A városok belső viszonyai

Az előadások a következő témára: "A városok belső viszonyai"— Előadás másolata:

1 A városok belső viszonyai
Dr. Kozma Gábor

2 A., A városok alaprajza I. A természetesen nőtt városok 1. alapvető jellemzők a., fokozatosan és hosszan tartó növekedés eredményeképpen jött létre b., szabálytalan elrendeződésű utcahálózat 2. típusok a., befelé sűrűsödés b., kifelé terjeszkedés II. Az alapított városok 1. általános dolgok a., sakktábla alaprajz b., sugaras-gyűrűs szerkezet c., tervszerűen görbe alaprajz

3 Befelé sűrűsödés (Debrecen – pl. Simonffy és Bajcsy-Zsilinszky utca)

4 Milétosz (Hippodamos-i elvek)
Manhattan

5 Szeged Szeged

6 Groningen (Hollandia) egyik városnegyede

7 B., A városok funkcionális szerkezete – a különböző területhasználati kategóriák elhelyezkedése
I. A városökológiai modellek 1. alap – 1920-as évek USA-i viszonyai (chicagói iskola) 2. Burgess-Park: koncentrikus körök 3. Hoyt: szektorális modell (1939) 4. Harris-Ullman: többközpontú modell (1945)

8

9

10 Harris – Ullmann: többközpontú modell

11 II. A funkcionális térszerkezet európai modellje
1. belső munkahelyöv 2. belső lakóhelyöv (slum-ök kialakulása) 3. külső munkahelyöv 4. külső lakóhelyöv 5. agglomerációs zóna a., alvóvárosok b., bolygóvárosok 6. agglomerációk összenövése - megalopolisz a., Boston – Washington b.,

12 Budapest térszerkezete az 1970-es években

13 Lakópark Telkiben (budapesti agglomeráció)

14 III. A térszerkezetet zavaró tényezők
1. természeti viszonyok 2. napjaink új fejleményei a., „szolgáltató-központok” megjelenése b., a külső munkahelyöv átalakulása c., belső lakóhelyöv átalakulása (dzsentrifikáció)

15 Cora – Fót (M3-as bevezető)
Millenáris Park (egykori Ganz Gyár)

16 Közterület-rehabilitáció (Budapest – Madách tér)
Budapest – Magdolna-negyed: felújítás + új építés

17 Boston – Washington megalopolisz

18 Tokio –Nagoja – Osaka – Kobe megalopolisz

19

20