Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A növények vízigénye Statikai és dinamikai vízigény.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A növények vízigénye Statikai és dinamikai vízigény."— Előadás másolata:

1 A növények vízigénye Statikai és dinamikai vízigény

2 1., Vízigény (statikai és dinamikai) Statikai vízigény • a talaj nedvességtartalma - és • a talaj levegő tartalma iránti igény. A talaj nedvességtartalma iránti igény azt a nedvességtartományt jelenti, amelyből az adott növényállomány a vízigényét folyamatosan ki tudja elégíteni az adott viszonyok között. Ez azt jelenti, hogy a gyökérzónának legalább egy részében mindig legyen könnyen felvehető víz.

3 . • A talaj levegő tartalma iránti igény. • A szárazföldi növények gyökérzetének levegőre van szüksége, a talaj térfogatán belül legalább 5-10 tf%-ra. Ennyi levegő – a szélsőséges talajoktól eltekintve - a VK-ig telített talajokban is van. Viszont túl telítődés is gyakran előfordul, különösen a mélyebb fekvésű és a rossz vízgazdálkodású talajokon • (belvíz, felszinközeli talajvíz), ahol az oxigén hiány gátolja a gyökerek légzését, redoxpotenciál csökkenést, denitrifikációt és növénypusztulást okoz

4 . Dinamikai vízigény ( ET.opt.) az a vízmennyiség ami az adott növényállomány zavartalan fejlődéséhez folyamatosan szükséges. • Mértékét (nagyságát) közvetlenül az alábbi 3 tényezőcsoport alakítja: • Klimatikus tényezők: (hatásuk közel lineáris) • - energia (radiáció, additiv), • - a levegő páranyomás deficitje, • - légmozgás, • Biotikus- és az • Edafikus-, tényezők alakítják

5 . • A biotikus tényezők közül a vízigényt • direkt módon, közvetlenül: • - a növényzet felületének nagysága (telítődési függvény jelleggel) és minősége (kora, viaszossága, szőrözöttsége, stómák sűrüsége stb) valamint • - a tenyészidő hossza határozza meg. • indirekt, közvetve ható tényezők: • az agrotechnikai tényezők többsége: • a tápanyag ellátás, a fajta, az állománysűrűség, a növényvédelem, a növényápolás stb., melyek növényállomány párologtató felület nagyságát és minőségét befolyásolják és ezáltal módosítják a vízigényt.

6 Dinamikai vízigény meghatározásának lehetőségei: • Vízigény (Vi) azonos az optimális vízellátottságú növényállomány tényleges vízfelhasználásával Vi=ETopt. • „Vi”. Mérése: • 1. Liziméterekkel (szabadföldbe beépített tenyészkádak) vízháztartásának mérésével. Liziméter típusok: úszó-, mérleges-, kompenzációs lizimérek • 2. Szabadföldi vízháztartás mérésekkel:Ennek feltétele az optimális vízellátás (a statikai vízigény kielégítése), ami lehetővé teszi a növények korlátlan vízfelvételét.

7 Vízigény, vízfogyasztás mérése • 3. Szimulátorokkal: olyan vízfelszín-párolgás mérők, melyeknél a víz párologtató felülete változtatható, és ezzel utánozzuk a növény levélfelület-változását, és ezzel a párologtatását. • 4. Számítással, modellezéssel

8 Vízigény (Vi) meghatározása egyszerű liziméterekkel • Ez a legmegbízhatóbb, ha jól csinálják. • Nincs feszíni hozzáfolyás és elfolyás. • Mérni lehet a talajon átszivárgó, kifolyó víz mennyiségét, minőségét, de vigyázni kell az alábbi hibalehetőségekre: -szegélyhatás -Oázishatás -Öntözés pontossága

9

10 a1 a2 a3a4 Arrangement of one block of the Lysimeter Experimental Station, Szarvas, ÖKI, Hungary

11 Néhány eredmény

12 .

13 . •.•.

14 Vöröshagyma vízigénye

15

16 Fűszerpaprika vízigénye

17 .

18 .

19 Sárgarépa vízigénye

20 .

21 21 Burgonya vízigénye

22

23 23

24 .

25

26 Kukorica vízigénye

27

28 .

29 Cukorrépa vízfogyasztása és termésátlaga

30 Vízigény számítása • A vízigény (Vi) számítása legegyszerűbb módon a napi átlaghőmérséklet (t) és egy - kísérleti mérések alapján megállapított - növényi szorzó tényező (k) figyelembevételével lehetséges (Szalóki S. in Szalai „Az öntözés gyakorlati kézikönyve” p. Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1989) az alábbi módon: Vi=k * t • A „k”- tényező növényfajonként és főleg a tenyészidő folyamán változó érték. • Vannak ennél bonyolultabb képletek is, melyek több tényezőt is figyelembe vesznek (pl. légnedvesség), de azokat is leginkább a hőmérséklet alakítja. Ezért ha több tényező hatásával számoljuk a vízigényt, a valóságnál nagyobb változékonyságot kapunk.

31 K-tényezők (ET=k*t) dekádkalászoskukoricacuk.répa burgony a naprafor gólucerna cs. Paprika ültetvén y IV. 1.0,2 0,13 0,2 0,13 2.0,22 0,13 0,22 0,15 3.0,22 0,13 0,23 0,17 V. 1.0,220,13 0,14 0,230,160,2 2.0,220,130,140,160,150,230,160,2 3.0,220,140,150,180,160,220,170,2 VI. 1.0,220,150,170,20,170,220,180,2 2.0,20,170,190,210,180,210,2 3.0,150,190,20,220,190,210,220,2 VII. 1. 0,130,210,20,220,190,210,230,2 2. 0,210,20,220,190,210,230,2 3. 0,210,20,220,190,210,240,2 VIII. 1. 0,210,20,210,180,20,240, ,210,19 0,160,190,230, ,20,180,170,130,180,220,17 IX. 1. 0,150,170,12 0,170,210, ,150,16 0,150,180, ,130,15 0,130,150,13

32 . A növények vízigénye és az öntözés fontosabb jellemzői a 20%-os gyakoriságú száraz években MegnevezésKritikusGyöknedv.vízigényÖntvíz időszakmélység igény mm fűszer paprikajúl.-aug.20.SN Burgonya késeijún.-aug. iKK Cukorrépajún.- aug.MK Kukorica k.késeijúl.- aug.KK Szójajúl: aug.KKN Lucernajún: aug.IMA Intenzív gyepmájus - szept.SIN Csemegeszőlőjún.-júl.IMK Alma, körte: törpejúl.- aug.K-M N A = alacsony; K = közepes; N = nagy; IN = igen nagy; S = sekély; M = mély

33

34

35 • Lelkes J.- Ligetvári F. (1993) „Öntözés a kisgazdaságokban” Fólium kiadó. • Szalai Gy. :1989. Az öntözés gyakorlati kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.


Letölteni ppt "A növények vízigénye Statikai és dinamikai vízigény."

Hasonló előadás


Google Hirdetések