Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hulladékgazdálkodás stratégiai kérdései. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014- ig (OHT-II.) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hulladékgazdálkodás stratégiai kérdései. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014- ig (OHT-II.) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény."— Előadás másolata:

1 A hulladékgazdálkodás stratégiai kérdései

2 Országos Hulladékgazdálkodási Terv ig (OHT-II.) A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) tervezésről szóló fejezetében foglaltak alapján– a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként – hat évre szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) kidolgozása szükséges. Az OHT elsődleges célja a nemzeti hulladékgazdálkodási szakmapolitika kereteinek, középtávú irányainak és céljainak meghatározása, a célok eléréséhez szükséges eszközök és intézkedések meghatározása. E feladat Magyarországon első alkalommal a évekre vonatkozó terv elkészültével valósult meg.

3 A második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-II.) a hulladékgazdálkodás évek közötti időtartamára határozza meg a szakmai kereteket és célokat, a megvalósítás eszközeit. A Terv az ugyanazon időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik, és ezzel összhangban fogalmazza meg a hulladékgazdálkodás feladatait, tartalmazza a december 12-én érvénybe lépett új hulladék keretirányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket is. Ennek megfelelően az OHT-II. felépítésében, logikájában és tartalmában a Hgt. és végrehajtási szabályai mellett e két alapvető dokumentumot követi. A tervezés alapját a év végi állapot képezi, figyelembe véve természetesen az azt megelőző évek történéseit és tendenciáit.

4 A hulladék tematikus stratégia •Célok: –A hulladék környezeti hatásainak csökkentése –A keletkező mennyiség csökkentése –Az újrafeldolgozás kiterjesztése –A szabályozás modernizálása és egyszerűsítése –A jogszabályok maradéktalan végrehajtása •Eszközök: –Visszavételi, hasznosítási kötelezettség –integrált termékpolitika, integrált megelőzés –Hasznosító ipar és piac

5 Stratégiai alapelvek … Hosszú távon fenntartható fejlődés: A hulladék mint erőforrás –A meg nem újuló erőforrások használatának mérséklése –Az anyag- és energiaforrások gazdaságos és hatékony felhasználása A fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás érdekében minimalizálni kell a hulladék keletkezését, maximálni kell a termelésbe való visszaforgatást –Egységes természeti erőforrás-, termék- és hulladék-politika –Használó fizet –Gyártói felelősség A hulladék mint veszélyforrás –A környezeti hatások minimalizálása –Szennyező fizet

6 A hulladékgazdálkodás hierarchiája.. Ártalmatlanítás Égetés Lerakás Megelőzés A hulladékképződés minimalizálása A veszélyesség csökkentése Újrafeldolgozás Anyag kinyerés Újrahasználat Eredeti funkció Összetevőnként Anyagában Egyéb Hasznosítás Energia kinyerés

7 További alapelvek... •Szennyező fizet •Gyártói felelősség •Egységes természeti erőforrás-, termék- és hulladék politika •A fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás érdekében minimalizálni kell a hulladék keletkezését, maximálni kell a termelésbe való visszaforgatást

8 EU •2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról •Hulladék-jegyzék 16/2001. (VII.18.) KöM •Nyilvántartás és bejelentés 164/2003. (X. 18.) Korm. •Veszélyes hulladék 98/2001. (VI.15.) Korm. • Hazai •2006/12/EK keretirányelv a hulladékról (2008/98 EK) •Európai hulladék lista (2000/532/EK) •Hulladék-statisztika 2150/2002. rendelet •Veszélyes hulladék 91/689/EK Általános szabályok...

9 Új hulladék keretirányelv... • A környezetvédelmi célkitűzés bevezetése a hulladékgazdálkodásban • A hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalmának tisztázása • A veszélyes hulladék keverésére vonatkozó feltételek pontosítása • Eljárás bevezetése annak meghatározására, hogy egy adott hulladékáramba tartozó hulladék mikortól nem számít hulladéknak • A nemzeti hulladékkeletkezés megelőzési programok kötelező kidolgozásának előírása a tagországok számára. • A hulladékkezelő létesítmények engedélyezése területén az IPPC irányelvvel az összhang megteremtése. A két szóban forgó irányelv között jelenleg átfedések vannak, amely kettős engedélyezést, a szabályozási és adminisztratív terhek szükségtelen növekedését eredményezi. • Változni fognak a hulladékgazdálkodási tervezés szabályai is, és a hulladék jegyzék módosítása is várható.

10 Múltból a jövő felé... Nagyobb hangsúly a hulladék keletkezés megelőzésén •Nemzeti megelőzési program 2013-ra •Lakosság: Újrahasználatok elősegítése (gyűjtés, javítási központok, újra forgalomba hozás csatornái) •Gazdaság: hulladékszegény technológiák bevezetése (ösztönző rendszerek kialakítása – már a piacon vagyunk) •Termékek: Öko-tervezés, öko-címke rendszer használatának ösztönzése •Önkéntes vállalások - mindez nehéz, mert kevés a hazai gyártó •Szemléletformálás! •Hogyan mérjük?

11 Múltból a jövő felé... Újrafeldolgozó társadalom •Tovább kell növelni a hasznosítás mértékét (biohulladék, építési- bontási hulladék, lakossági papír, fém, műanyag, üveg, elektronikai hulladék) •Begyűjtő rendszerek fejlesztése (házhoz menő gyűjtés, hulladék udvarok) •Kellő kezelési kapacitások kiépítése – pályázati források biztosítása – hazai kapacitások védelme •Energetikai hasznosítási rendszer – nincsenek hagyományai, nagy a társadalmi ellenállás •Lakosság, önkormányzatok érdekeltségi rendszerének kialakítása

12 Hgt – OHT II … •Minden tevékenység, ami nem hasznosítás, ártalmatlanítás •Hulladék megelőzési program 2013-ig •A hulladékgazdálkodási tervek kötelező érvényének megerősítése •Az engedélyezési eljárások során a hatóságok megtagadhatják hulladékok beszállítását vagy kivitelét, ha azáltal a hazai hulladékgazdálkodási célok nem valósíthatók meg •Biohulladékokra, illetve a komposztra vonatkozó minőségi követelmények előírása, •A TSZH tekintetében a papír, üveg, műanyag és fém anyagokra: 50%-os újrahasználat, illetve újrafeldolgozás 2020-ra •Építési-bontási hulladék hasznosítás 70% (2020)

13 OHT I. … Magyarországon először a január 1-től hatályos évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) fogalmazza meg a hulladékgazdálkodási tervezés feladatait is. A tervezési hierarchia csúcsa az országos terv Első OHT közötti időszakra, a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként, azzal összhangban Felmerülő problémák: –Nem volt korábbi tervezési tapasztalat –Nem volt megbízható adatbázis –Nem került a lakosság bevonásra, nem kapott a tervezési folyamat kellő nyilvánosságot –Finanszírozása alapvetően a költségvetésre épült

14 OHT II. előkészítése …  Elkészült a tervezési szabályozás és módszertan  2004-től történő adatszolgáltatás megteremtette az adatbázist  Civil társadalom fokozódó érdeklődése a hulladékgazdálkodási fejlesztések és intézkedések iránt Célok és intézkedések NKP III-mal összhangban I. Beszámoló az OHT-I. végrehajtásáról II. OHT-II –stratégiai keretek –általános hg. helyzetkép, átfogó célok, intézkedések és eszközök –megelőzési program –hasznosítási program –ártalmatlanítási program –hulladékáramok

15 Célok … •Általános cél, hogy hazánkban 2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék, amit megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani. (Települési: 5 Mt, Veszélyes: 1 Mt, Nem-vesz: 14 Mt) •A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a képződő hulladék mintegy 40%-a anyagában, 10%-a energetikai hasznosításra kerüljön. (Települési: 40/10%, Veszélyes:30/5%, Nem-vesz: 45/15%) •Ártalmatlanításra kerülő hulladék 50%. (Települési: 60%, Veszélyes: 50%, Nem-vesz: 30%) •Továbbra is folyamatosan biztosítani kell a hazai, ártalmatlanítandó hulladék mennyiséget kiszolgálni képes, korszerű ártalmatlanító kapacitásokat

16 Célok TSZH …  A települési szilárd hulladék 2014-ben se haladja meg az 5 millió tonna (500 kg/fő/év), a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget.  A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára.  2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os hasznosítása (2008/98/EK szerint 2020-ig 50%).  A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése.  A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra.  A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése.

17 Lerakás...

18 Határidők – lerakás... •Gumiabroncs: 2006-tól tilos lerakni •A biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat a következők szerint kell csökkenteni: –2004. július 1. napjáig 75%-ra, –2007. július 1. napjáig 50%-ra, –2014. július 1. napjáig 35%-ra •A műszakilag nem megfelelő lerakókat július 15-ig be kellett zárni.

19 A múlt...

20 A jövő...

21 Rekultivációs program...

22 Rekultiváció... •2010 elejéig 59 beérkezett, 30 támogatott pályázat •1100 lerakó rekultivációját érintik a projektek (a KEOP célkitűzése 2013-ig 1500 lerakó) •A felügyelőségek kb. 900 engedélyes tervet engedélyeztek 2010-ben •A projektek összköltsége meghaladja a rendelkezésre álló forrást

23 TSZH kezelés...

24 Hulladék égetés … • A hulladékok égetéséről szóló 2000/76/EC, valamint a hulladék olajok ártalmatlanításáról szóló 75/439/EEC irányelvek. • Elsősorban levegő tisztaságvédelmi szempontból közelíti meg a hulladékégetést, megadva a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit, mérési módszereket, a füstgáztisztításból származó szennyvíz kibocsátási határértékeit, meghatározza az engedélyezés és az üzemeltetés feltételeit, valamint az ellenőrzés körülményeit. • Az Unió előírásainak megfelelően 2006-tól csak a jogszabály követelményeinek megfelelő hulladékégetők működhetnek

25 Kiemelt hulladék áramok POLIKLÓROZOTT BIFENILEK ÉS POLIKLÓROZOTT TERFENILEK •A PCB é s PCT tartalm ú berendez é sekről beny ú jtott bevall á sok előzetes ö sszes í t é se alapj á n mintegy 13 ezer db PCB- tartalm ú berendez é s van haszn á latban az orsz á gban. •Az ehhez sz ü ks é ges kezel é si kapacit á sok ma is rendelkez é sre á llnak.

26 Kiemelt hulladék áramok – PCB... • Legfontosabb rendelkezés, hogy a PCB-t tartalmazó berendezések csak június 30-ig üzemeltethetők, a hulladékká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésőbb december 31-ig el kell végezni. • A nagy környezeti kockázatú, igen mérgező PCB-k és PCT-k használata végére egész Európában megszűnik, a hulladékká vált anyagok a rendeletnek megfelelően ártalmatlanításra kerülnek. • Magyarországon elkészültek azok a felmérések és nyilvántartások, amelyek alapján tervezhető a PCB-k hulladékká válásának üteme és mennyisége, illetve a szükséges kezelési kapacitás.

27 Csomagolás és a csomagolási hulladék... • december 31-ig a csomagolási hulladék •legalább 60%-át hasznosítják, vagy égetik el energetikai hasznosítás mellett •legalább 55 és legfeljebb 80%-át dolgozzák fel újra. •A hulladékot alkotó anyagok tekintetében a következő minimális, újrafeldolgozási célokat kell elérni: üveg 60%, papír és karton 60%, fémek 50%, műanyagok 22,5%, fa 15%. • A fenti irányszámokat az Unió végére írta elő, de Magyarország felmentést kapott a teljesítés alól végéig.

28 Akkumulátorok és elemek - gyűjtés... • szeptember 26-ig 25 %, szeptember 26-ig. 45 %-os visszagyűjtést ír elő. • A magyar jogszabály a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott elem, illetve akkumulátor tömegének %-ában a visszagyűjtést következőképpen határozta meg: •2008. évben legalább 18% •2010. évben legalább 21% •2012. évben legalább 25% •2014. évben legalább 35% •2016. évben legalább 45%

29 Akkumulátorok és elemek - feldolgozás... Legkésőbb szeptember 26-ig •A gyártóknak rendszereket kellett létrehozniuk a hulladékelemek és -akkumulátorok kezelésére és újrafeldolgozására. •Valamennyi begyűjtött elem és akkumulátornak kezelésen és újrafeldolgozáson kell átesnie. •Hulladéklerakóban ártalmatlanítható a kadmiumot, higanyt, illetve ólmot tartalmazó hordozható elem és akkumulátor, ha nem áll rendelkezésre működő végső piac. Elérendő •A savas ólom elemek és -akkumulátorok 65 tömeg%-os újrafeldolgozása, •A nikkel-kadmium elemek és akkumulátorok 75 tömeg%-os újrafeldolgozása. •Egyéb hulladékelemek és -akkumulátorok 50 tömeg%-os újrafeldolgozása.

30 Elhasználódott járművek (ELV)... •A következő hasznosítási arányok teljesüljenek: • január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 80 % • január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 95%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85 % •Az január 1. előtt gyártott gépjárművekre az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 75%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 70%

31 Elektronikai berendezések hulladékai... •A jogszabály 10 berendezési kategóriát állít föl. Ezek mindegyikéhez táblázatosan megadja a begyűjtési és hasznosítási célokat. •Részletezés nélkül, a 2008-ra előírt visszagyűjtési arány a nagyméretű berendezések legtöbb kategóriájában meghaladja a 30%-ot, míg a kis méretűeknél 10% alatti. •A hasznosítási arányok a begyűjtött mennyiségekre vonatkoznak, a hasznosítási cél valamennyi kategóriában 70-80% között van, de ezen belül az újrafeldolgozásnak el kell érnie kategóriától függően az 50-80%-ot.

32 Szelektív gyűjtés...

33 Elért eredmények...

34

35 •Gumiabroncs: t/év (75%) •Elektromos-elektronikai készülékek: t/év (30%) •Savas ólom akkumulátorok: t/év (100%) •Elemek: 260 t (15%) •Gépjármű roncs: t/év •Hulladék olajok: t/év (100%) •Építési-bontási hulladék: t/év (20%)

36 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "A hulladékgazdálkodás stratégiai kérdései. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014- ig (OHT-II.) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény."

Hasonló előadás


Google Hirdetések