Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A csillagászat Besenyei Éva Csillagászat földrajz tantárgy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A csillagászat Besenyei Éva Csillagászat földrajz tantárgy."— Előadás másolata:

1 A csillagászat Besenyei Éva Csillagászat földrajz tantárgy

2 A csillagászat története. Eleinte a csillagászat csak a szemmel látható égitestek megfigyelésére, és mozgásuk el ő rejelzésére korlátozódott. Az ókori görögök számos újítást vezettek be a csillagászatba, többek között Hipparkhosz által bevezetett magnitúdórendszert a csillagok fényességének jellemzésére, valamint a bolygók mozgásának viszonylag pontos leírását epiciklusok segítségével (ptolemaioszi rendszer). A Bibliában számos utalás található a Föld és a Világegyetem elhelyezkedésére, illetve szerkezetére, a csillagok és a bolygók természetére, ezeket viszont nem támasztják alá tudományos tények.ókori görögökHipparkhosz magnitúdórendszertepiciklusokptolemaioszi rendszerBibliábanFöldVilágegyetem

3 Hipparkhosz

4 A (kora-) középkori Európában a megfigyel ő csillagászat nem igazán volt fejlett. Ekkoriban inkább a mai Irán területén és az iszlám világ egyéb területein. A 9. század végén egy perzsa csillagász, al-Farghani kimerít ő en leírta az égitestek mozgását. Munkáját latinra is lefordították a 12. században. A 10. század végén al-Khujandi perzsa csillagász nagy obszervatóriumot épített Teherán közelében, és ebben a Nap számos meridiánátmenetét (kulmináció) figyelte meg, mely lehet ő vé tette a számára, hogy meghatározza az ekliptika hajlásszögét az égi egyenlít ő höz. Szintén Perzsiában Omar Khajjam naptárreformot vezetett be, mely pontosabb volt, mint a Julianus-naptár és majdnem olyan pontos, mint a Gergely-naptár.középkoriEurópábanIrán iszlám9. századal-Farghanilatinra12. században 10. századal-Khujandiperzsa obszervatóriumotTeheránmeridiánátmenetétkulmináció ekliptika Omar KhajjamnaptárreformotJulianus-naptár Gergely-naptár

5 A reneszánsz alatt Kopernikusz javasolta a Naprendszer heliocentrikus modelljét, az 1543-ban megjelent De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) cím ű m ű vében. Munkáját Galileo Galilei és Johannes Kepler védelmébe vette, és számos tekintetben továbbfejlesztette. Galilei használta fel a távcsövet is el ő ször komoly csillagászati megfigyelésekre. Kepler volt az els ő, aki a bolygók mozgásának leírására el ő ször ellipszispályát mert feltételezni (el ő tte körpályát feltételeztek). Az angol Newton gravitációs törvénye (1687) adott els ő ként konkrét magyarázatot arra, hogy a bolygók miért a Kepler által leírt módon mozognak. Newton fejlesztette ki a tükrös távcsövet is.reneszánszKopernikuszNaprendszer heliocentrikus modelljét1543Galileo Galilei Johannes KeplertávcsövetNewton gravitációs törvényebolygóktükrös távcsövet

6 Kopernikusz Távcső Távcső 2 Kopernikusz Távcső Távcső 2

7 Egészen a spektroszkópiai vizsgálatok kezdetéig nem sokat tudtak a csillagokról, ezzel viszont lehet ő vé vált annak a kimutatása, hogy azok a Naphoz hasonló elemekb ő l épülnek fel, csupán a h ő mérsékletük, méretük és tömegük térhet el jelent ő sen. Bár Huygens már feltételezte, hogy a Tejút egy olyan csillagrendszer, melyben a Nap is benne található, ennek igazolása csak a 20. században történt meg a küls ő galaxisok felfedezésével együtt, majd nem sokkal ezután észrevették a világegyetem tágulását is. A modern csillagászat számos egzotikus égitestet fedezett fel, mint a kvazárok, a pulzárok, a blazárok, és a rádiógalaxisok, és ezeket a megfigyeléseiket olyan elméletek kifejlesztésére, melyek leírják ezeket az égitesteket olyan szintén különös objektumok feltételezésével, mint a fekete lyukak és a neutroncsillagok.spektroszkópiaih ő mérsékletüktömegükHuygensTejút20. századbanvilágegyetem kvazárokpulzárokblazárokrádiógalaxisokfekete lyukak neutroncsillagok

8

9 A 20. század folyamán a kozmológia komoly fejl ő désen esett át: az általános relativitáselmélet és a magfizika lehet ő vé tette, hogy kifejlesztették az Ő srobbanás elméletét, mely szerint a Világegyetem térfogata valaha nagyon kicsiny volt, és azóta tágul. Ezt több megfigyelés is alátámasztja, mint a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás, a Hubble-törvény és a kémiai elemek gyakorisági eloszlása.20. századkozmológia relativitáselméletmagfizika Ő srobbanásmikrohullámú kozmikus háttérsugárzásHubble-törvény

10 A csillagászat fogalma A csillagászat vagy asztronómia – a szó eredete szerinti jelentése a csillagok törvényei – a földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó tudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, mely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Manapság a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik, szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezd ő dik az egyik és hol ér véget a másik.csillagokföldöntudományasztrofizikafizikát

11

12 A csillagászatot nem szabad összekeverni az asztrológiával, ami megpróbálja az emberek sorsát megjósolni égitestek jellemz ő ib ő l. Bár az asztrológiának és a asztronómiának közös történeti gyökere van, mégis módszerüket tekintve nagyon eltér ő ek; míg a csillagászat a tudományos megközelítés híve, az asztrológia egyfajta kulturális hagyomány talaján áll és nem tekinthet ő az akadémikus tudományok részének. asztrológiávalégitestek tudományos megközelítéshagyomány

13


Letölteni ppt "A csillagászat Besenyei Éva Csillagászat földrajz tantárgy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések