187. Vatikán – hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros, független állam Európában, az Appennini-félszigeten. A világ legkisebb területű.

Az előadások a következő témára: "187. Vatikán – hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros, független állam Európában, az Appennini-félszigeten. A világ legkisebb területű."— Előadás másolata:

1

2 187.

3

4 Vatikán – hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros, független állam Európában, az Appennini-félszigeten. A világ legkisebb területű és népességű független állama, melyet teljes egészében körülvesz Róma, Olaszország fővárosa. Nagyobb városai – városállam Államforma – teokratikus monarchia illetve választott abszolút monarchia. A Vatikán nem tévesztendő össze az Apostoli Szentszékkel, amely az Egyház főhatósága. Nemzetközi jog szerinti szuverén, az Apostoli Szentszéktől különböző jogalanyisága egyetemesen elismert. Államfője a pápa, akit törvényhozói, végrehajtói és bíráskodási teljhatalom illet meg. Széküresedéskor ez a bíborosi testületre száll. Az állam nem a kánonjog, hanem saját világi jogrendje szerint működik. Az alaptörvény szerint a törvényhozói hatalmat a pápa nevében a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága gyakorolja, melynek tagjait öt évre nevezik ki. A pápa, mint a bizottság elnöke egyben a végrehajtó hatalmat gyakorló Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke is. Az állami vezetői posztokat egyháziak töltik be, míg a középvezetők és az alkalmazottak jellemzően világiak. Hivatalos nyelv – az olasz és a latin. Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás –A népesség 85%-a olasz. Viszonylag nagy csoportot képeznek a Svájci Gárda tagjai is. Vatikáni állampolgároknak számítanak mindenekelőtt a Vatikánvárosi Államban vagy Rómában lakó bíborosok. A vatikáni állampolgárság továbbá megilleti a Szentszék diplomáciai szolgálatában álló személyeket. Jogot formálhat az állampolgárságra az a személy is, aki a Vatikánban lakik beosztása vagy szolgálata folytán. Lakosságából 572-en rendelkeznek vatikáni állampolgársággal, míg 221-en állandó vagy ideiglenes lakók, állampolgárság nélkül. Az állampolgárok mintegy fele azonban nem a városállam területén lakik, hanem főként szolgálati (elsősorban diplomáciai szolgálati) okokból a világ más országaiban. Függetlenség – az Olasz Királyságtól – a lateráni egyezmény értelmében - 1929. február 11. Terület – 0,44 km² (161.) Népesség – 2014-es becslés – 842 Népsűrűség – 1877 fő/km² GDP – nincs nyilvántartás – egy főre – nincs nyilvántartás Pénznem – Euró (EUR) Időzóna – UTC – +1

5 Nemzetközi gépkocsijel – V – jobboldali közlekedés Hívószám - +39 és internet TLD -.va Történelme – Róma városával szemben, a Tevere túlpartján lévő terület eredetileg lakatlan volt. Caligula császár (37-41) idején egy kocsiversenypályát kezdtek el építeni, amit Nero fejeztetett be. A vatikáni obeliszket eredetileg Nero hozatta Egyiptomból és a versenypálya közepén állíttatta fel. Ez a hely volt sok keresztény mártíriumának színhelye a 64-es római nagy tűz után. Ősi hagyomány szerint Szent Pétert is itt feszítették keresztre. Az ehhez húzódó temetőben temették el és itt épült 324–326-ban az első templom, a konstantinusi bazilika. A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a Pápai Állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált. A 19. század közepén területe még 42 000 km²-nyi volt és több mint 3 millió alattvalója terjedt ki a pápa világi hatalma. Aki megszüntette a Pápai Államot, az Napóleon volt. Katonái 1808 szeptemberében körülfogták a pápa rezidenciáját, és hat ágyút szögeztek a pápai lakosztályra. Fél év múlva a császár rendeletileg megszüntette a Pápai Államot, Rómát és környékét pedig Franciaországhoz csatolta. Európa uralkodói a kisujjukat sem mozdították a pápaság megmentése érdekében. A bécsi kongresszus, Napóleon bukása után restaurálta a Pápai Államot, ami 1851-ig ép maradt. A nacionalizmus szellemének következtében először egy pápai elnökletű egységet akartak létrehozni, később azonban az antiklerikális megoldás győzött. Az Itália egységéért küzdő csapatok 1859–1860-ban a Pápai Állam északi részét elfoglalták és Olaszországhoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen 1929-ig. 1929. február 11-én írták alá az Apostoli Szentszék és Olaszország között köttetett lateráni egyezményt, melynek eredményeképpen létrejött a Vatikánvárosi Állam. Az egyezmény nemzetközi jog szerinti szuverén jogalanyiságot biztosított neki, hogy az Apostoli Szentszéknek, mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”. A lateráni egyezményt 1929. június 7-én ratifikálták. A szerződést 1984- ben, átdolgozva megújították.

6 Rómából a Vatikánba

7 A Szent Péter-tér

8 Vatikánváros falai

9 A Szent Péter bazilika

10 A bazilika a Tevere felől

11 Az Apostoli Palota a Szent Péter térről nézve

12 Mindennapos kép a turistaáradattal

13 Az obeliszket Néró hozatta Egyiptomból

14 A kormánypalota

15 Küzelebbről

16 Vatikán épületei – A Sixtusi kápolna, A Belvedere palota és a múzeum

17 A Sixtusi kápolna kívülről

18 Belülről

19 Freskók

20

21 A múzeum bejárata

22 A múzeum épülete

23 Gömb a gömbben a múzeumban – Arnaldo Pomodoro szobra.

24 A múzeum híres csigalépcsője

25 A múzeum leglátogatottabb kincsei közé tartozik a Michelangelo „Fájdalmas asszony” (La Pieta) szobra és …

26 …a Laokoón szoborkompozíció

27 A vatikáni kertek

28 A múzeum kertjében

29 A kertben

30 A Vatikáni Apostoli Könyvtár Sixtus-terme

31 A vatikáni vasútállomás, össze van kapcsolva az olasz vasúti hálózattal

32 A művészeti galéria (Pinacoteca)

33 A pápai tudományos akadémia

34 A posta épülete

35 Vatikán rádiója

36 Vatikán bankja

37 A konklávé, a bíborosok gyülekezete

38 Pápaválasztás. Szavaz a konklávé

39 A Rómában tartózkodó bíborosok a pápai eligazításon

40 A konklávé szavazóurnái

41 Felszállt a fehér füst - Habemus papam ! (Van pápánk!)

42 Ajtók

43 Fiatalok ünnepelnek

44 A pápa testőrsége a svájci gárda katonai parádéja

45 Őrségen

46 Zarándokok

47 Az egyházfők gyülekezete

48 Vegyes őrjárat

49 A vatikáni rendőrjárőrök felszereléséhez tartoznak

50 Rendőrségi autó

51 Közös imán

52 Óriási tömegeket vonz a pápai áldás

53 Készítette: Fehér László – 2016 február feherlaszlo43@gmail.com http://5mp.eu/web.php?a=feherlaszlo43 Zene: Gregorian Chant