Hallottál-e az asszertív viselkedésről?  igen 86 – 13 %  nem 477 – 76 % 17. Tudod-e, hogy mit jelent az asszertív viselkedés?  igen 42 – 6,7%  nem 543 – 86 %

21 18. Ha tudod, írd le, hogy szerinted mit jelent az asszertivitás?  Figyelembe veszi a saját és mások érdekeit is5 fő  Magabiztosság, határozott fellépés 5  Erőszakmentesség 3  Igyekszik elérni amit akar, de nem minden áron vagy a másik rovására 2  Nagyon agresszív viselkedés 2  Egyéb23  Önérvényesítés0

22 Következtetés  mindössze 7 diák tudta, hogy mi az asszertivitás  Sokan nem tudják  hiányzik a kultúránkból mind a fogalom, mind az, amit jelent.  A fő cél nem az agresszió elleni küzdelem, hanem az asszertivitás elsajátítása, az ahogyan érdemes viszonyulnunk egymáshoz.  A mit ne csináljunk helyett a mit csináljunk megfogalmazása.

23 Viszonyulásaink Az emberi együttlét módjai  Versengő  győztesek és vesztesek Vagy  Együttműködő Fontos, hogy megkapom-e tőled, amit én akarok, és akarom-e adni, amit te akarsz  ehhez kommunikálnunk kell

24 Viselkedés-típusok 1. Passzív  Fölfedezi, mire van szüksége  Vár és remél, hogy hozzájut ahhoz, amit akar  Kockáztatja, hogy nem kapja meg amit akar  Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz Agresszív  Fölfedezi, mire van szüksége  A szükségleteit bármi áron kielégíti  Kockáztatja a küzdelmet, a vereséget, az ellenséget, a konfliktust  Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz

25 Viselkedés-típusok 2. Asszertív (határozottan állító)  Felfedezi a szükségleteit  Megvizsgálja, hogy hogy juthat hozzá  Szándékozik kielégíteni, de nem mindenáron  De mindenáron kommunikál róla  Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz  Felelősséget vállal a saját életéért  Attitűd és viselkedési forma Az asszertív viselkedés olyan mint a tánc, együtt hozzuk létre:én lépek egyet, te lépsz egyet. Ha várom, hogy Te lépj, az nem passzivitás, ha én lépek, az nem agresszivitás.

26 Az asszertivitás nem azt jelenti, hogy mindent megkapok A hatékonyság nem azt jelenti, hogy az történik, amit én akarok Az asszertív ember ahelyett, hogy  hisz, gondol, feltételez  észlel, tud és felfog

27 Az agresszió  Kényszer,  A megegyezéstől való eltérés, vagy annak hiánya  Én döntöm el, hogy te hogy élsz, mit csinálsz  Lehet nem tudatos is, automatikus, rutinszerű, szokásos

28 Az együttműködés  Alapja a szükséglet és nem a szokás A szokásos viselkedés  Nem kontrollált  Automatikus

29 A viselkedés összetevői:  Cél: mit akarok  Szándék: hogyan akarom  Attitűd: viszonyulás, mely a célban és a szándékban is megnyilvánul  Forma: amit konkrétan meg is teszek, a cselekedet A viselkedés a céltól és a szándéktól függetlenül lehet agresszív (pl. elrántalak a villamos elől, döntök a cselekedetemről és vállalom a felelősséget) Az agresszív vagy a passzív viselkedés nem JÓ vagy ROSSZ viselkedés. Valamihez viszonyítva vagyunk agresszívek, passzívak vagy asszertívek.

30 A szándék Szándékos viselkedés: Tudatában vagyok annak, hogy mit csinálok, megtervezem, és meg is teszem, vállalom érte a felelősséget „Nem szándékos” viselkedés: Nem vagyok tudatában annak, amit teszek, a szokásaim működtetnek, kivonom a felelősséget a cselekedetemből Ha a célomat úgy érem el, hogy valaki más kontójára történik, akkor az agresszió

31 Módszerek az együttműködés és elfogadás elősegítésére  „Nem az számít, amit mondunk, hanem az, amit teszünk” A „rejtett tanterv” tudatosítása  Tanári önismeret fejlesztése. Asszertív minták, technikák elsajátítása. Megtanulni jól bánni magunkkal, nekünk tanároknak is!! Cél: mintaadás, környezeti hatások ellensúlyozása, tanár-diák kapcsolat fejlesztése  A versengés csökkentése és az együttműködés erősítése: kooperatív módszerek alkalmazása a tanórán  Az érzelmi intelligencia fejlesztése: az empátia tanítása  Konfliktuskezelő módszerek oktatása  Rendszeragresszió felismerése, elutasítása  Megtanítani a gyerekeknek a három viselkedési mintát megtanítani, hogy mit is jelent pontosan az agresszió, mert észre sem veszik, mikor azok megtanítani őket az asszertivitás örömére és szabadságára  Gyerekek igényeinek (lásd 3. kérdés) figyelembe vétele

32 Módszerek a Kölcsey Gimnáziumban az agresszió csökkentése érdekében  Diákönkormányzati képzések (kommunikáció és vezetőfejlesztés, kortárs segítői képzések) VKE, Nyitókör Egyesület  Playback-improvizációs szakkör (érzelmek kifejezése, empátia és önismeret fejlesztése)  Drámapedagógiai módszerek alkalmazása a tanítási órán (emberismeret és etika, társadalomismeret, drámaóra, kommunikáció óra)  Interaktív szülői értekezletek a diákok bevonásával  LEÉ-modell tanítása és alkalmazása  VÉM-modell tanítása és alkalmazása  Mediációs eljárások fegyelmi tárgyalás helyett  Szabályok közös kialakítása, büntetés helyett a következmények vállalása  Feladatok delegálása (pl. kirándulás-szervezés, gólyatábor, stb.)

33 Személyes viszonyulás az asszertivitáshoz  Betegséghez vezető út: az ÖNAGRESSZIÓ, rossz önérvényesítés, alacsony önértékelés, mely mind a passzív mind az agresszív ember sajátja  Mindkét viselkedési minta jelzés, hogy az illető nincs rendben, rosszul érzi magát a bőrében, viselkedési és problémamegoldó repertoárja korlátozott, önismerete alulfejlett, nem rendelkezik önreflexiós képességgel, stb.  Cél: egészséges önérvényesítés elsajátítása a JÓL-LÉT elérése


Letölteni ppt "Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról? És mit kezdünk vele, mi tanárok, ha megtudjuk?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések