Hegedüs József: Hajléktalanság és a szociális/közösségi lakásszektor (hiánya) „Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok”—

Az előadások a következő témára: "Hegedüs József: Hajléktalanság és a szociális/közösségi lakásszektor (hiánya) „Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok”—"— Előadás másolata:

1 Hegedüs József: Hajléktalanság és a szociális/közösségi lakásszektor (hiánya) „Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok”— TÁMOP 5.3.3 konstrukció monitoringja alapján Hajléktalanellátás Országos Konferenciája Balatonföldvár, 2016 szeptember 7-8.

2 „Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok”— TÁMOP 5.3.3 konstrukció monitoringja (Hegedüs J., Horváth V., Somogyi E. és Teller N.) Nem hagyományos értékelés – inkább kvalitatív elemzés 10 szervezet felkeresése (strukturált interjúk) Esetelemzések (37) – nem reprezentatív minta alapján (főbb típusok) Irodalomfeldolgozás 1

3 A probléma természete 1. A kulcsprobléma a „bizonytalan lakáshelyzet”: Hajléktalanok 40 %-a egy évvel korábban nem volt hajléktalan A TÁMOP 5.3.3. célja a hajléktalan emberek integrálása –> a bizonytalan lakáshelyzet (élethelyzet) kockázatainak kezelése Elsőként lakhatás és a TÁMOP 5.3.3. Inkább kiléptető program, mint klasszikus EL 2

4 A probléma természete 2. A TÁMOP 5.3.3 program és az azt megelőző, illetve hozzá kapcsolódó programok bizonyították, hogy a hajléktalan intézményekből, illetve közvetlenül az utcai hajléktalanságból van lehetőség a kilépésre, a lakáspiacon találhatóak elfogadható bérleti lehetőségek; a sikeres kilépés fontos feltétele a szociális munka és egyéb kísérő szolgáltatások (pl. pszichiáter, addiktológus), amely célja a mentális biztonság, kooperatív magatartás megteremtése, a munkavállaláshoz és a lakhatáshoz szükséges egyéni kompetenciák felépítése; a támogatás mértéke, a program egy főre jutó költsége alacsonyabb, mint az intézményi férőhelyek fenntartásának költsége. De hova? 3

5 A lakáspozíciók definiálása: „biztonság” és lakásminőség kombinációja A és B: kockázatos, de jó, ill. közepes minőség (deviza- hitelesek egy része) D: az elit, kockázatokat tudják kezelni (vagyon fel- halmozás E: stabil, elfogadható minőség, kockázatokat tudják kezelni (családi transzferek) C és F: szubstandard hely- zetek, C-ben nagy a hajlék- talanság kockázata Háztartások aggregált eloszlása a pozíciók között Biztonság: lakásvesztés, vagy lakáspiaci pozíció vesztés kockázata, fenyegetettség, a lakást használó és az intézmény konfliktusa 4

6 Milyen tényezők befolyásolják a háztartások „aggregált” lakáspozícióját? Makrogazdasági feltételek (munkanélküliség, jövedelem egyenlőtlenségek) Jóléti újraelosztás (jóléti rendszer) Lakáspolitika: támogatások és intézményrendszer – Tulajdonos és bérlő kapcsolata – Hitelező és hitelt felvevő – Lakáskezelő cég (társasház)és egyéni tulajdonos Egyéni háztartásstratégiák - biztonságot befolyásoló tényezők: – Jövedelemszerzési képesség – Lakásköltségek – „Attitűdök” 5

7 Szociális bérlakások hiánya Önkormányzatok pénzügyi és politikai érdekeltségei Rezidualizáció 6

8 A lakáspozíciók jellemzői tulajdoni szektorok alapján (2015, KSH) 7

9 Háztartásstratégiák és kockázatok Kockázatos devizahitel -- alkalmazkodás Hátralékosság, lakáselvesztés 8

10 Bérlakásállomány növelésére irányuló törekvések a)Kormányzati programok Szociális bérlakásépítés (1993), 2000-2004 bérlakás-program, központi lakbértámogatás (2005), magánbérlakások szociális hasznosítása, „Sikeres Magyarországért” hitelprogram, Mobilitási támogatás, NET Zrt. b)Önkormányzati programok Helyi lakbértámogatás, építés saját forrásból és a magánszektorral kooperálva, veszprémi modell c)Non-profit és magánszektor „Pokoli torony”, Befektetési ingatlanalap, Nyíregyháza: önkormányzati és piaci bérleti konstrukció, szociális hasznosítás NGO-k közvetítésével, megfizethető szálláshelyek 9

11 Javasolt megoldás: helyi nonprofit lakásvállalat Új lakásszervezet felállítása, amely egy térségben működik (minimum város és környéke), és négy almodellt/programot működtet: – Átvett lakások (önkormányzattól, állami vállalattól) – Hagyományos közösségi tulajdonosi lakások (megveszi őket, vagy a saját portfoliójából átminősíti) – Szociális Lakásügynökségi modell – Bérlakás szövetkezet (hosszú távú közösségi/szociális hasznosítás – nem privatizálható) Működési elvek: – intézményesített rendszer – központi bérlakás program – lakbértámogatás – elosztás 10 Kritikus pont: A különböző szereplők érdekeltségének megteremtése Lehet egy szervezet (pl. holding), de akár külön szervezeti egységek is lehetnek.

12 Következtetés: A hajléktalan ellátás nem lehet hatékony közösségi szektor nélkül Közösségi lakásszektor: B + C  E + F 11

13 Javasolt megoldás 12

14 Következtetések A hajléktalan ellátás nem lehet hatékony egy stabil közösségi szektor nélkül A szociális lakáspolitikában érdekelt szervezeteknek befolyást kell gyakorolni a lakáspolitikára: – A létező programokat át kell úgy alakítani, hogy felhasználhatóak legyenek a közösségi szektorban (is?) – Kezdeményezni kell non-profit szektor irányába mutató szervezeti átalakításokat, amely nagyobb mozgásteret és nagyobb érdekeltséget teremt a szociális szektor fenntartása és bővítése iránt 13

15 Köszönöm a figyelmet!