Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék A minőség fejlesztése. Fejlesztéshez használt technikák:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék A minőség fejlesztése. Fejlesztéshez használt technikák:"— Előadás másolata:

1 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék A minőség fejlesztése. Fejlesztéshez használt technikák: a hét egyszerű eszköz

2 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Minőségtechnika módszerei Minőségtechnika eszközei: elemző és összehasonlító eszközök, amelyek segítségével kiválaszthatjuk, rangsorolhatjuk a minőségi jellemzőket, feltárhatjuk a hibaokokat és azok hatásait.

3 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Minőségtechnika módszerei A hét eszköz: Adatgyűjtés Adatgyűjtés Adatcsoportosítás Adatcsoportosítás Hisztogram Hisztogram Pareto- analízis Pareto- analízis Ok- okozati diagram (Ishikawa diagram) Ok- okozati diagram (Ishikawa diagram) Korrelációs diagram Korrelációs diagram Minőségszabályozó kártyák Minőségszabályozó kártyák

4 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adatgyűjtés Meghatározni a megfigyelendő jelenséget, paramétert Meghatározni a megfigyelendő jelenséget, paramétert Meghatározni a megfigyelés módját Meghatározni a megfigyelés módját

5 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adatgyűjtés Adat típusok: Adat típusok: Számszerű Számszerű Nem számszerű Nem számszerű Adatok megjelenési formája:Adatok megjelenési formája: Mért értékekMért értékek Számlált értékekSzámlált értékek Választható adatokVálasztható adatok SorszámokSorszámok Pontozásos adatokPontozásos adatok

6 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adatgyűjtés Adatok forrás szerinti osztályozása Jelenségek szerint Jelenségek szerint Okok szerint Okok szerint Felelős csoportok szerint Felelős csoportok szerint Munkatársak szeerint Munkatársak szeerint Üzleti terület szerint Üzleti terület szerint Berendezések szerint Berendezések szerint Földrajzi helyek szerint Földrajzi helyek szerint

7 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adatgyűjtés mikor? mikor? hol? hol? ki? ki? mit? mit? hogyan? hogyan? miért? miért?

8 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adatgyűjtés Mikor? Az adatgyűjtés lehet folyamatos, vagy eseti. Mikor? Az adatgyűjtés lehet folyamatos, vagy eseti. A termelési folyamatok, a piaci változások észlelése és megítélése csak szisztematikus adatgyűjtés és elemzés alapján lehetséges. Minden esetben, ahol lehetőség van rá ezt a módszert kell alkalmazni. Az eseti adatgyűjtés tipikus esetei a hiba kereső vizsgálatok adatai, vagy új termék bevezetése előtti piackutatás. Hol? Az adatgyűjtés minél szélesebb körű, annál árnyaltabb és megbízhatóbb a belőle levonható következtetés, így azt mondhatjuk, hogy az érintett területekre terjedjen ki az adatgyűjtés. A legfontosabbak: a beszállítók, a beszállított termékek, a konstrukció, a gyártás és ellenőrzés, a vevők, a versenytársak, a környezeti változások, a termék felhasználása (szerviz adatok), a belső és külső auditok. Hol? Az adatgyűjtés minél szélesebb körű, annál árnyaltabb és megbízhatóbb a belőle levonható következtetés, így azt mondhatjuk, hogy az érintett területekre terjedjen ki az adatgyűjtés. A legfontosabbak: a beszállítók, a beszállított termékek, a konstrukció, a gyártás és ellenőrzés, a vevők, a versenytársak, a környezeti változások, a termék felhasználása (szerviz adatok), a belső és külső auditok. Ki? A minőségirányítási rendszer által kialakított dokumentációs rendszer eleve biztosítja az adatok rögzítését és gyűjtését, így mondhatjuk azt, hogy a szervezet minden tagja részt vesz az adatgyűjtésben és szolgáltatásban. Természetesen kiemelt feladatot látnak el a marketinggel, minőségbiztosítással, tervezéssel foglalkozó munkatársak. Nagyon fontos, hogy az adatgyűjtő személy legyen tisztába az adatgyűjtés szabályaival, amire a hogyan kérdés adja meg a választ. Ki? A minőségirányítási rendszer által kialakított dokumentációs rendszer eleve biztosítja az adatok rögzítését és gyűjtését, így mondhatjuk azt, hogy a szervezet minden tagja részt vesz az adatgyűjtésben és szolgáltatásban. Természetesen kiemelt feladatot látnak el a marketinggel, minőségbiztosítással, tervezéssel foglalkozó munkatársak. Nagyon fontos, hogy az adatgyűjtő személy legyen tisztába az adatgyűjtés szabályaival, amire a hogyan kérdés adja meg a választ. Mit? Azt, hogy milyen adatot gyűjtsünk össze, általánosan úgy lehet megfogalmazni, hogy minden olyan adatot amely a szervezet működésével, a termék előállítási folyamatával, a termékkel, piaccal, a versenytársakkal, a szervezet működésével kapcsolatos. Mit? Azt, hogy milyen adatot gyűjtsünk össze, általánosan úgy lehet megfogalmazni, hogy minden olyan adatot amely a szervezet működésével, a termék előállítási folyamatával, a termékkel, piaccal, a versenytársakkal, a szervezet működésével kapcsolatos. Mit kell egy adatgyűjtéskor feljegyezni? Mit kell egy adatgyűjtéskor feljegyezni? Mikor, hol, ki, milyen körülmények között, milyen módszerrel, milyen eredménnyel, milyen gyakorisággal. Mikor, hol, ki, milyen körülmények között, milyen módszerrel, milyen eredménnyel, milyen gyakorisággal.

9 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adatgyűjtés Hogyan? Erre azt lehet válaszolni, hogy a megszerzendő információ jellegének megfelelően. Hogyan? Erre azt lehet válaszolni, hogy a megszerzendő információ jellegének megfelelően. Vevői igények megismerése: interjú, kérdőívek, termékbemutatók, mintakollekciók, áruminták. Vevői igények megismerése: interjú, kérdőívek, termékbemutatók, mintakollekciók, áruminták. Versenytársak: termékmegfigyelés, termék lebontás, kiállítások, publikációk, kereskedői- vevői vélemények, értékesítési adatok. Versenytársak: termékmegfigyelés, termék lebontás, kiállítások, publikációk, kereskedői- vevői vélemények, értékesítési adatok. Beszállítók megismerése: tanúsított minőségirányítási rendszer, helyszíni audit, próbaszállítás, más vevők tapasztalatai, saját korábbi szállítási tapasztalataink. Beszállítók megismerése: tanúsított minőségirányítási rendszer, helyszíni audit, próbaszállítás, más vevők tapasztalatai, saját korábbi szállítási tapasztalataink. Beszállított termékek: a beszállítóval történt megegyezés alapján a használatos minőségellenőrzési módszerek alkalmazásával. Beszállított termékek: a beszállítóval történt megegyezés alapján a használatos minőségellenőrzési módszerek alkalmazásával. Tervezés: a tervcélok és a megvalósulás értékelése verifikálással és validálással. Tervezés: a tervcélok és a megvalósulás értékelése verifikálással és validálással. Gyártás: minőségellenőrzési eljárások eredményei. Gyártás: minőségellenőrzési eljárások eredményei. Végellenőrzés: a vevői igények megvalósulásának megítélése a végtermékben, a termékre jellemző vizsgálati módszerekkel. Végellenőrzés: a vevői igények megvalósulásának megítélése a végtermékben, a termékre jellemző vizsgálati módszerekkel. Felhasználás: reklamációk, szerviz adatok. Felhasználás: reklamációk, szerviz adatok. Miért: az adatok nyilvántartása, megőrzése részét képezik a minőségbiztosításnak, alkalmasak a bizalomkeltésre, a minőség igazolására. Miért: az adatok nyilvántartása, megőrzése részét képezik a minőségbiztosításnak, alkalmasak a bizalomkeltésre, a minőség igazolására.

10 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adatgyűjtés Ellenőrző lista (strigulázásos módszer)célja: Az egyes hibatípusok gyakoriságának megjelenítése Az egyes hibatípusok gyakoriságának megjelenítése Megadott intervallumokban mért értékek gyakoriságának megjelenítésa Megadott intervallumokban mért értékek gyakoriságának megjelenítésa Hibák gyakoriságának vizsgálata munkahely, műszak, stb.. szerint Hibák gyakoriságának vizsgálata munkahely, műszak, stb.. szerint

11 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adatgyűjtés Szervezet neve: Próba Kft. ADATFELVÉTELI LAPLap szám: 1/1 adatfelvétel helyeadatfelvétel idejeadatfelvétel céljaadatfelvétel módjaadatfelvételt végezte hegesztő műhely hibaszámlálásszemrevételezésBéke Pipa Mintavétel módja: minden munkadarab Hiba típusa Munkahely Gyakoriság 123 Hegesztési pont hiányzikIIIII IIIIIIIII 14 Ponthegesztés szétváltIIIIIIIIIIII I 13 Pont átégettIIIIIIIIIII IIIII IIIIII IIII 25 Pont rossz helyen vanIIIIIII IIIII IIIII IIIII IIIII IIIII IIIIII 38 Gyakoriság

12 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adatcsoportosítás Adatcsoportosítás kritériumai: Hiba jellege Hiba jellege Hiba oka Hiba oka Hiba fellépésének helye Hiba fellépésének helye Termék, vagy anyag Termék, vagy anyag Gyártás ideje Gyártás ideje Gyártósor, egyes gép, személy Gyártósor, egyes gép, személy Üzemrész Üzemrész Sorozatszám Sorozatszám Tétel, stb… Tétel, stb…

13 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adatábrázolás Az adatok táblázatos, számszerű megjelenítéséből csak nagy odafigyeléssel, memorizálással lehet esetleges jellegzetes változásokat, eloszlásokat felfedezni, ezért az adatokat legtöbbször diagram formában is feldolgozzuk, mivel így ránézésre a jellegzetes változások, trendek azonnal észrevehetőek. Az adatok táblázatos, számszerű megjelenítéséből csak nagy odafigyeléssel, memorizálással lehet esetleges jellegzetes változásokat, eloszlásokat felfedezni, ezért az adatokat legtöbbször diagram formában is feldolgozzuk, mivel így ránézésre a jellegzetes változások, trendek azonnal észrevehetőek.

14 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adat diagramok Terület diagram Terület diagram Kör diagram Kör diagram Sugár diagram Sugár diagram Pont diagram (korrelációs diagram) Pont diagram (korrelációs diagram)

15 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adat diagramok Hisztogram Hisztogram A hisztogramos ábrázolást elsősorban mért eredmények eloszlásának ábrázolására használjuk. A hisztogramos ábrázolást elsősorban mért eredmények eloszlásának ábrázolására használjuk. Ebben az esetben a mért értékekből osztályokat (csoportokat) képezünk, és ezen osztályok gyakoriságát, vagy relatív gyakoriságát ábrázoljuk. Ebben az esetben a mért értékekből osztályokat (csoportokat) képezünk, és ezen osztályok gyakoriságát, vagy relatív gyakoriságát ábrázoljuk. Az osztályszélességet a terjedelemből kell meghatározni úgy, hogy az osztályok száma 5 és 20 közé essen. Az osztályszám becsült értékét a mintaszám négyzet gyökéből célszerű meghatározni (pl.: 25 minta esetén 5 osztály, 400 minta esetén 20 osztály) Az osztályszélességet a terjedelemből kell meghatározni úgy, hogy az osztályok száma 5 és 20 közé essen. Az osztályszám becsült értékét a mintaszám négyzet gyökéből célszerű meghatározni (pl.: 25 minta esetén 5 osztály, 400 minta esetén 20 osztály) A hisztogram alakjából előzetesen következtetni lehet az eloszlás jellegére (normál, Poisson, binomális, Weibull) A hisztogram alakjából előzetesen következtetni lehet az eloszlás jellegére (normál, Poisson, binomális, Weibull)

16 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adat diagramok Kétcsúcsú hisztogram Hisztogram hézaggal Nem azonos gépen készült minták Kevés adat vagy rossz osztályszélesség Normális eloszlás Féloldalas, nem normális eloszlás Az értékek az átlag körül tömörödnek Szerszámkopásból származó trend jellegű eloszlás

17 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adat diagramok Korrelációs diagram Korrelációs diagram A minőségszabályozásban sokszor van szükség arra, hogy meghatározzuk valamely minőségi jellemző függését a lehetséges beállítási szabályozási tényezőktől. Az ilyen jellegű összefüggések ábrázolására alkalmasak a korrelációs diagramok, amelyek két változó közötti összefüggést ábrázolják. A minőségszabályozásban sokszor van szükség arra, hogy meghatározzuk valamely minőségi jellemző függését a lehetséges beállítási szabályozási tényezőktől. Az ilyen jellegű összefüggések ábrázolására alkalmasak a korrelációs diagramok, amelyek két változó közötti összefüggést ábrázolják.

18 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Adat diagramok Valószínűségi változóról beszélünk, ha a vizsgált jellemző egy meghatározott érték körül ingadozik, azaz véletlenszerűen különböző értékeket vesz fel. Valószínűségi változóról beszélünk, ha a vizsgált jellemző egy meghatározott érték körül ingadozik, azaz véletlenszerűen különböző értékeket vesz fel. A vizsgálat célja lehet: A vizsgálat célja lehet: - egy szabályozási paraméternek egy minőségi jellemzőre gyakorolt hatása - egy szabályozási paraméternek egy minőségi jellemzőre gyakorolt hatása (Pl.: a gépkocsi sebességének hatása az üzemanyag fogyasztásra) (Pl.: a gépkocsi sebességének hatása az üzemanyag fogyasztásra) - két összetartozó minőségi jellemző egymásra gyakorolt hatásának meghatározása - két összetartozó minőségi jellemző egymásra gyakorolt hatásának meghatározása (Pl.: a sebesség és megtett út kapcsolata) (Pl.: a sebesség és megtett út kapcsolata) - két tényező összehasonlítása, amelyek egy minőségi jellemzőhöz tartoznak - két tényező összehasonlítása, amelyek egy minőségi jellemzőhöz tartoznak (Pl.: az acél keménysége és szakítószilárdsága) (Pl.: az acél keménysége és szakítószilárdsága)

19 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Pozitív korreláció Negatív korreláció Ha X nő Y is nő. Ha X nő Y csökken Kismérvű korreláció Nincs korreláció X hatására Y alig változik. X változására nem reagál Y.

20 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Pareto elemzés (ABC elemzés) A gyakorisági értékek grafkius ábrázolása csökkenő értékre rendezett oszlopdiagramban A gyakorisági értékek grafkius ábrázolása csökkenő értékre rendezett oszlopdiagramban Lépései: Lépései: - válassza ki a problémát amit meg szeretne oldani, - válassza ki a problémát amit meg szeretne oldani, - határozza meg az információgyűjtés tartalmát és módját, - határozza meg az információgyűjtés tartalmát és módját, - jelölje meg az adatgyűjtés helyét vagy időtartamát, - jelölje meg az adatgyűjtés helyét vagy időtartamát, - végezze el az adatgyűjtést, - végezze el az adatgyűjtést, - állapítsa meg a gyakoriságot, - állapítsa meg a gyakoriságot, - oszlopdiagramban nagyságrendi elrendezésben ábrázolja az eredményeket, - rajzolja meg a kumulatív (összegzett) görbét. - oszlopdiagramban nagyságrendi elrendezésben ábrázolja az eredményeket, - rajzolja meg a kumulatív (összegzett) görbét.

21 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Pareto elemzés (ABC elemzés) Az ábrázolás eredményeként azt a problémát, vagy hibafajtát kapjuk meg, amelynek javításával a legnagyobb minőségjavulást lehet elérni.

22 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Ok- okozati diagram (Ishikawa- diagram) A hiba feltárásához ismernünk kell a lehetséges hiba okokat, azok egymással való összefüggéseit ahhoz, hogy a hibaokot be tudjuk határolni! A hiba feltárásához ismernünk kell a lehetséges hiba okokat, azok egymással való összefüggéseit ahhoz, hogy a hibaokot be tudjuk határolni! Az okokat általában 5 csoportba soroljuk (5M) Az okokat általában 5 csoportba soroljuk (5M) Ember (mainpower) Ember (mainpower) Anyag (material) Anyag (material) Módszer (method) Módszer (method) Gép (maschine) Gép (maschine) Mérés (measurement) Mérés (measurement)

23 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Ok- okozati diagram (Ishikawa- diagram) Lépései: A minőségi jellemzők meghatározása A minőségi jellemzők meghatározása A kiválasztott minőségi jellemző rögzítése a diagram jobb oldalán, a gerinc megrajzolása A kiválasztott minőségi jellemző rögzítése a diagram jobb oldalán, a gerinc megrajzolása Az elsődleges okok feltüntetése, ehhez kapcsolódóan a másodlagos és a harmadlagos okok meghatározása Az elsődleges okok feltüntetése, ehhez kapcsolódóan a másodlagos és a harmadlagos okok meghatározása Értékelés, kiemelve azokat a különösen fontos tényezőket, amelyek jelentős hatással lehetnek a minőségre Értékelés, kiemelve azokat a különösen fontos tényezőket, amelyek jelentős hatással lehetnek a minőségre

24 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Ok- okozati diagram (Ishikawa- diagram) ELEMZÉS ÉS LÉTREHOZÁS: ÖTLETBÖRZÉVEL Okozat (hiba)

25 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Gant diagram (Idő diagram) jellegzetessége, hogy tevékenységek időbeni lefolyásának modellezésére használják jellegzetessége, hogy tevékenységek időbeni lefolyásának modellezésére használják

26 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Háló diagram A hálódiagramokra jellemző, hogy belőlük a kritikus út (a projekt megvalósításának lépései) és a megvalósítás össz. ideje szemléletesen van ábrázolva. A hálódiagramokra jellemző, hogy belőlük a kritikus út (a projekt megvalósításának lépései) és a megvalósítás össz. ideje szemléletesen van ábrázolva. Két alaptípusa van a CPM (Critical Path Method) módszer amely a kritikus út módszerének szokás nevezni (5.7. ábra). Két alaptípusa van a CPM (Critical Path Method) módszer amely a kritikus út módszerének szokás nevezni (5.7. ábra). Az ábra a grafikus megjelenítés eszköze, amely a logikai lépések sorrendjét és időtartamát mutatja meg. A hálótervhez tartozó egyéb dokumentumok tartalmazzák az erőforrás szükségletet, a kapacitás igényt, a költségeket és más a megvalósításhoz szükséges adatokat. Az ábra a grafikus megjelenítés eszköze, amely a logikai lépések sorrendjét és időtartamát mutatja meg. A hálótervhez tartozó egyéb dokumentumok tartalmazzák az erőforrás szükségletet, a kapacitás igényt, a költségeket és más a megvalósításhoz szükséges adatokat. A hálótervezés másik gyakran alkalmazott módszere a PERT (Performance Evaluation, and Review Technique) eljárás, ami program értékelési, és felülvizsgálati eljárásoknál szokás alkalmazni figyelembe véve a tevékenységek időtartamának bizonytalanságát. A hálótervezés másik gyakran alkalmazott módszere a PERT (Performance Evaluation, and Review Technique) eljárás, ami program értékelési, és felülvizsgálati eljárásoknál szokás alkalmazni figyelembe véve a tevékenységek időtartamának bizonytalanságát.

27 Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Háló diagram


Letölteni ppt "Készítette: Százvai Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék A minőség fejlesztése. Fejlesztéshez használt technikák:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések