Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vállalati-irodai munkavégzés jövője NHIT-IT3, BT, 2007.10.26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vállalati-irodai munkavégzés jövője NHIT-IT3, BT, 2007.10.26."— Előadás másolata:

1 A vállalati-irodai munkavégzés jövője NHIT-IT3, BT,

2 Tézis •A jövő sikeres üzleti szervezeteinél az informá- ciók kezelésének egyre kifinomultabb mód- jai jelennek meg, és •válnak uralkodóvá az üzleti tevékenység szer- vezésében, amelynek során •egyre dinamikusabban és közvetlenebbül az üzleti igényeknek megfelelően lesz alakítható –mind az informatikai infrastruktúra és eszközök, –mind a szervezet felépítése és működése.

3 Tárgykör •a vállalati-irodai munkavégzést a vállalat információ-intenzív tevékenységeinek összessége alkotja •ellentétben a fizikai munkával, ahol az anyag mozgatása, elemek, tárgyak összeszerelése, fizikai-kémiai-biológiai folyamatok közvetlen kontrollálásán van a fő hangsúly •hangsúlyos azoknál a szervezeteknél, ahol : –a vállalati-irodai munkavégzés domináns, az IT fontos –pénzügyi szervezetek –gyártó-termelő vállalatok –szoftverfejlesztő cégek és tanácsadó szervezetek –egyéb kisebb vállalkozások (pl. független piackutató cégek, ügyvédi irodák, utazási irodák, újságszerkesztőségek) •kevésbé hangsúlyos azoknál a szervezeteknél, ahol: –hagyományos mezőgazdasági termelés a jellemző –alacsony szinrtű munkaszervezésre épülő (pl. mechanikus összeszerelésre vagy más fizikai munkára specializált), –betanított, alacsony fizetésű dolgozók tömegét használó

4 1.Fejlett technológiák ismerete 2.Társadalom elöregedése 3.Az IT-generáció szerepe és hatása 4.Mobilitás a munkában 1.Informatikai befektetés 2.EU-források kihasználása 3.Szellemi vagyon értéke 4.Vállalatszerveződés átalakulása 1.Megbízhatóság és biztonság 2.Rugalmas IT-architektúra 3.Integrációs megoldások és web Tudásmenedzsment rendszerek 5.Üzleti intelligencia 6.Intelligens hordható készülékek 7.Szellemi közjavak 8.Sávszélesség 9.Virtuális jelenlét 10.Környezet-intelligencia 1.EU-integráció szintje 2.KKV-barát jogi környezet 3.A K+F támogatása Politikai Társadalmi Gazdasági Technológiai Hajtóerők, kulcstényezők

5 Fejlett technológiák ismerete Társadalom elöregedése Az IT-generáció szerepe és hatása Mobilitás a munkában EU-integráció szintje KKV-barát jogi környezet A K+F támogatása Informatikai befektetés Vállalat- szerveződés átalakulása Szellemi vagyon értéke EU-források kihasználása Rugalmas IT-architektúra Megbízhatóság és biztonság Tudás- menedzsment rendszerek Üzleti intelligencia Intelligens hordható készülékek Szellemi közjavak Sávszélesség Virtuális jelenlét Környezet- intelligencia Integrációs megoldások és web

6 nagy kiemelkedő nagy Vállalatszerveződés átalakulása Hordható eszközök Üzleti intelligencia elterjedtsége mérsékelt Rugalmas IT-architektúra Megbízhatóság Integrációs megoldások Tudásmenedzsment eszközök Szellemi közjavak Sávszélesség Virtuális jelenlét Környezet- intelligencia B i z o n y t a l a n s á g Hatás Hatás EU integráció mérsékelt KKV-szabályozás K+F-támogatás Fejlett technológiák ismerete Társadalom elöregedése Mobilitás a munkában Informatikai befektetés EU-források kihasználása Szellemi vagyon kiemelkedő IT-generáció szerepe és hatása

7 Amit a jövőről tudni illik …   Technológiai mélyfúrások (fejlett világ -> Magyarország) Alkalmazási jövőképek ( Magyarország)

8 Jövőképek Átfogó jövőkép 1. Alternatív jövőkép nincs nagy változás két tényező mentén 2. Alternatív jövőkép 3. Alternatív jövőkép markáns változás egy-egy tényező mentén 4. Alternatív jövőkép markáns változás két tényező mentén Jelen helyzet egy valószínűnek tartott fejlődés az adott társadalmi-gazdasági területen A hazai helyzet 10 év múlva (visszatekintve a megtett útra)

9 Átfogó jövőkép - 1 •Gazdaság, társadalom és politika –növekedett a beintegrálódás az EU-ba –visszaesés és termelékenységcsökkenés következményeinek felszámolása (2012-től) –nehezen létrejött közmegegyezések (2025-ig) •környezetvédelem, éghajlatváltozás, innovációtámogatás, államháztartás –vállalkozásbarát szabályozások –vállalati együttműködések változása –szellemi vagyongazdálkodás –innovatív magyar vállalkozások –kockázati tőke megjelenése

10 Átfogó jövőkép - 2 •A vállalat egésze –A helytől (irodától) független munkavégzés meg- jelenése és elterjedése •az információkezelés is azzá vált! –A hagyományosan nem irodai tevékenységek irodai tevékenységgé válása •növekszik a fizikai folyamatokat kísérő, leíró, vezérlő információk mennyisége és kezelésük iránti igény –A koordináló-támogató (hálózatos) vállalat-szer- vezési megközelítések elterjedése az irodai jel- legű munkavégzésben.

11 egyesülés és felvásárlás kiszervezés be- és vissza- szervezés értéklánc öko-rendszer állandó folyamatfejlesztés Vállalati működés átalakulása

12 Átfogó jövőkép - 3 •A vállalatvezető munkája –Az üzleti intelligencia használata kiszélesedik –Terjed a tudásmenedzsment eszközeinek használata –Alkalmazás- és információintegráció stratégiai kérdéssé válik –Az IT-architektúra rugalmassá és dinamikussá válik

13 BI CRMERPSCM Vállalati információintegráció Vállalati alkalmazásintegráció I n f o r m á c i ó f o r r á s o k Ü z l e t i a l k a l m a z á s o k K o n z i s z t e n c i a b iz t os í t á s t e c h n i k a i é s s z e m a n t i k a i s z i n t e n V á l l a l a t i f o l y a m a t o k F e l h a s z n á l ó k

14 Átfogó jövőkép - 4 •A vállalati alkalmazott munkája –A mobil és hordható eszközök meghatározóvá válnak •Sokfajta végberendezés, extrém könnyű noteszgépek •Mobiltelefon + PDA + noteszgép = virtuális iroda információs központja • MB/s sávszélesség •IPv6 -> hálózatbiztoság + videószolgáltatások –Környezet-intelligencia •környező tárgyakba épített, •intelligens interfészeken keresztül könnyen elérhető, •központi irányítás nélküli, •parányi érzékelőkkel ellátott, •egymással akár vezeték nélküli rendszereket képező –Virtuálisvalóság-technológiák •felkészülés ritka helyzetekre •látvány és hang élethű szimulálása •virtuális irodaszolgáltatás eszközök egészítik ki a PC/notesz- gépeket

15 Átfogó jövőkép - 5 •Az IT-vezető munkája –az informatika „termelő erővé” válása -> veszélyes függőség -> megbízhatóság, garantált minőség –informatika egyre komplexebbé válik -> kiszervezés •Kis és mikróvállalatok: –külső szolgáltatók + 1 fő belső koordinátor •Közepes és nagy vállalat: –belső IT-csapat koordinál és közvetít + megnövekedett külső beszállítói kör –operatív beavatkozás helyett előretekintő tervezés és a megfelelő körülmények biztosítása –kapcsolat az ügyfelek/partnerek felé kiemelt feladat –költségtakarékosság -> minőségi szolgáltatás -> üzleti érték teremtése –üzleti kihívások •vállalatok működésének és együttműködésének átalakulása •üzleti alkalmazások és az alkalmazási architektúrák könnyű és olcsó módosítása

16 ElenyészőJellemző Hierarchikus felépítés Hálózatos együttműködés 2. Törzsszövetségek 4. Demokratikus tudásgazdaság 3. Felvilágosult vállalatbirodalmak 1. Multinacionális vállalati struktúra Tudásmenedzsment eszközök használata Vállalatszerveződés módja Alternatív jövőképek

17 2. Törzsszövetségek 4. Demokratikus tudásgazdaság 3. Felvilágosult vállalatbirodalmak 1. Multinacionális vállalati struktúra A jelnből a jövőbe Jelen helyzet Átfogó jövőkép

18 1. Multinacionális vállalati struktúra •jelenlegi multinacionális vállalati struktúra kap továbbra is meghatározó szerepet Magyarországon –gyártási és értékesítési tevékenységeket folytat itthon –fejlesztői és kutatói tevékenységet jellemzően külföldön –nagy beszállítói háttérrel rendelkeznek –hazai KKV-k tudásintenzív területeken nem jutnak érdemi szerephez

19 2. Törzsszövetségek •A multinacionális vállalatok –a világ nagyobb költségmegtérülést ígérő régióiba helyezik ki kapacitásaikat •A hazai KKV-k –nem tudják az EU-pályázatokat felhasználni szervezeti-működési kereteik átalakítására, –ezek a források jellemzően a nagy infrastruktu- rális beruházásokban kerülnek felhasználásra –lazán kapcsolódó szervezetekben, konzorciu- mokban igyekezzenek a lokálisan megnyíló lehe- tőségeket hatékonyan kihasználni

20 3. Felvilágosult vállalatbirodalmak •nagy- és középvállalatok elkövetkező évtizedben tudásintenzív iparágakban világszínvonalú üzleti tevékenységet folytatnak magyarországi telephelyeikről •tervezői, fejlesztői és kutatói tevékenységüket –részben vagy egészében Magyarországon végzik –hazai KKV-k és mikróvállalkozások érdemi szerephez jutnak ebben

21 3 - Elképzelt eseménysor A Web 2.0 véleményező (blog) és tudásrendszerező eszközei a vállalati gyakorlatban. Az üzleti intelligencia eszközei és adatok mélyelemezése a KKV-knál. A világháló és a vállalati informá- ció- és tudástárak integrálódása. Az ismeretátadást különböző infokommunikációs eszközök segítik (pl. tele-, videókonferencia, web- találkozók, webinar). A vállalati kontrollingban hivatalosan is elfogadottá válik a szellemi vagyon mérése. Magyar szövegek elemzése alacsony költségű, technológiai eszközkészlettel. A vállalati történéseket bloggolják, kép- és videótárában adják közre, a megszerzett ismereteket vállalati wikiben rendszerezve teszik közzé. Üzleti ontológiák és terminológiaszótárak a vállalati tudásgazdálkodás részévé válnak.

22 3 - Jellemzők •tudásintenzív vállalat, amelynek alaptevékenysége szorosan köthető valamilyen tudás előállításához, kezeléséhez és megosztásához –az új tudás előállítása fontosabb az automatizáláshoz képest –stratégia: megkülönböztetés, és nem költségtakarékosság •„Birodalmi” jelleg: –munkatársaikat és partnerszervezeteiket igyekeznek szorosan kapcsolni az anyaszervezethez, de –felépítésük lazább, labilisabb, bizonyos mértékig ad hoc és folyamatosan változik •„Felvilágosult” jelleg: –szellemi dolgozok kezelése és motiválása kiemelt feladat, mert •termékeiknek, szolgáltatásaiknak rövid az életciklusa –menedzser -> tudásbróker •belső konfliktusok kezelése és a megfelelő, alkotás segítő légkör megteremtése –inspiratív környezet létrehozásában fontos szerep jut a tudásmenedzsment eszköztárának

23 4. Demokratikus tudásgazdaság •magyar gazdaság jelentős előrelépést tesz a tudásintenzív gazdasági tevékenységek meghonosítása felé –a multik és a hazai nagy vállalatok mellett –kisebb, innovatív képességükről nevezetes hazai vállalkozások is jelentős szerepet kapnak ebben –nagyvállalatoknak is fontos, bizonyos területeken gyakran egyenrangú partnereivé válnak

24 4 - Elképzelt eseménysor A szellemi javakon belül a zárt körű felhasználást engedő szellemi javak arányát meghaladják a nyílt forrású szellemi javak. A projekt-együttműködések által előállított érték meghaladja a GDP 5%-át. Magyarország biztosítja a közép-európai köz- igazgatási tudástőzsde létrehozásához és budapesti elhelyezéséhez szükséges forrásokat. Az Országgyűlés elfogadja a tudás alapú tevé-kenységekhez kapcsolódó felelősség- biztosításokra vonatkozó uniós irányelvet implementáló hazai szabályozást. A londoni és a sanghaji tudástőzsde közös tulajdonában álló módszertani és oktatási központot hoz létre Budapesten. A közgazdasági Nobel-emlékdíjjal tüntetik ki tudásértékelés mód- szertanát megalapozó kutatás alapjait kidolgozó közgazdászokat.

25 4 - Jellemzők •Projekt-együttműködések –Független szakértők, ad hoc szerveződések –Alkalmazott -> szakmai partner –Finanszírozás: hitelből (végeredmény ellenértéke) –Kockázatkezelés: speciális biztosítási konstrukciók •Tudásmenedzsment –Kiemelt szerepet kap a hálózatos működésben –A közösen előállított tudás közös felhasználása •közös tanulási folyamat •új tudás megőrzése és továbbadása kiemelt feladat •tudásmenedzsment-eszközök –Nyílt forrású szellemi alkotások –Tudáspiac -> tudástőzsde •Szellemi erőforrások és rendelkezésre állásuk kereskedése •on-line közösségi terek projekt-együttműködések kialakításához •tudásértékelési módszertanok és eszközök

26 Üzenetek vállalatvezetőknek •A partner érték –> legyen stratégia a tudás megőrzésére és fejlesztésére •Megtanulni a partnerek kezelését és koordinálását •Felkészülni a szervezeti keretek lazulására •Az IT stratégiai eszköz az üzletfejlesztésben •Elkerülni a kiszolgáltatottságot az IT-nek –Építeni – csak, ami stratégiai fontosságú –Venni – amit, már máshol kitaláltak, és stabil –Bérelni – ami tömegtermék vagy -szolgáltatás

27 Üzenetek vállalati dolgozóknak •Elkerülni a kiszolgáltatottságot a vállalat felé •Tudatában lenni a tudás értékének –Megőrizni mindenek előtt –Megosztani, ha a körülmények megfelelőek •Mobilizálódni •A technikai lehetőségek követése és kihasználása •Készség a foglalkoztatási keretek változtatására

28 Üzenetek IT-vezetőknek •Elébe menni a kiszervezésnek –Megtanulni kontrollálni (a kiszervezési hullámokat és a beszállítókat) •Felkészülni a közvetítő szerepre (IT üzlet) –Az IT, mint üzleti érték teremtő •Garantálni a szolgáltatásminőséget –IT-szolgáltatásmenedzsment (ITIL, ISO 20000) •Maximalizálni az IT rugalmasságát –„Valós idejű” architektúrák •Virtualizáció •Kapacitásgazdálkodás •Üzleti szintű monitoring és erőforrásallokáció •On-line tartalékképzés

29 Valós idejű infrastruktúra jellemzői •Az IT-erőforrások következetes megosztása –beruházási költségek csökkenése •Az IT-erőforrások automatikus kiosztását az üzleti prioritások határozzák meg –működési költségek csökkenése –növekedő üzleti reagáló képesség •A szolgáltatási szintek előrejelezhetőek és stabilak –a szolgáltatásminőség emelkedik


Letölteni ppt "A vállalati-irodai munkavégzés jövője NHIT-IT3, BT, 2007.10.26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések