Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hulladékgazdálkodás (hulladéktörvény céljai, fő hulladékcsoportok, hulladékgazdálkodás alapelvei, főbb adatok, hulladékgazdálkodás célrendszere) Dr. Dióssy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hulladékgazdálkodás (hulladéktörvény céljai, fő hulladékcsoportok, hulladékgazdálkodás alapelvei, főbb adatok, hulladékgazdálkodás célrendszere) Dr. Dióssy."— Előadás másolata:

1 Hulladékgazdálkodás (hulladéktörvény céljai, fő hulladékcsoportok, hulladékgazdálkodás alapelvei, főbb adatok, hulladékgazdálkodás célrendszere) Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

2

3 A hulladék törvényi szabályozása évi CLXXXV. törvény a hulladékról Hatálybalépés: , hatályon kívül helyezi a évi XLIII. törvényt a hulladékgazdálkodásról Első módosítás: évi XXII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatalról (MEKH) Második módosítás: évi LIV. törvény a rezsicsökkentés végrehajtásáról (közszolgáltatási díj -10%) Harmadik módosítás: évi LXXXIV. törvény egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő módosításáról (96 tv.)

4 A hulladék törvényi szabályozása Negyedik módosítás: évi CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről (232 módosítás) Kiegészítés: évi CXXXIV. törvény egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról (eltérések, ha a Ht. szerinti közszolgáltatás nem biztosított)

5 2012. évi CLXXXV. Törvény a Hulladékról Célja: a környezet és az emberi egészség védelme a környezetterhelés mérséklése a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése a hulladékképződés, illetve a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése a használt termékek újrahasználata

6 a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési- fogyasztási körforgásban tartása a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása

7 Hulladékok fő csoportjai A 72/2013. VM rendelet szerint ( A hatályon kívül helyezett évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Tv. Hulladékkategóriákról szóló mellékletében Q-val jelölt kategóriák megszűntek és a 16/2001 KöM rendelet helyett a fenti rendelet az irányadó) 01 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 03 FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 04 BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK 05 KŐOLAJ FINOMÍTÁSÁBÓL, FÖLDGÁZ TISZTÍTÁSÁBÓL ÉS KŐSZÉN PIROLITIKUS KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

8 06 SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 07 SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 08 BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉBŐL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 09 FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 11 FÉMEK ÉS EGYÉB ANYAGOK KÉMIAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL ÉS BEVONÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK; NEMVAS FÉMEK HIDROMETALLURGIAI HULLADÉKAI

9 12 FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 13 OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 SZERVES OLDÓSZER-, HŰTŐANYAG- ÉS HAJTÓGÁZ HULLADÉKOK (kivéve 07 és 08) 15 HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT 16 A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK

10 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) 18 EMBEREK, ILLETVE ÁLLATOK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁBÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 20 TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS

11 Hulladék keletkezésének okai Fogyasztási igények Technológiai színvonal Beavatkozási lehetőségek Alapanyag, nyersanyag hatékonyabb kihasználása Hatékony hulladékgazdálkodás megvalósítása

12 A Hulladékgazdálkodás az a tudatos emberi tevékenység, mely során: Hulladék keletkezésének megelőzése Csökkentése A keletkezett hulladék minél nagyobb arányban történő újrahasznosítása Megfelelő kezelése és ártalmatlanítása a fő szempontok.

13 A hulladékgazdálkodás célrendszere Biztonságos ártalmatlanítás Hulladék- képződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Újrahasználat, hasznosítás

14 Hulladék elvek A hulladék nem haszontalan anyag A hulladékot drágább előállítani, mint kezelni. A hulladék keletkezését kell megelőzni, nem pedig a keletkezett hulladék sorsáról gondoskodni.

15 Hulladékgazdálkodás alapelvei 1.Az újrahasználat és újrahasználatra előkészítés elve 2.A kiterjesztett gyártói felelősség elve 3.Az önellátás elve 4.A közelség elve 5.A szennyező fizet elve 6.A biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve 7.A költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve 8.A keresztfinanszírozás tilalmának elve

16 Magyarországon évente 75 millió tonna hulladék képződik (2005) ( a lehető legkiterjesztettebb értelmezésben) 5 % veszélyes 10 % inert 5 % veszélyes 85 % nem veszélyes 10 % inert 90 % erőművi salak 10 % kereskedelemben és szolgáltatásokban

17 5 % veszélyes hulladék évi 3,5 – 4 millió tonna ~ 25 % vörösiszap ~ 30 % fémkohászat, ásványolaj- termék feldolgozása ~ 35% erőmű, hulladékégető ~ 10 % növényi és állati ~ 1% települési szilárd hulladék

18 Megnevezés Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Veszélyes hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék Ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladék Építési-bontási hulladék Hulladék mennyiség összesen* A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint (Forrás: KvVM-HIR) (ezer tonna)

19 Megnevezés ezer tonna % % % % % % Hulladék mennyiség Anyagában hasznosítás , , , , , ,1 Energetikai hasznosítás 8002,09113, , , ,27653,4 Égetés 1900,51700,6530,21010,4780,3650,3 Lerakás , , , , , ,2 Egyéb , , , , , ,0 A hulladékkezelés alakulása (szennyvíziszap nélkül) (Forrás: KvVM-HIR)

20 A keletkező TSZH összetétele, 2004

21 A kezelt hulladékmennyiségek alakulása közötti időszakban

22

23

24 Célok … Általános cél, hogy hazánkban 2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék, amit megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani. (Települési: 5 Mt, Veszélyes: 1 Mt, Nem-vesz: 14 Mt) A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a képződő hulladék mintegy 40%-a anyagában, 10%-a energetikai hasznosításra kerüljön. (Települési: 40/10%, Veszélyes:30/5%, Nem-vesz: 45/15%) Ártalmatlanításra kerülő hulladék 50%. (Települési: 60%, Veszélyes: 50%, Nem-vesz: 30%) Továbbra is folyamatosan biztosítani kell a hazai, ártalmatlanítandó hulladék mennyiséget kiszolgálni képes, korszerű ártalmatlanító kapacitásokat

25 Célok TSZH …  A települési szilárd hulladék 2014-ben se haladja meg az 5 millió tonna (500 kg/fő/év), a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget.  A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára.  2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os hasznosítása (2008/98/EK szerint 2020-ig 50%).  A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése.  A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése.

26 Célok (nevesítetten a törvényben!) 2020-ig a háztartási hulladék (papír, fém, műanyag, üveg) újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértéke az 50%-ot érje el 2020-ig az építési-bontási hulladék újrahasználatát, újrafeldolgozását 70%-ra kell növelni A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget 2016-ra az 1995-ben képződött 35%-ára, azaz tonna alá kell csökkenteni

27 Hulladéktörvény végrehajtási rendeletei szerint: A vegyes hulladék gyűjtéséhez a közszolgáltatónak két különböző űrmértékű gyűjtőedény közti választást kell biztosítania A gyártó köteles visszavenni a nem csekély mennyiségű csomagolóanyagot, a forgalmazó is ha az üzlete legalább 500 négyzetméteres A gyártó nemcsak az általa forgalmazott, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezéseket köteles átvenni, hanem a más gyártó termékeit is. Az autók gyártóinak, illetve forgalmazóinak minden új vagy használt autó eladásakor tájékoztatniuk kell a vevőt arról, hogy a kocsi hulladékká válása esetén hol, és milyen feltételekkel veszik azt át. Hulladéknak az a kocsi számít, amelyet már kivontak a forgalomból.

28

29 Az űrszemét… A Föld körül jelenleg közel 10 ezer műhold kering. Ezek többsége 200 és néhány ezer kilométer közötti magasságban mozog, majd innen felfelé csökken a számuk (az „emberes” űreszközök körülbelül 400 kilométeres magasságban keringenek). Még egy térségben található sok mesterséges hold: ez az ún. geostacionárius és geoszinkron pályák zónája. Itt, kilométerrel a felszín felett egy űreszköz ugyanannyi idő alatt kerüli meg bolygónkat, mint ahogy a Föld megfordul a tengelye körül. Az itt mozgó műholdakról tehát folyamatosan nyomon tudják követni a földfelszínnek ugyanazt a vidékét, ezért itt általában távközlési és meteorológiai célú űreszközök találhatók. Jelenleg évente átlagosan néhány tucat műholdat bocsátanak fel. Egy-egy műhold ideális esetben 8-10 évig vagy még tovább üzemel, de bizonyos idő után "nyugdíjazzák", és a használatból kivonják.

30 Az űrszemét… A legtöbb űrszemét alacsony Föld körüli pályán mozog, számuk a magassággal csökken, illetve a 36 ezer kilométer magas geoszinkron pályán átmenetileg ismét megnő. Utóbbi az a térség, ahol egy mesterséges égitest keringési ideje megegyezik a Föld tengelyforgási idejével, ez a geoszinkron pálya, ezért sok távközlési és meteorológiai hold itt található.

31 Az űrszemét… Jelenleg valamivel több mint 13 ezer űrszemétdarabot tartanak nyilván, ám ennél sokkal nagyobb a számuk. Becslések alapján az egy centiméternél nagyobb testekből közel 600 ezer lehet, ezek 99%-a még azonosításra vár. Mivel az egyes darabok Föld körüli keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik.

32 Az űrszemét… Az űrszemét nagyobb darabjainak visszatérése még a Föld légkörében vagy felszínén is jelenthet problémát ban egy orosz kémműhold darabjai haladtak el egy utasszállító gép közelében a Csendes-óceán felett ben a Skylab űrállomás darabjai hullottak le Ausztráliában nagy területen. Az igazán nagy űreszközöknél azonban nem véletlenszerű a lezuhanás június 4-én a nagyméretű CGRO-szonda égett el a légkörben március 23-án a Mir-űrállomás is a légkörben izzott fel, majd töredékei a Csendes-óceán déli részében végezték - az előbbiekhez hasonlóan biztonságos, irányított beléptetést követően. Mindeddig nem tudni olyan eseményről, amikor egy visszahulló űrszemét vagy egy űrben keringő darab emberéletet követelt volna. A lehetséges károkért, esetleg bekövetkező katasztrófáért és kárért nevesített költségviselő nincs

33 Szemétszigetek a Csendes-óceánban… A Csendes-óceán északi medencéjének legfőbb áramlási rendszerében egy az óramutató járásával azonos irányú, körkörös áramlási rendszer mozog: Panama partjainál Északi-Egyenlítői-áramlásként indul, nyugati irányba átszeli az óceánt, Pápua-Új-Guineánál észak felé fordulva Kuro- Shio-áramlásként folytatja útját, majd északon ismét átszeli az óceánt, Észak-Amerikát elérve, Kanada, Alaszka partjainál az áramlat egy része lefelé fordul, s mint Kaliforniai-áramlás tart dél felé Amerika nyugati partjai mentén. E hatalmas cirkuláció által közrefogott víztömegben, körülbelül a 135. és a 155. nyugati hosszúsági és a északi szélességi fokok között valósággal megreked az áramlatok által idehordott szemét, amely mára a szerény becslések szerint 700 ezer, a pesszimistábbak szerint 1,5 millió négyzetkilométernyi területet borít (ez a teljes Csendes-óceán 0,4-0,8 százaléka, hozzávetőleg tizenötszöröse Magyarország területének). A "Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget" akár több millió tonnányi hulladékból is állhat.

34 Szemétszigetek a Csendes-óceánban… Mérete és sűrűsége ellenére a szennyezés nem látható a műholdfelvételeken, mivel nagy része a felszín alatt lebeg. Egyre általánosabban elfogadott és bizonyított nézet szerint a szemétsziget két nagyobb részre oszlik: nyugati része Japánhoz közel, míg keleti tömbje Hawaii és Kalifornia partjai között gomolyog. A kettő között egy kevésbé sűrűn szennyezett terület terül el a Hawaii-szigetektől északra.

35 Szemétszigetek a Csendes-óceánban… A szemétmező nagyjából hatvan éve növekszik. A kutatók szerint mára nagyjából Texas területének kétszeresét teszi ki. Főleg műanyag flakonok, tartályok, zacskók alkotják. Ezeket a napsütés, a szél és a hullámok apró részecskékre őrölték fel. A tengerben élő állatok és a vízimadarak ebből a mérgező anyagokat is tartalmazó keverékből táplálkoznak. Annak köszönhetően, hogy a szemétsziget nemzetközi vizeken található, egyetlen állam sem érzi magát felelősnek. Nincsenek ezzel kapcsolatos törvények, egyik állam sem felel a problémáért, ezért eddig nem volt megfelelő motiváció az óceán tisztítására. Az emberek többsége nem tud magáról a problémáról sem.

36 Ivory Coast 2006 augusztus … A történet: A görög tulajdonú, panamai zászló alatt hajózó Probo Koala olaj tankert bérelte a holland Trafigura olajkereskedelmi társaság. A hajó gyenge minőségű kokszolási nehézolajat tankolt Texasban. A magas kéntartalom miatt az olajat előbb finomítani kellett volna Tunéziában. Ehelyett a Probo Koala 3 hónapra lehorgonyzott Gibraltárnál, és „csináld magad” akcióban nekilátott a házi finomításnak. Nátronlúgot és katalizátort adtak az olajhoz, aminek hatására a kéntartalom legnagyobb része leülepedett. Az olajat Nigériában kellett volna eladni, de előtte Amsterdamban meg akartak szabadulni a fenékiszaptól. A kikötő-hatóságnak olajos szennyvízként jelentették be, de szivattyúzás közben feltűnt a szokatlan szag, a szivattyúzást leállították. A kémiai vizsgálat során kiderült, hogy az anyag veszélyes hulladék, és a kikötő-hatóság € -t kért az ártalmatlanításért A management nem akart ennyit fizetni, ezért tovább hajóztak Észtországba, ahol az olajat átrakták egy Nigériába szállító hajóra.

37 Ivory Coast 2006 augusztus … A bűncselekmény: A Probo Koala elindult Elefántcsont-partra. Az iszap átvételére és kezelésére a Puma Energy cég a helyi Tommy céggel szerződött le. A Puma Energy céget közösen tulajdonolta a holland Trafigura és az ivory elnök családja. A Tommy céget egy hónappal azelőtt alapították, sem tapasztalata, sem eszközei nem voltak ilyen veszélyes hulladék kezeléséhez. A Tommy az ártalmatlanítást €-ért vállalta. Az iszapot tartályautókba szivattyúzták át, majd az éj leple alatt Abidjan környékén 14 helyen leürítették, köztük ivóvíz bázisok és mezőgazdasági területek mentén. Ezután a Probo Koala visszaindult Észtországba. Az észt hatóságok a Greenpeace aktivisták nyomására kivizsgálták az esetet és megállapították, hogy ugyanaz a toxikus anyag van a tanker térben, ami Ivory-n mérgezést okozott. A hajót zár alá vették és elindult a nemzetközi vizsgálat.

38 Ivory Coast 2006 augusztus … A szennyező anyag: Az iszap mennyisége: 500 t Tartalom: 40t maró nátronlúg, 25t kénvegyület, amelyből 2t kénhidrogén, 12t merkaptán (ez okozta a szagot), több tonna fenol. Jelleg: rothadt tojás és fokhagyma szag, szem és orr-nyálkahártya irritáció A mérgező hatás: 8 ember meghalt embert kellett orvosi kezelésben részesíteni –Hányás, orrvérzés, légzési nehézségek, vetélés, hosszú távon máj, tüdő és vesekárosodás. Ivóvíz bázisok, halastavak és agrár területek mérgeződtek meg Esőzések alkalmával újabb kénhidrogén felszabadulás várható A következmények: Az ivory környezetvédelmi, közlekedési minisztert és a kikötő igazgatót leváltották. A Tommy cég vezetőjét 20, egy hajózási ügynököt 5 évi börtönre ítéltek. 3 Trafigura dolgozót is letartóztattak Ivory-n, de 200 millió $ fejében elengedték. A cég Hollandiában komoly büntetésre számíthat. A területeket csak részben kármentesítették.

39 A világ 7 szemétcsodája 1.Csendes – óceáni szemétsziget

40 2. New York szemétlerakója

41 3. India, Roro azbeszt bányák

42 4. Füstös hegység, Fülöp- szigetek, Manila

43 5. Hajóbontó kikötő, Alang, India

44 6. Yucca hegység, Nevada, USA

45 7. Elektronikai hulladéklerakó, Guiyu, Kína


Letölteni ppt "Hulladékgazdálkodás (hulladéktörvény céljai, fő hulladékcsoportok, hulladékgazdálkodás alapelvei, főbb adatok, hulladékgazdálkodás célrendszere) Dr. Dióssy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések