Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2008.04.03. A csillagászat története A csillagászat története.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2008.04.03. A csillagászat története A csillagászat története."— Előadás másolata:

1 A csillagászat története A csillagászat története

2  Már az ókorban, Asszíriában is képesek voltak viszonylag jó minőségű lencséket előállítani, de az csak feltételezés, hogy ezekből távcsöveket is építettek volna. Az optikai lencséket egyébként ismerték az arabok és a perzsák is.  Roger Bacon a 13. században is írt arról, hogy optikai elemek felhasználásával a távoli tárgyak közelebbinek láthatók. Leonard Digges angol földmérő 1540 körül más esetleg készített távcsövet, vagy, ha távollátó volt, alkalmasan megválasztott szemüveggel, ezt objektívnek, saját szemlencséjét pedig okulárnak használva érhetett el akár 2-3-szoros nagyítást

3 Johannes Regiomontanus  között a lipcsei egyetemen tanult  1457-ben Bécsbe ment, ahol a híres csillagász, Georg von Peuerbach tanítványa lett  1461-ben mesterével Rómába utazott  között Padovában előadást tartott Al Fargani arab csillagász munkásságáról.  Mestere halála után ő fejezte be Ptolemaiosz Almagest- fordítását (Epytoma Joanis de monte regio in almagesti ptolemei), majd visszatért Bécsbe.  A pozsonyi egyetemen adott elő, évi 200 arany fizetéssel, ahol fél évszázaddal Kopernikusz előtt már a Föld mozgását tanította, s azt, hogy miként kell az égboltozat látszólagos mozgását időmérésre használni.  1468-tól Mátyás király meghívására udvarában élt, ahol a palotában egyedülálló csillagvizsgálót rendezett be, dolgozószobája mennyezetén azzal a konstellációval (égkép- horoszkóp), melyben a nagy uralkodó trónra lépett. Ezekből csak az állatöv (zodiákus) csillagképei maradtak fenn, amelyek az Esztergomban végzett ásatások alkalmával kerültek napvilágra.  1469-ben Esztergomban fejezte be Tabulae directionum profectionumque in nativitatibus multum utiles (Az irányok és eredetek táblái, melyek a születéseknél nagyon hasznosak) c. munkáját, melynek másolatát a királynak ajándékozta

4 Nicolaus Copernicus Nicolaus Copernicus  Nicolaus Copernicus 1473-ban született Torunban. Apja kereskedõ volt, akinek halála után püspök nagybátyja gondoskodott róla. Krakkóban, majd Bolognában, Paduában, Ferrarában (itt doktorált 1503-ban kánonjogból) és Rómában tanult.  Orvosi tanulmányokat is folytatott, nagybátyja háziorvosa is volt egyben ben a Frauenburgi dóm kanonak lett. Itt is halt meg 1543-ban.  Asztronómiai gondolatait az körül kéziratos formában körözött Commentaiolus címû rövid írása segítségével ismertette meg a világgal. A részletesebb leírást, sok évi várakozás után Rheticus, wittenbergi professzor 1540-ben megjelent Narratio prima címû, Kopernikusz munkája lapján készült könyvbõl ismerhette meg az akkori Európa.  Kopernikusz fõ mûve, a De revolutionibus orbium coelestium (Az égi pályák körforgásáról), csak ban jelent meg Nünbergben, halála évében. Ettõl az évtõl számítják sokan az újkori tudomány kezdetét

5 Tycho Brahe Tycho Brahe  Nemesi családba született, elég jó módban ahhoz, hogy mindig megtehesse, amit akart áprilisában beiratkozott a Koppenhágai Egyetemre. Jogásznak tanult, de az augusztus 21-i részleges napfogyatkozás felkeltette érdeklődését a csillagászat iránt.  A 13 éves Tycho Brahe képzeletét nem a fogyatkozás nem túl látványos jelensége ragadta meg, hanem az a tény, hogy az esemény bekövetkeztét már jó előre jelezték.  Tycho a Koppenhágában töltött további másfél évet a csillagászat és a matematika tanulmányozásának szentelte márciustól a Lipcsei Egyetemen folytatta tanulmányait.  Itt is jogot tanult, de minden megtakarított pénzét csillagászati könyvekre és műszerekre költötte, éjszaka pedig csillagászati megfigyeléseket végzett augusztusban megfigyelte a Jupiter és a Szaturnusz ritka, szoros együttállását.  Eleinte főleg horoszkópokat készített, és 1566 végén a csillagok állása alapján megjósolta I. Szulejmán halálát. Mivel a jóslat közreadásakor a szultán már csaknem negyed éve halott volt (ezt Tycho nem tudta), unokatestvére, Manderup Parsberg változatos módokon gúnyolta és piszkálta. A féktelen, indulatos természetű Tycho ezt rosszul tűrte, és a rokonok végül párbajban csaptak össze. Parsberg kardja nemcsak Tycho Brahe homlokát sebezte meg, de jó darabot levágott az orrából is.  A vereség szégyenletes emlékének palástolására műorrot csináltatott magának (olyan ügyesen keverve ezüstöt, aranyat és rezet, hogy a fém teljesen bőrszerű benyomást keltett)

6 Giordano Bruno Giordano Bruno  1548-ban született a Nápoly közelében fekvő Nola városában(korabeli térkép). Hosszú inkvizíciós eljárás után 1600 virágvasárnapján a katolikus egyház veszedelmes eretneknek nyilvánítva, elevenen elégettette Rómában, a Campo de' Fiorin, források szerint kivégzése előtt kivágták nyelvét, hogy ne tudjon lázító szavakat indítani a néphez.  Bruno erősen vallásos családba született, édesapja katona volt. Az éles eszű fiút fiatalon felvették a Domonkos rendbe, ekkor vette fel az eredeti Filippo helyett a Giordano nevet ben, 24 évesen pappá szentelték. Nézetei miatt már 1578-ban menekülnie kellett hazájából, bejárta Európát, nyomdászként Genfben, Párizsban és Wittenbergben pedig egyetemi tanárként dolgozott.  Életét végigkísérte a világ nagy filozófiai problémáinak boncolgatása, elemzése. Elmélkedéseit élő eladások során és közel húsz év alatt sok kiadványban ismertette az érdeklődőkkel. Legnagyobb felháborodást az egyház részéről az a kijelentése keltette (több száz évvel megelőzve korát), hogy a kor kezdetleges optikai eszközeivel is jól látható csillagok tulajdonképpen távoli Napok, körülöttük ugyanígy bolygók keringhetnek s azokon a földihez hasonló élet lehetséges. Olaszul és latinul írt, de nemcsak filozófiai műveket, hanem színdarabokat, verseket is

7 Galileo Galilei Galileo Galilei  Galileo Galilei az olaszországi Pisában látta meg a napvilágot 1564-ben, Giulia Ammannati és Vincenzo Galilei zenetudós fiaként. Eredetileg orvosnak készült a pisai Egyetemen, de pénzügyi problémák miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Arkhimédesz műveinek tanulmányozása a matematika és a természetfilozófia felé fordította. Így matematikát tanított 1589 és 1592 között. Első megjelent művei szintén Arisztotelész szellemében fogantak – igazodva a kor szelleméhez.  1610-ig Padovában professzorként geometriát, mechanikát és csillagászatot tanított, valamint mechanikai kísérleteket és tanulmányokat folytatott. Itt építette termoszkópját, iránytűket konstruált, és kézikönyvet is írt használatukról ben szabadalmaztatta vízemelő gépét, és – egyes források szerint – feltalálta a mikroszkópot január 7-én fedezte fel a Jupiter (bolygó) négy legnagyobb holdját, melyek később Galilei-holdak néven lettek ismertek. Ez a felfedezése egy komoly érv volt a Föld központú világgal szemben

8 Johannes Kepler  Johannes Kepler december 27-én született Weil der Stadtban a német szabad birodalmi városban. Anyja keltette fel az érdeklődését a csillagászat iránt: megmutatta neki az 1577-es üstököst és az 1580-as holdfogyatkozást ben teológiát kezdett el tanulni Tübingenben. Itt az egyetemen hallott először Kopernikusz csillagászati világképéről.  Kepler eredetileg protestáns lelkész szeretett volna lenni, de – mivel ismert volt matematikai tehetsége – a Grazi Egyetemre meghívták matematikát és csillagászatot tanítani 1594 áprilisában (23 éves volt ekkor).  Az 1596-ban kiadott könyvében, a Mysterium Cosmographicum-ban (Das Weltgeheimnis) Kepler az akkor ismert hat bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömbjei között a kocka, a tetraéder, a dodekaéder, az ikozaéder tartja a távolságot

9 Johannes Hevelius  JOHANNES HEVELIUS ( ): Galilei kortársa a lengyel sörfõzõ. Hosszú fókuszu távcsövének segítségével elkészítette a Hold térképét, elnevezte krátereit, hegyeit, tengereit. Ezt az 1647-ben megjelent Selenographia cimû mûvében tette közzé.  Ugyancsak közzétette csillagatlaszát, ködös objektumokról készített észleléseit és sok-sok napfoltmegfigyelést. A nagy megfigyelõ csillagászról hazája Lengyelország emlékezik meg bélyegkiadással

10 Giovanni Domenico Cassini Giovanni Domenico Cassini  1700-ban egészen Nizza közelében született. Rendkívül tevékeny észlelő és iró volt. A francia kormány 1669-ben a párizsi csillagvizsgáló igazgatójának nevezte ki.  Legfontosabb érdemei a Jupiter tengelyforgásának és lapultságának megállapítása, négy Szaturnusz-hold és az állatövi fény felfedezése. A cayenne-i expedició létrehozása, amely a Mars parallaxisának meghatározását tűzte ki feladatául, Cassini műve volt. Geodetikai műveletekben is részt vett s különösen kiemelendő, hogy a nagy francia fokmérést Roussillonig folytatta

11 Christiaan Huygens Christiaan Huygens  Christiaan Huygens április 14. – július 8., holland matematikus és fizikus. Hágában született, Constantijn Huygens fiaként. Jogot tanult a Leideni Egyetemen és a bredai Orange Főiskolán, mielőtt a természettudományok felé fordult volna. A történészek rendszerint összekapcsolják a nevét a tudományos forradalommal.  Nagy szerepe volt a modern integrál- és differenciálszámítás megteremtésében (bár általában nem kapja meg érte az őt megillető elismerést). Ezenkívül a fénnyel kapcsolatos vitáival szerzett magának nevet, lásd: hullám-részecske kettősség ben fedezte fel a Szaturnusz Titán nevű holdját.  Tanulmányozta a Szaturnusz gyűrűit, és 1656-ban fedezte fel, hogy azok különböző méretű sziklákból állnak. Ugyanabban az évben figyelte meg az Orion-ködöt. Modern teleszkópja segítségével sikerült megkülönböztetnie az egyes csillagokat a felhőn belül. (Ennek tiszteletére az Orion- köd fényesebb belső részei a „Huygens Régió” nevet viselik.)

12 Köszönjük a figyelmet! Köszönjük a figyelmet!  Összeállította: Lőrincz Szabolcs,Imre Elektra Csíkszereda Petőfi Sándor Általános Iskola – V.B osztályos tanolók Petőfi Sándor Általános Iskola – V.B osztályos tanolók


Letölteni ppt "2008.04.03. A csillagászat története A csillagászat története."

Hasonló előadás


Google Hirdetések