Dávid János: A munkaerő szakmaszerkezetének keresleti előrejelzése, a munkaerő-kereslet és –kínálat egybevetése Hozzászóló: Varga Júlia Budapesti Corvinus.

Az előadások a következő témára: "Dávid János: A munkaerő szakmaszerkezetének keresleti előrejelzése, a munkaerő-kereslet és –kínálat egybevetése Hozzászóló: Varga Júlia Budapesti Corvinus."— Előadás másolata:

1 Dávid János: A munkaerő szakmaszerkezetének keresleti előrejelzése, a munkaerő-kereslet és –kínálat egybevetése Hozzászóló: Varga Júlia Budapesti Corvinus Egyetem – MTA KTI 2008. március 20. Humánerőforrás Operatív Program 1.2 "Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja" című intézkedése kutatási alkomponensének záró- konferenciájára

2 A kutatás célja: a munkaerő-kereslet foglalkozási szakma-szerkezetének számszerű 10 éves előrejelzése (2006-2015), a munkaerő-kínálattal való öszevetése „földrajzi értelemben is részmunkaerő piachoz kötött munkaerő kereslet számszerű meghatározása” Az eredmények tervezett felhasználása : - közép-, és felsőfokú iskolarendszerű képzés, a felnőttképzés mennyiségének és szakma- szerkezetének alakítása; - ÁFSZ képzési, átképzési tevékenységének alakítása; - pályaválasztás befolyásolása információ nyújtásával, pályaorientációs tevékenységgel.

3 Eredmények részletezettsége 196 szakma-csoportra, megyei bontásban, pontos számszerű előrejelzés ( fő)

4 Eredmények részletezettsége 196 szakma-csoportra, megyei bontásban, pontos számszerű előrejelzés ( fő) Lehet-e a felhasznált módszerekkel/adatokkal ilyen pontosságú előrejelzést adni?

5 Feltételezések „A munkaerő-kereslet legalapvetőbb mozgatórugója a feladatok megvalósításának technológiája”..az alkalmazott technológiák „rögzítik” a munkaerő- szükséglet szakmai tartalmát és a munkaerő mennyiségét”

6 Feltételezések „A munkaerő-kereslet legalapvetőbb mozgatórugója a feladatok megvalósításának technológiája”..az alkalmazott technológiák „rögzítik” a munkaerő- szükséglet szakmai tartalmát és a munkaerő mennyiségét” Milyen feltételek mellett? Milyen időtávra?

7 Keresleti becslés 1. kiinduló foglalkoztatási szakmaszerkezeti struktúra meghatározása szakmacsoportokra (kis/közepes/nagyvállalalatok eltérő technológiák és szakmaszerkezet) 2. a struktúraváltozásának irányainak meghatározása, a változások mértékének számszerűsítése 3. a foglalkoztatottak várható létszámának becslése 4. A becsült létszám és becsült foglalkozási-szakmaszerkezet felhasználásával a becsült jövőbeli globális létszám felosztása szakmacsoportokra

8 1.KSH gazdasági szervezetek ágazati foglalkoztatási létszámadatai (2005) * az „ágazati szakmaszerkezeti „modellek „ 2. demográfiai okokból pótlandók száma (2001-es népszámlálás foglalkozási életkori adatai alapján) – nyugdíjazás 3. foglalkozási szakmaszerkezet változásából adódó igény: kérdőíves adatfelvétel mikrovállalatoknál vállalati vezető menedzserekkel, nagyobb vállalkozásoknál humán erőforrás vezetővel - 10 évre - interjúk 4. ágazati szerkezetváltásból és konjunkturális változásokból eredő igény – GKI ágazati előrejelzéseiből foglalkoztatási szakmacsoportokra

9 1.KSH gazdasági szervezetek ágazati foglalkoztatási létszámadatai (2005) * az „ágazati szakmaszerkezeti „modellek „ kereslet=foglalkoztatott létszám; adott technológia hogyan rögzíti a kereslet szakmai tartalmát és mennyiségét 2. demográfiai okokból pótlandók száma (2001-es népszámlálásl foglalkozási életkori adatai alapján) – nyugdíjazás 3. foglalkozási szakmaszerkezet változásából adódó igény: kérdőíves adatfelvétel mikrovállalatoknál vállalati vezető menedzserekkel, nagyobb vállalkozásoknál humán erőforrás vezetővel - 10 évre - interjúk 4. ágazati szerkezetváltásból és konjunkturális változásokból eredő igény – GKI ágazati előrejelzéseiből foglalkoztatási szakmacsoportokra

10 1. KSH gazdasági szervezetek ágazati foglalkoztatási létszámadatai (2005) * az „ágazati szakmaszerkezeti „modellek „ 2. demográfiai okokból pótlandók száma (2001-es népszámlálásl foglalkozási életkori adatai alapján) – nyugdíjazás elhalálozás, migráció, kilépés/pályaelhagyás, gyes/gyed? 3. foglalkozási szakmaszerkezet változásából adódó igény: kérdőíves adatfelvétel mikrovállalatoknál vállalati vezető menedzserekkel, nagyobb vállalkozásoknál humán erőforrás vezetővel - 10 évre - interjúk 4. Ágazati szerkezetváltásból és konjunkturális változásokból eredő igény – GKI ágazati előrejelzéseiből foglalkoztatási szakmacsoportokra

11 1. KSH gazdasági szervezetek ágazati foglalkoztatási létszámadatai (2005) * az „ágazati szakmaszerkezeti „modellek „ 2. demográfiai okokból pótlandók száma (2001-es népszámlálásl foglalkozási életkori adatai alapján) – nyugdíjazás 3. Foglalkozási szakmaszerkezet változásából adódó igény: kérdőíves adatfelvétel mikrovállalatoknál vállalati vezető menedzserekkel, nagyobb vállalkozásoknál humán erőforrás vezetővel - 10 évre - interjúk technológia változás 10 évre? készségekre irányuló kérdések - iskolázottsági igények változhatnak 4. Ágazati szerkezetváltásból és konjunkturális változásokból eredő igény – GKI ágazati előrejelzéseiből foglalkoztatási szakmacsoportokra

12 1. KSH gazdasági szervezetek ágazati foglalkoztatási létszámadatai (2005) * az „ágazati szakmaszerkezeti „modellek „ 2. demográfiai okokból pótlandók száma (2001-es népszámlálásl foglalkozási életkori adatai alapján) – nyugdíjazás 3. Foglalkozási szakmaszerkezet változásából adódó igény: kérdőíves adatfelvétel mikrovállalatoknál vállalati vezető menedzserekkel, nagyobb vállalkozásoknál humán erőforrás vezetővel - 10 évre - interjúk 4. Ágazati szerkezetváltásból és konjunkturális változásokból eredő igény – GKI ágazati előrejelzéseiből foglalkoztatási szakmacsoportokra „mindennapi tapasztalatok alapján” korrekciók

13 Kínálati becslés -2005-ben az oktatásból szakképzettséggel kilépők száma (egyetemi/főiskolai diploma vagy szakképesítés) - középiskolákból kilépőkre szakértői becsléssel megállapított tényleges szakmai kínálat meghatározása :”egy-egy szakmában végzettek közül hány fő jelent tényleges kínálatot munkaerőpiac számára”

14 tényleges szakmai kínálat „pályakövetési” adatokkal korrigált kibocsájtási adatok a szakképzést végző középiskolák kérdőíves megkérdezés alapján az iskolát szakképzettséggel elhagyó 10 végzett tanuló közül hányan: - fordultak el a tanult szakmától? - helyezkedtek el? - keresnek munkát a szakmában? - jelentkeztek újabb szakma megszerzésére? - nyertek felvételt érettségit adó képzésbe (érettségire épülő szakmák esetén felsőfokú képzésbe) ?

15 -Van-e információja az iskolának? -Érdekében áll-e valós adatokat közölni? -Az iskolák fele válaszolt, milyen szelekciós torzítások lehetnek az adatokban? -A válaszok OKJ-szám alapján történő egyesítése megyénként – iskolák közötti minőség-különbség hatása -Akik nem a tanult szakmájukban helyezkedtek el, milyen szakmacsoportban növelték a kínálatot ? -Munkanélküliek végzettség szerint?

16 „diplomásoknál nem értelmezhető a pályaelhagyás”

17 „diplomásoknál nem értelmezhető a pályaelhagyás” ?

18 Kínálat növekedése nem csak az iskolarendszerből kilépők : - munkanélküliek -inaktívak aktívvá válása (pl. gyes/gyedről viszatérők) -korábban más szakmacsoportokban dolgozók -átképzésben/felnőttképzésben részvevők -migráció

19 - helyettesítés figyelembe vétele -bérek szerepe az alkalmazkodásban -szabályozási változások hatása (pl. óvónők)

20 -pontos, számszerű előrejelzések helyett tendenciák megfogalmazása (jó/rossz; bővülő/csökkenő)

21 Ágazati tanulmányokból, kérdőíves felvételekből fontos információk - milyen – változó- elvárásoknak kell megfelelniük az alkalmazott szakembereknek, milyen új szakmai-tartalmi elvárásoknak kell megfelelniük a különböző szakmacsoportokban dolgozóknak? - szakmatartalom változása

22 „Jelenleg, becslésünk szerint csak a diplomások fele tud elhelyezkedni, azaz a túlkínálat nem csökkenti a béreket, nem növeli az „olcsó diplomások” iránti keresletet” Munkanélküliségi ráta Forrás: KSH Munkaerő-felvételek

23 Munkanélküliségi ráta % Forrás: KSH Munkaerő-felvételek