Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné Önismeret és kapcsolat Összeállította: Gyimóthy Gábor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné Önismeret és kapcsolat Összeállította: Gyimóthy Gábor."— Előadás másolata:

1 A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné Önismeret és kapcsolat Összeállította: Gyimóthy Gábor

2 Önismeret és kapcsolat SEGÍTŐKLIENS GRAFOLÓGUSDUCTOR  EGÉSZSÉG  KRÍZIS  SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉS  ÉN EGÉSZSÉGE  ÉN-TE VISZONY EGÉSZSÉGE  ÉN-KÖRNYEZET VISZONYÁNAK EGÉSZSÉGE

3 Kérdések, melyek segítik fejlődésünket Dr. Bagdy Emőke  A szakmai személyiség gondozásának és fejlődésének lehetősége: szupervízió

4

5 Egészség  Freud: egészséges az, aki dolgozni és szeretni tud  WHO (1946): „Az egészségen teljes fizikai, mentális és szociális jólétet értünk, s nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát.”  Fritz Riemann ( ): A szorongás alapformái c. munkája alapján

6 A félelem alaptípusai  Fritz Riemann: A félelem alaptípusai  Egyensúlyra törekvés

7 Az egészség tehát:  Egymás ellen ható erők dinamikus egyensúlya  Azaz egyensúlyra törekvés

8 Christinasen-Carnap féle koordinátarendszeres értékelés

9 Alfonz Lüke diagrammja •Előzmény: Csirszka 4-es Struktúrája •Intellektus •Emóciók •Lelki energiák •Autonómia

10 A lelki egészség definíciója 3 fő tényező:  Énerő  Fejlett személyiség  Lelki tünetmentesség

11  Pozitív életérzéssel járó folyamategyensúly  Egyfajta viselkedés, amellyel az egyén biztosítja belső stabilitását és a társadalomban elfoglalt helyét a szüntelen változások közepette is.

12  A lelki egészség elősegíti az értelmes életet.  A lelki egészség érték, amely más értékek megközelítését is elősegíti.

13 Azaz a lelkileg egészséges embernek:  Jó a teherbírása  A rosszat jóra tudja fordítani  Nem csügged el  Bátor  Jókedvű  Leleményes  Van felelősségtudata  Emlékszik a múltra és készül a jövőre.

14 Tudor (1996) szerint a lelki egészség jellemzői  Megküzdési képesség  Képesség a fejlődésre, változásra, alkalmazkodásra  Motiváltság  Énkép, önismeret  Pozitív önértékelés, harmonikus identitás  Feszültségkezelés  Autonómia  Szociális, társadalmi szerepek felvállalása  Vö. grafológiai elemzési síkok, személyiség területek.

15 Lelki zavar, probléma  LELKI ZAVAR  A személy számára szenvedést okoz, és a mindennapi életvitelben akadályozza.  LELKI PROBLÉMA  Ha az életvitel folytatható, lelki problémáról beszélünk. A segítő foglalkozások - a grafológia, a mentálhigiéné is - főként ezen a területen fejtik ki tevékenységüket.

16 Krízis  A görög „krizisz” szó jelentése: döntés, fordulópont.  A kríziselmélet megjelenése Lindemanntól származik. Egy 1942-ben történt bostoni tűzeset kapcsán.  Az eddigi megküzdési módok nem működnek (Caplan)  Az eseményt sem megoldani, sem megkerülni nem tudja, élete központi kérdésévé válik.

17 Krízis  A krízis mélységét a személy aktuális lelkiállapota, stabilitása, érzékenysége határozza meg.  A krízis önmagában nem betegség, 6-8 hétig tart.  Válsághelyzet (öngyilkossági késztetések jeleire figyelni!), de a fejlődés lehetőségévé is válhat.

18 Krízis A krízis kiváltója lehet:  Veszteség  Konfliktus Caplan akcidentális (járulékos) és fejlődési krízist különít el.

19  A veszteség tárgya a személy részéről érzelmekkel átitatott, ezért nehéz az elengedés. –Ilyen krízis például egy szeretett személy elvesztése, munkahely, egészség, egzisztencia elvesztése, de ilyen külső helyzet egy katasztrófa elszenvedése is.

20  Konfliktus esetén a személyiségben ellentétes belső követelmények állnak egymással szemben (pl. vágy és morális követelmények, ill. két ellenmondásos érzelem). –Ilyen krízisek például az életkori krízisek (ld. fejlődéslélektan).

21 A mentélhigiéné funkcionális meghatározása  A mentálhigiéné a lelkileg egészséges személyiség kialakítására,  valamint a társadalom egészséges működésmódjára irányuló erőfeszítések közös elnevezése. –Magába foglalja a politikai cselekvés, a vallásgyakorlás, a szociális gondoskodás, a gyógyítás, a közművelődés, az oktatás, a törvénykezési-és joggyakorlat, a tömegtájékoztatás, a természetes és mesterséges csoportok, valamint a közösségek működésének területeit.

22 Az Enciclopedia Britannica meghatározása  Enciklopedia Britannica: „ a mentálhigiéné a lelki egészség megőrzésének, valamint annak a tudománya, hogyan lehet megakadályozni a pszichózis és egyéb lelki betegségek kifejlődését..”

23 A mentálhigiéné feladata és ismérve  A mentálhigiéné eredeti feladata a primer prevenció, és a társadalom lelki egészségének védelme.  Interdiszciplinális működés: kapcsolat a segítő szakemberek közt.

24 Prevenció Primér prevenció (elsődleges megelőzés):  A kóros folyamatok elindulásának megakadályozására vagy megszüntetésére irányul. –Példa egy tanár esetében: öntevékenységek rendszerét bővíteni, önértékelés, önbizalom növelése, nyitottság a gyermek felé, pozitív mozzanatok megerősítése.

25 Prevenció Secunder prevenció (másodlagos megelőzés):  Az elindult kórfolyamat megállítása, korai kezelésbevétel, kockázati tényezők kezelése. –Példa: felfigyelni arra, és utánanézni, miért teljesít rosszabbul a gyermek.

26 Prevenció Tercier prevenció (harmadlagos megelőzés):  A kórfolyamat adekvát (megfelelő) kezelése, gondozása és rehabilitációja, lehetőség szerint javítani az életminőséget, illetve megelőzni a visszaesést. –Példa: a felszínre törő stressz, devianciák, agresszió felismerése és a gyermek megfelelő szakemberhez irányítása.

27 A mentálhigiénés szemléletű szakember  A mentálhigiénés szemléletű szakember általában saját szakmai eszköztárát használja +  A teljes embert szemléli, nem csak a problémát figyeli, hanem az érzéseit kifejező egész embert.  Más szakterület szakemberivel tartja a kapcsolatot (interdiszciplináris), túllát saját szakterületén, több tudomány ismereteinek integrálása, de nem lépi át saját határait.

28  Tudja, mikor legyen direktív (irányító, beavatkozó), mikor legyen non-direktív.  A személy mellé áll, ezzel csökkenti szorongását és fölébreszti a másik ember belső erejét, saját tudását, megküzdő képességét. Növeli a másik ember autonómiáját.

29 A mentálhigiénés szemléletű szakemberA mentálhigiénés szemléletű szakemberA mentálhigiénés szemléletű szakemberA mentálhigiénés szemléletű szakember  Az ép személyiségrészt figyeli, nem az esetleges betegséget. Egészségközpontú, preventív.  Holisztikus szemléletű, összefüggéseket kereső.  Önmagára és a társadalomra reagáló, reflektív.  Segít (újra) kapcsolatot találni a környezettel, társadalommal.  Az élet értelme, az értelmes élet felé irányulás.

30 Segítő foglalkozás, segítő kapcsolat Carl Rogers Carl R. Rogers ( ) amerikai pszichoterapeuta munkásságából kiindulva a segítő (célzott) beszélgetés jellemzői:  Non-direktív, nem irányított beszélgetés. A kliens irányítja a beszélgetés témáját.  Empátia, a kliens vonatkoztatási keretében maradás, alkalmazkodás az ő világához, saját nyelvén értsük meg  Nem a tartalomra, hanem a megjelenő érzelmekre való odafigyelés, azok visszatükrözése. Nincs kíváncsiskodás, kérdezősködés

31 Carl RogersCarl RogersCarl RogersCarl Rogers  Hitelesség (a segítő figyeljen vakfoltjaira!)  Teljes elfogadás, nyílt érdeklődés, melléállás  Soha nincs erkölcsi, morális ítélkezés  Egyenrangúság  Betegközpontú (nem betegségközpontú), nincs megbélyegzés a diagnózis által  Maradjunk objektívek, bár érzelmileg bevonódunk a kontroll megtartásával

32 A segítő kapcsolat pszichológiája Dr. Bagdy Emőke  A segítő pálya felé terelő tényezők  James Guy (1987) - Diszfunkcionális indítékok:  Érzelmi probléma  Helyettesítő helyzetmegoldás (másokon átélni az életet) - Magányosság, elszigeteltség (kapcsolatvágy)  Szeretetszükséglet (az a hiedelem, hogy minden probléma megoldási kulcsa a szeretet)  Helyettesítő lázadás, felülkerekedés (elintézetlen pszichikus szükségletek kiélése, “fölényben lenni” miközben “szolgál”)

33 - Jól funkcionáló készségek és indítékok:  Érdeklődés a másik iránt  Diskurzus - készség és kedvelés  Empátiás készség, megértés  Emocionális érzékenység  Introspektív készség  Az önös szükségletek, indokok háttérbe állításának képessége  Meghittség teremtése és elviselése (újrateremteni tudása)  Kiegyensúlyozott viszony a hatalommal  A nevetés képessége

34 A segítő személyisége és működéséhez szükséges tényezők (Patterson, Eisenberg, 1983)  A hatékony segítő hat tulajdonsága:  1. Intellektuális kompetencia (Jó elméleti felkészültség és szüntelen önképzés)  2. Energia (testi-lelki-kapcsolati működések energizáltsága)  3. Hajlékonyság, rugalmasság /a kliens problémája határozza meg a teendőket,  nem a segítő “mihez értése” (módszertani jártassága)

35  4. “Nem módszer specifikus” humán segítő tényezők nyújtani tudása (együttérzés, támogatás, megerősítés, személyesség, odaforduló figyelem, ‚jelenlét”, légkör, biztonságnyújtás, együttgondolkodás stb.)  5. Jóindulatú alapattitűd  6. Önismeret: Intra- interperszonális személyi(ségi) valamint módszertani technikai kompetencia egyensúlya / “személyesség” - személyiség és tudományosság - felkészültség egyensúlya!

36 Pszichopreventív teendők a segítő személyiség “kimerülése” kiégése ellen Roehlke (1988), Watkins (1983) Tizenkét előnyös lépéslehetőségünk:  1. Jól funkcionáló / “egészséges” / személyekkel való barátkozás  2. Elkötelezett kollégákkal való kapcsolatkeresés, hivatástudat erősítése  3. Ésszerű elkötelezettség valamely segítő kapcsolati elmélet mellett  4. Stressz-csökkentő önsegítő technikák alkalmazása

37  5. Környezeti stressz-tényezők megváltoztatása  6. Önértékelés egyensúlyának gondozása, elköteleződés  7. A szakmai szerepek, elvárások, meggyőződések időszakos felülvizsgálása  8. Személyes önismereti és önfejlesztő vagy terápiás Út vállalása

38  9. Szabadidő és magáncélú idő tartalékolása  10. A kliensekkel való kapcsolat szabályozása  11. A reménység gondozása (újratápláló élményforrások!)  12. A szakmai tevékenység és szakmai személyiség időszakos szupervíziós megsegítése

39

40 A grafológus és a ductor kapcsolata  Grafológus felkészültsége (tanulmányok + konkrét készület)  Grafológus emberi hozzáállása és érettsége  Az „itt és most” helyzet

41 A találkozás; az elemzés átadása Ha hajót akarsz építeni, előbb vágyat kell kelteni a tenger után! - Hemingway nyomán  A személyiség erőtartalékait, jól működő részeit hangsúlyozni  Ez húzóerő a gyengébben működő személyiségterületek számára is  Minden esetben hangsúlyozni kell a személy szabadságát, azzal, hogy nem próbálunk helyette dönteni, bármennyire is szeretné, hogy ezt tegyük.

42  A grafológus feladata elsősorban a szakszerű (nem szakszövegű!) és emberséges informálás. Ezt követheti egy esetleges kísérés (a ductor igényei!)  Az elmondottaknak illetve a leírtaknak figyelembe kell vennie az író személyiségét, ehhez mérten lehet a tartalmat és a stílust jól összehangolni. –Azaz figyelembe vesszük a pl.: a nyitottságot, változtatási képességet, szellemi képességeket, pillanatnyi állapotot, mért és potenciális méretek közti különbséget – ld. Szidnai László Rezonanciaelmélete.

43  A döntés feladata és felelőssége a ductoré!  Az „Ön mit tenne a helyemben?” kérdés a grafológus és minden segítő egyik legnagyobb kísértő mondata.

44 AZ EGÉSZSÉGESSÉ VÁLÁS FELTÉTELE  Realitás, objektivitásra való készség - ennek eszköze lehet a belső leltár készítés, a hála  Hit - viszony az értelmes élethez, a célokhoz, a Teljességhez –Példa: Lukács evangéliuma 17, 11-19

45 Hogyan kell meghallgatni és megfigyelni? (Bagdy E.)  A valóság mindig ott van a személyben, megfigyelhető, de meg kell látni, észre kell venni, ennek akadályai vannak:  a helyzetekbe való érzelmi belehangolódás hiánya  szubjektivitás, elfogultságok.

46  ha csak az elmondottak értelmére figyelünk és nem a pszichológiai jelentésre A jó megfigyeléshez, meghallgatáshoz szükséges a figyelem pozitív irányítása  A megértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik /pl. közélet, ismerőssel való vita/

47  Figyelni kell a közvetlen kifejezési módokat: (mimika, testtartás, elhelyezkedés, hangszín, nem verbális közlési csatornák)  Fontos az önmegfigyelés, mit vált ki belőlünk a kliens?  A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése

48 A célzott beszélgetés hatásmechanizmusa, fő hatások (Bagdy E.)  a gondolkodóképesség felszabadulása, az önbemutatási mód felszabadulása  az ügyfél felhasználja a helyzet adta ismereteit máshol is /transzfer/  magányérzetét áttöri a kapcsolat

49  helyreáll az önszabályozó, önirányító képessége  megszünteti a "szellemi kérődzést" /túlzott introspekció, morbid introspekció/  az átélt jelenségek megváltoznak, azáltal, hogy a személyiség struktúrája felfedődik

50 A beszélgetés vezetőjének jó és rossz attitűdjei (Bagdy E.)  A jó kérdező meg tudja figyelni önmagát és partnere reakcióit  - irányítani tudja a beszélgetést.

51  Rossz attitűd, ha a kérdéssel vagy bármi mással a direkt választ indukáljuk (igen, nem, stb.)  A rossz kérdező:  - ő maga reagál a beszélgetési helyzetre  - túl korán értelmezi magának a helyzetet és aszerint reagál  - visszatérő magatartásformáit "használja"

52 A partnere önkifejezését nehezíti a következő szóbeli közbelépésekkel:  értékelő vagy erkölcsileg megítélő válasz  értelmező válasz /egyéni magyarázat/  támogató válasz /vigasztalás/  felderítő válasz /kiegészítő információ kérése/ "és akkor hogy volt"  problémát megoldó válasz, tanácsadás

53 A jó kérdező egyéni képességei: (Bagdy E.)  ne féljen a megbeszéléstől  ne féljen a csendtől  kezdeményezés nélkül is tudjon az ügyfélre összpontosítani  a beszélgetést ne manipulációként fogja fel  legyen elkötelezett a megbeszélésben /empátiás, kongruens/

54 A jó kérdező öt tanácsa: (Bagdy E.)  1. fogadás és nem kezdeményezés  2. ne a tényekre összpontosítsunk, hanem arra, amit a partner átélt  3. ne a probléma iránt érdeklődjünk, hanem az ügyfél egyénisége, személyisége iránt  4. tiszteljük az ügyfelet  5. ne akarjunk semmit felfedni, hanem a közlést könnyítsük meg

55 A KLIENS ELLENÁLLÁSAINAK FELISMERÉSE (Bagdy E.) (tízparancsolat)  1. Túl keveset beszél, hosszú, üres hallgatások  Túlbeszélés, szógörgeteg, tömeges mondanivaló, lehengerlés  3. Idillikus információadás: minden rendben mindenütt, csak...(ahol minden rendben, ott legyünk figyelők)  4. Gyanakvó magatartás, túl megfontolt beszéd, tökéletes kronológia, stílus hézagmentes  5. Érzelmi involválódás hiánya, közöny, unalom (soká tart még? már mindent elmondtam...).

56  6. A kliens folyton szabadkozik, lekicsinyli amit mondott (mindez semmiség, ezt a sok butaságot nem érdemes folytatni)  7. A kliens érvényteleníti, amit mondott (nem is úgy volt, másképp történt, pontosabban)  8. Tanácskérésre törekvő, sajnáltató lamentáció (én olyan szerencsétlen vagyok, mondja, mit tegyek? tessék segíteni, tanács kéne nekem...)  9. Mentegetőzés, bocsánatkérés, alárendelődés (bocsánat, hogy fárasztom, ön olyan elfoglalt, visszaélek az idejével, pardon, hogy igénybe veszem, stb.)  10. Hibás emlékezetre hivatkozás (már nem is tudom, hogy volt, rég volt, és én mindent elfelejtek, stb.)

57 A SEGÍTŐ ELLENÁLLÁSAI (Bagdy E.) (Tízparancsolat)  1. Unjuk a klienst, unjuk, amit mond.  2. Elálmosodunk, ki-ki kapcsolunk, holott figyelni próbálunk.  3. Sokat kezdünk beszélni, netán tanácsokat osztogatunk.  4. Bagatellizálunk "ilyen mindenkivel előfordulhat", "legyen nyugodt"  5. Fontoskodunk ("majd intézkedem, szólok az érdekében" stb.)

58  6. Vigasztalni kezdünk, a részvéttel zavarba hozzuk a klienst ("szegény, de kijutott magának, hát maga sokat átélt")  7. Racionalizálunk ("ez azért fordulhatott elő, mert...") , 8. Okoskodunk, intellektualizálunk ("ha ezt és ezt tette volna, most...")  9. Kételkedünk a kliens igazában (alapszabály: A KLIENS NEK MINDIG IGAZA VAN)  10. Metanyelven elutasítunk (matatás, babrálás, mozgolódás, helyváltoztatás, sűrű elfordulás, szemkontaktus elhagyása, telefonálás! kimenni közben!)

59 Alapvető testhelyzeti típusok:  bezáró-nem bezáró dimenzió  vis a vis vagy párhuzamos.  végtagokkal kongruens vagy inkongruens  Fejtartás= kapcsolati viszony kifejezője  Homlok= indulatok (kéz-homlok! Hoppá!)  szem-szemüveg - mosollyal= fölény; sötét üveg= rejtőzködés  Orr-füI-kéz (vakarás, dörzsölés)- valamit titkolok, "füllentés"  száj-kéz=eltakarás (nem mondom ki)

60  álterület = elhatározás (+kéz)= döntés  nyak= ellenszegülés, behódolás  váll= vonogatás (nem értem, közömbös)  kar-kéz (testfelé) – bezárás  nyitott tenyér= őszinteség  kézfogások: fölény, biztonság, hatalom  lábak= birtoklás, hatalom  lábfej=szex attitüd  bokakeresztezés= érzelem, titoktartás  boka= titok, elrejtés(lábbujtatás)


Letölteni ppt "A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné Önismeret és kapcsolat Összeállította: Gyimóthy Gábor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések