A képzett szakemberekért Szakképzés az EU-ban Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes szeptember 10.

Az előadások a következő témára: "A képzett szakemberekért Szakképzés az EU-ban Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes szeptember 10."— Előadás másolata:

1 A képzett szakemberekért Szakképzés az EU-ban Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes 2008. szeptember 10.

2 A képzett szakemberekért Az EU kohéziós politikája Cél:  a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése,  a Közösség egészének harmonikus fejlődése,  a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása.

3 A képzett szakemberekért Római Szerződés – Gazdasági és társadalmi kohézió Strukturális Alapok:  Európai Regionális Fejlesztési Alap,  Európai Szociális Alap,  Halászati Orientációs és Pénzügyi Eszköz,  Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs szekciója.

4 A képzett szakemberekért Az EU politikai eszköztára 1.  1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés,  Socrates és a Leonardo da Vinci közösségi akcióprogramok,  Európai Tanács 2000 márciusi lisszaboni csúcsértekezlete,  Európát a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú térségéve változtassa, az EU az egész életen át tartó tanulás,  Oktatás és Képzés 2010 elnevezésű 10 évre szóló munkaprogram,  13 olyan konkrét cél.

5 A képzett szakemberekért Az EU politikai eszköztára 2.  Bolognai Nyilatkozat - az európai felsőoktatási rendszerek kompatibilitása és átjárhatósága,  szakképzés európai szintű fejlesztésének ösztönzése,  2002. évi Koppenhágai nyilatkozat,  legfontosabb cél a szakképzés minőségének a javítása: – európai szintű átjárhatóságának, – átláthatóságának a biztosítása, – instrumentumok kidolgozása és egyetemes bevezetése.

6 6 Helsinki kommüniké a nagyobb fokú európai együttműködésről a szakképzésben Főbb elvek:  A szakképzés az Élethosszig tartó tanulás uralkodó részét képezze,  A munka világának szempontjából releváns alapképességek elsajátítása,  Hozzájárulás a versenyképességhez és a szociális kohézióhoz,  Az európai és nemzeti stratégiák a szakképzés fejlesztése szempontjából,  Folyamat, amely javítja a szakképzés teljesítményét, minőségét és vonzóbbá teszi azt.  Koppenhága – Maastricht – Helsinki

7 7 A prioritások átdolgozása  A szakképzés vonzó mivoltának és minőségének javítására irányuló stratégiai cél,  A szakképzés közös eszközeinek kifejlesztése és bevezetése,  Európai Szakképzési Kreditátviteli Rendszer (ECVET),  az EUROPASS, mint az átláthatóság egyetlen európai keretrendszerének eszköze út az Európai Képzési Keretrendszerhez.

8 8 Az ECVET felé vezető út  Az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer eszköze, a szakoktatási és szakképzési kreditek beszámításához, összegyűjtéséhez és elismeréséhez Európában.  Az „illetékes szervek” nemzeti szinten határozzák meg a tanulási egységek számát, méretét, szintjét (EQF-EKKR), jellemzőit és kreditpont értékeit.  A tanulási egységek tartalma független a tanulás módjától, típusától.  Tanulási egység értékelhető, elismerhető és a lehetőség szerint bizonyítvánnyal/tanúsítvánnyal dokumentálható.  Tanulási eredmények: – ismeretek, tudás – készség – kompetencia

9 9 A Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF)  A CQAF mint követelményrendszer és egyben eszköz segíti az alkalmazó országokat abban, hogy kidolgozzák, továbbfejlesszék, figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék (monitoring), valamint értékeljék saját rendszereiket és kialakult gyakorlataikat.  A keretrendszer-jelleg lehetővé teszi a CQAF alkalmazását különböző környezetben, különböző szinteken, valamint különböző feltételek és keretek között.  A CQAF Keretrendszer alkotóelemei: – módszertan a rendszerek értékelésére és felülvizsgálatára, a folyamatos fejlesztés előmozdítása céljából (a hangsúly a külső értékeléssel egybekötött önértékelésen van); – monitoring rendszer: egy külső szerv általi monitoring nemzeti vagy regionális szinten; – mérőeszköz: adott számú referenciamutató kifejlesztése, amelyek célja, hogy segítsék a tagállamokat saját rendszereik országos vagy regionális szintű ellenőrzésében.

10 10 Az Europass helye az oktatás, képzés rendszerében  Az Európai Unió tagországainak, valamint a jelenleg csatlakozó országoknak az oktatási rendszere tradicionálisan különböző módon fejlődött.  Az egyes tagországok oktatási rendszere, de az ott felhasznált dokumentumok struktúrája és tartalma is eltér egymástól.  A tagállamok az oktatásért maguk viselik a felelősséget.  Az eltérő oktatási rendszerek miatt az Európai Unióban elkerülhetetlen az egységes irányelvek szerinti harmonizáció megvalósítása.

11 11 Az Europass Bizonyítvány-kiegészítő szerkezete  Hat szakaszból álló szerkezet.  Formátuma Európa valamennyi országában megegyező.  Piacgazdaságot támogató  Emberi erőforrások szabad áramlását segítő  A képzettségek és oklevelek nehézkes és bizonytalan elismerése korlátozza a mobilitást.

12 12 Az EUROPASS bizonyítvány-kiegészítő  Az oktatás, a szakmai képzés „európai útlevele”,  Munkaadó informálása a tudásról, képességről, végzettségről,  Egységes európai dokumentum, amely tájékoztatást ad: – a munkavállalók szakképzettségeiről, – iskolai végzettségeiről, – kompetenciáiról,  Lehetővé teszi az összehasonlíthatóságot a végzettségek és kompetenciák terén,  Európa-szerte könnyen azonosítható, ugyanakkor bizonyos mértékben lehetőséget ad a nemzeti igényekhez való igazításra.

13 13 Europass Bizonyítvány-kiegészítő / Europass Certificate Supplement  A készségek és kompetenciák leírása,  Betölthető foglalkozások,  Bizonyítványt kiállító,  Bizonyítvány szint, továbblépés,  Osztályzási skála,  Szakmai elmélet és gyakorlat aránya, időtartama.

14 14 EKKR I.  Az EKKR meta-keretrendszer lehetővé teszi és egyszerűsíti a nemzeti képesítési keretrendszerek és képesítési rendszerek közötti kapcsolatot.

15 15 EKKR II.  Az egyes tagországok legkülönbözőbb szintű és rendszerben szervezett képesítéseinek más országok képesítéseivel való összehasonlíthatóvá tétele az ezen képesítéseket alkotó rendszerek harmonizációja nélkül.  A tanulási eredmények (tudás, készségek, képességek és kompetenciák) különböző szintjeire építő semleges, a nemzeti oktatási rendszerek sokszínűségét szem előtt tartó referenciapontok kialakítása, amely lehetővé teszi a formális, nem-formális és informális tanulás eredményeinek elismerését is.  Az oktatási szolgáltatások minőségbiztosításának támogatása és az egyes országok képesítési rendszerei továbbfejlesztésének ösztönzése.  A magyarországi képesítési rendszerek EKKR besorolása megkönnyítheti, hogy magyar tanulók külföldön folytassanak tanulmányokat és növelheti a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok megszerzett képesítésével szembeni munkáltatói bizalmat. Ez utóbbi a Magyarországon foglalkoztatott külföldiek képesítéseivel kapcsolatban is fontos szempont.  Valamennyi EU tagállam elkészíti az OKKR-t a nemzeti sajátosságaikkal ötvözve amely kapcsolódik az EKKR-hez.

16 16 Az EKKR működése 1.  önkéntes,  nem ró jogi kötelezettséget a tagállamokra,  lehetővé teszi a legkülönbözőbb képesítéseknek az EKKR referenciaszintjei szerinti besorolását,  a tanulási eredményekben való gondolkodás és szabályozás,  a kimeneti követelmények tanulási eredmények alapján történő rögzítése,  az EKKR meta-keretrendszer lehetővé teszi és egyszerűsíti a nemzeti képesítési keretrendszerek és képesítési rendszerek közötti kapcsolatot.

17 17 Az EKKR működése 2.  A tanulási eredményekre vonatkozó nyolc szint.  Az EKKR-ben a képesítéseket minden szinten a tanulási eredmények három típusa szempontjából írják le: – tudás, – készségek és képességek, – tágabb értelemben vett - személyes és szakmai tanulási eredményként leírt - kompetenciák.

18 18 Az EKKR mint együttműködési keretrendszer  sikere attól függ, mennyire elkötelezettek a különböző szinteken működő érdekelt felek a keretrendszer iránt.

19 19 Az egész életen át tartó tanulás 1.  2000 novemberében az Európai Bizottság által készített vitaanyag (Memorandum az egész életen át tartó tanulásról, European Commission, 2000),  Oktatás és Képzés 2010 - versenyképesség, a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás, az aktív állampolgárság és a személyes fejlődés fejlesztése,  2002-ben elfogadott Tanácsi Határozat kimondta, hogy az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a tudástársadalom létrehozásában.

20 20 Az egész életen át tartó tanulás 2.  az EU előirányozza, hogy 2006-ra minden tagállam dolgozza ki a nemzeti egész életen át tartó tanulás stratégiáját,  Magyarország elkészítette a szakképzési stratégiát.

21 21 Az egész életen át tartó tanulás 3.  egy új tanulási kultúra kialakítása,  a kompetencia alapú oktatás elterjesztése,  felöleli az iskoláskor előtti neveléstől a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig az egyén teljes életciklusát,  mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz,  a tanulás iskolán kívüli formáit is felöleli.

22 22 Közösségi Stratégiai Irányvonalak  2005 tavaszán az Európai Bizottság elfogadta a Közösségi Stratégiai Irányvonalakat (Community Strategic Guidelines).  A dokumentumban a három prioritás: – több és jobb munkahely megteremtése, – a humánerőforrásokba történő befektetések növelése, – az oktatás és képzés fejlesztése.

23 23 Eurostat  az EU független statisztikai intézménye,  egyben a nemzeti statisztikai hivatalok hálózatának vezetője.

24 24 Köszönöm a figyelmet! Modláné Görgényi Ildikó igorgeny@nive.hu www.nszfi.hu