Az internacionális gótika építészete és kőfaragó- művészete Figyelem! A „Ø” /zéró morféma/ jellel ellátott diakockák képei nem szerepelnek a számon- kérésben.

Az előadások a következő témára: "Az internacionális gótika építészete és kőfaragó- művészete Figyelem! A „Ø” /zéró morféma/ jellel ellátott diakockák képei nem szerepelnek a számon- kérésben."— Előadás másolata:

1 Az internacionális gótika építészete és kőfaragó- művészete Figyelem! A „Ø” /zéró morféma/ jellel ellátott diakockák képei nem szerepelnek a számon- kérésben. Az ottani szövegdobozokban leírt fogalmakat, meghatározásokat tudni kell!

2 Frankhon katedrálisainak vázlatos térképe. A fönti kiemelésben Ile- de- France tartomány, ahonnan a „gót stílus” Európát meghódí- tó útjára indul. A legfontosabb helyszíneink: Saint- Denis, Caen, Chartres, Reims, Amiens és természetesen Párizs.

3 Saint- Denis „A gótika bölcsője” Suger apát architektúra- reformja a főként a nyugati homlokzat kialakításában érhető tetten: nagyméretű ablaknyílások, bélletes kapuzat, rózsaablak, és ami a szerkezet szempontjából a legfontosabb: a csúcsíves keresztboltozat alkalmazása. 1144- ben fejezik be a szentély építését.

4 Vézelay, Sainte- Madeleine 1145 körül fejezik be az építkezést. Ø

5 Vézelay, belső tér: a hevederívek polikróm tagolásúak, a félkörű dongaív még a romanika formai- szerkezeti tradícióját őrzi. Ø

6 Vézelay: A narthex : a nyugati oldali előcsarnok. Ennek belső kapuzatát látjuk, az ívmező domborműves faragványa különösen értékes, összetett ikonográfiával bír.

7 Vézelay, (St. Madeleine): A narthex belső, középső kapuzatának kaputimpa- nonja. Krisztus a mandorlában, az apostolokat küldetésükre indítja. Félkörívben az apostolok jelenetei, a külső félkörív medallion- sorában az állatövi jegyek, a zodiákus szimbólumainak sora. 1120- as évek.

8 Caen Bencés alapítású zarándoktemplom, öthajós hosszház, háromhajós keresztház, a keleti oldalon szentélykörüljáró, vagyis ambulatórium. (1) A körüljárót kápolnakoszorú övezi. (2) 1 2 2 1120 körül fejezik be az építkezést. A zarándok- templom alaptípusa itt mutatkozik meg először.

9 Caen, St. Etienne  négyezeti torony a hosszház és keresztház találkozásánál. Ø

10 Caen, a szentélykörüljáró a mellék- hajóból, kelet felé nézve A zarándokok egyéni elmélyedésére szolgáló sugárkápolnák egyike  Ø

11 Chartres Ø

12 Chartres katedrálisa. 1195- ben fejezik be az építését. Királyi alapítás, a Capeting uralkodóház koronázó- és temetkezőegyháza. A nyugati főhomlokzaton nagyméretű mérműves rózsaablakot látunk és aszimmetrikus toronypárt, a toronytest és a toronysisak magassága és architektúra- tagolása is eltérő. A nyugati oldali főkapuzat a következő diakockán látható Port Royail, azaz a Királyi Kapu. Ez fontos, mert a monumentális szobrászati dísszel készített portikuszok első kiforrott példánya.

13 Chartres, Királyi Kapu, minden monumentális, bélletes hármas portikusz előképe. 1145- re készül el. Az ívmező középső domborművén Maiestas Domini- trónoló Krisztus Úr- ábrázolás a négy evangelista- szimbólumállattal

14 Chartres, Port Royail 1145 körül A Királykapu bélletszobrai. Ezen és a többi (északi, déli) kapuzatok szobordíszét több kőfaragóműhely készítette. A szoboralakok itt merev, hieratikus testtartásúak, a lábukat tartó konzol fölött szinte lebegnek. Figyelni kell a figurákon ábrázolt ruházat redőstílusát! Itt párhuzamos vonalú, kevéssé plasztikus ruharedőket látunk.

15 Chartres, a déli kapu töredékes bélletszobrai. Amit innen meg kell jegyezni: másik kőfaragóműhely munkája, akik a redőstílus és az alakformázás előképét szentföldi példából, a názáreti Angyali Üdvözlet bazilika szobrainak mintázásából meríti. Ø

16 Chartres, próféták szobrai a kereszthajó északi középső kapuzatáról, 1210 k. A későbbi kőfaragóműhely micsoda változást hoz a bélletszobrok mintázásában! A teret „belakó” figurák, plasztikus, realisztikus redőstílus és portrészerű arc- megformálás.

17 Chartres, a pilier cantonné, avagy kantonált pillér struktúrája Viollet- le Duc XIX. századi felmérésén   a trifórium, a gótikus katedrális karzata, hármas- négyes osztású árkádívsor mögött húzódó emeleti folyosó

18 A pilier cantonné lényege: A francia cantonner ‘bekerít, körülfog, körülzár’, eredetileg a hadászatban használt kifejezés. Olyan pillérfajta, melyet támok fognak körül. Szemben a korábbi, román kori, hasáb- vagy henger keresztmetszetű pillérekkel, itt a támok (1) és a pillérmag (2) egybefaragott kőelemekből áll. 1 2 Ø

19 A támok, vagyis a pillér bővítményei tehát nem teljes, hanem háromnegyed- oszlopok. Ez a szerkezet konstrukciós szempontból sokkal előnyösebb, teherbíróbb, nagyobb fesztávol- ságú boltozatot lehet vele építeni. A kantonált pillér első változata a chartres- i katedrálisban jelent meg, terve a XII. század végéről való. Ez után a XIII. század elején a reimsi katedrális építkezésén fejlesztették tovább. A gótika egyre szélesedő ható- területén e struktúra válik meghatározóvá. Szemléltető képen egy kantonált pillérsor Ø

20 Reims nyugati homlokzat a királygaléria  Reims katedrálisa is királyi alapítású, az 1200- as évek elején kezdik az építkezést, végső formáját csak a XIV. században nyeri el. A királygaléria szoborfülkéinek vakárkád- során a vimperga nevű tagozat (1): meredek, három- szögű díszítőoromzat, két rézsűjét kúszólevelek, csúcsát keresztrózsa díszíti 1

21 Reims, az Utolsó Ítélet kapuzat timpanonja. Fent középütt a Világbíró Krisztus, alatta az üdvözültek és kárhozottak a vimperga  Ø

22 Laon, Ny-i homlokzat 1190- 1205 k. Amiens, 1220- 1236 k. Ø Ø

23 Stassbourg, az Angyalpillér vagy az Utolsó Ítélet pillére 1270 körül

24 Strassbourg, az Angyalpillér egy fanfárt tartó angyala, és a pillér mögött található XV. századból származó csillagászati óra Ø

25 Az itáliai gótikus építészet képviselője: Siena, Dóm Siena székesegyházát az 1230- as években kezdik építeni, 1260- ig tart az építkezés. Polikrómia: a homlokzatokat kétféle színű márvánnyal készítik, az ebből keletkezett csíkozás tagolja a campanile- t is  a hosszházhoz szervesen nem illeszkedő, különálló harangtorony, a campanile

26 Az összehasonlítás kedvéért: a gótika Itáliában és Franciaországban  Orvieto, Duomo és Párizs, Notre- Dame   1  2 A francia katedrálisok jellegzetes architektúra- eleme a királygaléria (1) és a magas, mérműves vakárkád- sor (2) Az olasz gótika előszeretettel alkalmaz aranyszín hátterű mozaikképeket a háromszögű oromzatokon, a vertikális és horizontális tagolóelemek pedig (pl. a rózsaablakot /3/ keretező szoborfülkék sora) sokkal zártabb geometrikus struktúrába szerveződnek 3 Komparatív üzemmód: Ø

27 Siena, a nyugati homlokzat a hármas portikusszal. A háromszögű oromzati mezőkben arany hátterű mozaikábrázolások, ez a jellegzetesség csak Itáliában tűnik föl. A körablak nem mérműves kialakítású, ellenben a vakárkád- sor (1) itt is megvan. A homlokzat sokkal szigorúbb geometrikus szerkesztésű, mint a francia példák esetében 1

28 Wells, katedrális. Kevéssé vertikális, mint francia társai. Az építkezés befejezése: 1240.

29 Szerkesztette: Vasuta Zsolt A képanyag egy része a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet Tanszékének oktatási segédanyagából származik. A jogtulajdonos Kovács Imre professzor. Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk, 2016.