Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Cséplő Gábor (Szerkesztő:CsGábor) 2011. november 22.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Cséplő Gábor (Szerkesztő:CsGábor) 2011. november 22."— Előadás másolata:

1 A Wikipédia használatának (szerkesztésének és újrafelhasználásának) alapismeretei
Cséplő Gábor (Szerkesztő:CsGábor) 2011. november 22. Wikipédia-szerkesztők, Magyar Wikipédia, Creative Commons Magyarország Egyesület, Cséplő Gábor

2 Mi a Wikipédia? A Wikipédia két dolog egyszerre:
egy online, szabad enciklopédia egy nyílt, online közösség (szerkesztők, olvasók és újrafelhasználók közössége) A „szabad enciklopédia”: szabadon szerkeszthető, bárki bekapcsolódhat a „munkába” szabadon hozzáférhető (interneten, regisztráció nélkül) szabadon másolható, újrafelhasználható (néhány egyszerű feltétel – licencfeltételek – betartása mellett) De: szabadság ≠ anarchia; vannak szabályok, szankciók

3 ...és mi nem a Wikipédia? politikai vitafórum, szószék, csetszoba
rajongói honlap, bulvárújság elektronikus könyvtár, blog, saját honlap, napló linkgyűjtemény, ingyen tárhely, képtár szótár, családfa, szakácskönyv, reklámújság, telefonkönyv... innen-onnan összemásolt, bizonytalan forrású dolgok gyűjtőhelye

4 A magyar Wikipédia számokban
2003. július 8. szócikk naponta 80 új cikk 2000 aktív szerkesztő 500 megerősített szerkesztő 100 járőr 40 adminisztrátor

5 A Wikipédia mint közösség Találkozók, táborok, konferenciák

6 Első lépések Regisztráció Alapszabályok: az öt pillér
A „Szerkessz bátran!” elv Az Olvasó: Ki a célközönség? Kitől kérhetek segítséget?

7 Regisztráció Amire szükség van: szerkesztőnév jelszó
( cím) és semmi másra

8 Milyen szerkesztőnév használható?
Egy jól megválasztott, állandó azonosító megkönnyíti a kommunikációt, segíti az együttműködést a szerkesztőtársakkal. Többen nem ajánlják a teljes polgári név használatát. Tilos használni: közszereplők, híres emberek nevét intézmények, cégek, pártok nevét asd89w43jsw94 provokatív neveket (sértő, vulgáris)

9 Az öt pillér A Wikipédia egy enciklopédia.
A Wikipédia cikkei elfogulatlan (semleges) nézőpontból íródnak. A WP nem foglal állást, több nézőpont esetén mindegyiket bemutatja. A Wikipédia szabadon szerkeszthető, szerkesztői szabad tartalmat hoznak létre. A Wikipédia szerkesztői civilizáltan viselkednek, nyitottak, barátságosak, befogadók. :) A Wikipédiának nincsenek kötött szabályai (kivéve ezt az ötöt). Ne aggódj amiatt, hogy esetleg elhibázol valamit.

10 Szerkessz bátran! Ha bárhol bármi hibát, hiányosságot találsz, bátran javítsd ki, igazítsd ki, egészítsd ki! ...de közben légy körültekintő is. Gervai Péter

11 Az Olvasó A Wikipédia elsősorban nem a szakembereknek készül.
A célközönség: Az adott témában kevéssé jártas, érettségizett, a szakzsargont nem ismerő olvasó.

12 Kitől kérhetek segítséget?
Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek) a WP keresőjébe kell beírni új szerkesztők számára fenntartott üzenőfal kérdezhetsz a tapasztaltabb szerkesztőtársaktól {{Segítséget kérek|CsGábor}} a szerkesztői lapodra kell beírni segítség kérése egy mentortól

13 Kitől kérhetek segítséget?

14 A Wikipédia tisztségviselői
Milyen szerkesztői csoportok alkotják a szerkesztőközösséget? Az egyes csoportokhoz milyen jogosultságok és feladatok tartoznak?

15 Szerkesztői csoportok
anonim szerkesztők szerkesztők megerősített szerkesztők járőrök adminisztrátorok bürokraták IP-ellenőrök Wikitanács-tagok mentorok műhelytagok OTRS-kezelők botgazdák egyesületi tagok egyesület vezetői ...továbbá: vandálok trollok

16 Jogi tudnivalók Milyen szöveg küldhető fel? Milyen kép tölthető fel?
Hogyan használható újra a WP tartalma? Mi az, hogy „szabad tartalom”?

17 Szerzői jogi tudnivalók
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Szjt.) 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik [...] az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. [...] minden szöveg, fénykép, ábra, hanganyag, mozgókép stb. – ha a szerző másként nem rendelkezik – jogvédett

18 Szerzői jogi tudnivalók
A szerző jogai: a mű nyilvánosságra hozatala a mű egységének védelme a név feltüntetésének joga vagyoni jogok a többszörözés joga a terjesztés joga a nyilvános előadás joga az átdolgozás joga a szerzői jogi (túl)szabályozás sok esetben a fejlődés akadálya lehet megoldás: „megengedő szerzői jogok”

19 Licencek néhány jog fenntartva Creative Commons-licencek
minden jog fenntartva jogvédett nincsen jog fenntartva közkincs ...de a szerző nyilatkozhat úgy, hogy bizonyos jogokról lemond. Szjt. alapján minden mű automatikusan jogvédett...

20 CC-licencek

21 Közkincs Egy mű közkincs, ha szerzője közkinccsé nyilvánította
ha a szerző több mint 70 évvel ezelőtt meghalt (Szjt.) ha a szerző ismeretlen, és a művet több mint 70 éve hozták nyilvánosságra (Szjt.) ha a mű nem jogosult védelemre (Szjt.)

22 A Wikipédia szövegeire vonatkozó licenc
CC-BY-SA: Nevezd meg! – Így add tovább! szabadon másolható, terjeszthető származékos mű hozható létre a szerzőt (forrást) meg kell adni az üzleti célú felhasználás nem korlátozott csak ugyanilyen feltételekkel terjeszthető

23 Milyen szöveg küldhető fel? A licencelési nyilatkozat
amit Te írtál, és lemondasz egyes jogokról (CC-BY-SA) amit valaki más írt, és nyilatkozatban lemondott a szerzői jogok egy részéről, azaz a szöveget CC-BY-SA licenc alatt publikálta közkinccsé nyilvánította Licencelési nyilatkozat: „Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.”

24 Milyen kép (médiafájl) tölthető fel?
amit Te készítettél és CC-BY-SA licenc alá helyezed, vagy közkinccsé nyilvánítod amit más készített és licencelési nyilatkozatban CC-BY-SA licenc alá helyezte, vagy közkinccsé nyilvánította, vagy más okból közkincs jogvédett mű nem tölthető fel, kivéve: albumborító, könyvborító: de csak ha külön engedélyezik filmkocka, hangminta: idézésnek minősül

25 Leírólap Összegzés: a mű legfontosabb adatai
leírás (mit látunk a képen?) forrás (saját munka vagy átvétel?) dátum, hely (mikor, hol készült?) szerző vagy szerzők engedély (licencfeltételek) Licenc licencinformációk

26 Az első cikk létrehozása
Miről írhatok szócikket? Miről ne írjak szócikket? Hogyan épül fel egy szócikk? Miért nem látható azonnal a szerkesztésem?

27 Miről írhatok szócikket?
Egy téma akkor alkalmas arra, hogy önálló szócikk szülessen róla, (akkor „nevezetes”) hogyha megbízható másodlagos források feldolgozták azt, ezek a források a tárgytól függetlenek, ezek a források jelentős mértékben (nem triviális említések szintjén) feldolgozták a témát.

28 Miről ne írjak szócikket?
Lehetőleg ne válaszd első cikked témájának: saját magad saját zenekarod, vállalkozásod, klubod, stb. saját magad által írt könyvet, stb. saját kutatási eredményeid Ne válassz olyan témát, amiről csak egy-két mondatot tudsz összeszedni. Ne írj cikket, ha nincsenek hozzá források (ha nem nevezetes). Ne írj olyan cikket, ami már más néven létezik.

29 Miről ne írjak szócikket?
A rosszul megválasztott téma esetleges kellemetlen következménye: a törlési megbeszélés

30 Hogyan épül fel egy szócikk?

31 Hogyan épül fel egy szócikk?

32 Hogyan épül fel egy szócikk?
Források!

33 Hogyan épül fel egy szócikk?
[[belső link]] {{refhely|Forrás rövid neve}} '''Deák János''' (1912–1977) [[Kossuth-díj]]as esztergályos, a [[Ganz–MÁVAG]] művezetője, sztahanovista. Részt vett a [[sztahanovista mozgalom]]ban. Kiemelték, 1952-ben propagandafüzettel népszerűsítették,{{refhely|Fazekas 1952}} 1948 és 1953 között a [[Szabad Nép]] című napilap munkaversennyel kapcsolatos cikkeiben 23 alkalommal [[A legtöbbször hivatkozott élmunkások és sztahanovisták listája|szerepelt]].{{refhely|Tóth 2008}} ben a Vas- és Fémipar Kiváló Dolgozója címmel, 1951-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium Kiváló Dolgozója címmel ismerték el ben megkapta a Kossuth-díj ezüst fokozatát, az indoklás szerint ''„a munkafegyelem megszilárdításáért, a 480 perc teljes kihasználásával kapcsolatos mozgalom elindításáért, kimagasló termelési eredményeiért”''.{{refhely|Darvasné–Klement–Terjék}} '''félkövér''' ''dőlt''

34 Hogyan épül fel egy szócikk?
== Jegyzetek == {{jegyzetek}} == Források == * {{hely|Darvasné–Klement–Terjék}} {{KÁDAlm|1|151}} * {{hely|Fazekas 1952}} Fazekas Márton: ''Deák János Kossuth-díjas művezető élete, mozgalma és munkamódszere'', Budapest: Népszava, 1952 * {{hely|Tóth 2008}} {{Tóth lábjegyzet}} == További információk == * ''Kossuth-díj 1952.'', Magyar Filmhíradó, 1952/13. (1952. március) [http://www.filmintezet.hu online összefoglaló] [[Kategória:Kossuth-díjasok]] [[Kategória:Magyar szakmunkások]] {{jegyzetek}} {{hely|Forrás rövid neve}} [[Kategória:Kategórianév]]

35 Források megadása (problémafelvetés)
A források megadása kötelező irányelv Ugyanakkor a forrásmegadás módja nincs szabályozva. Nem készült átfogó útmutató vagy irányelv a források formai és tartalmi követelményeiről. Vannak angolból átvett forrássablonok, ezek angol szabványok/szokások szerint működnek... Számtalan idézési formula létezik. Ezeket vegyesen használjuk. Könyv, folyóirat, újságcikk (internetes és nyomtatott), szakblog, riport, dokumentumfilm, tévéhíradó, rádióműsor, YouTube-videó, Facebook-profil stb. stb. – Hogyan hivatkozzak rájuk? Megoldás: szabványszerű, részletes ajánlás kidolgozása (vagy meglévő szabvány átvétele, bevezetése)

36 Változtatások elmentése A szerkesztési összefoglaló
Lap mentése = Változtatások CC-licenc alá helyezése

37 Miért nem látható azonnal a szerkesztésem?
Cikkek lehetséges állapotai: ellenőrizetlen megtekintett (ellenőrzött) kiemelt Megtekintett lap: egy járőr látta, átolvasta, és nem talált benne (szakértelem nélkül is) nyilvánvaló hibát nem található benne vandalizmus, jogsértő tartalom, próbaszerkesztés, reklám stb.

38 A Wikipédia tartalmának újrafelhasználása
Hogyan hivatkozzak a WP-cikkre? Felhasználhatom-e az egyetemi dolgozatokhoz?

39 Hogyan használható fel újra a Wikipédia tartalma?
Szöveg: A CC-BY-SA licenc feltételei szerint. Kép: Az adott kép leírólapján megadott licencfeltételek szerint.

40 Felhasználhatom-e az egyetemi dolgozatokhoz?
Erősen függ az oktató értékítéletétől: Megbízható-e, amit „névtelenek” írnak? (Válasz: Megbízhatóbb-e, amit egyetlen ember lektorál?) Van olyan egyetem, ahol kifejezetten megtiltják. A Wikipédia másodlagos forrás. forráskritika Ami biztos: Közvetve jól használható. A WP kiváló – sokszor megkerülhetetlen – kiindulási alap lehet egy kutatómunka előkészítéséhez, egy dolgozat megírásához. A cikkekhez tartozó irodalomjegyzék is hasznos lehet: Ezek már elsődleges források.

41 Felhasználhatom-e az egyetemi dolgozatokhoz?
Vizi E. Szilveszter: „Használom a Wikipédiát. A Wikipédia nem más, mint az emberiség közös memóriája.”

42 „{{Segítséget kérek|CsGábor}}”
Köszönöm a figyelmet! „{{Segítséget kérek|CsGábor}}”


Letölteni ppt "Cséplő Gábor (Szerkesztő:CsGábor) 2011. november 22."

Hasonló előadás


Google Hirdetések