Korszerű mérés és értékelés

Az előadások a következő témára: "Korszerű mérés és értékelés"— Előadás másolata:

1 Korszerű mérés és értékelés
Farkasné Ökrös Marianna Korszerű mérés és értékelés

2 Igaz-hamis

3 Egyszerű választás

4 Mi a futóáramlás? A troposzféra felső rétegében uralkodó nyugatias szél. A sarkvidéki magas légnyomású területek nagy sebességű szele. Nagy magasságban, nagy sebességgel haladó, az egész Földet körbefutó nyugatias szél.

5 Melyik kép ábrázolja a mérsékelt övi ciklont?

6 Hibakeresés

7 A kialakuló újabb front csak meleg lehet
Mi a hiba a szövegben? A melegfront haladási sebessége nagyobb mint a hidegfrontté, így az utoléri a hidegfrontot. Ekkor az eredetileg meleg levegőt a két hidegfront felemeli. A két hideg légtömeg eltérő hőmérséklete dönti el az újabb front hőmérsékletét. A kialakuló újabb front csak meleg lehet A két hideg levegőnek azonos a hőmérséklete A hidegfront a gyorsabb, így az érheti utol a melegfrontot

8 Reláció

9 Döntse el melyik a helyes csökkenő albedó sorrend !
Friss hó Homok Szántóföld Lombos erdő Víz Víz Friss hó Homok Lombos erdő Szántóföld

10 Asszociáció

11 I-H-H-I-H I-I-H-I-H H-I-H-I-H
Az alábbi állítások némelyike igaz, míg mások hamisak. A megoldókulcsok összekeveredtek. Döntse el, melyik sorrend tartalmazza a feladatra adott helyes választ! Mi I-H-H-I-H Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt képes befogadni. Minél szárazabb a levegő, annál kisebb a relatív nedvességtartalma. A felemelkedő levegő relatív nedvességtartalma mindig csökken. A leszálló levegő egyre több vízgőzt képes befogadni. A levegő hőmérséklete a harmatpont elérése után már nem csökken tovább. I-I-H-I-H H-I-H-I-H

12 Halmazba rendezés

13 Húzzon egy vonalat, amellyel két halmazba sorolja a fogalmakat!
időjárás monszun hőmérséklet albedó futóáramlás ciklon sarki szél éghajlat csapadék Coriolis-erő légkörzés troposzféra tornádó harmatpont izobár főn anticiklon szélirány passzát izoterma

14 Szövegértés

15 Tanulmányozza az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!
„Hogyan kell elképzelni Magyarországot 2100-ban?” – kérdezzük Mika úrtól. „A meteorológusok számokban szoktak beszélni, de a szemléletesség kedvéért keresnek olyan helyeket a Földön, ahol ma olyan éghajlat uralkodik, mint amilyen nálunk várható” – mondja a kutató. Tőlünk délkeletre találhatók azok a helyek, amelyek mai klímájára a jövőben mi is számíthatunk. Az idő előrehaladtával és a melegedés különböző fokaival számolva először Újvidék, a Vajdaság, a Zsíl völgye, majd tovább Plovdiv, Várna, illetve Burgasz és Jalta következik. Ezeken a helyeken a téli és a nyári hőmérséklet és az éves csapadék olyan, mint nálunk lesz, ha 1, illetve 2 fokkal megemelkedik a földi átlaghőmérséklet. A csapadék éves mennyisége nem fog jelentősen csökkenni, hanem elsősorban az éven belüli eloszlása változik meg. Nyáron, amikor igazán szükség van rá, már két évtized múlva olyan tíz százalékkal kevesebb lesz, télen viszont, amikor nem igazán jól hasznosul, több. Összességében sokkal több olyan nap lesz, amikor nem esik semmi, mivel gyakrabban leszünk anticiklon hatása alatt, amikor felszálló légtömegek vannak, és derült az idő. „Mikor lesz sivatag a Duna–Tisza közén?” – próbáljuk a katasztrófa-forgatókönyvek felé terelni a beszélgetést. „Sose! Talán félsivatagosodás elképzelhető, de az is csak egy ideig” – válaszolja a kutató. Kétfokos globális felmelegedésig tart ugyanis az a szakasz, amikor a mainál szárazabb klímában rossz lesz nekünk. Ha mondjuk 4 Celsius-foknál sem tudjuk a melegedést megállítani, akkor már Firenze éghajlatához hasonlítana a Kárpát-medencéé. Sokkal csapadékosabb lenne az idő, de az eloszlás ekkor sem lenne ideális. A talaj nedvességtartalma azonban még négyfokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél sem lenne nagyobb, mint jelenleg. „De a Balaton kiszáradt medrében nem hevernek majd főtt halak?” „Bizonyára nem, de a víz szintje lassan csökkenni fog. Nyáron ugyanis – magyarázza Mika úr –, amikor a tó párolog, kevés csapadék várható, a téli sok csapadék azonban nem sokat segít, mert le kell engedni a tóból a plusz vizet.”

16 Hogyan alakul a csapadék éves mennyisége két évtized múlva?
Akkorra ismét ugyanannyi lesz, mint most. Nagy mértékben lecsökken,sivatag lesz a Duna-Tisza köze. Nyáron kb. 10%-al kevesebb lesz, télen pedig több. A gyakoribb anticiklonok miatt csapadékosabb idő lesz, növekedni fog az éves mennyiség.

17 Hogyan alakul a talaj nedvességtartalma 4 °C-os hőmérséklet-emelkedésnél?
Nagy mértékben csökken. Nem változik. Kis mértékben csökken.

18 Mit okoz a gyakoribb anticiklon?
Kiszárad a Balaton. Több lesz a borús nap. Növekszik a száraz, csapadéktalan napok száma

19 Hozzárendelés

20 Kösse össze a légköri gázokat a nekik megfelelő csoporttal!
Állandó gáz Metán Szén-dioxid Változó gáz Ózon Oxigén Erősen változó gáz Nitrogén

21 Ábra felismerése

22 Melyik jelenség látható az ábrán?
Hidegfront Melegfront Okklúziós front

23 Melyik jelenség látható az ábrán?
Tornádó Anticiklon (déli féltekén) Ciklon (északi féltekén) Hurrikán Anticiklon (északi féltekén) Ciklon (déli féltekén)

24 Ábraelemzés

25 Ábra kiegészítése

26 Vizsgálja meg az izobár vonalakat, majd rajzolja be a levegő mozgását az északi félgömbön!

27

28 Jelölje be az ábrán az ózonréteget!

29 Jelölje be a szélirányt és melegebb oldalt!

30

31 Számítás

32 A megadott adatokból határozza meg a következő értékeket:
Évi közepes hőmérséklet Évi közepes hőingás Évi összes csapadék mennyiség

33 Írja fel az eredményeket!
Évi közepes hőmérséklet: Évi közepes hőingás: Évi összes csapadék mennyiség:

34 Közvéleménykutatás

35 Hol járunk? (Topográfia)

36 A tornádók száma kb /év Florida Kanada Mississippi

37 Mi van a képen?

38 Figyelje meg a csapadékfajtákat, majd döntse el, melyik a helyes sorrend!
jégeső, hókristály, dér, zúzmara, ónos eső, köd, felhő ? ónos eső, hókristály, zúzmara, dér, jégeső, köd, felhő

39 További feladattípusok
Kakukktojás Összetettebb asszociációs feladatok Diagram Topográfia Csoportmunka Meg ami most nem jut eszembe…

40 Köszönöm a figyelmet!