BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME II.2.5. Viták az anticiklus gazdaságpolitikáról II.2.5.a. Makroökonómiai háttér 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI.

Az előadások a következő témára: "BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME II.2.5. Viták az anticiklus gazdaságpolitikáról II.2.5.a. Makroökonómiai háttér 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI."— Előadás másolata:

1 BME Közösségi gazdaságtan Andor György

2 BME II.2.5. Viták az anticiklus gazdaságpolitikáról II.2.5.a. Makroökonómiai háttér 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 ›A makrogazdaság főbb szereplői (zárt gazdaságnál) –Háztartások ›„Minden az övék”: innen származik a munka és a tőke kínálata is, amiket a vállalatoknak adnak el ›Adót fizetnek (csak ők, transzferekkel csökkentve tekintjük, így csak az állam felé) ›Fogyasztanak

3 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN3 –Állam ›Felfogásunk szerint: közösségi döntés eredményeképpen a vállalatoktól vásárol árukat az árupiacon, így „vesz” közalkalmazottak és köztisztviselőket is. ›Bevételei adókból és pénzügyi piacon felvett kölcsönökből származnak.

4 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN4 –Vállalatok ›Az egész szférát tekintjük, a vállalat-vállalat kapcsolatoktól eltekintünk. „Egy nagy vállalat”, így alapanyag, alvállalkozói, beszállítói stb. költségek nincsenek ›Minden áru és szolgáltatás előállítása itt történik ›Tulajdonosaik (és hitelezőik) a háztartások ›Profitorientáltak ›Bevétel (az árupiacról), költségek (bérek, bérleti díjak, kamat-profit stb.) a háztartásoknak ›(Adókat csak a háztartások fizetnek)

5 BME Árupiac VállalatokÁllam Tőkejószág (Megtakarítás) Munkaerő Bérköltség Munkaerő Tőkejószág Beruházás (I)(I) Fogyasztás (C)(C) Tőkejövedelem (YK)(YK) (T)(T) Adók (Y)(Y) Munkaerőpiac Pénzügyi piac Vállalatok jövedelme (Y)(Y) Bérjövedelem (YL)(YL) Tőkeköltség Állami vásárlás (G)(G) Háztartások 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN5

6 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN6 ›A kibocsátás kereslete –Három eltérő motivációjú vásárló támaszt keresletet ›Fogyasztó (C) (Háztartások) ›Beruházó (I) (Vállalatok) ›Állam (G) (Állam) –Az összes (vég)termék, a teljes kibocsátás, a teljes reál GDP az árupiacon cserél gazdát. ›Y›Y

7 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN7 ›A kibocsátás kínálata –Y kibocsátást a vállalatok állítják elő –Mennyit: (nemzetgazdasági) termelési függvény ›„F” a technológia, a technikai színvonal ›K felhasznált tőkejószág („eszközpark”) ›L a felhasznált munkamennyiség

8 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8 ›Potenciális kibocsátás –„Normálisan” ennyi a maximum ›Nincs kihasználatlan kapacitás ›Természetes rátájú a munkanélküliség

9 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9 ›Kibocsátás rövid távú egyensúlya –Fogyasztás

10 BME Egyéni fogyasztási kiadások Rendelkezésre álló jövedelem 45° Megtakarítás Fogyasztás 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN10

11 BME Fogyasztás, C Y (1-t)MPC Fogyasztási függvény, C=C(Y) 45º C0C0 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11

12 BME Fogyasztás, C Y 45º 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN12

13 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13 –Beruházás ›A beruházási javak iránti kereslet nagysága attól függ, hogy mennyi (gazdasági) profittal (pozitív NPV-vel) rendelkező beruházási lehetőséget találnak. ›Ez mitől függ? –Az „ötletek” száma nagyjából állandó. –Reálkamatlábat (másként: a tőkeköltség) –(Üzleti) várakozások (másként: a várható pénzáramlások). ›A beruházások nagysága mögött olyan motívumok húzódnak meg, amelyek jelen rendszerünkben külső, exogén változók, adottságok.

14 BME Reálkamatláb, r Beruházás, I Beruházási függvény, I=I(r) I

15 BME Tervezett vásárlás, E Kibocsátás, Y Beruházás, I=I(r) 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN15

16 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN16 –Állami vásárlások ›Az állami vásárlások mögött közösségi, politikai meggondolások húzódnak. ›Ez is külső, exogén változó, „adottság”

17 BME Tervezett vásárlás, E Kibocsátás, Y Állami vásárlások, G 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN17

18 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN18 –Nézzük a három vásárlási szándékot (a kibocsátás függvényében) együttesen!

19 BME Tervezett vásárlás, E Kibocsátás, Y C0C0 Fogyasztás, C=C(Y) Beruházás, I=I(r) Állami vásárlás, G 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN19

20 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN20 –A vásárlásoknak és az eladásoknak egyenlőknek kell lenniük…

21 BME Tervezett vásárlás, E Kibocsátás, Y A C0C0 Fogyasztás, C=C(Y) Beruházás, I=I(r) Állami vásárlás, G 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN21

22 BME Tervezett vásárlás, E 45º A Kibocsátás, Y Készletek előre nem látott emelkedése Készletek előre nem látott csökkenése Y2Y2 Y1Y1 Egyensúlyi kibocsátás 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN22

23 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN23 –Az alapprobléma az, hogy a kialakuló egyensúly elmaradhat a potenciális kibocsátási szinttől

24 BME Tervezett vásárlás, E 45º A Kibocsátás, Y Készletek előre nem látott emelkedése Készletek előre nem látott csökkenése Y2Y2 Y1Y1 Egyensúlyi kibocsátás 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN24

25 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN25 –A kereslet (a vásárlói szándék) ingadozása végül kibocsátás-ingadozáshoz vezet

26 BME Tervezett vásárlás, E 45º Kibocsátás, Y 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN26

27 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN27 –A gazdasági körforgásból „kikerül” némi kibocsátás…

28 BME Árupiac VállalatokÁllam Tőkejószág Munkaerő Bérköltség Munkaerő Tőkejószág Beruházás (I)(I) Fogyasztás (C)(C) Tőkejövedelem (YK)(YK) (T)(T) Adók (Y)(Y) Munkaerőpiac Pénzügyi piac Vállalatok jövedelme (Y)(Y) Bérjövedelem (YL)(YL) Tőkeköltség Állami vásárlás (G)(G) Háztartások 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN28

29 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN29 ›Kibocsátás hosszú távú egyensúlya –Az eddigi jelenségek a rövid távra jellemzők –Hosszú távon: rugalmas árak, bérek, kamatok –Kamatok rugalmassága ›Kamatláb-mechanizmus ›Feltételezhetjük, hogy a reálkamatláb alakulásával a megtakarítás beruházássá alakul

30 BME Reálkamatláb, r Beruházás, I Beruházási függvény, I=I(r) I Nem ez zajlik le, …

31 BME Reálkamatláb, r Beruházás, I I S … hanem ez

32 BME –Árak és bérek rugalmassága ›Nincs eladatlan áru, nincsenek szabad kapacitások és nincs (nem természetes szintű) munkanélküliség. ›Say-törvény –Hosszú távon tehát automatikusan a potenciális kibocsátási szint felé sodródunk. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN32

33 BME ›Makrogazdasági rövid és hosszú táv összevetése –Árak (bérek, kamatok) rugalmassága szerint –Rövid táv: az árak ragadósak, merevek –Hosszú táv: az árak rugalmasak –Hosszú távon „önműködés” –Rövid távon „furcsaságok”, gazdasági ciklusok 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN33

34 BME ›Makrogazdasági stabilizáció költségvetési politikával –Gyógyszer a rövid táv kibocsátás-ingadozására 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN34

35 BME Tervezett vásárlás, E 45º Kibocsátás, Y 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN35

36 BME –A kormányzati vásárlások vagy az adócsökkentési döntések nem piaci hátterűek –Ezek tehát jók lehetnek a megbicsakló piaci mechanizmusok javítására, a visszaeső gazdaság stimulálására. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN36

37 BME Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. A kormányzati vásárlások növelése hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. B Miért ez a hatás? Azért mert a kormányzati kiadások emelik a kibocsátást, így a fogyasztást is, ami újra növeli a kibocsátást, ami újra a fogyasztást… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN37

38 BME Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. Az adócsökkentés hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. B Miért ez a hatás? Azért mert az adócsökkentés emeli a fogyasztást, így a kibocsátást, ez újra a fogyasztást… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN38

39 BME ›Költségvetésihiány-kihatás –A keresletélénkítő fiskális politika nyilván költségvetési hiányhoz vezet. –Ciklikus költségvetési hiány ›Gazdasági ingadozás miatt. –Potenciális költségvetési hiány ›A potenciális kibocsátási szintnél lép fel ›Tudatos ›Adókedvezmények, közkiadás-növelések 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN39

40 BME ›A potenciális költségvetési hiány hatása –Belső adósságnál ›Állampapírok értékesítése belföldieknek ›Problémája az ún. kiszorítás –Ilyenkor a magánberuházások helyett államiak keletkeznek. –Az állam „rálicitál” a magánberuházásoknak nyújtott hitelekre, azaz kiszorítja azokat. –Lehet, hogy ez nem beruházásra, hanem áttételesen fogyasztásra megy el. –Sokak szerint az állam rendszerint a rosszabb megoldás… –Külső adósságnál ›A külső hasonlatos a magántartozásokhoz, de itt nem feltétlenül ugyanazok a hitelfelvevők és a visszafizetők. ›„Generációs probléma” ›Gyakorta nem beruházásokra, hanem „felélésre” megy el 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN40

41 BME ›Röviden a monetáris politikáról –Eddig: monetáris semlegesség ›Ekkor „csak” antiinflációs cél (árstabilitás) –Ha elvetjük a monetáris semlegességet, akkor… ›Monetáris eszközökkel is lehet hatni kibocsátásra ›Ekkor stabilizálásra is használható –Jegybanki kamaton keresztül a reálkamatot lehet befolyásolni. Ez pedig a beruházásokra hathat. –A kamatláb-mechanizmus ilyenkor nem a korábban tárgyalt logika szerint működik ›Csökken a kamat, nő a beruházás és nő a fogyasztás is ›A kibocsátás növekedése teremti majd meg a szükséges megtakarítást –Más mechanizmus: Bővítik a pénzmennyiséget, ez „művileg” jobb helyzetet teremt (relatíve olcsóbb árakat, kedvezőbb hitellehetőségeket), ami a fogyasztási és beruházási kedvet egyaránt emelheti. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN41

42 BME –Árfolyam-politikában rejlő lehetőségek ›A külkereskedelemre lehet pozitív hatást gyakorolni, ami megint csak reményteljesebb üzleti várakozásokat, így nagyobb beruházási kedvet hozhat. –Veszély viszont, hogy a monetáris politikai eszközök rendszerint inflációgerjesztőek –Monetáris politika célkonfliktusa ›Központi bank kormánytól való függetlensége ›Európai Központi Bank ›Demokratikus legitimitás problémája ›A pénzügyi politika önérdekűségének veszélye 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN42

43 BME II.2.5.b. Röviden az államháztartási kérdésekről 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN43 ›Államháztartási kiadások –Más logika: az állam annyi bevételre tesz szert, amennyit költeni szándékozik. –Két fő alrendszer ›Központi alrendszer –Unitárius: a központi szerepe a meghatározó ›Önkormányzati alrendszer –Föderális: az önkormányzati szerepe a meghatározó

44 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN44 –Központi alrendszer ›Központi költségvetési szervek ›Állam –Társadalombiztosítási alapok ›Egészségbiztosítási alap ›Nyugdíjbiztosítási alap –Elkülönített állami pénzalapok ›Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Nemzeti Kulturális Alap és Bethlen Gábor Alap ›Államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületek (és az általuk irányított szervek) –Önkormányzati alrendszer ›Helyi önkormányzatok ›Nemzetiségi önkormányzatok ›Stb.

45 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN45 –Az alrendszerek szerinti felosztás mellett az államháztartás kiadásait csoportosíthatjuk funkciók szerint is ›állami működési funkciók ›jóléti funkciók ›gazdasági funkciók és államadósság-kezelés ›Államháztartási bevételek –Adó- és járulékbevételek –Tőkebevételek –Egyéb folyó jellegű bevételek ›bírságokat, illetékeket, adományok és külföldi segélyek

46 BME ›Államháztartás egyenlege –Költségvetési hiány (államháztartási hiány) ›A költségvetési bevételek és kiadások negatív előjelű különbözete. –Államadósság ›A felhalmozott költségvetési hiány –A hiány finanszírozásának lehetőségei ›Jegybank által nyújtott hitel –„Pénznyomtatás” –Inflációnövelő –Az Európai Unió tiltja, hazánkban is megszűnt ez a gyakorlat. ›Belföldi hitelek ›Külföldi hitelek 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN46

47 BME II.2.5.c. Aktív vagy passzív gazdaságpolitika? 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN47 ›Aktív gazdaságpolitika –Létjogosultsága sokak számára magától értetődő ›Értelmetlen lenne a „tankönyvi” makroökonómiai gyógyszereket nem használni. ›Passzív gazdaságpolitika –A politikának „el a kezekkel” a gazdaságtól, mert a „tankönyvi” mechanizmusok nem (vagy a politikusok kezében nem) működnek. –De vajon milyen problémák lehetnek a korábban már megismert állami anticiklus mechanizmusokkal?

48 BME Tervezett vásárlás, E 45º Kibocsátás, Y 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN48

49 BME Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. A kormányzati vásárlások növelése hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. B 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN49

50 BME Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. Az adócsökkentés hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. B 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN

51 BME ›Késés –„A gazdaságpolitika nem autóvezetés” –Belső késés ›Felismerés, reagálás ›Költségvetési (fiskális) politikára jellemző –állami kiadások és adópolitikák alkalmazására –Külső késés ›A hatáshoz is idő kell… ›Monetáris politikára jellemző –Automatikus stabilizátorok szerepe ›Adórendszer, munkanélküli segély rendszere ›Belső késés nélküli fiskális politikai eszközök 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN51

52 BME ›Előrejelzési problémák –Ha késés van, az előrejelezhetőség kulcskérdés –Előrejelző mutatók –Előrejelzési modellek –Sajnos a gazdaság jövőbeni folyamatai szinte előrejelezhetetlenek… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN52

53 BME ›Lucas-kritika –A Nobel-díjas Robert Lucas ›A modellekből hiányoznak a várakozások, amiknek viszont meghatározó szerepük van. ›A várakozások kiterjednek magának az állami beavatkozásnak az eredményességére is, ami viszont függ maguktól a várakozásoktól is… ›Követhetetlen hatás –A „gazdaságpolitika hatástalansága” ›Levezethető, hogy amennyiben a gazdasági szereplők racionálisak, kioltják a gazdaságpolitikai eszközök erejét –Példa: állami költekezés kioltása fogyasztás-visszafogással 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN53

54 BME ›Történelmi tapasztalatok –Mit mutatnak a történelmi példák? –Hol ezt, hol azt… ›A történeti érveken alapuló nézeteltérések abból fakadnak, hogy nem könnyű megállapítani a gazdasági ingadozások okait. ›A történelmi tények rendszerint többféleképpen értelmezhetők. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN54

55 BME II.2.5.d. Eseti vagy szabály szerinti gazdaságpolitika? 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN55 ›Eseti gazdaságpolitika –Az előzőekben vázolt dilemmák feletti döntés a (gazdaság)politikusok kezében van. Rájuk van bízva a helyzetértékelés és a megfelelő lépés kiválasztása. ›Szabály szerinti gazdaságpolitika –A politikusoknak nincs mérlegelési joguk, hosszú időre előre meghirdetett programok szerint kell cselekedjenek. –Mi értelme lehet a saját kezük megkötésének? –Nézzük az érveket!

56 BME ›Bizalmatlanság –Sokak szerint a gazdaságpolitika fontosabb annál, semhogy a (gazdaság)politikusok pillanatnyi megítélésére lehessen bízni. –A politikusok szakmailag alkalmatlanok, gyakran még arra is képtelen, hogy különbséget tegyen a sarlatán és a hozzáértő közgazdászok javaslatai között. –A politikusok opportunisták, előtérbe helyezhetik különböző érdekcsoportok érdekképviseletét. –A politika rövid távra gondolkodik ›Politikai konjunktúraciklusok 56

57 BME ›Időinkonzisztencia –Előfordulhat, hogy a gazdaságpolitikusok előre meg akarják hirdetni gazdaságpolitikájukat, hogy ezzel befolyásolják a szereplők várakozásait, később viszont, amikor ez megtette a hatását, kísértésbe esnek, és megszegik korábbi ígéreteiket. –A gazdasági szereplők ezt megszokhatják, és ekkor már nem hatnak a gazdaságpolitikai ígéretek… ›Vagy csak az egyre extrémebbeknek lehet hatása ›Gyereknevelési inkonzisztencia példák –Ennek gyógyszere lehet a szabály szerinti politika követese. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN57

58 BME –Példák ›Terroristákkal szembeni fellépés ›Központi bank inflációs céltartása ›Beruházások ösztönzése –Az állam meghirdeti, hogy nem adóztatja meg a tőkejövedelmeket –Miután a tőke megjelenik, az állam kísértést érezhet az ígéret megváltoztatására ›Innováció elősegítése –Az állam erősen védi, támogatja az innovátorokat –Az innovációk után azonban az állam kísértésbe eshet… –A megoldás a politika eseti mérlegelésről való lemondása, az előre meghatározott szabály követése. ›Jó példák erre a központi (nemzeti) bankok erős politikai függetlenségére építő megoldások. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN58

59 BME II.2.5.e. A vita táborai 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN59 ›Keynesi közgazdászok –A széles körű, aktív állami beavatkozás, és alapvetően az eseti gazdaságpolitika hívei. Jellemzően a rövid távra koncentrálnak. ›„Az emberek csak rövid távon élnek” –„Szükség van a gazdaság finombeállítására!” –A piaci mechanizmusok korlátai nagy hangsúlyt kapnak ›Az egyensúlytalanság természetes, a piacok (áruk, munkaerő) csak lassan tudnak alkalmazkodni. ›A rövid távú zavarok megoldását várják az államtól

60 BME ›Kínálati közgazdászok –Az állami szerepvállalást tekintve a keynesiekkel egy platformon vannak, de ők inkább a termelés, a kínálat ösztönzésére koncentrálnak. ›„Az adók csökkentésével le kell venni az emberek válláról az állam terhét, akik e teher nélkül új lendületet visznek a gazdaságba, hiszen érdemesebbnek látják szabadidejük további részét a termelésre feláldozni.” –Ezt az irányzatot az elméleti közgazdászok némileg távolságtartóan figyelik, a politikusok viszont kifejezetten kedvelik, lévén jórészt egybecseng a választók nagy tömegének – némileg naiv – gazdaságpolitikai előítéleteivel. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN60

61 BME ›Monaterista közgazdászok –A szabad piac hívei ›Fő képviselőjük Milton Friedmann –Végkövetkeztetésként elvetik az állami gazdaságpolitikai beavatkozást ›Legalábbis annak rövid távú, aktív és eseti változatait ›A passzív gazdaságpolitika híve ›„Ha már”, akkor inkább a monetáris politika, azt viszont inkább szabályszerű rendszereken keresztül alkalmazva. –A „piacban hisznek”, minél kisebb államot, kormányzatot szorgalmaznak. –Csak hosszú távra koncentrálnak ›Noha elismerik a rövid távú egyensúlytalanságokat, kétlik, hogy az állam képes lenne javítani ezeken. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN61

62 BME ›Új klasszikus közgazdászok –Szintén a szabad piaci hívei –A Lucas-kritikára építenek ›A gazdasági szereplők felismerik a kormányzat ravasz gazdaságpolitikai beavatkozásaira okot adó jelzéseket, és a rákövetkező intézkedéseket is előre tudják jelezni. ›A tudatos, „tankönyvszerű” gazdaságpolitika hatástalan. ›A kiszámíthatatlan állami lépések pedig kerülendők. –Tehát nincs is rövidtávú (értelmes) eszköz, így az állam tartsa is magát távol ezektől, és legfeljebb a potenciális kibocsátást távlatilag meghatározó tényezőkre koncentráljon ›Népesség, beruházás, technológiai haladás stb. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN62

63 BME ›Visszatérve a költségvetési hiányra… –Az állami gazdaságpolitikai lépések „elvben” csak ciklikus költségvetési hiányhoz vezetnek. –A tapasztalat ettől gyakran eltér. Ha ugyanis az állami anticiklus gazdaságpolitikai szerepvállalás sikertelen, a gazdaság nem lendül fel, a hiány potenciális költségvetési hiány lesz. –Ez a folyamat a piacgazdaság hívei részéről elfogadhatatlan, mert hosszú távon a gazdasági növekedés ellen hat. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN63

64 BME ›Összefoglalva –A különböző makrogazdasági iskolák ›Igen eltérő rövid és hosszú távú következményeket jósolnak ›Egészen eltérő kormányzati hozzáállást, reakciót javasolnak ›Jól kidolgozott érv- és ellenérvrendszereket kínálnak –A kormányzatban, a politikában dolgozók is felfoghatók önérdekkövető szereplőkként ›Az ideológiai illeszkedés mellett a szavazatmaximalizálás is lényeges a „kész” gazdaságpolitikai csomagok közötti választásnál. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN64

65 BME II.3. Kommunizmus 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN65 ›A szabad versenyes kapitalizmus szélsőséges változatával szembeni másik véglet –Szovjet típusú kommunizmus –Ahol a bürokratikus koordináció az uralkodó

66 BME II.3.1. Marxi gazdaságelméleti alapok 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN66 ›Marxot leginkább a gazdaság hosszú távú – anyagi értelemben vett – fejlődése érdekelte. ›Úgy vélte, hogy a sikerek és a problémák a termelési viszony (a tőke-munka viszony) megértésével tárhatók fel –Termelőeszköz tulajdonosok (tőkések) osztálya ›Ők birtokolják a termelőeszközöket, profitot kapnak –Munkások osztálya ›Ők a termékek tényleges előállítói, munkabért kapnak –Osztályharc

67 BME ›A marxi megközelítés további alappillére a munkaérték-elmélet –Egy árunak a mögötte lévő munkamennyiség ad értéket (kell értéket adjon). ›Közvetlen és közvetett munkák –A munkások kiszolgáltatottak, kénytelenek a megtermelt érték alatt eladni munkájukat a tőkéseknek. A tőkések így jutnak profithoz. ›Ez kizsákmányolás –Gondoljunk arra, amikor csak munka van… ›Ez igazságtalan, de egyben fel is számolható –Termelőeszközöket a munkásoknak kell adni (azaz el kell venni a tőkésektől). 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN67

68 BME –Mennyiben más megközelítés ez, mint a ma uralkodó? ›Eltérés elsősorban a profit értelmezésében van. ›Marxnál a profit a bevételnek az a része, amit a munkások helyett a tőkések tesznek zsebre. ›A mai felfogás szerint a profit –Tőkeköltség, alapvetően a vállalkozói munka (és a szerencse) eredménye 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN68

69 BME ›Marx az előzőekre építve levezette a kapitalizmusból a szocializmusba, majd a kommunizmusba vezető törvényszerű utat –(Egy idő után a tőkéseknek már nem a fogyasztás, hanem a tőke puszta felhalmozása válik (ön)céllá.) –Mivel egyre csökkennek a profitlehetőségek, így fokozódik kizsákmányolás ›És imperializmus lép fel –A munkásosztály egyre szélesebb körben leszakad ›Munkanélküliség miatt rossz pozíciókba kerülnek –Munkásosztály végül „öntudatra ébred”, és forradalommal átveszi a hatalmat. ›(Előbb szocializmus, majd) kommunizmus következik 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN69

70 BME ›Végül nem így történt, a marxi dráma nem (így) következett be –A kapitalistának megmaradó országokban a munkások reálbére, jóléte egyre nőtt, mialatt munkaidejük csökkent. –A munkások demokratikus folyamatok (választások) útján tettek szert politikai hatalomra. –A profitráták a folyamatos innovációk miatt – a várttal szemben – nem csökkentek. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN70

71 BME II.3.2. Nyugati típusú szocializmus 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN71 ›Marxi szocializmus –Antikapitalizmus –Némileg zavaros, pláne a diktatúra kérdésében –Átmenet a (marxi) kommunizmusba ›Marxi kommunizmus –Kissé naivnak tűnő, anarchisztikus elképzelés ›Már minden szükségletet kielégítenek ›Az erőszak vagy a bürokrácia szükségtelenné válik ›Az állam magától zsugorodni kezd, majd eltűnik, és csupán a közösség egyfajta önkormányzataként marad meg

72 BME ›Szovjet típusú kommunizmus „szocializmusa” vs. nyugati típusú szocializmus –„Nyugaton” a tipikus szocialista országok: Svédország, Franciaország, és néhány vonását tekint Nagy-Britannia és az USA egyes időszakai. ›A nyugati típusú szocializmus jellemzői –Termelési tényezők széleskörű állami tulajdonlása –Kiterjedt állami (bürokratikus) gazdaságtervezés –Jövedelem-újraelosztás (Mindezt békés demokratikus úton) 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN72

73 BME II.3.3. Szovjet típusú kommunizmus 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN73 ›Marx úgy vélte, hogy a kapitalizmus előbb szocializmusba, majd kommunizmusba torkollik. ›Nem így történt, a nagy kísérletre az elmaradott Oroszországban (1917-1919-től) került sor –Marx Tőke kötetei: 1867., 1885. és 1894.; a Kommunista Kiáltvány 1848. Marx 1883-ban halt meg. ›A szovjet típusú kommunizmus lényege –Termelőeszközök állami tulajdona –Piaci koordináció (a profit) elvetése –Alapvető gazdasági döntések állami, adminisztratív meghozatala

74 BME II.3.3.a. A kommunizmus válaszai a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN74 ›„Mit?” –A termelés, kibocsátás szerkezetét állami, politikai döntések sorozata alakítja ki. ›Döntés a fogyasztási javak mennyiségeiről és árairól –Megpróbálják úgy, hogy nagyjából egyensúlyban legyenek ›Ármeghatározásnál problémásak a nagykereskedelmi árak –Átlagköltségek és nem határköltségek alapján történik ›Az árak így nem tükrözik a tényleges társadalmi költségeket, nem tudni, hogy mi valójában mennyit is ér (mennyibe kerül) –Ez nem is cél: az értéket a piac helyett a közösség, a hatalom, praktikusan „a párt” adja meg. ›Az árak meglehetősen hosszú időn keresztül változatlanok

75 BME

76 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN76 ›„Hogyan?” –Itt is a tervezőapparátus a meghatározó –A „Mit?” kérdésre adott válasz után visszafelé görgetve határozzák meg a szükséges ráfordításokat ›Ehhez részletes erőforrás-kalkulációk ›A munkaráfordítások (emberi, gépi stb.) részleteit már némi mozgástérrel maguk a vállalatok határozhatják meg ›„Kinek a számára?” –Szintén központi akarat szerint, központilag meghatározott „bértáblákkal” ›Különbséget tesznek a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő között, bár ezek a különbségek nem érik el a nyugati országokban piaci alapon kialakult különbségeket. ›„Mindenki képességei szerint” ideológiai háttér

77 BME II.3.3.b. A kommunizmus jellegzetes motívumai 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN77 ›Állami ideológiai monopólium –Nincs nyilvános ideológiai vita –Visszafogott mértékben léteznek megtűrt alternatív ideológiák, leginkább a vallási tanok ›A többi kifejezetten illegális, üldözött –A hivatalos ideológiai terjesztése mögött hatalmas apparátus húzódik meg ›A teljes sajtó, a tömegkommunikáció és az oktatás is

78 BME ›A rendszer felsőbbrendűségének tudata –Mivel a szovjet típusú kommunizmus egyértelműen felsőbbrendű a többi ideológiához képest, így az eredmények „törvényszerűen” jönnek majd. ›A tervszerűség felszámolja a „piac anarchiáját”, azt, amikor verseny gazdasági bajokhoz, ésszerűtlen túltermelésekhez, feleslegekhez, párhuzamosságokhoz vezet. ›Eltűnnek az üzleti titkok, minden találmány azonnal „népgazdasági” hasznosításra kerül. ›Nem kell költeni drága és felesleges hirdetésekre. ›Eltűnnek a parazita kizsákmányolók, és a felszabaduló dolgozók lelkesebben, lelkiismeretesebben fognak dolgozni. ›A gazdasági mellett fontos elem az erkölcsi fölény is –A kommunizmus nemesebb, igazságosabb rendszer, ami majd az emberek gondolkodását is módosítja, mindinkább úrrá lesznek saját önzésükön, és a közérdek szolgálatába állnak. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN78

79 BME ›Az ígéretek alapvető szerepe –A rendszer országai jobbára elmaradott, szegény országok voltak. Így a legfontosabb ígéret a lemaradás a legfejlettebb kapitalista országok utolérése volt. –„Mindenki számára” elérhető, illetve az állam által biztosított lesz: a munkahely, a jó élelmezés, a színvonalas orvosi ellátás, a lakás, a jó oktatás, az olcsó üdülés, a színvonalas kultúra stb. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN79

80 BME ›A hatalom önlegitimációja –Nem rejtik véka alá, hogy a rendszer diktatórikus ›Mindegyik az, a kérdés csupán annyi, hogy ki gyakorolja a diktatúrát: a burzsoázia vagy a dolgozó nép. –A munkásosztály a párton keresztül gyakorolja a hatalmát, a párt az „élcsapat”, így természetes módon hivatott a társadalom vezetésére. ›Akik (néhányan) bírálják, azok csak értetlenek, rosszhiszeműek vagy egyenesen ellenségek. ›Sőt, még a tömegellenállás sem annak bizonyítéka, hogy ne lennének legitimek. –A nép nem feltétlenül látja saját érdekeit, ezt az „élcsapat” jobban látja, ők ideológiailag és intellektuálisan képzettebbek. –Ezért nincs szükség több pártra ›Hiszen náluk nem lehet jobb népképviselet ›Még csak az kellene, hogy esetleg egy olyan párt kapja a szavazatok többségét, amelyik kevésbé szolgálná a népet. 201580

81 BME ›A hatalom megtartása az elsődleges cél –Ha a párt egyszer megragadta a hatalmat, ezt semmiképpen nem szabad kiadni a kezéből. Ez mindenekelőtti cél. –Sztálin: „A hatalom megragadása csak a dolog kezdete (…) az a fő, hogy a hatalmat meg lehessen tartani, megerősíteni, legyőzhetetlenné tenni”. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN81

82 BME ›Erkölcsi parancsok, követendő viselkedésminták –(Ezek a nyugati kapitalista rendszerektől sem idegen, pl. a családi életre vonatkozó szabályok.) –Nem kedvelt az eredetiség, az egyénieskedés, a kritikai szellem (ez a feljebbvalóval szembeni tiszteletlenség). –Elvárt az engedelmesség, a kijelölt irányvonal nyílt támogatás melletti követése. –A személyi politika legfontosabb kritériuma a lojalitás, a párthűség ›Ha ez bizonyosan megjelenik, az pótolhatja az iskolázottság, a szakértelem vagy a rátermettség hiányosságait is. ›Fordítva viszont nem lehet kompenzálni: a teljesítmény, a tehetség, a tudás nem tudja ellensúlyozni a lojalitás hiányát. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN82

83 BME ›Állandó mozgósítás –A jobb életet hozó kommunizmus építését hadjárathoz, háborúhoz hasonlítják, amelyben mindenkinek helyt kell állnia, és „háborúban” különösképpen nagy bűn, ha valakire nem lehet számítani. –Gyakoriak a katonai életből vett metaforák: a „munka frontja”, a „munka hőse”, a „termelés csatája” stb. –A háborútudat következménye, hogy éberen keresni kell a külső ellenségek mellett a belső árulókat is. ›Mivel nincsenek nyilvános politikai viták, így bizonytalan, hogy valaki csakugyan egyetért-e a rendszerrel, tényleg a „mi emberünk e”. Általános a gyanakvás, a bizalmatlanság, ezzel együtt a titkolózás, a „besúgás” és az ellenőrzés is. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN83

84 BME II.3.3.c. A kommunizmus problémái 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN84 ›A szovjet gazdaság, illetve az azt követő országok gazdaságai kezdetben gyorsan fejlődtek. –A kisebb problémák ellenére a tisztán bürokratikusan irányított (tervutasításos) rendszer működőképesnek bizonyult. –Később a problémák viszont egyre erősödtek ›Gyenge gazdasági teljesítmény –A fenntartott honvédelmi „termelés” és nagyberuházások mellett a fogyasztás a háttérbe szorult. ›Szovjetunióban az élelmiszerellátással is gondok voltak ›Rossz minőségű termékek és szolgáltatások ›Politikai elnyomás és erőszak

85 BME ›Alapprobléma a vállalati vezetők ösztönzése –Nem a profit az alapcél, azaz nem a hatékonyság, hanem csak a terv teljesítése. –Aszimmetrikus informáltság ›A tényleges körülményeket legjobban ismerő vállalati vezetők a „tervezőknek” könnyen bebizonyították, hogy még több erőforrásra van szükségük, illetve csak kevesebb előállítására képesek. –Ld. a közszféra manapság is… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN85

86 BME ›Puha költségvetési korlát jelensége –A piacgazdaságban a vállalatok költségvetési mozgástere a bevételig (hitelekig, tulajdonosi tőkéig) nyúlhat. –A kommunizmusban viszont mindig számítani lehet a gazdaságirányító bürokrácia „segítségére”, akik végül a költségek szintjére emelik a bevételeket (a forrásokat). –Ld. a közszféra manapság is… ›Nincs személyi felelősség ›A döntéseket általában többlépcsős rendszerben és testületileg hozzák meg. ›Állandó „levédési” akciók –Folyamatos állásfoglalás- és egyetértés-kérések –Az utasításokban a minőség nehezen írható elő, ami kifejezetten a gyenge minőség felé ösztönöz. –Ld. a közszféra manapság is… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN86

87 BME ›A „mindenki szükségletei szerint” gondolatot nem sikerült meghonosítani –Az anyagi ösztönzők továbbra is kulcsszerepet játszottak. –Az elosztási logika a munkaérték-elmélet gyakorlati alkalmazását is aláásta. ›Ha az egyes munkák értékében – szubjektív, esetleges elemekkel teletűzve – különbséget teszünk, akkor a termékek már nem annyit érnek, mint amennyi a mögöttük lévő munka, hanem annyit kell érjenek, amennyi éppen elegendő a mögöttük lévő munkamennyiséget előállítók adminisztratív módon kialkudott bérigényére. ›Így ez már messze nem olyan „elegáns” gondolat. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN87

88 BME ›A gazdaság valamennyi szintjén beléptek rendszeridegen koordinációs mozzanatok –„Háztájizás”, „maszekolás”, „fusizás” többszörös hatékonyság mellett –A bürokratikus munkaerőpiac volt az egyik legproblematikusabb ›A szakmák „leosztása” és a munkavégzés helye szerinti irányítás igen problémás volt ›Állandósultak a munkaerőhiányok (miközben a feleslegeket elnyelte a „kerítésen belüli munkanélküliség”) ›Kialakult a munkaerő-feketepiac 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN88

89 BME ›Szomorú történelmi tapasztalatok –Ahelyett, hogy csökkent volna, egyre inkább az erőszak, illetve az azzal való fenyegetés volt a megoldást –Az egyenlőség irányába sem sikerült továbblépni ›Végül csak más jellegű egyenlőtlenség alakult ki 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN89

90 BME II.3.3.d. A kommunizmus reformkísérletei 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN90 ›Tervezési rendszer javítgatása –Matematikai közgazdaságtan fejlődése adott reményt. ›Piaci irányába való elmozdulás –A legátfogóbb ilyen reformkísérlet éppen Magyarországon történt 1968 után ›A mikroszintű gazdaságtervezést mindinkább feladva ›A piaci mechanizmusnak sokkal nagyobb mozgásteret adva ›Inkább csak a makrogazdasági szintű tervezésre koncentrálva (teljes foglalkoztatottság fenntartása, külkereskedelmi egyensúly, állami beruházások irányítása stb.).

91 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN91 –Ehhez illeszkedőnek tekinthetjük a kelet-európai országok és a Szovjetunió kapitalizmus irányába való fordulását is. ›Szabadpiaci árképzés kialakítása ›Privatizáció ›Puha költségvetési korlátok bemerevítése –Orosz közgazdász szakértők „Ötszáz napos terv: átmenet a piacgazdasághoz” című, 1990-ben Gorbacsov és Jelcin számára készített művének egy részlete: „Az emberiségnek nem sikerült semmiféle hatékonyabb rendszert létrehoznia a piacgazdaságnál. (…) A piac alkalmazkodási és önszabályozó mechanizmusa biztosítja a gazdasági tevékenységek lehető legjobb koordinálását, a munka, a nyersanyagok és a pénzügyi források racionális felhasználását, valamint a nemzetgazdaság egyensúlyát.”

92 BME II.4. Kapitalizmus: többletgazdaság – szocializmus: hiánygazdaság 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN92 ›A kommunista rendszer jellegzetes tulajdonsága a hiánygazdaság –Túlkereslet ›A kapitalista rendszeré pedig a többletgazdaság –Túlkínálat

93 BME II.4.1. Túlkínálat kialakulásának okai a kapitalizmusban 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN93 ›Vegyük sorra a túlkínálat okait –Monopolisztikus verseny ›Nem mennek el a termelési határokig, marad még kapacitás ›Nem a növekvő határköltségbe ütköznek, hanem értékesítési korlátokba. Így a fő cél a vevőkör növelése. –Kereslet bizonytalansága, miközben nagy profit az újabb vevőkön ›Készletek felhalmozása (az esetleg befutó új vevőkért) –Innováció teremtő rombolása ›Hatalmas a hajtóerő az újításra és az utánzásra ›Eközben viszont nem tűnnek el régi technológiák sem

94 BME –Strukturális munkanélküliség ›Minél dinamikusabb a gazdaság, annál inkább erősíti a strukturális munkanélküliség létrejöttét (miközben a súrlódásos változat is él tovább). ›A gazdaság dinamizmusa, az állandó innovációk miatt folyamatosan új, speciális képzettségre, szaktudásra, kompetenciákra van igény, amivel az adott pillanatban szabad munkaerő csak részben rendelkezik. –Hatékony bérezés gyakorlata ›A piacinál magasabb bérek, így kevesebb alkalmazott munkaerő 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN94

95 BME ›Összefoglalva –A piacgazdaság, a kapitalizmus természetes velejárója a „többlet”, a „pazarlás” ›Árutúlkínálat, a termelőeszköz-felesleg és a munkanélküliség –Ezek a kapitalizmussal együtt járnak, ha a másik oldalról kívánatosnak tartjuk az innovációt, a gazdasági növekedést vagy a kapitalizmus más velejáróit, akkor el kell fogadjuk ezeket is. ›Ezek hatásait az állam is legfeljebb csak csökkentheti vagy fokozhatja, de nem szüntetheti meg. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN95

96 BME II.4.2. Túlkereslet kialakulásának okai a kommunizmusban 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN96 ›A kommunizmusban a hiány, a „hiánycikk” az általános jelenség. ›Miért?

97 BME ›Állami vállalatok viselkedési jegyei –A versenyző vállalatnak a piacról kell bevételhez jutnia, ami állandó nyomás a vevői igények kielégítésre. –Az állami vállalatnál viszont nincs ilyen fenyegetettség. ›Bürokratikusan meghatározottak árak és a vevőkért sem kell megküzdeni. A minőség sem olyan fontos. ›A profitabilitás csak egy szempont a sok közül. –Puha költségvetési korlát: veszteség esetén jön az újabb állami támogatás... ›Az állami vállalatnál a vevői igény kielégítése nem erős motívum, hiszen vagy a vevő kénytelen alkalmazkodni a vállalathoz, vagy a bürokrácia kegyelme védi majd meg. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN97

98 BME –A versenyző vállalat esetén életszerű a kapacitásfelesleg, így nem jellemző a hiány ›Ha kell, fokozzák a termelést –A kapacitásfelesleg viszont „eltűnik” az állami vállalatoknál ›Lényegében a teljesítmény visszafogására, és bőséges erőforrásokra vannak motiválva 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN98

99 BME ›Bürokrácia viselkedési jegyei –A bürokrácia csúcsán kevés inputból sok outputot szeretnének, hogy az „ígéretek” teljesüljenek. ›Ezért már rögtön „megfeszítik”, „túltervezik” a tervet. –Az egyre magasabb aggregációs szinten a tervezés, az informáltság egyre nagyvonalúbb. ›A ruhagyár vezetője még fazonnal, anyaggal, mérettel stb. tervez. Az ágazati felelőse már csak a férfi és a női ruhák számával. A könnyűipari miniszter már csak a ruházati ágazat egészének termelési összértékével. ›Az alsóbb szintű vezetőt a felsőbb aggregációs szintjével értékelik, így hamar rájön, hogy nem érdemes törődnie a vevői igényekhez való alkalmazkodással. ›Számos részterületen (pl. 42-es fekete női kabátból) hiányok lépnek fel. Lesznek feleslegek is, de ezt a már eleve „feszített” tervezés „elnyeli”. 201599

100 BME –Hiányt gerjeszt a tervezőapparátus hibás inputbiztosítása is ›Az már végképp nem megy, hogy a tervezők a vevői igények szerinti szövetet, cérnát, varrógépet stb. juttassanak a ruhagyárnak, a tervezési feladat elbonyolódik. ›Esetlegesen érkeznek az inputok, és végül tömeges allokációs hiba keletkezik. –A merev és nyomott árrendszer is hiányhoz vezet ›Az „ígéretek” miatt a fogyasztási cikkek meghatározó szelete (alapélelmiszerek, pelenka, iskolaszerek, néhány alapvető háztartási gép, esetleg autó stb.) „művileg” nagyon alacsony árú. ›Ez a keresett mennyiségeket felduzzasztja, amit nem tudnak kielégíteni. A hiány csak nő. ›A fogyasztók megtanulják, hogy ha valami kapható, abból ajánlatos „bespájzolni”, mert újra hiány várható. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN100

101 BME –Állandósul a munkaerőhiány ›A kommunizmusban a gazdaság szerkezetének a megmerevedése (technológiai, szektorális, földrajzi dimenziókban is) jelentősen megkönnyíti a munkaerő keresletének és kínálatának összecsiszolódását. ›Visszaszorul a strukturális és a súrlódásos munkanélküliség. ›Sőt, mivel az erőforrásokkal való pazarló gazdálkodás a munkaerőre is vonatkozott, ez állandó munkaerőhiányt is eredményezett. Emiatt a munkavállalók vállalati pozíciói – a versenyző vállalatokhoz képest – erősebbek voltak, igyekezetük pedig rendszerint szerényebb. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN101

102 BME ›Összefoglalva –A kommunista (szocialista) rendszer összességben hiányt teremt ›Ez a kommunizmussal együtt jár, a rendszer lényegéből fakad, és ezeket a tüneteket a politika legfeljebb csak erősíteni vagy gyengíteni tudja, eltüntetni nem. –Ezzel szemben viszont visszaszorítja vagy majdhogynem meg is szünteti a munkanélküliséget. –Könnyebb elmozdulni az egyenlőség irányába is. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN102

103 „A KOMMUNIZMUS 7 CSODÁJA” 1. Mindenkinek volt munkája. 2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit. 3. Bár senki sem csinált semmit, a tervet 100% fölött teljesítették. 4. Bár a tervet 100% fölött teljesítették, mégsem lehetett semmit kapni. 5. Bár nem lehetett semmit kapni, mindenkinek megvolt mindene. 6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott. 7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi. 2015ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN103

104 BME II.4.3. Többletgazdaság – hiánygazdaság, pro és kontra érvek 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN104 ›A többlet és a hiány a kapitalizmus és a kommunizmus velejárói ›A kettő közötti mérlegelés természetesen szubjektív, egyéni értékítéletektől függ ›Néhány mérlegelendő szempont következik

105 BME ›Gazdasági növekedés vs. fogyasztói társadalom –Az innováció, a fejlődés mozgatórugója a verseny ›Az élet kényelmesebbé válik a technológia fejlődésével. –Azonban az új és még újabb termékek áradata, a már-már értelmetlennek tűnő választék, és verseny (vesztesei) miatt megjelenő feleslegek és pazarlás visszatetsző is lehet. –A fogyasztás hajszolása miatt az emberek gondolkodása túlontúl „materializálódhat”, torz értékrendek alakulhatnak ki, háttérbe kerülhet szellemi értékek tisztelete. ›Igaz, a hiánygazdaságban sem fordulnak az emberek jobban a szellemi értékek felé… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN105

106 BME ›Szabadság kitágítása –A többletgazdaság bő választási lehetősége kitágítja a szabadságot (anyagi, szellemi termékek közötti választást is), míg a hiánygazdaságban, gyakori a kényszerhelyettesítés, a kiszolgáltatottság. ›Eladók tisztességtelen eszközei –A kapitalizmusban a hirdetések, a reklámok nem egyszerűen tájékoztatók, hanem manipulációk. –Ráadásul a hirdetésekre fordított erőforrások (a GDP 2-3%-a) „ablakon kidobott pénz”. –Vajon a kapitalizmusban a vevők vagy az eladók a fölérendeltek, a „szabadok”? 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN106

107 BME ›Koordinációs gondok –Mindkét rendszerben előfordulnak, de a piacgazdaságban a fennálló készletek, többletek megkönnyítik a zavarok elhárítását. A kapitalizmus ennyiből zökkenőmentesebb, mint a görcsösen és késlekedve alkalmazkodó kommunizmus. ›„Piac anarchiája” –A többletek miatti olajozottság ára viszont a párhuzamosságokban jelenik meg. –A parlagon heverő többletek fenntartásának, vagy ahogy azt a marxista közgazdaságtanban nevezték: a „piaci anarchiájá”-nak eltűrése. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN107

108 BME ›Egyenlőtlenség –A kapitalizmusban nyíltan jelentkezik: akinek pénze van, az szinte mindent megkaphat. –A hiánygazdaságnak ehhez képest egalizáló szerepe van. ›A bürokratikusan előállított jószágok között kevés a luxusjószág. ›Sok termék (egészségügy, oktatás stb.) ingyenesen. ›Itt a jövedelmi különbségek is visszafoghatók. –Azonban a kommunizmusban is előretör az egyenlőtlenség, csak éppen más formákban. ›„Protekciósok”, ebben a rendszerben főként a politikai lojalitásért jár jutalom, anyagi jellegű, vagy csak az egyes termékekhez való hozzájutás segítése (pl. lakáskiutalások vagy gépkocsi-kiutalások). 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN108

109 BME ›Korrupció –Minden társadalomban jelen van. Eltérő azonban az, hogy „ki kit veszteget meg”. –A hiánygazdaságban jellemzően a vevő vesztegeti meg az eladót. ›A szebb húsért a hentest, jobb ellátásért az orvost, hiánycikk alkatrészért a javítószolgálatot, a lakáskiutalásért a bürokratát stb. –A kapitalizmusban jellemzően az eladó vesztegeti meg a vevőt, rendszerint azt, aki nem a saját, hanem a közösség pénzét költi el, azaz az állami tisztségviselőket. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN109