Fejlesztéshez használt technikák: a hét egyszerű eszköz

Az előadások a következő témára: "Fejlesztéshez használt technikák: a hét egyszerű eszköz"— Előadás másolata:

1 Fejlesztéshez használt technikák: a hét egyszerű eszköz
A minőség fejlesztése. Fejlesztéshez használt technikák: a hét egyszerű eszköz Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

2 Minőségtechnika módszerei
Minőségtechnika eszközei: elemző és összehasonlító eszközök, amelyek segítségével kiválaszthatjuk, rangsorolhatjuk a minőségi jellemzőket, feltárhatjuk a hibaokokat és azok hatásait. Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

3 Minőségtechnika módszerei
A hét eszköz: Adatgyűjtés Adatcsoportosítás Hisztogram Pareto- analízis Ok- okozati diagram (Ishikawa diagram) Korrelációs diagram Minőségszabályozó kártyák Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

4 Adatgyűjtés Meghatározni a megfigyelendő jelenséget, paramétert
Meghatározni a megfigyelés módját Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

5 Adatgyűjtés Adat típusok: Adatok megjelenési formája: Számszerű
Nem számszerű Adatok megjelenési formája: Mért értékek Számlált értékek Választható adatok Sorszámok Pontozásos adatok Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

6 Adatgyűjtés Adatok forrás szerinti osztályozása Jelenségek szerint
Okok szerint Felelős csoportok szerint Munkatársak szeerint Üzleti terület szerint Berendezések szerint Földrajzi helyek szerint Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

7 Adatgyűjtés mikor? hol? ki? mit? hogyan? miért?
Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

8 Adatgyűjtés Mikor? Az adatgyűjtés lehet folyamatos, vagy eseti.
A termelési folyamatok, a piaci változások észlelése és megítélése csak szisztematikus adatgyűjtés és elemzés alapján lehetséges. Minden esetben, ahol lehetőség van rá ezt a módszert kell alkalmazni. Az eseti adatgyűjtés tipikus esetei a hiba kereső vizsgálatok adatai, vagy új termék bevezetése előtti piackutatás. Hol? Az adatgyűjtés minél szélesebb körű, annál árnyaltabb és megbízhatóbb a belőle levonható következtetés, így azt mondhatjuk, hogy az érintett területekre terjedjen ki az adatgyűjtés. A legfontosabbak: a beszállítók, a beszállított termékek, a konstrukció, a gyártás és ellenőrzés, a vevők, a versenytársak, a környezeti változások, a termék felhasználása (szerviz adatok), a belső és külső auditok. Ki? A minőségirányítási rendszer által kialakított dokumentációs rendszer eleve biztosítja az adatok rögzítését és gyűjtését, így mondhatjuk azt, hogy a szervezet minden tagja részt vesz az adatgyűjtésben és szolgáltatásban. Természetesen kiemelt feladatot látnak el a marketinggel, minőségbiztosítással, tervezéssel foglalkozó munkatársak. Nagyon fontos, hogy az adatgyűjtő személy legyen tisztába az adatgyűjtés szabályaival, amire a hogyan kérdés adja meg a választ. Mit? Azt, hogy milyen adatot gyűjtsünk össze, általánosan úgy lehet megfogalmazni, hogy minden olyan adatot amely a szervezet működésével, a termék előállítási folyamatával, a termékkel, piaccal, a versenytársakkal, a szervezet működésével kapcsolatos. Mit kell egy adatgyűjtéskor feljegyezni?             Mikor, hol, ki, milyen körülmények között, milyen módszerrel, milyen eredménnyel, milyen gyakorisággal. Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

9 Adatgyűjtés Hogyan? Erre azt lehet válaszolni, hogy a megszerzendő információ jellegének megfelelően. Vevői igények megismerése: interjú, kérdőívek, termékbemutatók, mintakollekciók, áruminták. Versenytársak: termékmegfigyelés, termék lebontás, kiállítások, publikációk, kereskedői- vevői vélemények, értékesítési adatok. Beszállítók megismerése: tanúsított minőségirányítási rendszer, helyszíni audit, próbaszállítás, más vevők tapasztalatai, saját korábbi szállítási tapasztalataink. Beszállított termékek: a beszállítóval történt megegyezés alapján a használatos minőségellenőrzési módszerek alkalmazásával. Tervezés: a tervcélok és a megvalósulás értékelése verifikálással és validálással. Gyártás: minőségellenőrzési eljárások eredményei. Végellenőrzés: a vevői igények megvalósulásának megítélése a végtermékben, a termékre jellemző vizsgálati módszerekkel. Felhasználás: reklamációk, szerviz adatok. Miért: az adatok nyilvántartása, megőrzése részét képezik a minőségbiztosításnak, alkalmasak a bizalomkeltésre, a minőség igazolására. Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

10 Adatgyűjtés Ellenőrző lista (strigulázásos módszer)célja:
Az egyes hibatípusok gyakoriságának megjelenítése Megadott intervallumokban mért értékek gyakoriságának megjelenítésa Hibák gyakoriságának vizsgálata munkahely, műszak, stb.. szerint Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

11 Szervezet neve: Próba Kft. adatfelvételt végezte
Adatgyűjtés Szervezet neve: Próba Kft. ADATFELVÉTELI LAP Lap szám: 1/1 adatfelvétel helye adatfelvétel ideje adatfelvétel célja adatfelvétel módja adatfelvételt végezte hegesztő műhely hibaszámlálás szemrevételezés Béke Pipa Mintavétel módja: minden munkadarab Hiba típusa Munkahely Gyakoriság 1 2 3 Hegesztési pont hiányzik IIIII II III IIII 14 Ponthegesztés szétvált IIIII II IIIII I 13 Pont átégett IIIIII IIIII I IIIII IIII 25 Pont rossz helyen van IIIII IIIII IIIII IIIII IIIII IIIII I 38 19 47 24 91 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

12 Adatcsoportosítás Adatcsoportosítás kritériumai: Hiba jellege Hiba oka
Hiba fellépésének helye Termék, vagy anyag Gyártás ideje Gyártósor, egyes gép, személy Üzemrész Sorozatszám Tétel, stb… Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

13 Adatábrázolás Az adatok táblázatos, számszerű megjelenítéséből csak nagy odafigyeléssel, memorizálással lehet esetleges jellegzetes változásokat, eloszlásokat felfedezni, ezért az adatokat legtöbbször diagram formában is feldolgozzuk, mivel így ránézésre a jellegzetes változások, trendek azonnal észrevehetőek. Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

14 Adat diagramok Terület diagram Kör diagram Sugár diagram
Pont diagram (korrelációs diagram) Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

15 Adat diagramok Hisztogram
A hisztogramos ábrázolást elsősorban mért eredmények eloszlásának ábrázolására használjuk. Ebben az esetben a mért értékekből osztályokat (csoportokat) képezünk, és ezen osztályok gyakoriságát, vagy relatív gyakoriságát ábrázoljuk. Az osztályszélességet a terjedelemből kell meghatározni úgy, hogy az osztályok száma 5 és 20 közé essen. Az osztályszám becsült értékét a mintaszám négyzet gyökéből célszerű meghatározni (pl.: 25 minta esetén 5 osztály, 400 minta esetén 20 osztály) A hisztogram alakjából előzetesen következtetni lehet az eloszlás jellegére (normál, Poisson, binomális, Weibull) Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

16 Adat diagramok Kétcsúcsú hisztogram Hisztogram hézaggal
                     Adat diagramok                                                  1.                                                                                         2.             Kétcsúcsú hisztogram                                                             Hisztogram hézaggal Nem azonos gépen készült minták                                  Kevés adat vagy rossz osztályszélesség                            3.                                                                                         4.                Normális eloszlás                                                      Féloldalas, nem normális eloszlás Az értékek az átlag körül tömörödnek                    Szerszámkopásból származó trend jellegű eloszlás                       Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

17 Adat diagramok Korrelációs diagram
A minőségszabályozásban sokszor van szükség arra, hogy meghatározzuk valamely minőségi jellemző függését a lehetséges beállítási szabályozási tényezőktől. Az ilyen jellegű összefüggések ábrázolására alkalmasak a korrelációs diagramok, amelyek két változó közötti összefüggést ábrázolják. Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

18 Adat diagramok Valószínűségi változóról beszélünk, ha a vizsgált jellemző egy meghatározott érték körül ingadozik, azaz véletlenszerűen különböző értékeket vesz fel. A vizsgálat célja lehet:             - egy szabályozási paraméternek egy minőségi jellemzőre gyakorolt hatása             (Pl.: a gépkocsi sebességének hatása az üzemanyag fogyasztásra)             - két összetartozó minőségi jellemző egymásra gyakorolt hatásának meghatározása             (Pl.: a sebesség és megtett út kapcsolata)             - két tényező összehasonlítása, amelyek egy minőségi jellemzőhöz tartoznak             (Pl.: az acél keménysége és szakítószilárdsága) Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

19 Pozitív korreláció Negatív korreláció
                                                   1.                                                                                  2.                        Pozitív korreláció                                                          Negatív korreláció                        Ha X nő Y is nő.                                                         Ha X nő Y csökken.                                                     3.                                                                                  4.                     Kismérvű korreláció                                                         Nincs korreláció               X hatására Y alig változik.                                         X változására nem reagál Y. Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

20 Pareto elemzés (ABC elemzés)
A gyakorisági értékek grafkius ábrázolása csökkenő értékre rendezett oszlopdiagramban Lépései:             - válassza ki a problémát amit meg szeretne oldani,             - határozza meg az információgyűjtés tartalmát és módját,             - jelölje meg az adatgyűjtés helyét vagy időtartamát,             - végezze el az adatgyűjtést,             - állapítsa meg a gyakoriságot,             - oszlopdiagramban nagyságrendi elrendezésben ábrázolja az eredményeket,             - rajzolja meg a kumulatív (összegzett) görbét. Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

21 Pareto elemzés (ABC elemzés)
Az ábrázolás eredményeként azt a problémát, vagy hibafajtát kapjuk meg, amelynek javításával a legnagyobb minőségjavulást lehet elérni. Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

22 Ok- okozati diagram (Ishikawa- diagram)
A hiba feltárásához ismernünk kell a lehetséges hiba okokat, azok egymással való összefüggéseit ahhoz, hogy a hibaokot be tudjuk határolni! Az okokat általában 5 csoportba soroljuk (5M) Ember (mainpower) Anyag (material) Módszer (method) Gép (maschine) Mérés (measurement) Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

23 Ok- okozati diagram (Ishikawa- diagram)
Lépései: A minőségi jellemzők meghatározása A kiválasztott minőségi jellemző rögzítése a diagram jobb oldalán, a gerinc megrajzolása Az elsődleges okok feltüntetése, ehhez kapcsolódóan a másodlagos és a harmadlagos okok meghatározása Értékelés, kiemelve azokat a különösen fontos tényezőket, amelyek jelentős hatással lehetnek a minőségre Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

24 Ok- okozati diagram (Ishikawa- diagram)
Okozat (hiba) ELEMZÉS ÉS LÉTREHOZÁS: ÖTLETBÖRZÉVEL Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

25 Gant diagram (Idő diagram)
jellegzetessége, hogy tevékenységek időbeni lefolyásának modellezésére használják Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

26 Háló diagram A hálódiagramokra jellemző, hogy belőlük a kritikus út (a projekt megvalósításának lépései) és a megvalósítás össz. ideje szemléletesen van ábrázolva. Két alaptípusa van a CPM (Critical Path Method) módszer amely a kritikus út módszerének szokás nevezni (5.7. ábra). Az ábra a grafikus megjelenítés eszköze, amely a logikai lépések sorrendjét és időtartamát mutatja meg. A hálótervhez tartozó egyéb dokumentumok tartalmazzák az erőforrás szükségletet, a kapacitás igényt, a költségeket és más a megvalósításhoz szükséges adatokat. A hálótervezés másik gyakran alkalmazott módszere a PERT (Performance Evaluation, and Review Technique) eljárás, ami program értékelési, és felülvizsgálati eljárásoknál szokás alkalmazni figyelembe véve a tevékenységek időtartamának bizonytalanságát. Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

27 Háló diagram Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék