Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Afrika,a „fiatal” kontinens Készítette:Farkas Fanni.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Afrika,a „fiatal” kontinens Készítette:Farkas Fanni."— Előadás másolata:

1

2

3 Afrika,a „fiatal” kontinens Készítette:Farkas Fanni

4 Afrika népessége • Afrika őslakói a fekete afrikaiak. Két fő csoportjuk: BantuSzudáni Közép-Afrika mai lakosságának többsége rokon nyelveket beszél, amelyek egyetlen nyelvcsaládhoz, a bantuhoz tartoznak. Földműveléssel foglalkoznak. Nyelvi, kulturális származási alapon rokon népek., amelyek fõleg földműveléssel foglalkoznak. A négy legnagyobb népcsoport: mandingó, szongáj, hausza és fulbe. Mandingó Bantu

5 • Kisebb népcsoportok: -pigmeusok -busmanok -hottentották A népesség 1%-át európai bevándorlók teszik ki. Ez alapján elmondható,hogy Afrika lakosságát több népcsoport alkotja. Afrikában körülbelül 900 millióan élnek,s ez a szám folyamatosan gyarapodik. A népesség eloszlása nem egyenletes. Az emberek nagy része a fejlett iparú Dél-Afrikában lakik. Az esőerdőkben és sivatagokban szinte alig laknak. A legtöbb ember faluban él. A városok lakóinak száma folyamatosan nő. pigmeusokbusmanhottentották

6 • Lakóhelyek: Város Falu

7 • Afrika ásványkincsei: Afrika ásványkincsekben gazdag kontinens, főleg a nehézfémek, színesércek, nemesfémek uralma jellemzi ősmasszívumait. Ásványkincseinek egy része még feltáratlan. A földrész leggazdagabb bányavidéke a Dél-afrikai Köztársaságban van. Az ország arany-, platina-, króm- és vanádiumbányászatban világelső, ékszergyémánt-bányászatban a második. Jelentős még az ezüst, az uránérc, a feketekőszén, a nikkelérc, a vasérc, a mangánérc, a rézérc és a foszfát kitermelése és feldolgozása is. A kőolajfinomítás, alumíniumkohászat és a színesfémkohászat, ércdúsítók képviselik a nehéziparát, viszont a világtermelésből való részesedése minimális (1%). A Viktória gyémánt Dél-Afrika gyémántbánya

8 • Ipari tevékenység típusai: • Az afrikai kontinens foglalkozás-szerkezetéből az ipar mindössze 15%-kal részesedik. Világpiaci jelentősége csak a bányászatnak van, de az ásványkincsek kiaknázási joga legnagyobb részt amerikai és nyugat-európai vállalatok kezében van. A fekete földrész feldolgozóipara valamennyi közül a legfejletlenebb, a világtermelésből való részesedése alig több mint 1 %, és ennek is 40 %-a a Dél-afrikai Köztársaságra jut. A tőke- és a szakember- hiány kevés. A kontinensen elsősorban ásványkincsek és a mezőgazdasági, illetve faipari nyersanyagok elsődleges feldolgozását végzik (például fűrésztelepek, ércdúsítók, színesfémkohók). A késztermékek gyártása is messze elmarad a belső igényektől. Az olajra és földgázra épülő kitermelő ipar túlsúlya jellemzi az észak-afrikai arab országok (Algéria, Líbia, Tunézia és Egyiptom), illetve a Trópusi-Afrika országai közül Nigéria és Angola gazdasági életét. A szénhidrogének az országok kulcsfontosságú stratégiai alapját képezik a szaharai, ill. a közép-afrikai folyódelták üledéke, tengerpartja alatt rejtőzve. A nagy kőolaj-kitermelő országok között már ott vannak az afrikai országok is (a legnagyobb közöttük Nigéria). A kőolajtermelő országok jelentős része nem tartozik a nagy fogyasztók közé, így a felszínre hozott kőolajuk javát exportálják feldolgozatlanul nyersolajként, de egyre gyakrabban finomított olajként. Líbia kőolajat csak kisebb mennyiségben termel ki, tranzit helyzete miatt, az algériai kőolaj hasznából, közvetve részesül – olcsóbb nyersanyaghoz és tranzitilletékhez jutva a területén áthaladó, a Földközi-tenger partjára kifutó kőolajvezetékek miatt. A kitermelt földgázt villamos-erőművekben, vegyipari üzemekben használják fel, de cseppfolyósítva exportálják is (Spanyolországba és Olaszországba). A sok kőolajat felszínre hozó, de nagy népességet eltartó országoknál (Egyiptom és Algéria), amúgy a könnyűipari ágak kerülnek túlsúlyba, közülük is a fogyasztási cikkek gyártása: a bőr- és textilipar, élelmiszer-feldolgozás, dohányipar. Fontos bevételi forrást jelent még a kézműipar is. Ezek mind munkaerő-igényes ágak.

9 Ennek ellenére az országok, nagy népességük miatt, nagy munkaerő-kibocsájtók is. A külföldön dolgozó vendégmunkás hazautalt bérei révén az országok devizabevételekhez jutnak és csökkentik a belföldi munkanélküliséget. Egyiptom gazdasága sokoldalú Észak-Afrikában, legerősebb iparágai a többi afrikai országhoz képest is fejlettek. Az Asszuáni-gát megépítésével, olcsó vízenergia-hasznosításával fejlesztette a vas- és alumíniumkohászatát, s ezen keresztül gépiparát, hajógyártását. A trópusi Nigériában sem késlekedett a hazai feldolgozó ipar megteremtése: olajfinomítókat, petrolkémiai kombinátokat hoztak létre, a kőolajat vegyipari alapanyaggá, műtrágyává, műanyagokká alakították át a helyszínen. A földgázt hőerőművekben, tengervíz-sótalanítókban hasznosítják energiaforrásként. Iparára még jellemző a házipar, a kézműipar és a gyáripar. A Guineai-partvidék országai hamar bekapcsolódtak a gyarmati kereskedelembe trópusi monszun, egyenlítői, ill. szavanna éghajlati terményeikkel, nagyon változatos ásványkincseikkel, „élő áruként” használt lakóikkal. Ezt az örökséget ma is megtartották. A Guineai-partvidék országainak ipara lényegében a bányászati ásványkincsek kitermelésén alapul. Guinea a világ egyik leggazdagabb bauxitvagyonával bír, Ghána, Libéria, Elefántcsontpart fő bevételi forrása az arany és a gyémánt. Vasércben Guinea, Libéria, Togo tűnik ki. Csád távolabb a Guineai-parttól uránérc- bányászatban jeleskedik. A Dél-afrikai Köztársaság Afrika legerősebb gazdaságával rendelkezik. Éghajlata változatos, mediterrántól a különböző trópusi éghajlati területekig sokféle megtalálható, így sokféle növény termesztéséhez biztosít jó feltételeket. Az ország fekvése a kereskedelem számára is kedvező, felerészt tengeri határokkal rendelkezik, legnagyobb kikötői Durban és Fokváros. Dél-Afrikát sikerült a kontinensen a legjobban villamosítani, amihez az energiát feketeszén-, atom-, és vízi erőművek szolgáltatják. Energia- és nyersanyagbősége teremti meg az alapokat a fejlett kohászat legkülönbözőbb ágaihoz, no meg a gép- és fegyvergyártáshoz. Általában az ipar fellegvára a Budapest-méretű Johannesburg, fővárosa pedig Pretoria.

10 [Afrika – külkereskedelem] Afrika részesedése a nemzetközi kereskedelemből csak néhány százalék, a külgazdasági kapcsolatok mégis döntő jelentőségűek számára. Az afrikai országok behozatala széles skálájú, gépeket, energiahordozókat, élelmiszereket kell vásárolniuk. Kivitelük ugyanakkor többnyire csak egy vagy két termékből áll. Exportjuk nagyobbik felét ásványi nyersanyagok (kőolaj, réz, vasérc, foszfát), kisebbik felét a trópusi mezőgazdaság termékei (kávé, kakaó, gyapot, fa) alkotják. Az export egyoldalúsága a szabadpiacon igen sebezhetővé teszi gazdaságukat, a világpiaci árak ingadozására nagyon érzékenyek, s helyzetük a cserearányok romlása miatt egyre kétségbeejtőbb. A külkereskedelem irányai ma is a volt gyarmati kapcsolatokat tükrözik. Az EU a legtöbb afrikai országnak kereskedelmi kedvezményeket, beruházási segélyeket nyújt. Kézműipar Dél-afrikai Kimberly-kürtő – gyémántbánya kürtője

11 • Afrikában előforduló betegségek: A „fiatal” földrész népességének 45%-a 15 éven aluli. Eltartásuk nagy terhet jelent a társadalomra. A népesség gyarapodása igen intenzív. Mindemellett Afrikában él bolygónk legtöbb AIDS-fertőzöttje. Afrikában előfordulhat még malária,hepatitis,agyhártyagyulladás,hastífusz. A gyermek halandóság roppant magas.

12


Letölteni ppt "Afrika,a „fiatal” kontinens Készítette:Farkas Fanni."

Hasonló előadás


Google Hirdetések