Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI AZ ÉGHAJLTI ELEMEK NAPI MENETE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI AZ ÉGHAJLTI ELEMEK NAPI MENETE."— Előadás másolata:

1 AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI AZ ÉGHAJLTI ELEMEK NAPI MENETE

2 Az éghajlati elemek napi járása A hőmérséklet Kialakításában a periódikus besugárzás és a folyamatos kisugárzás együttes hatása érvényesül. A besugárzás napi menetéhez igazodik ahhoz képest kis fázis késéssel. Minimuma röviddel napkelte után, maximuma, a Nap delelése utáni 1-2 órában áll be. DE: pl. a trópusokon a du.-i felhőképződés miatt a maximum de. áll be. Fontos jellemző a hőm. Napi ingása. Ez periodikus és aperiodikus okokra vezethető vissza.

3

4 Az aperiodikus ingás a mérsékelt övi ciklonok frontfelületei mögött érkező, eltérő hőmérsékletű légtömegek behatolásával (termikus advekció) függ össze. A periodikus ingás a besugárzás-kisugárzás dinamikus egyensúlyának eredménye. Jellemzője az ingás amplitúdója. A besugárzás és kisugárzás különbsége az térítőktől távolodva csökken, a hőm. járás napi amplitúdója is csökken a magasabb szélességek felé. A szárazföldek belseje felé a napi ingás növekszik az erősödő éjjeli kisugárzás miatt.

5

6 A légnyomás és a szél A légnyomás az egyik legszabályosabb napi menetet mutató éghajlati elem. Kettős hullámot ír le: 10 és 22 órai max. 4 és 16 órai min. jellemzi. A nappali hullám amplitúdója nagyobb. Közepes és magas földrajzi szélességeken nyáron nagyobb, télen kisebb a napi ingás. Az amplitúdó az Egyenlítőnél 3-4 hpa, a Sarkkörnél csak pártized hpa. Az egyenlítőnél a kettős hullám zavartalan, míg magasabb szélességeken a mérsékelt övi ciklonok átvonulásához kapcsolódó ingadozások akár teljesen eltüntethetik. A légnyomás periodikus ingása nem, csak az aperiodkus zavarai hatnak közvetlenül az időjárásra.

7

8 A légáramlások sebessége és iránya is mutat bizonyos napi dinamikát.A légáramlások sebessége és iránya is mutat bizonyos napi dinamikát. A szélsebesség napi menetében egy szárazföldi és egy tengeri típus különíthető el.A szélsebesség napi menetében egy szárazföldi és egy tengeri típus különíthető el. A tengeri típusnál éjszaka lép fel a szélsebesség maximuma, a minimum nappal van.A tengeri típusnál éjszaka lép fel a szélsebesség maximuma, a minimum nappal van. A szf-i típusnál éjjel kis nappal nagy szélsebesség jellemző. Ált. erős besugárzás esetén erősebb a szél is.A szf-i típusnál éjjel kis nappal nagy szélsebesség jellemző. Ált. erős besugárzás esetén erősebb a szél is. A szélirányok napi változásai eltérő fizikai paraméterekkel rendelkező, eltérően melegedő, ezért eltérő légnyomással jellemezhető felszínek határán alakulnak ki. Ilyenek a hegy-völgyi szél ill. a parti szél.A szélirányok napi változásai eltérő fizikai paraméterekkel rendelkező, eltérően melegedő, ezért eltérő légnyomással jellemezhető felszínek határán alakulnak ki. Ilyenek a hegy-völgyi szél ill. a parti szél.

9

10

11 A légnedvesség A páranyomás, ill. abszolút nedvességtartam három fő napi menet szerinti típust alkot: óceáni, kontinrntális, sivatagi- és sztyepptípus. Az óceáni területeken és a nedves trópusokon a felszín vízkészlete lehetővé teszi, hogy a hőmérséklettel párhuzamosan nőjön a párolgás, így a légnedvesség hajnalban a legkisebb és koradélután a maximuma. A kontinentális területeken a felszín vízkészlete kisebb. A légnedvesség fő minimuma hajnalban van. Délelőtt fő maximum. Délután másod minimum, este másod maximum alakul ki.

12 Reggel és délelőtt a hőmérséklet, délben és délután az erősödő majd gyengülő turbulencia hatása érvényesül. A sivatagi és sztyepp területeken még kisebb a felszín vízkészlete. Ezért reggel főminimum, délelőtt másod maximum délután főminimum, este főmaximum jellemzi a görbét. A hegyvidékeken a légnedvesség az óceáni területekhez hasonlóan a hőmérsékleti görbét követi. Ezt a napközbeni felszálló légmozgások (pára advekció) okozzák.

13 A relatív nedvességtartalom A levegő relatív nedvességtartalma a hőmérséklettel ellentétesen változik minden területen. Kivételt képez a mérsékeltövi ciklonokhoz kapcsolódó pára advekció.

14 A felhőzet és a csapadék Szoros kapcsoltban áll a hőmérséklet és légnedvesség változásához. A mérsékelt övi ciklonok frontjaihoz sajátos felhő és csapadék fajták kapcsolódnak, de ezek nem sajátos napi dinamika szerint alakulnak ki. A felhőzet és csapadékképződés napi menetében 2 meghat. folyamat emelhető ki: 1. konvekció, 2 kisugárzás. Alacsony szélességeken a konvekció, a sarkkörön túl a kisugárzás a meghatározó. A mérsékelt övben évszakosan az egyik ill., a másik jelentősebb.

15 Télen a kisugárzás a meghatározó. A felszín éjszakai kisugárzása és lehűlése következtében alacsony szintű rétegfelhő, v. köd alakul ki hajnalban. Szitálás gyenge eső kísérheti.

16 Nyáron a felszín erős felmelegedése felszálló légmozgást (ún. konvektív cellákat) hoz létre, ami a kora délutáni órákban kumulusz képződéshez, esetleg zápor csapadék kialakulásához vezet.

17 A hegyvidéki területeken a nappali felszálló légmozgásoknak tulajdonítható a felhőzet és csapadék koradélutáni maximuma, míg a minimum az éjszakai leszálló légmozgások következtében hajnalban jelentkezik. Az óceáni területeken éjjel van a felhőzet és a csapadék maximuma, mivel a melegebb tenger felszín felett akkor erős a konvekció.


Letölteni ppt "AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI AZ ÉGHAJLTI ELEMEK NAPI MENETE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések