Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hulladékgazdálkodás előtt álló feladatok 2014-ig Markó Csaba Hulladékgazdasági Főosztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hulladékgazdálkodás előtt álló feladatok 2014-ig Markó Csaba Hulladékgazdasági Főosztály."— Előadás másolata:

1 A hulladékgazdálkodás előtt álló feladatok 2014-ig Markó Csaba Hulladékgazdasági Főosztály

2 • évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról • A Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként, azzal összhangban, 6 évre szóló OHT. Első OHT , most • Területi hulladékgazdálkodási tervek (7 statisztikai tervezési nagyrégió) (2005-től KÖVIZIG) • Megyei hulladékgazdálkodási tervek (önkéntes) • Helyi hulladékgazdálkodási tervek (települési önkormányzatok) • Egyedi hulladékgazdálkodási tervek • Célok és intézkedések NKP III-mal összhangban • Új keretirányelv a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (2008/98/EK) Hatályos től, de nemzeti érvényesítés ig. • Nemzeti hulladékmegelőzési program Jogalap, keretek

3 Stratégiai alapelvek •Hosszú távon fenntartható fejlődés: A hulladék mint erőforrás - A meg nem újuló erőforrások használatának mérséklése -Az anyag- és energiaforrások gazdaságos és hatékony felhasználása A hulladék mint veszélyforrás - A környezeti hatások minimalizálása

4 Stratégiai alapok – a hulladékgazdálkodás hierarchiája Ártalmatlanítás Égetés Lerakás Megelőzés A hulladékképződés minimalizálása A veszélyesség csökkentése Újra-használat Újrafeldolgozás Anyag kinyerés Nyersanyag előállítás Előkészítés újrahasználatra Javítás Tisztítás Bontás Egyéb hasznosítás Energia kinyerés Fűtőanyag

5 Hulladékgazdálkodás helyzete

6

7 Hulladékok •Általános cél, hogy hazánkban 2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék, amit megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani. (Települési: 5 Mt, Veszélyes: 1 Mt, Nem-vesz: 14 Mt) •A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a képződő hulladék mintegy 40%-a anyagában, 10%-a energetikai hasznosításra kerüljön. •(Települési: 40/10%, Veszélyes:30/5%, Nem-vesz: 45/15%) •Lerakásra csak a más módon nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön (40%). •(Települési: 60%, Veszélyes: 50%, Nem-vesz: 30%) •Továbbra is folyamatosan biztosítani kell a hazai, ártalmatlanítandó hulladék mennyiséget kiszolgálni képes, korszerű ártalmatlanító kapacitásokat

8 Települési szilárd hulladék képződés és kezelés

9 Települési szilárd hulladék összetétele

10 Települési szilárd hulladék kezelés Központi költségvetés: 2001-től támogatási keret a települési hulladékkezelés fejlesztéséhez tól decentralizált forrás (Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési hatásköre) : összesen 9 milliárd Ft EU támogatással: PHARE projektek szelektív gyűjtésre és lerakó fejlesztésre, között 12 ISPA+1 KA projekt KEOP: 2 fejlesztési projekt benyújtva, több előkészítés alatt rekultivációs projektek folyamatosan, mintegy 1000 db ROP-ok: egyedi rekultivációk Ma összesen: - szelektív gyűjtés: 1200 település, 10 ezer sziget, 100 udvar, néhány háztól-házig - biohulladék kezelés: 40 komposztáló telep, mintegy 100 ezer tonna házi komposztálás, 4 MBH kezelő - energetikai hasznosítás: fővárosi hulladékégető (420 ezer t/év) - lerakás: : 135 bezárt július 16-ig, 70 működő

11 Települési szilárd hulladék Célkitűzések  A települési szilárd hulladék 2014-ben se haladja meg az 5 millió tonna (500 kg/fő/év), a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget.  A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára.  2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os hasznosítása (2008/98/EK szerint 2020-ig 50%).  A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése.  A teljes települési hulladék hasznosításának 40% fölé emelése.  A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra.  A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése.

12 Csomagolás C é lkitűz é sek  A hullad é kgazd á lkod á si t ö rv é ny á ltal megfogalmazott c é lkitűz é s alapj á n 2012-re a k é pződő csomagol á si hullad é kok 60%-os hasznos í t á sa az el é rendő, ezen bel ü l 55%-os ú jrafeldolgoz á sa ú gy, hogy pap í rra-kartonra é s ü vegre 60%-os, f é mre 50%-os, műanyagra 22,5%-os, f á ra 15%-os minim á lis ú jrafeldolgoz á s teljes ü lj ö n.  A 2008/98/EK ir á nyelv 2020-ra vonatkoz ó c é lkitűz é seinek teljes í t é s é re val ó felk é sz ü l é s a h á ztart á sokb ó l sz á rmaz ó csomagol á si hullad é kok ú jrafeldolgoz á s á nak n ö vel é s é vel

13 E-hulladék •2008: 4 kg/fő/év háztartási berendezés begyűjtése, átlagosan 80% hasznosítás. Évente kb t elektromos berendezés kerül a piacra. A háztartási készülék begyűjtés 2008-ra elérte a 4,2 kg/főt, 2007-ben 3,5 kg/fő volt. Célkitűzések •Az EU várhatóan az irányelv felülvizsgálata kapcsán új célokat fog kitűzni. Ennek mértéke még nem ismert, de valószínűleg a piacra helyezett termékek tömegéhez fog kapcsolódni. A fentiek miatt a 2014-ben begyűjtendő hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének el kell érnie 7-8 kg/fő/év mennyiséget. A hasznosítás mértékében jelentős változás nem várható, így minimálisan a jelenlegi szintet tartani kell. (Tervezet szerint a forgalom 65%-os begyűjtése és átlag 80% hasznosítás, függetlenül az eredettől.)

14 Hulladékká vált gépjárművek forgalomból történő végleges kivonása A begyűjtött járművek tömegének 85%-os hasznosítása, 80% anyagában vagy újra-használat, teljesítés 2006: 81,5/81,2%

15 Roncsautó  A roncsautók fő összetevőinek hasznosítása akár a kézi szétszerelés, akár a shreddelés után megoldott. Gondot jelent azonban az üveghulladék, műanyaghulladékok és a könnyű zúzási maradék (SLF) hasznosítása.  Az illegális bontók működése továbbra is problémát jelent a hulladékká vált gépjárművek teljes körű visszavételének teljesítésében. Célkitűzések 2014 végére az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve – újrahasználatának, újrafeldolgozásának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 90/95 tömeg %-ot kell elérnie.

16 Elem-akku Forgalom: kb t/év Begyűjtési arányok: 13% 2007-ben 18% 2008-ban Ólom-akku: 19 ezer t forgalom 19 ezer tonna begyűjtés Külföldi hasznosítás: 100%

17 Elem-akku Célkitűzések  Hordozható elemek és akkumulátorok esetében a 2006/66/EK irányelv visszagyűjtési kötelezettséget ír elő, 2012-re 25%-ot, míg 2016-ra 45%-ot.  Az ipari és gépjármű akkuk esetében teljes körű visszagyűjtési kötelezettség van. •A visszavett (ólmot vagy kadmiumot nem tartalmazó) elemek és akkumulátorok újrafeldolgozási technológiájának legalább 50%-os hatékonyságot (kihozatalt) kell elérnie. •A kadmium-tartalmú elemek és akkumulátorok visszavétele és újrafeldolgozása legalább 75%-os hatékonyságú (kihozatalú) technológiával. •Az ólom-tartalmú elemek és akkumulátorok visszavétele és újrafeldolgozása legalább 65%-os hatékonyságú (kihozatalú) technológiával.

18 PCB-Hulladékolaj PCB-PCT tartalmú berendezés, illetve folyadék: 2010-ben megszüntetendő, nyilvántartás szerint kb. 100 tonna – tisztítás-csere, veszélyes hulladék égető Olaj elkülönített gyűjtésének biztosítása A begyűjtött hulladékolaj mennyiségnek további növelése A regenerálás ösztönzése.

19 Építési-bontási hulladék Az építési-bontási hulladékok legalább 70%-os hasznosítása 2020-ig: 2008/98/EK irányelv a hulladékról 2014-re 45%

20 Gumiabroncs •Lerakási tilalom •Az évente képződő ezer tonna hasznosítása várhatóan továbbra is megoldható. Célkitűzések •A lerakási tilalom folyamatos teljesítése, abban az esetben is, ha az adott évben keletkező hulladék mennyisége magasabb az adott évben forgalomba hozott gumiabroncsok mennyiségénél.  Visszavételi kötelezettség bevezetése 2014-ig (az ebből következő elkülönített gyűjtés és feldolgozás biztosítása, nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve).

21 További, más ágazatokat érintő anyag-hulladék áramok •Vízügy-talajvédelem szennyvíziszapok kezelése, települési folyékony hulladék •KHEM hulladékégetés – energetikai hasznosítás, klíma-politika, fenntartható energia-politika hasznosítás – erőműi salakok, pernyék, út-vasút építés bányászati hulladék, bányarekultiváció •EüM egészségügyi hulladékok, higany, azbeszt, kémiai biztonság, REACH •OKM oktatás-képzés, szemléletformálás •ÖM közterület-fenntartás, köztisztaság hulladékkezelési vonatkozásai, települési hulladék kezelés •SZMM fogyasztóvédelem

22 További, más ágazatokat érintő anyag-hulladék áramok •NFGM ipari és kereskedelmi tevékenységek, hulladék és másodnyersanyag kereskedelem, hulladék hasznosítási ipar, autóbontás, piacfelügyelet, öko-design, kiterjesztett gyártói felelősség területfejlesztés és –rendezés, építési-bontási hulladékok kezelése, hulladékok építőipari felhasználása – szabványok - GOP hulladékhasznosítási támogatás A Környezetközpontú technológia-fejlesztés konstrukcióban önálló hasznosítási komponens indul várhatóan novemberben Támogathatók a hulladékot másodnyersanyaggá, illetve végtermékké feldolgozó fejlesztések, valamint az ezt előkészítő válogató, mosó, tisztító berendezések megvalósítása •FvM mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok, növényi maradékok, komposzt-szabványok, szennyvíziszapok, egyéb szerves biohulladékok mezőgazdasági felhasználása, állati melléktermékek, állategészségügyi hulladékok, trágyakezelés, biogáz, bioenergia, növényvédő szerek, talajvédelem

23 KÖSZÖNET! •VÁRJUK JAVASLATAIKAT ÉS ÉSZREVÉTELEIKET, •AZ ÉRINTETTEK SEGÍTSÉGÉT ÉS HOZZÁJÁRULÁSÁT ! •Szóban és írásban az alábbi elérhetőségeken: •Markó Csaba, tel: , mail: •Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "A hulladékgazdálkodás előtt álló feladatok 2014-ig Markó Csaba Hulladékgazdasági Főosztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések