A középkor művelődéstörténete

Az előadások a következő témára: "A középkor művelődéstörténete"— Előadás másolata:

1 A középkor művelődéstörténete
ÓKERESZTÉNY MŰVELŐDÉS: A PATRISZTIKUS BÖLCSELET (II-IX. sz.), A KÖZÉPKOR IRODALMA ÉS A SKOLASZTIKA

2 Kronológiai határok: 476-1492- a tankönyvek szerinti középkor
A középkornak két része van: korai középkor (V-XI. század ) klasszikus, vagy érett (XII-XV. század ) A középkor szellemi világán a keresztény vallás uralkodott: a gondolkodás előterében nem a tudás, hanem a hit állt. A kereszténység első századainak művészete a Nyugat-Római Birodalom területén ókeresztény (II-IX. sz.), a Kelet-Római Birodalom területén pedig bizánci néven ismert (IV-X. sz.).

3 Kr.u. I. sz.- Pál apostol – a kereszténység megjelenése a Római Birodalomban
Kr.u. II-III. sz. – keresztényüldözések Kr.u. IV. sz. – Constantinus – a kereszténység elfogadása, majd államvallássá tétele (Theodosius) ↔katholikos (általános) vallás keresztény – christianus – „Krisztus követői” ↔ poganos – a római provinciákban élő nem keresztények.

4 Szellemi káosz: tévtanok és misztériumkultuszok a Római Birodalom területén:
Mithrász-kultusz – 2 szellem: Mithrász (jó)↔ bika (rossz) – küzdelmük a világ állandó folyamata Zarathusztra: 2 isten: Ahuramazdá (jó) ↔ Ahrinon (rossz) Manicheizmus: Kr.u. 3. sz., Perzsiából : JÓ ↔ ROSSZ Elagabal: – a mezopotámiai kultuszok bevezetése Rómában

5 Gnosztikusok – „különböző rendű istenlét van”
Gnosztikusok – „különböző rendű istenlét van”. Gnózis = tudás, ismeret – A gnosztikusok szerint az üdvösség csak a szent ismeretek és a misztikus tudás birtokában nyerhető el. Arianizmus: Arius püspök (Kr.u. 4.sz.) – Arisztotelész filozófiájából indult ki: „…minden, ami van egyenlő önmagával, nem lehet egyenlő mással…” → Atya – Fiú – Szentlélek – nem egy, hanem csak hasonló és különböző lényegű.

6 325 – niceai zsinat Az apostoli, Szt. Páli tanítás – a Szentháromság egylényegű, vagyis a 3 lény: Atya, Fiú, Szentlélek = 1. HOMOUSION ↔ HOMOIUSION ATHANASIUS ↔ ARIUS A tét: egyistenhit vagy többisten-hit Eredmény: a Credo megfogalmazása, a Szentháromság tana

7 PATRISZTIKA vagy EGYHÁZATYÁK KORA (II-IX. sz.)
EGYHÁZATYÁK = PATRES ECLESIAE» PATRISTICA – azon tanoknak, dogmáknak a rendszere, melyek egyrészt a kereszténység alaptanításait képezik, másrészt amelyek az antik filozófia segítségével a kereszténység védelmében fogalmazódtak meg. A kora középkor érdeme, hogy az ókori gondolkodásmódot átmentette az újkorba.

8 A kor filozófiájának alaptémája a hit és a tudás viszonya
A kor filozófiájának alaptémája a hit és a tudás viszonya. Kezdetben ellentétesnek tartják, majd elfogadják, hogy ez 2 út, de egyhez vezet. A hit a „királyi út”, de a tudás is Istentől származik és hozzá visz. A 2. nagy kérdés: Isten létének bizonyítása a természetből. Szent Pál elismerően szól a gör. bölcsekről, s azt tanítja, hogy Isten természetes úton, értelemmel is felismerhető a teremtett világból. Kezdetben lebecsülik a filozófiát, Ágoston hatására ismerik el: a kereszténység átveszi az idea-tant és a logosz-tant, mint a „természeti törvényekről” szóló tanítást.

9 3 korszaka: 1) 200-ig – apologéták (hitvédők) kora: Justinus, Tertullianus 2) – a hittételek kialakulása, rendszerezése: Alexandriai Kelemen, Origenes, Athanasius, Nagy Szent Gergely, Szent Ágoston 3) – a dogmák értelmezése: Boëthius, Dionysius Areopagita

10 Apologéták: ST. JUSTINUS ( ) – védelmébe veszi a filozófiát és a kereszténységet. 2 műve: Apológia (a szenátushoz és a császárhoz) TERTULLIANUS ( ) – fő műve: Apollogeticum (Védőirat) – Credo, quia absurdum quest! – hiszem, mert képtelenség! -A lélek természetétől fogva keresztény, fogamzáskor kerül a testbe és ott közvetlen kapcsolatban van Istennel, a test elmúlása után is megmarad az Isten mellett – a maga korában eretneknek tartották, ma ez a gondolat beépült a katolikus és református vallásba is.

11 a III. sz. leg> hatású gondolkodója, mellékneve: DIAMANDIUS (kőkemény érvelése, fogalmazása miatt) Tanítója: Alexandriai Kelemen Összekapcsolja a ker.-et és gnosztikusokkal: megbontja a Szentháromság egységét: Atya / \ Fiú Szentlélek } kiközösítik, eretneknek nyilvánítják Pre-egzisztencionalizmus: „A lelkek léteznek a testi lét előtt, majd bezárva a test anyagába visszavágyódnak Istenhez, és a tudás, az engesztelés és a tisztulás útján térhetnek vissza hozzá.” „Minden vissza fog térni Istenhez” ORIGENES

12 ATHANASIUS A Szentháromság egysége mellett érvelt a niceai zsinaton
„…minden megismerés alkalmas arra, hogy Istent megismerjük…” 2-féle megismerés létezik: külső és belső A teremtett világ teremtőjére vall, tehát a teremtett világ törvényszerűségeinek felismerése jobban megérteti velünk Istent…

13 AURELIUS AUGUSTINUS = Szent Ágoston (354-430)
A legfontosabb egyházatya Lefektette a „keresztény filozófia” alapjait, a Nyugat tanítójaként 1,5 évezredre meghatározta Európa szellemiségét Befejezte és összegezte az ókort, megalapozta a középkort Ami Szent Ágoston és Dante között van – azt nevezik a művelődéstörténeti középkornak!

14 Szent Ágoston Thegestre városában született (Numibia)→ Karthago → Milánó Igazság keresése: Cicero: „Hortensius” → csatlakozik a manicheizmushoz (9 évig) → Pyrhon-i szkepszis → neoplatonizmus és Szent Ambrus + a Római levél hatására visszatér a kereszténységhez →visszatér Afrikába, Hippo püspöke

15 Művei: CONFESSIONES (VALLOMÁSOK) RETRACTIONES (KIIGAZITÁSOK)
SOLILOQUIA (Magányos beszélgetés Istennel) DE CIVITATE DEI (ISTEN ORSZÁGA)- fő műve.

16 Filozófiai alaptételei:
Isten – a teljes igazság, a legfőbb jóság, a létezők létének feltétele → A gör. fil. optimizmusát összekapcsolta Szt. Pál leveleivel – vagyis ha mindenki szabad akaratából választja a jót vagy a rosszat, akkor nincs predestináció „Hit és értelem elválaszthatatlan” – „Intellige ut credas, crede út intelligas” (Érts, hogy higgy, és higgy, hogy érthess!)

17 A modern történeti gondolkodás megalapítója:
Míg az ókorban a történelmet a természet örökké visszatérő pusztulásának és keletkezésének a képében szemlélték, ↔ Ágoston: a történelemnek kezdete, iránya és célja van. Az embert és történelmét a történelem feletti Istennel való találkozás alkotja, az emberi történelem Isten elfogadásának vagy elutasításának története: az üdvösségnek vagy kárhozatnak a története.

18 De Civitate Dei 22 könyvből áll 2-féle államot képzelt el:
Isten állama a földi állam: „A jók és rosszak harca, s ez a küzdelem mozgatja a történelmet, hogy egyre közelebb jussunk az Isten államához” „Kell a gonosz, hogy aktivizálja a jót!” Nagy hatása volt az utódokra: Aquinói Szt. Tamásra, Dante-ra, Mórusz Tamásra, Tomasso Campanella-ra, stb.

19 A patrisztika végét 2 név jelenti:
DIONYSIUS AREOPAGITA – Szt. Pál hatására keresztelkedett meg Isten megismerésének lehetőségét vizsgálja: Isten – az OK, a teremtett világ – az OKOZAT – Mi az összefüggés a 2 között? A valóság lényegét ésszel nem foghatjuk fel →ezért hívta a fil-t a kk-ban DOCTA IGNORANTA-nak (tudós tudatlanság!) BOËTHIUS ( ) – az ókori fil-t közvetíti a kk-nak: -Platón istenfelfogását -a sztoicizmust -elsőként fordította latinra Arisztotelész néhány művét

20 BIBLIA – a keresztény vallás alapja Biblion(gör
BIBLIA – a keresztény vallás alapja Biblion(gör.) többes száma = könyvek, tekercsek Azon könyvek gyűjteménye, melyeket a kereszténység szentnek és isteni eredetűnek ismer el, a hit alapjául tekintenek. Újtestamentum: Evangéliumok és az Apostolok cselekedetei, az ószövetség megszűnése és az új egyház megszületése. Jelenések könyve – próféciák az újszövetségi egyházról Ótestamentum: Mózes I. könyve 11 fejezete az emberiség őstörténete. A 11. fejezettől Izrael története Ábrahám kiválasztásáig

21 Szerkezete: Történeti könyvek Tanító, bölcseleti könyvek Prófétikus könyvek Szépirodalmi művek Fordításai: SEPTUAGINTA (Kr.e. II. sz.) – az Ószövetség első görög fordítása VULGATA (Kr. U. IV. sz.) – HIERONIMIUS (Szt. Jeromos) – az Ó- és Újszövetség első latin fordítása

22 Apokrif irodalom Nem hiteles keresztény indíttatású iratok, irodalmi alkotások, többnyire ismeretlen szerzőtől. „Beszélgetés a zsidó Tryphonnal” – az első keresztény tárgyú elmélkedés MINUCIUS FELIX: „Octavius” c. dialógus (első latin nyelvű)

23 A római régi Szent Péter-székesegyház alaprajza (IV. század)
Ókeresztény bazilika-forma: pl. A római régi Szent Péter-székesegyház A hajókat elválasztó oszlopok tartják a fából ácsolt tetőszerkezetet (3/a). A mennyezet sík fedésű, az apszis viszont boltozott, ilyenek a kisebb szélességű mellékhajók (3/b) is. Ez az épülettípus szinte napjainkig az egyházi építészet alapvető templomtípusa maradt. A homlokzat előtt oszlopos udvar van, közepén kúttal. A még meg nem keresztelt új hivők csak itt tartózkodhattak (2/e). A római régi Szent Péter-székesegyház alaprajza (IV. század) A középső vagy főhajó (2/a) szélesebb, mint a mellékhajók (2/b). Magasabb is azoknál; falát belül ablakok törik át (3). A bazilika gyakran kereszt alaprajzú; a főhajó végén, a szentély előtt kereszthajóval (2/c) bővítik terét. A szentély általában félkörű fülkével, apszissal (2/d) záródik.

24 A Szent Pál bazilika a Via Ostiensis mellett, épült 386-440 között

25 Turmanin (Szíria), a bazilika rekonstruált képe (VI. század)

26 Vissza a középkorhoz!!!

27 A középkor – egy gondolkodástörténeti fogalom, ami nem egyenlő pl
A középkor – egy gondolkodástörténeti fogalom, ami nem egyenlő pl. a feudalizmussal, ami egy társadalomtörténeti fogalom. A középkor fogalmát a XIV. századi humanisták alkották meg, mert a maguk korát újjászületésnek (Renascimento) tartották. „Az újkor úgy folytatja közvetlenül a középkort, hogy serdülőként az ókorhoz jár iskolába.” A francia felvilágosultak a fény korának tartották a saját korszakukat, ők nevezték el a középkort „sötétnek”!? Jellemzői: földrajzilag csak Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsia kis részén volt a kereszténység elterjedése az Egyház, mint intézmény meghatározó jellege.

28 Gazdaság A városi élet hanyatlása →faluközösségek, önellátó gazdálkodás germán eredetű nehézeke, háromnyomásos gazdálkodás hospesek (vendégek) a lakatlan földeket teszik termővé Társadalom a Római Birodalom bukását sokként élik meg megszűnik az átfogó politikai rendszer, a civilizáció azonban tovább él A világi (barbár) és vallási (Róma) hatalom kettéválása → megoldás a keresztény államok létrejötte a középkor szerveződési rendszere a feudalizmus, amely az uradalmi rendszer és a hűbéri hierarchia megteremtődését jelenti Az ideológiai egységet az új Római Birodalom megteremtésének eszméje és a helyreállítására tett konkrét kísérletek teremtik meg

29 Uradalmi rendszer: A katonai szolgálatért földet kaptak,
Az uradalom birtokosa a földesúr, Az ott élő különböző jogállású (szabad, szolga) elemek dologi függőségbe kerültek, különböző szolgáltatásokkal taroztak Az uradalom központja az udvarház, majd a lakótorony, vár lett. Hűbériség: A katonai szolgálat ellentételezésére jött létre a hűbéri rendszer. Lényege: a szolgálatért benificiumot adományozott a senior (hűbérúr) vazallusának, aki hűséggel és katonai szolgálattal tartozott cserébe. Ez a földbirtok kezdetben visszavonható volt, a 9. sz-tól vált örökölhetővé (feudum). A vazallus a maga birtokából tovább adományozhatott → hűbéri lánc. Az uralkodó lett a legfőbb hűbérúr, a feudummal rendelkező réteg pedig nehézfegyverzetű katonaként szolgált, mentességet (immunitas) és kiváltságokat (privilégium) szerzett.

30 Történelmi háttér, a Római Birodalom feltámasztására tett kísérletek:
Keleti gótok Terület: Illíria és Itália, főváros: Ravenna. Theodorik ( ), első barbár uralkodó 487-ben megrohanta Itáliát, Ravenna elfoglalása római és barbár hagyományok ötvözése (hivatalok római, katonai posztok gót kézen) vallásuk ariánus művészetek (bazilika forma pl. a ravennai S. Apollinare templom, mozaikok), tudományok kedvelése (Cassiodorus történetíró és Boethius filozófus) 510-es évektől a külkapcsolatok kedvezőtlen alakulása miatt szakít a békés római politikával Justinianus bizánci hadai számolták fel a gót uralmat

31 San't Apollinare in Classe, Ravenna

32 Ravenna, San Appolinare Nuovo

33 Frankok Terület: központi területe Rajna-Szajna vidéke. Merovingok Klodvig ( ) - frank törzsek egyesítése - katolikus hitre térés - fiai folytatják a terjeszkedést, » egy gazdaságilag, politikailag és etnikailag tarka, eltérő fejlettségű birodalmat eredményezett - majordomusok (udvarnagyok) uralma Karolingok Pippin majordomus legyőzi Nesturiát, fia Károly pedig új birodalomszervezésbe kezd Martell Károly (714-41) Kis Pippin ( ) - Merovingok uralmának megdöntése a pápa segítségével (frank király szakrális jelkép volt, ezért szükségeltetett a pápai áldás) II. István pápa a longobárd veszély miatt segítséget kért Pippintől, a frank győzelmek után a meghódított területeket Pippin a pápának adta, létrehozva a Pápai Államot, cserébe a pápa felkente Pippint és két fiát, létrehozva a Karoling Királyságot

34 Nagy Károly ( ) Külpolitika: - kb. 50 hadjáratot indított - longobárdok legyőzése (774), beavatkozás az arab belviszályokba, részleges siker, spanyol őrgrófság létrehozása, szász háborúk ( es évek), alemannok, avarok elleni háború a Kárpát-medence meghódítása (Nagyszentmiklósi aranykincs)

35 Belpolitika: - a Birodalmat grófságokra osztotta, élén a comes (gróf),
a határmenti területeken őrgrófságokat (mark) szervezett, a grófokat királyi megbízottak ellenőrizték - udvari hivatalok létrehozása: kancellária (oklevélkiadás), kamara (udvartartás vezetése), birodalmi ítélőszék (a papi rend beépült a kormányzásba, elsősorban az írástudás privilégiuma miatt, a király gyakorolta az invesztitúra jogot) Császárság létrehozása: II. Leó pápát kiszabadította fogságából, aki ezért császárrá koronázta (birodalom feje a császár, vallási vezetője a pápa, ő koronázta a császárt elismerve ezzel isteni eredetű hatalmát, a császár köteles volt megvédeni a pápát), 812-ben a bizánci császár is elismerte rangját - birodalom fővárosa: Aachen lett Művelődés: Karoling-renaissance - Einhard Károly krónikása - antik világ iránti érdeklődés jellemzi - aacheni palotakápolna felépítése (máig őrzi emlékét e centrális bazilika) - oktatás serkentése (Alkuin, a kor egyik legjelentősebb tudósa segíti a szervezésben) - scriptoriumok (íróiskolák létrehozása) kialakult egy írásfajta a karoling minuscula a kódexek és oklevelek írására

36 843 – Nagy Károly fia, Jámbor Lajos halála után a Verduni szerződés alapján a Frank állam 3 részre oszlik: Lothar – Olaszország, Burgundia és a Rajna bal-parti részét kapta, Német Lajos (nyugati-frank) –Bajorország és a Rajna jobb partját, Kopasz Károly (keleti-frank) – Kelet-frankország, Szászország, Aquitánia, a bretoni és flandriai területeket kapta. A keleti Karolingok kihalása után itt is a szász Madarász Henriket ( ), majd fia, I. (Nagy) Ottó ( ) uralkodott. A pápaság elvilágiasodva Olaszország uralkodója kívánt lenni, meg akarta erősíteni az egyházi államot és megtartani világi birtokait. Az elvilágiasodott pápasággal szemben jött létre a szent német-római birodalom gondolata. Nagy Ottó, egyesítve a német törzseket, Olaszország belekebelezésével császár lett. A X-XI. században a szent Német-Római Birodalom uralja egész Európát. Anglia, Franciaország és Spanyolország ekkor hanyatlóban van

37 A népvándorlás utolsó hullámai is elérik Európát, új államok jönnek létre:
- Szlávok – 6. sz.-ban tűnnek fel –Rurik normann herceg segítségével létre hozzák az óorosz államot, a Kijevi Ruszt (IX. sz.- ban) - Vikingek (normannok) – IX-XI. sz.– Franciaországban, Normandiában hercegséget alapítanak (912); Dél-Olaszországban a XI. században királyságot alapítanak; Angliában Hódító Vilmos (1066). - magyarok honfoglalása és államalapítása (IX-X. sz.).

38 A középkori művelődést meghatározó tényezők:
Egyház és szerzetesség Invesztitúra-harc (XI-XIII. sz.) Lovagi kultúra Keresztes hadjáratok Skolasztika Román és gótikus stílus

39 A középkor irodalma 4 csoportra osztható:
- egyházi és vallásos irodalom - hősi irodalom - lovagi irodalom - polgári irodalom

40 I. Az egyházi és vallásos irodalom fő műfajai:
- Legenda – olvasnivaló. Szent történeteket beszélnek el, hőseik általában megkínzott mártírok, csodákat művelő szentek vagy erdei remeték, akik vadállatokkal társalkodnak. A legendákat később össze is gyűjtötték; legfontosabb a Legenda Aurea (Aranylegenda) c. gyűjtemény, amely a XIII. sz.-ban keletkezett. Jacopo de Voragine adta ki.

41 Példázatok - rövid, erkölcsnemesítő történetek; prédikáló papok ezekkel élénkítették beszédeiket. A példázatok legnagyobb gyűjteménye a Gesta Romanorum a XIII. századból. Gyakori tanulságuk a középkori bűnök és visszaélések megtorlása, kevélyek megalázása, fösvények kudarca, az erény megdicsőülése.

42 -Himnuszok– a hívők áhítatos érzéseinek kifejezői voltak, az énekszerzők templomi éneklésre szánták őket, később már egyéni élményeket szólaltattak meg bennük. Clairvaux-i Szent Bernát – a Mária- kultusz, a marialle műfaj (Mária Himnusz) megteremtője. Ő teremti meg a nyugati kereszténység áhítatosságát, amelyben a személyes élmények a Mária tisztelettel fonódnak össze. Ő a keresztény misztika megteremtője is egyben. Művei: A megfontolásról; A kegyelemről és a szabad akaratról; A püspökök erkölcseiről és kötelességéről.

43 -Vallásos dráma – a középkori dráma kezdetei az ún. pantomim játékok
-Vallásos dráma – a középkori dráma kezdetei az ún. pantomim játékok. Többnyire az oltár mellett adták elő őket, s karácsony éjszakájáról, a napkeleti bölcsek megjelenéséről szóltak. -Misztérium dráma – már világiasabb, a bibliából veszi tárgyát. Feltűnnek benne a világi motívumok, a XII. században pl. az Ádámról szóló játék Éva megkísértését valóságos csábítás formájában adja elő. Nagy mű nem született ebben a műfajban, mely a XI. századtól kezd kialakulni. Már az egyházi szertartás is hordoz drámai elemeket. -Miracle – csodás történet, a legendák egy-egy jelenetét dramatizálja, a város terein kerül bemutatásra.

44 II. A lovagi irodalom fő műfajai:
-Lovagi költészet – újra megszólal a szerelmi költészet. Ezeknek a lírai alkotásoknak az ősformái a májusdalok és a táncdalok. A középkori lovagi líra művelőit trubadúroknak nevezték. A leghíresebb trubadúr Bernard de Ventador ( ). A korszak jelentős alkotása: a szerelem törvénykönyvének megírása, melyet Andreas Capellanus írt meg D’Amore, „A szerelemről” címmel. A trubadúr líra virágzása a XII. század végére a XIII. század elejére esik. Az eretnekség feltámadásával – a XIII. század 30-as éveiben – a szigorú vallási szellem elhallgattatja a költészetet.

45 A trubadúrok örökségét Észak-Franciaország énekesei és a német minnäsingerek veszik át. Három fő témája volt verseiknek: -nőkultusz - vallási élmények -politikai viták A középkor legnagyobb német költője: Walther von der Vogeilweide

46 lovagi epika – vagy lovagregény – kalandos történet, amely ébren tartja az érdeklődést. Szerzőik könyvnek szánták, olvasásra; eleinte versben írták csak később lett próza. A történeteket a történelemből vagy a régi antik krónikákból kölcsönözték. A mesék leggazdagabb lelőhelyei a kelták mondái, főleg az Artúr mondakör. A középkor leghíresebb lovagregénye a Trisztán és Izolda.

47 III. Hősi irodalom vagy középkori eposzok:
Kalevala- a finnek nemzeti eposza. Anyagát Elias Lönnrót gyűjtötte össze a XIX. században. Roland-ének – a franciák nagy középkori eposza. Az eposz a XI-XII. században készült, ismeretlen szerző műve. Niebellung- ének – a németek nagy eposza, melyben a középkori német feudális világ van megörökítve. Keletkezési idejét a XII. századra teszik. Szerzője ismeretlen bajor- osztrák énekes.

48 IV. Polgári irodalom vagy népies világi költészet:
új – Fableau – a versben íródott, tréfás, szatirikus elbeszélés. Hőse a polgár aki kijátssza vagy legyőzi a nemes urakat. Gyakoriak a szatirikus állatmesék, pl. a Róka regénye, a XII-XV. században keletkezett. Allegorikus verses regény pl. A rózsa regénye A középkor legköltőibb alkotása – Aucassin és Nicolett című énekes mese a XIII. századból. Az un. vágáns (= vagány) költészet - szatírák, bordalok és misztérium játékok. Két részre lehet osztani: - morális, szatirikus versek, epikus történetek, tréfás sirató énekek. Leghíresebb gyűjteménye a vágáns költeményeknek a Carmina Burana.

49 Dante Alighieri (1265, Firenze – 1321, Ravenna)
Költő és filozófus, politikai és nyelvészeti író, egy híres elpolgáriasodott fehér (mérsékelt) guelf nemesi család sarja. „Vita Nuova” címmel gyűjtötték össze a Beatrice Portinari-hoz írt szonettjeit. Filozófiai írásai közül a „Convino” (vendégek ) „Az államról” c. tanulmánya az államcsászárságot célozza meg Fő műve: DIVINA COMEDIA (Isteni színjáték). Eredetileg ő „Comedia”-nak nevezte művét, az „isteni” jelzőt Boccaccio használta először. A mű nyelve olasz, tárgya pedig Dante túlvilági utazása a síron túli élet 3 birodalmába. Ez a középkor betetőzése és a reneszánsz nyitánya.

50 Dante

51 Francois Villon 1456- a Kis Testamentum,
1461- fő műve: a Nagy Testamentum, melyben élete hányattatásai tapasztalatát gyűjtötte össze 173 nyolcsoros - nyolcszótagos sorba Verseinek szereplői kövér prostituáltak, korcsmárosok, tolvajok, zsiványok. Balladáinak nyelvezete népies, emellett a tolvajnyelv elemeit is előszeretettel használja. Az utókor a középkor utolsó nagy költőjeként tartja számon, ugyanakkor a reneszánsz személyes lírájának is első példája

52 Villon

53 A középkori skolasztika
A skolasztika (mesterek és tanítások teljes tisztelete) -feladata nem az, hogy megtalálja az igazságot, hiszen az már az isteni kinyilatkoztatásban benne van. A skolasztika célja, hogy ezt a kinyilatkoztatást a filozófia segítségével megalapozza, kétségtelenné tegye és értelmezze, különösen, ha valamely tételről megoszlanának a vélemények „A filozófia a teológia szolgálólánya!” Az elnevezés eredete - Nagy Károly korától a reneszánszig a középkori „iskolákban”: székesegyházi, kolostori és udvari iskolákban eleinte, majd a városi iskolákból kialakult főiskolákon (universitas) ez volt a tananyag. A skolasztika szakít a „hiszem, mert képtelenség” és a „tudomány csúnya kíváncsiság” alapján álló gondolkodással.

54 Az oktatás tárgya – a „7 szabad művészet” két szinten:
TRIVIUM: Nyelvtan (retorika) Logika Dialektika QUADRIVIUM: Geometria Számtan Zene Csillagászat A tanítás módszere: Lectio disputatio

55 Képviselői: JOANNES SCOTUS ERIUGENA CANTERBURY SZENT ANSELM – a skolasztika atyja PETRUS ABELARDUS vagy PIERRE ABELARD A skolasztika 3 korszaka: 1) kialakulása 2) virágkora 3) kései

56 A skolasztika virágkora (1200-1300)
A skolasztika felvirágzásának 3 tényezője: -az arisztotelizmus átvétele (Boëthius, arab+zsidó fordítások: Alfarabi, Avicenna, Averroës, stb.) -az egyetemek kialakulása: Robert de Sorbonne, XIII. sz.:”nos universitas magistrorum et scholarium” -a kolduló rendek elterjedése: ferencesek, domonkosok, stb.

57 Assisi Szent Ferenc

58 A virágzó skolasztika képviselői:
ALEXANDER HALENSIS SZENT BONAVENTÚRA NAGY SZENT ALBERT AQUINOI SZENT TAMÁS – a skolasztika fejedelme. Summa Theologica és Summa Philosophia – a mai katolikus vallás alapja ROGER BACON

59 Aquinói Szent Tamás

60 – kései skolasztika, melynek lényege, hogy ennek az időszaknak a gondolkodói szembefordulnak a skolasztika korábbi mestereivel DUNS SCOTUS WILLIAM OACKHAM

61 Vallásos misztika A korai német misztika - 1290-1400.
Alapítója Johannes Eckhart ( ) domonkos rendi szerzetes. Az érett és kései skolasztika, az angol ferences rendiek (Bacon Scotus és Oackham) ellentéteként születik. Tanítványai: Heinrich Seuse ( ), Johan Tauler ( ), Johannes Ruysbroek ( ), Kempis Tamás ( ), a nagyhatású „Krisztus követése” c. misztikus mű alkotója. A misztikusok Platónra és Ágostonra nyúlnak vissza. Isten az Egy, az Abszolút, a feltétlen jó, a teljeséggel túlvilági, a nem-teremtett természet, a Szentháromság az Istenség kisugárzása, a lélek Isten képmása.

62 Köszönöm a figyelmet!