MÁV-START Zrt. Budapest, december

Az előadások a következő témára: "MÁV-START Zrt. Budapest, december"— Előadás másolata:

1 MÁV-START Zrt. Budapest, 2009. december
Menetrend alapú infrastruktúrafejlesztés Kiegészítés az országos vasútfejlesztési koncepció pályázati anyagához MÁV-START Zrt. Budapest, december

2 Tartalom Logikai irány Közlekedési rendszerbe illesztés
Közlekedési rendszer versenyképessége Hálózatiság, ITF alapon Menetrendi szerkezet meghatározása Fejlesztési feladatok meghatározása Példa: Fejlesztési alternatívák a 140-es vonalon Példa: Országos menetrendalapú infrastruktúrafejlesztés Logikai irány

3 Közlekedési rendszerbe illesztés
Vasút területi lefedettsége csekély (egyre csekélyebb) Csak más közlekedési alágazatokkal együttműködve van értelme a fejlesztésnek Funkció szerinti munkamegosztás Távolsági forgalom: főként vasút Regionális forgalom: főként autóbusz Városi közlekedés: főként helyi közlekedési rendszerek Közlekedési rendszert kell definiálni A rendszernek a lehető legnagyobb területi lefedettséget kell biztosítania

4 Közlekedési rendszer versenyképessége
Nem az egyes ágazatok, hanem a rendszer versenyképességére kell törekedni A közlekedési lánc által biztosított eljutási idő versenyez az egyéni közlekedés által elérhetővel Pusztán vasúti menetidő vizsgálatának nincs értelme Térbeli lefedettség A lehető legtöbb viszonylaton kell versenyképesnek lenni Időbeli lefedettség A lehető legtöbb időpillanatban indulni vagy érkezni szándékozó utas számára kell versenyképes alternatívát nyújtani A versenyképesség mérőszáma az átlagos eljutási idő Az elérhető legjobb mentidők átlaga + a várakozási idők átlaga

5 Hálózatiság ITF alapon
A hálózatszintű versenyképességet az azonos struktúrájú menetrendek biztosítják Az azonos struktúra feltételezi az ütemességet és az azonos szimmetriát Erre a legegyszerűbb választ az ITF rendszer adja Óra egészre szimmetrikus Csatlakozási pontok órás ütem esetén egészkor és félkor

6 A menetrendi szerkezet meghatározása
Csatlakozási pontok meghatározása Lehetséges menetidők meghatározása a csatlakozási pontok között Vonattípusok meghatározása a csatlakozási pontok közti menetidők szerint Járatsűrűség vonattípusonkénti meghatározása az összhálózati utasforgalmi modell alapján (ütemtérkép)

7 Szükséges fejlesztési feladatok meghatározása
Szükséges infrastruktúra- és ezzel párhuzamosan járműfejlesztési feladatok meghatározása Infrastruktúrafejlesztés Vonal Pályasebesség Keresztezési helyek Vonali vágányok száma Állomások Állomási vágányok száma Menetrendszerinti átszállási utaskapcsolatok Menetrendszerinti vágányutak Járműfejlesztés Menetvonalat befolyásoló tényezők Menetdinamikai paraméterek (végsebesség, gyorsulás) Utascsere sebessége Kapacitás Utaskényelem (utazási hossztól függő fedélzeti szolgáltatások)

8 Példa: Fejlesztési alternatívák a 140-es vonalon
Hagyományos infrastruktúrafejlesztés Menetrendalapú infrastruktúrafejlesztés Infrastruktúra szintre hozása, a pályakapacitás és sebesség növelése Cél Órás ütemes menetrend biztosítása Budapest és Szeged között 2 órás IC menetidővel Végig két vágányú pálya, 120km/h-ra emelt pályasebesség Fejlesztés Kiskunfélegyháza és Szeged között a pályasebesség 160km/h-ra emelése Nagyságrendileg 100 Mrd Ft Költség Nagyságrendileg Mrd Ft Két óra 5 perces menetidő, órás ütem, csatlakozási pontok Cegléden, kisebb zavarérzékenység Eredmény Kétórás menetidő, órás ütem, csatlakozási pontok Cegléden, Kiskunfélegyházán és Szegeden

9 Példa: Országos menetrendalapú infrastruktúrafejlesztés

10 Köszönöm a figyelmet!