Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet."— Előadás másolata:

1 A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet

2 Bevezetés •Új hulladék keretirányelv (2008/98/EK):  Kihirdetés: nov. 12. Hatálybalépés: dec. 12.  Harmonizációs határidő: dec. 12. •Miért irányelvi formában jelenik meg az uniós jogszabály? •Hogyan állunk az átültetéssel?  Szakmai tervezet: szeptember  Kodifikálás, egyeztetés: november  Kormány: január  Országgyűlés: tavaszi ülésszak •Miért van szükség új törvény megalkotására?

3 •Mi az, ami módosul? Mi változik?  Nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés  A törvény új és pontosított fogalmakat vezet be  Megjelenik a melléktermék fogalma  Rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről  Szemléletváltozásra ösztönöz: •Kiterjesztett gyártói felelősség elve •Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása (2015. január 1- től a hulladék birtokosa a papír, fém, műanyag és üveg hulladékot elkülönítetten köteles gyűjteni) •Hasznosítási arányok növelése  Önálló fejezetben jelennek meg az egyes hulladéktípusra vonatkozó szabályok (biohulladék, hulladékolaj, veszélyes hulladék)  Új rendelkezésekkel egészülnek ki a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek  Új rendelkezésekkel egészülnek ki a hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó szabályok  Bevezetésre kerül a Nemzeti Megelőzési Program  A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos szabályozás a vízgazdálkodásról szóló törvénybe kerül

4 A Preambulum •Mi a Preambulum jelentősége? •Az Országgyűlés  a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás- felhasználás hatásainak csökkentése és hatékonyságának javítása,  a fenntartható fejlődés, valamint a jövő generációk létfeltételeinek, továbbá lehetőségeinek biztosítása,  a hulladékképződés megelőzése, a használt termékek újrahasználata, a környezet hulladékképződéssel és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által okozott terhelésének minimalizálása, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, valamint káros hatásainak megelőzése, továbbá  a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztási-termelési körforgásban tartása, valamint a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében a következő törvényt alkotja: érdekében a következő törvényt alkotja:

5 A törvény hatálya •Mire terjed ki a törvény hatálya?  minden hulladékra, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel,  a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, és  a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. •A törvény hatálya a következő hulladékokra akkor terjed ki, ha azokról jogszabály eltérően nem rendelkezik:  az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékok,  az állati melléktermékek – feldolgozottságra tekintet nélkül –, az ártalmatlanításra, továbbá a biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánt anyagok kivételével,  a szennyvizek,  a nem vágás útján elpusztult, valamint a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemei.

6 Értelmező rendelkezések ártalmatlanítás (i): hasznosításnak nem minősülő, különösen a 2. mellékletben meghatározott művelettel végzett hulladékkezelési tevékenység, ideértve azt a hulladékkezelést is, amely másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyeréssel jár; biohulladék (i): biológiailag lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben képződő hasonló hulladék; elkülönített gyűjtés (i): a hulladékkezelés elősegítése érdekében a hulladék fajta, típus és jelleg szerint elkülönítve történő gyűjtése; előkezelés: a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával járó, a hulladék begyűjtését, szállítását elősegítő,a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását előkészítő, és ezek biztonságát növelő hulladékgazdálkodási tevékenység; energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amely során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló anyagokból történő energia- előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyagként hasznosítanak;

7 építési-bontási hulladék: az építési tevékenység során képződő, az építésből vagy bontásból származó hulladék, ideértve a kitermelt földet és követ is; gyűjtőhely: a hulladékgyűjtő pont és a hulladékgyűjtő udvar, valamint a hulladék termelőjének vagy más birtokosának telephelyén kialakított, a hulladék környezetszennyezést kizáró gyűjtését biztosító létesítmény; háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint a közintézményekben képződő hulladék; hulladék (i): bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; hulladékgyűjtő pont: az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtésére szolgáló közterületen kialakított gyűjtőhely, vagy az üzletekben működő visszavételi helyek; hulladékgyűjtő udvar: az elkülönítetten gyűjtött hulladék átvételére szolgáló, felügyelt, elkerített telephely; hulladékkezelési közszolgáltatás: a települési hulladék begyűjtését, szállítását és kezelését biztosító, a települési önkormányzat által szervezett és fenntartott szolgáltatás;

8 hulladékolaj (i): ásványi vagy szintetikus kenőolaj, vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési céljának megfelelően tovább nem használható, különösen a hulladékká vált motorolaj és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj; hulladékolaj regenerálása (i): újrafeldolgozási művelet, amely által alapolaj állítható elő a hulladékolaj finomításával, különösen az abban található szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolítása révén; kereskedő (i): gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot gazdasági tevékenysége körében megvásárolja, és jellege, összetétele megváltoztatása nélkül értékesíti, függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen a birtokába kerül-e; kezelés (i): a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő előkezelést is; közvetítő (i): gazdálkodó szervezet, amely gazdasági tevékenysége körében más nevében – függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen birtokába kerül-e – eljár a hulladék begyűjtése, szállítása és kezelése érdekében;

9 megelőzés (i): az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedések, amelyek csökkentik  a hulladék mennyiségét, különösen a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén,  a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy  az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát; újrafeldolgozás (i): hasznosítási művelet, amely során a hulladékot az eredeti vagy más hasznos célra alkalmas anyaggá vagy termékké alakítják, ideértve a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob eljárással történő kezelését és feldolgozás útján a további felhasználásra történő alkalmassá tételét, de ide nem értve az energetikai hasznosítást és a tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyaggá, vagy feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozást; újrahasználatra előkészítés (i): tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amely során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy egyéb beavatkozás nélkül újrahasználható legyen; veszélyes hulladék (i): az 1. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikével rendelkező hulladék.

10 Alapelvek •a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján:  a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a kedvező megválasztásáért,  az előállításából és felhasználásából származó, továbbá a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is; •a közelség elve •az önellátás elve •a szennyező fizet elv

11 A megelőzés és a hulladékgazdálkodás általános szabályai •A hulladékgazdálkodás általános szabályai (4. § (2) bekezdés): A hulladékgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az A hulladékgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az  ne jelentsen olyan kockázatot a környezeti elemekre,  ne okozzon olyan, a lakosságot zavaró zajt vagy bűzt,  ne befolyásolja olyan mértékben hátrányosan a tájat vagy a védett természeti és kulturális értékeket, amely az emberi egészséget veszélyezteti vagy a környezetet károsítja. amely az emberi egészséget veszélyezteti vagy a környezetet károsítja. •A hulladékhierarchia (5. § (1) bekezdés): Elsőbbségi sorrendet kell biztosítani: Elsőbbségi sorrendet kell biztosítani:  a hulladékképződés megelőzése,  a hulladék újrahasználatra történő előkészítése,  a hulladék újrafeldolgozása,  a hulladék egyéb hasznosítása, így az energetikai hasznosítása vagy a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozása is,  a hulladék ártalmatlanítása. A hulladékhierarchiától abban az esetben lehet eltérni, ha azt az életciklus- szemlélet indokolja. A cél: mi az, ami a legjobb eredményt biztosítja. A hulladékhierarchiától abban az esetben lehet eltérni, ha azt az életciklus- szemlélet indokolja. A cél: mi az, ami a legjobb eredményt biztosítja.

12 •A hulladék engedély nélküli összekeverése (5. § (6) bekezdés): Tilos a hulladékot Tilos a hulladékot  elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni;  engedély nélkül összekeverni más hulladékkal vagy más anyagokkal. •Mi a melléktermék? (7. §): A termékek előállítása során az előállítási folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyag vagy tárgy hulladéknak minősül, kivéve ha: A termékek előállítása során az előállítási folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyag vagy tárgy hulladéknak minősül, kivéve ha:  A termelési folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyagot vagy tárgyat az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő;  az előállítást követően közvetlen felhasználhatósága biztosított,  a környezetet és az emberi egészséget nem veszélyezteti,  az adott termékre, valamint a környezet és az emberi egészség védelemére vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesíti, és  megfelel az uniós jog előírásainak. •A hulladékstátusz megszűnése (8. § (1) bekezdés): Ha az anyag vagy tárgy hasznosítási műveleten esett át, akkor a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek teljesülése esetén: Ha az anyag vagy tárgy hasznosítási műveleten esett át, akkor a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek teljesülése esetén:  rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják,  rendelkezik piaccal, vagy van rá kereslet,  megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és  használata nem jár nagyobb környezetkárosítással vagy az emberi egészséget károsító hatással, mint az eredeti anyag vagy tárgy használata.

13 A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek •A hulladék birtokosának kötelezettségei (9. § (3), (4) bekezdés):  Ha a hulladék birtokosa a hulladékot előkezelésére másnak átadja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem mentesíti a hasznosítási vagy ártalmatlanítási kötelezettség alól. •Kiterjesztett gyártói felelősség ( §):  A gyártó a termék és csomagolás megtervezésénél, kialakításánál úgy jár el, hogy egyúttal a hulladékképződés megelőzését is elősegíti.  A gyártó – ha törvény vagy kormányrendelet előírja – a termék vagy alkatrészének javítását biztosító hálózatot alakít ki és működtet. •A forgalmazó kötelezettségei ( §): Jogszabály a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termékek, csomagolásuk, valamint az ezek után visszamaradt hulladéknak a felhasználóktól történő visszavételére, elkülönített gyűjtésére és a begyűjtőnek vagy a hulladékkezelőnek történő átadására. Jogszabály a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termékek, csomagolásuk, valamint az ezek után visszamaradt hulladéknak a felhasználóktól történő visszavételére, elkülönített gyűjtésére és a begyűjtőnek vagy a hulladékkezelőnek történő átadására.

14 Hulladékgazdálkodási tevékenységek •A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása (29. §): A környezetvédelmi hatóság a hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során további kifogást is emelhet, ha  a szállítás ártalmatlanító létesítménybe vagy a nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladékot égetőbe történő hulladék-behozatalra irányul, és a tervezett kezelés nem áll összhangban a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal, vagy annak megvalósítása a Magyar Köztársaság területén képződött, nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé; vagy  a szállítás külföldre vagy a Magyar Köztársaság területére történő behozatalra irányul, és ez a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal nem áll összhangban.  Hulladékot Magyarország területére ártalmatlanítási céllal továbbra is tilos behozni.

15 •Hulladékhasznosítás (30. § (3) bekezdés):  Hulladékhasznosítási tevékenység a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Energetikai hasznosítással járó hulladékégetés vagy hulladék együttégetés akkor engedélyezhető, ha az energetikai hasznosítás az elérhető legjobb technikák szerinti energiahatékonysággal valósul meg.  A háztartási papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét december 31. napjáig tömegében országos szinten átlagosan legalább 50%-ra kell növelni.  A nem veszélyes építési és bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását, és az egyéb, anyagában történő hasznosítását – ideértve a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozását – december 31. napjáig tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.  A környezetvédelmi hatóság hulladéklerakás engedélyezése során meghatározza a települési hulladék elhelyezésére szolgáló hulladéklerakón hasznosítható vagy lerakható építési és bontási hulladék mennyiségét.

16 •Hulladékártalmatlanítás (33. § (2) bekezdés, §):  Az engedély rendelkezik a létesítmény bezárását követő rekultivációjáról, rehabilitációjáról és a monitoringról (megfelelő műszaki védelem).  A létesítmény külföldön képződött hulladékot akkor kezelhet, ha ez nem akadályozza az ország területén képződött hulladék kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltak teljesítését.  A hulladéklerakóra a települési hulladék részeként kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni.  Térségi hulladéklerakó: amely legalább százezer fő települési hulladékának ártalmatlanítását látja el.  Az állam biztosítja, hogy a nem elkülönítetten gyűjtött, valamint begyűjtött hulladékot hasznosító és ártalmatlanító létesítmények hálózatot alkossanak a közelség és az önellátás elveinek figyelembe vételével, amely lehetővé teszi a képződő hulladék legközelebbi, a célnak megfelelő létesítményben, valamint technológiák segítségével történő ártalmatlanítását vagy hasznosítását.

17 A települési hulladékra vonatkozó szabályok •A hulladékkezelési közszolgáltatás (48. § (3), 49. § (1), (2) bekezdés):  A kizárólag hulladékbegyűjtésre, valamint hulladékszállításra vonatkozó szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni.  A közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződéstől kizárólag a teljesítés megkezdését megelőzően állhat el.  Mikor mondhatja fel a közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést? •az önkormányzat a szerződésben meghatározott kötelezettségét súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését; •a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó érdekeit jelentős mértékben sérti.  Felmondás esetén a felmondási idő lejártáig az önkormányzat intézkedik a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.

18 Egyes hulladéktípusok •Egyes hulladéktípusok ( §):  Biológiai hulladék (53.§): •keletkezés helyén kell felhasználni, amilyen mértékben az technikai, környezetvédelmi, természetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható, •úgy kell gyűjteni, hogy az lehetőség szerint biztosítsa annak komposztálását vagy lebontását, •kezelése során a magas szintű környezetvédelmi követelményeket teljes mértékben kielégítő kezelési technológiákat kell alkalmazni, •A cél, hogy elősegítsük a biohulladék elkülönített gyűjtését, hogy a kezelés után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon elhelyezésre kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen.  Veszélyes hulladék (54-58.§)  Hulladékolajok (59. §)

19 Gazdasági intézkedések •A megelőzési és hasznosítási célok elérésének ösztönzése ( §):  A megelőzés érdekében a termékek újrahasználatát, a hulladékok újrahasználatra való előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint beszerzési kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni.  A megelőzés, valamint a hasznosítás elősegítése, ösztönzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetője – a lerakásra kerülő hulladék típusára, összetételére, veszélyességére figyelemmel – igénybevételi járulékot fizet. Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezettek körét, a járulék mértékét, megfizetésének rendjét, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos kedvezményeket törvény állapítja meg.

20 •Biztosíték és biztosítás (71. §):  Az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékkezelő létesítményt működtet, amelyben veszélyes hulladék képződik, vagy amely a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez •köteles az okozható károk felszámolására, a hulladék ártalmatlanítására arányos mértékű pénzügyi garanciát nyújtó biztosítékot adni, •a tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető.  A biztosíték, illetve biztosítás meglétének igazolása esetén adható ki hulladékgazdálkodási engedély, vehető nyilvántartásba a bejelentésre kötelezett.

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések