Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Dióssy László címzetes egyetemi docens Hulladékgazdálkodási esettanulmányok Dr. Dióssy László címzetes egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Dióssy László címzetes egyetemi docens Hulladékgazdálkodási esettanulmányok Dr. Dióssy László címzetes egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Dr. Dióssy László címzetes egyetemi docens Hulladékgazdálkodási esettanulmányok Dr. Dióssy László címzetes egyetemi docens

2

3 A fölismerés XX. …. •Savas eső •Őserdők fölégetése •Ózonlyuk •Szennyezett talaj talajvíz •Dioxin-os csirke •BSE kór •Balaton vízminősége •Metallochemia A környezet használatból és szennyezésből eredő költségeket a társadalom fizeti

4 A fölismerés XXI. …. •Túlnépesedés – a Föld eltartó képessége véges / Láng I./ •Természeti erőforrások végessége Láng I./ •Termőképes területek csökkenése •Túlhalászat •Határon átnyúló szennyezések •Tengerek elszennyezése •Globális fölmelegedés •Szennyező technológiák exportja a harmadik világba •A harmadik világ globális szennyezése A környezet használatból és szennyezésből eredő költségek viselőit nevesíteni kell Szennyező fizet

5 Kölcsönhatások… környezet társadalom környezetszennyezés, állapotromlás csökkenő biológiai sokféleség csökkenő életszínvonal rossz egészségi állapot jövő nemzedékek romló esélyei természeti erőforrások túlfogyasztása gazdaság magasabb költségek kevesebb erőforrás a termeléshez romló versenyképesség

6 Környezetvédelem ma… fogalmak •Természeti erőforrások védelme •Biodiverzitás megőrzése •Megújuló energiaforrások •Környezeti kártérítési felelősség •Szennyező fizet elv •Használó fizet elv •Gyártói felelősség •Másodnyersanyag piac

7 Környezetvédelem ma…. eszközök •Kitermelési járulék •Igénybevételi járulék •Környezetterhelési díjak •Öko-adók •Termékdíj •Életciklus elemzés •Környezeti hatásvizsgálat •Környezeti nevelés •Öko-cimke •Öko-design •EMAS •Önkéntes vállalások •Emisszió kereskedelem

8 Következmény… környezeti költségek beépítése az árba erősödnek a piaci elemek a környezetvédelem inter-szektorálissá válik környezetvédelem elvének beépítése a többi szakpolitikába ma már másként kell „csinálni”

9

10 A környezetvédelem alapdilemmája… Újrafeldolgozás Természetes folyamatok ipari méretű lekövetése

11 Fenntartható fejlődés…. •a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket Brundtland jelentés,1987 •a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk Herman Daly – az ökológiai közgazdaságtan professzora USA •fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, 2000

12 Az EU környezeti tematikus stratégiái… •a levegőszennyezés, •a hulladékkeletkezés megelőzése és a hulladékok újrafeldolgozása, •a tengeri környezet védelme és megőrzése, •a talajvédelem, •a növényvédő szerek optimalizált felhasználása, •az erőforrások fenntartható használata és a városi környezet, •természeti erőforrások.

13 A környezetvédelmi világpiac… Az ökotechnológiák világpiacának nagysága 2005-ben 1000 milliárd euró volt

14 Hulladékgazdálkodás… a fő cél

15

16 Az űrszemét… •A Föld körül jelenleg közel 10 ezer műhold kering. Ezek többsége 200 és néhány ezer kilométer közötti magasságban mozog, majd innen felfelé csökken a számuk (az „emberes” űreszközök körülbelül 400 kilométeres magasságban keringenek). •Még egy térségben található sok mesterséges hold: ez az ún. geostacionárius és geoszinkron pályák zónája. Itt, kilométerrel a felszín felett egy űreszköz ugyanannyi idő alatt kerüli meg bolygónkat, mint ahogy a Föld megfordul a tengelye körül. Az itt mozgó műholdakról tehát folyamatosan nyomon tudják követni a földfelszínnek ugyanazt a vidékét, ezért itt általában távközlési és meteorológiai célú űreszközök találhatók. •Jelenleg évente átlagosan néhány tucat műholdat bocsátanak fel. Egy-egy műhold ideális esetben 8-10 évig vagy még tovább üzemel, de bizonyos idő után "nyugdíjazzák", és a használatból kivonják.

17 Az űrszemét… •A legtöbb űrszemét alacsony Föld körüli pályán mozog, számuk a magassággal csökken, illetve a 36 ezer kilométer magas geoszinkron pályán átmenetileg ismét megnő. Utóbbi az a térség, ahol egy mesterséges égitest keringési ideje megegyezik a Föld tengelyforgási idejével, ez a geoszinkron pálya, ezért sok távközlési és meteorológiai hold itt található.

18 Az űrszemét… •Jelenleg valamivel több mint 13 ezer űrszemétdarabot tartanak nyilván, ám ennél sokkal nagyobb a számuk. •Becslések alapján az egy centiméternél nagyobb testekből közel 600 ezer lehet, ezek 99%-a még azonosításra vár. •Mivel az egyes darabok Föld körüli keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik.

19 Az űrszemét… •Az űrszemét nagyobb darabjainak visszatérése még a Föld légkörében vagy felszínén is jelenthet problémát. •2006-ban egy orosz kémműhold darabjai haladtak el egy utasszállító gép közelében a Csendes-óceán felett. •1979-ben a Skylab űrállomás darabjai hullottak le Ausztráliában nagy területen. •Az igazán nagy űreszközöknél azonban nem véletlenszerű a lezuhanás június 4-én a nagyméretű CGRO-szonda égett el a légkörben. •2001. március 23-án a Mir-űrállomás is a légkörben izzott fel, majd töredékei a Csendes-óceán déli részében végezték - az előbbiekhez hasonlóan biztonságos, irányított beléptetést követően. •Mindeddig nem tudni olyan eseményről, amikor egy visszahulló űrszemét vagy egy űrben keringő darab emberéletet követelt volna. •A lehetséges károkért, esetleg bekövetkező katasztrófáért és kárért nevesített költségviselő nincs

20 Szemétszigetek a Csendes-óceánban… •A Csendes-óceán északi medencéjének legfőbb áramlási rendszerében egy az óramutató járásával azonos irányú, körkörös áramlási rendszer mozog: Panama partjainál Északi-Egyenlítői-áramlásként indul, nyugati irányba átszeli az óceánt, Pápua-Új-Guineánál észak felé fordulva Kuro- Shio-áramlásként folytatja útját, majd északon ismét átszeli az óceánt, Észak-Amerikát elérve, Kanada, Alaszka partjainál az áramlat egy része lefelé fordul, s mint Kaliforniai-áramlás tart dél felé Amerika nyugati partjai mentén. •E hatalmas cirkuláció által közrefogott víztömegben, körülbelül a 135. és a 155. nyugati hosszúsági és a északi szélességi fokok között valósággal megreked az áramlatok által idehordott szemét, amely mára a szerény becslések szerint 700 ezer, a pesszimistábbak szerint 1,5 millió négyzetkilométernyi területet borít (ez a teljes Csendes-óceán 0,4-0,8 százaléka, hozzávetőleg tizenötszöröse Magyarország területének). •A "Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget" akár több millió tonnányi hulladékból is állhat.

21 Szemétszigetek a Csendes-óceánban… Mérete és sűrűsége ellenére a szennyezés nem látható a műholdfelvételeken, mivel nagy része a felszín alatt lebeg. Egyre általánosabban elfogadott és bizonyított nézet szerint a szemétsziget két nagyobb részre oszlik: nyugati része Japánhoz közel, míg keleti tömbje Hawaii és Kalifornia partjai között gomolyog. A kettő között egy kevésbé sűrűn szennyezett terület terül el a Hawaii-szigetektől északra.

22 Szemétszigetek a Csendes-óceánban… •A szemétmező nagyjából hatvan éve növekszik. A kutatók szerint mára nagyjából Texas területének kétszeresét teszi ki. Főleg műanyag flakonok, tartályok, zacskók alkotják. Ezeket a napsütés, a szél és a hullámok apró részecskékre őrölték fel. •A tengerben élő állatok és a vízimadarak ebből a mérgező anyagokat is tartalmazó keverékből táplálkoznak. •Annak köszönhetően, hogy a szemétsziget nemzetközi vizeken található, egyetlen állam sem érzi magát felelősnek. Nincsenek ezzel kapcsolatos törvények, egyik állam sem felel a problémáért, ezért eddig nem volt megfelelő motiváció az óceán tisztítására. Az emberek többsége nem tud magáról a problémáról sem.

23 Ivory Coast 2006 augusztus … A történet: •A görög tulajdonú, panamai zászló alatt hajózó Probo Koala olaj tankert bérelte a holland Trafigura olajkereskedelmi társaság. •A hajó gyenge minőségű kokszolási nehézolajat tankolt Texasban. A magas kéntartalom miatt az olajat előbb finomítani kellett volna Tunéziában. •Ehelyett a Probo Koala 3 hónapra lehorgonyzott Gibraltárnál, és „csináld magad” akcióban nekilátott a házi finomításnak. •Nátronlúgot és katalizátort adtak az olajhoz, aminek hatására a kéntartalom legnagyobb része leülepedett. •Az olajat Nigériában kellett volna eladni, de előtte Amsterdamban meg akartak szabadulni a fenékiszaptól. •A kikötő-hatóságnak olajos szennyvízként jelentették be, de szivattyúzás közben feltűnt a szokatlan szag, a szivattyúzást leállították. •A kémiai vizsgálat során kiderült, hogy az anyag veszélyes hulladék, és a kikötő-hatóság € -t kért az ártalmatlanításért •A management nem akart ennyit fizetni, ezért tovább hajóztak Észtországba, ahol az olajat átrakták egy Nigériába szállító hajóra.

24 Ivory Coast 2006 augusztus … A bűncselekmény: •A Probo Koala elindult Elefántcsont-partra. •Az iszap átvételére és kezelésére a Puma Energy cég a helyi Tommy céggel szerződött le. •A Puma Energy céget közösen tulajdonolta a holland Trafigura és az ivory elnök családja. A Tommy céget egy hónappal azelőtt alapították, sem tapasztalata, sem eszközei nem voltak ilyen veszélyes hulladék kezeléséhez. •A Tommy az ártalmatlanítást €-ért vállalta. •Az iszapot tartályautókba szivattyúzták át, majd az éj leple alatt Abidjan környékén 14 helyen leürítették, köztük ivóvíz bázisok és mezőgazdasági területek mentén. •Ezután a Probo Koala visszaindult Észtországba. •Az észt hatóságok a Greenpeace aktivisták nyomására kivizsgálták az esetet és megállapították, hogy ugyanaz a toxikus anyag van a tanker térben, ami Ivory-n mérgezést okozott. •A hajót zár alá vették és elindult a nemzetközi vizsgálat.

25 Ivory Coast 2006 augusztus … A szennyező anyag: •Az iszap mennyisége: 500 t •Tartalom: 40t maró nátronlúg, 25t kénvegyület, amelyből 2t kénhidrogén, 12t merkaptán (ez okozta a szagot), több tonna fenol. •Jelleg: rothadt tojás és fokhagyma szag, szem és orr-nyálkahártya irritáció A mérgező hatás: •8 ember meghalt • embert kellett orvosi kezelésben részesíteni –Hányás, orrvérzés, légzési nehézségek, vetélés, hosszú távon máj, tüdő és vesekárosodás. •Ivóvíz bázisok, halastavak és agrár területek mérgeződtek meg •Esőzések alkalmával újabb kénhidrogén felszabadulás várható A következmények: •Az ivory környezetvédelmi, közlekedési minisztert és a kikötő igazgatót leváltották. A Tommy cég vezetőjét 20, egy hajózási ügynököt 5 évi börtönre ítéltek. 3 Trafigura dolgozót is letartóztattak Ivory-n, de 200 millió $ fejében elengedték. A cég Hollandiában komoly büntetésre számíthat. A területeket csak részben kármentesítették.

26 A hulladékok nemzetközi szállítása … •A hulladékok helyben újrahasznosítása az új EU törvények miatt négyszer drágább, mint Európában hajóra tenni, és egy távol-keleti országba exportálni. Bizonyos fajta szemét – papír, műanyag, fém – fontos nyersanyag pl. Kínában vagy Indiában. Itt a hulladékot újrahasznosítják, viszont a veszélyes elektronikai hulladékok jellemzően a sokkal szegényebb fekete-afrikai térségbe (elsősorban Nigériába) kerülnek. •Az Unióból a fejlődő országokba áramló papír-, műanyag- és fémhulladékok exportja tízszeresére nőtt az 1995-től 2007-ig tartó időszakban, és ma már évi 20 millió konténer szemetet szállítanak legálisan és illegálisan az Európai Unióból – ennek felét a holland kikötővárosban rakják hajókra. A holland hatóságok felmérése szerint a rotterdami kikötőn átmenő összes export 16 százaléka illegális. •A világ által évente termelt millió tonnányi e-szemét 90%-a környezeti előírások által nem szabályozott hulladéktelepen végzi. Itt az arany, ezüst, réz és más értékes anyagok szabadtéri égetéssel, savas fürdőkkel és "áramkörgrillezéssel" történő kinyerése közben mérges gázokat eregetnek a levegőbe és vegyi anyagokkal szennyezik a folyókat. Ide illegális úton érkeznek a feldolgozandó elektronikai eszközök, melyek 70%-át Kínába, a fennmaradó 30%-ot pedig Indiába és Afrika szegény országaiba szállítják •Hongkongba napi 100 konténernyi e-hulladék érkezik az Egyesült Államokból és Kanadából.

27 A hulladékok nemzetközi szállítása …

28

29 •Baseli Egyezmény –Kiváltotta az 1988-ban egy olasz cég által Nigériába szállított veszélyes hulladék okozta mérgezés –Ez az egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szól, valamint előírja a veszélyes hulladékok fejlett országokból fejlődő országokba történő kivitelének tilalmát. –Fejlődő országok = nem OECD országok –Veszélyes hulladék = sárga listás – notifikációs szabályok –Az USA a Bázeli Egyezményt a fejlett világ egyetlen államaként nem ratifikálta, így az amerikai vállalatok nem büntethetők a veszélyes hulladék elszállítása miatt •1013/2006/EK –EU-n belül (EFTA országok is) ártalmatlanításra minden, hasznosításra veszélyes hulladékot notifikációval kell szállítani, –hasznosításra nem veszélyes hulladékot szabadon lehet szállítani –EU-n kívülre történő szállítás: Baseli Egyezmény szerint

30

31 A német szemét ügye … •Nyugat-európai vállalkozók illegálisan szállítják a hulladékot a szegényebb európai országokba. Mintegy 4800 tonna német szemetet tálaltak Magyarországon, Csehországba 30 ezer tonnát vittek égetni és lerakni. Célország Szlovákia és Lengyelország is, sőt bizonyos jelek arra utalnak, hogy a Magyarországra juttatott és az itt lerakott illegális szállítmányok csak az EU-bővítésre vártak: a végső célpont Románia és Bulgária lett volna. •2006. júliusától év végéig műszaki becslés alapján több. mint 4000 t német eredetű hulladék érkezett illegálisan Magyarország területére. A hulladék 16 településen, összesen 20 helyszínen, 4 zöldhatóság illetékességi területén került elhelyezésre, többnyire felhagyott hulladéklerakókban, elhagyott laktanyákban, TSz majorokban. A hulladékok többségét fedetlenül, a szabad ég alatt tárolták bálák formájában, esetenként megbontva és szétszóródva. •A behozott előválogatott települési és ipari eredetű hulladékkeverék összetétele heterogén, döntően műanyag, illetve gumi, ezenkívül egyéb (papír, textil, fém, stb.) frakciókat is tartalmazott különféle megjelenési formában (hab, karton, zsíros tálca, sajtos doboz, csokoládépapír, sós zsák, joghurtos doboz, stb.). Az előkezelt hulladék EWC kódszám alá sorolható, mely hulladékkezelő létesítmények közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésével nyert, a kevert anyagokat is magában foglaló „egyéb hulladékot” jelöl.

32 A német szemét ügye … •A szállítmányokat kísérő dokumentumok szerint a hulladék zöldlistás hulladékként érkezett az országba, azonban – az elvégzett összetétel vizsgálatok, és a helyszíni szemléken tapasztaltakról készült dokumentumok szerint – egyértelműen sárgalistás hulladéknak minősül. •A besorolás jelentősége abban áll, hogy – a zöldlistás hulladékokkal ellentétben – sárgalistás hulladékok országhatárt átlépő szállítása esetén be kell szerezni a szállítással érintett küldő, tranzit és címzett országok illetékes hatóságainak előzetes hozzájárulását. A hulladékok megfelelő besorolásáért, és ez alapján a szükséges engedélykérelem benyújtásáért a hulladék termelője (birtokosa), illetve egyéb, a szállítást bonyolító ún. „bejelentő” felelős. Ezen kötelezettségüknek a bajor és baden-württembergi eredetű de jure bejelentők nem tettek eleget. •Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, mint az országhatárt átlépő hulladékszállítások ügyében illetékes magyar hatóság, az illegális hulladékszállítmányok jelzését követően haladéktalanul felvette a kapcsolatot a területileg illetékes baden- württembergi és bajor tartományok hatóságaival, melyekkel folyamatos levelezést folytatott.

33 A német szemét ügye … •Baden-Württemberg tartomány területéről mintegy 3200 tonna, dokumentumokkal igazolt hulladék illegális behozatalára került sor. •Megállapodás történt arról, hogy a baden-württembergi hatóság július hó végéig intézkedik 1800 t, vagyis mintegy 56 % hulladékmennyiség visszaszállításáról és kezeléséről. Nem jött létre azonban megállapodás a további, dokumentumokkal igazolt 1400 t mennyiség visszaszállításáról, miután a felek álláspontja a visszaszállításért való teljes német felelősség kérdésében egymástól eltért. Összesen 1829,36 t hulladékot szállítottak vissza Németországba. •Többek közt Kiskunmajsa-Marispuszta területén még mintegy 37 t, a kunbajai TSZ Major területén pedig mintegy 729 t hulladék maradt. Ács, Hetényegyháza, valamint a kunbajai és kiskunmajsai volt laktanyák területéről a teljes baden-württembergi eredetű hulladékmennyiség visszaszállítására sor került. További visszaszállítás Baden-Württemberg tartomány területére nem várható.

34 A német szemét ügye … •A Bajor Szabadállam területéről műszaki becslés alapján mintegy 893 tonna hulladék illegális behozatalára került sor. •A bajor hatóság csak 449,140 t hulladék tekintetében ismerte el a bajor eredetet és a sárgalistás jelleget. A fennmaradó mennyiség - álláspontja szerint - zöldlistás hulladékként érkezett az országba, melynek országhatáron át történő szállítása nem engedélyköteles, így nem minősül illegális hulladékszállításnak. •Az elismert 449,140 tonna hulladék felének visszaszállítására a bajor fél kötelezettséget vállalt, de ezt akként módosította, hogy a visszaszállításra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a magyar fél – elismerve a magyar résztvevők felelősségét is az illegális hulladékszállítás megvalósulásában - a 449,140 tonna hulladék másik felének kezeléséről gondoskodik. •A bajor illetékes hatóság eredeti szándéka szerint a hulladékok előkezelést követő cementipari hasznosítására Szlovákiában került volna sor, melyhez azonban a szlovák illetékes hatóság nem járult hozzá.

35 A német szemét ügye … •A visszaszállítások október 22-ig befejeződtek, melynek során összesen 525 tonna hulladék visszaszállítására került sor. •A német hulladék Magyarország területére történő behozatala engedélyek hiányában illegális volt. A sárgalistás hulladékok országhatárt átlépő szállítása tekintetében a felelősség – a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt – az illegális szállítás megvalósítása idején hatályos 259/93/EGK, illetve az azt időközben felváltó, július 12-től alkalmazandó, 1013/2006/EK rendelet alapján a szállítást kezdeményező baden-württembergi és bajor cégeket terheli. •A behozott hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel nem rendelkező magyar vállalkozók fogadták. •A német illetékes hatóságok álláspontja szerint a hulladékszállítás megvalósításában részt vett német küldő és magyar fogadó fél egyaránt felelős, mivel bár a német cégek nem kértek engedélyt a hulladékok beszállítására, a magyar cégek úgy fogadták a szállítmányokat, hogy nem rendelkeztek hulladékkezelési engedéllyel, valamint a hulladék átvételekor pénzt is elfogadtak német partnereiktől.. Álláspontjuk szerint ezért % a felelősség megoszlása a visszaszállítás tekintetében.

36

37 A kezdetek… • PHARE előcsatlakozási alap (KAC, KKA) •1999. július 15. – Landfill directive –Az irányelvnek nem megfelelő hulladéklerakókat az irányelv átvételétől számított nyolc éven belül be kell zárni •2001. január 1. – Hgt –Még üzemelő hulladéklerakók felülvizsgálata –Cél: a lerakók környezeti állapotának és a továbbműködés feltételeinek meghatározása •22/2001. (X. 10.) KöM rendelet –A tovább működtethető lerakók fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervben meghatározott műszaki építmények, hulladékvizsgálati, átvételi, kezeléstechnikai, ellenőrzési és megfigyelési feltételek rendelkezésre állását legkésőbb január 1-jéig teljesíteni kell.

38 A felkészülés… •2002 – Landfill felmérés –2667 különböző állapotú lerakó •2004 – A felülvizsgálatok nagyrészt lezajlanak – engedélyek megújítása, IPPC engedélyek kiadása •Hulladékgazdálkodási projektek –PHARE ( ): 9 lerakó, 3,2 m€ támogatás –KKA, KAC, Cél ( ): 40 lerakó, 4,2 Mrd Ft támogatás –ISPA ( ): 20 lerakó, 74 Mrd Ft támogatás –KA (2005- ): 9 lerakó, 104,8 Mrd Ft támogatás

39 2002. PHARE felmérés…

40 Egy kis engedmény… •20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet •„a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről” szóló jogszabály ugyanazon műszaki feltételeket tartalmazta, mint a korábbi rendelet, de ben már látszottak a projektek beindulásával kapcsolatos késések, ezért a 20/2006-os módosításra került, az új határidőt az EU által megadott utolsó dátumra módosítottuk. •2009. július 16

41 2009. július 16. •Az uniós előírások szerinti végső határidő •Derogációt nem kértünk… ezt a csatlakozási tárgyalások alkalmával tehettük volna meg •Határidő módosításra nincs lehetőség •Ha nem hajtjuk végre infringement eljárás

42 A tovább üzemelők…  között belép: 5 

43 A tovább üzemelők… Felügyelőség Bezárás 2008-ban megtörtén t január 1-től július 1-ig július 15-én zárt be Alsó-Tisza-vidéki2315 Felső-Tisza-vidéki0024 Észak-magyarországi0117 Közép-dunántúli0011 Észak-dunántúli104 Közép-Tisza-vidéki021 Tiszántúli007 Nyugat-dunántúli101 Közép-Duna-völgyi7113 Dél-dunántúli

44 •Bezárás leggyakoribb oka: alsó szigetelés hiányossága – ezt nem lehet utólag beépíteni, ezért ez lett a bezárás meghatározó tényezője •Irányelv: kombinált szigetelés alapkövetelmény, geológiai szigetelő réteg és mesterséges szigetelő lemez megléte, jogszabályban előírt méretezés •Mérlegelési lehetőség az engedélyező hatóság kezében Műszaki feltételek …

45 •Rekultiváció, a környezeti kockázat minimálisra csökkentése. •Megelőzés és hasznosítás előmozdítása, a lerakó kapacitások kímélése. •Előkezelés, szelektív gyűjtőrendszerek kiterjesztése, hasznosító ipar támogatása. •Átvételi követelmények szigorúbb számonkérése. •A bezárt lerakók folyamatos ellenőrzése, illegális lerakás háttérbe szorítása. •Változás a lakossági hulladékkezelési díjakban, a települések felelős díjpolitikának mielőbbi megvalósítása. A bezárás következményei, feladatok …

46 •Bezárás után: különös hangsúly az ellenőrzésen, ne legyen újranyitott lerakó, illegális lerakó-használat megakadályozása, rekultiváció minél előbbi elvégzésének kikényszerítése •Jogszabályban határidő előírása lenne célszerű a rekultiváció elvégeztetésére, de a forrás nehezen tervezhető még középtávon is •Most jelentős források állnak rendelkezésre a rekultiváció elvégzésére, később a feltételek csak szigorodnak (üzemelés során elkülönített források a rekultiváció és utógondozás elvégzésére)! •Rekultivációra kezdetekben jelentős „külső” források állnak rendelkezésre, de a továbbiakban az üzemeltetés során kell megteremteni a rekultiváció költségeinek fedezetét A bezárást követő intézkedések …

47 Eddig 180 helyszíni ellenőrzés országosan •Ebből illegális üzemeltetés (11), hiányzó földtakarás (ebből adódóan füstölgő vagy kigyulladt hulladéktest: 5 helyszín) •Az esetek hatodában tapasztalható lerakóra történő ráhordás (elsősorban zöldhulladék, építési és bontási hulladék) •Hulladék elhagyás a bekötő utak mentén, a lerakó közvetlen környezetében (nem jelentős mennyiségek) Az ellenőrzések tapasztalatai …

48 •Átmeneti megoldás: amíg nem készül el a korszerű kezelőkapacitás, addig távolabbra szállítani műszakilag megfelelő lerakóba. •Következmény: magasabb hulladékkezelési díj (szállításból eredő költségek, fogadó lerakók díjszabása) •Kedvezőtlen szociális adottságok súlyosbító körülményként jelentkeznek •Rossz díjpolitika: a díjemelés mindig elhalasztásra kerül, nincs differenciált díjszabás, rendkívül alacsony díjakból nem fenntartható a rendszer (Kaposvár: április 1- től már itt is díj!) •Közszolgáltató kintlevősége nagyon magas Kapacitáshiány, díjnövekedés…

49 •Minden tevékenység, ami nem hasznosítás, ártalmatlanítás •Hulladék megelőzési program 2013-ig •Az engedélyezési eljárások során a hatóságok megtagadhatják hulladékok beszállítását vagy kivitelét, ha azáltal a hazai hulladékgazdálkodási célok nem valósíthatók meg •Biohulladékokra, illetve a komposztra vonatkozó minőségi követelmények előírása, •A TSZH tekintetében a papír, üveg, műanyag és fém anyagokra: 50%-os újrahasználat, illetve újrafeldolgozás 2020-ra •Építési-bontási hulladék hasznosítás 70% (2020) Hgt – OHT II lerakást érintő változások…

50

51 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Dr. Dióssy László címzetes egyetemi docens Hulladékgazdálkodási esettanulmányok Dr. Dióssy László címzetes egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések