KISTELEPÜLÉSEK ÉS KISISKOLÁK – TÁRSULÁSOK 2. szekció Jankó Krisztina Ph.D jelölt Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2009. november 30.

Az előadások a következő témára: "KISTELEPÜLÉSEK ÉS KISISKOLÁK – TÁRSULÁSOK 2. szekció Jankó Krisztina Ph.D jelölt Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2009. november 30."— Előadás másolata:

1 KISTELEPÜLÉSEK ÉS KISISKOLÁK – TÁRSULÁSOK 2. szekció Jankó Krisztina Ph.D jelölt Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2009. november 30.

2 2 FOGALMI DEFINÍCIÓ 1.) Kistelepülés: (1000 fő alatti községeket értünk alatta)  kedvezőtlen helyzet: - demográfiai összetétel - szociális, foglalkoztatási jellemző 2.) Kisiskola: - az egyiskolás falvak évfolyamonként egy osztállyal, illetve az nyolc évfolyamnál kevesebbel működő iskolái - viszonylag alacsony tanulólétszám (osztatlan tanulócsoportok) - iskolának helyt adó település méreteiből (falusias kistelepülés) adódott 3.) Társulás: - kistérségben működő önkormányzatok alakíthatják ki - a térségi ellátást igénylő hatásköröket biztosítják (többcélúság, területfejlesztés)

3

4

5

6

7

8 A falusi iskolák tényleges és becsült kiadása összesen (milliárd Ft)

9 A falusi kisiskolák bezárásával elérhető megtakarítások becsült felső határa, %

10 VÉLEMÉNYEK… Kisiskolák előnye: társadalompolitikai szempontból: - népességmegtartó erő - közösségi szerepvállalás Kisiskolák hátránya: - hatékonysági - minőségi - eredményességi problémák - gyengébb iskolai eredmény (tanulók szociális összetétele)  Viták: - finanszírozási terhek - nevelő-oktató munka minősége - tanulói teljesítmények

11 ISKOLARENDSZEREK NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSE 1.) Európai országokban: igen eltérő képet mutat - kisiskolák között eltérőek a tanítás osztottságára való törekvések, más a létszámhatár - radikálisan csökken a kisiskolák száma - több települést ellátó iskola van Németországban, Angliában, Franciaországban - lassú átalakulási folyamat a településhálózat miatt: Hollandia, Finnország, Görögország - iskolák megszüntetése, állami beavatkozás szerepe – minimális tanulólétszám meghatározása – Hollandia 50 fő, Franciaország 30 fő - kisiskolák – költséges fenntartás, finanszírozási probléma 2.) Következtetés: minden országnak magának kell eldöntenie, hogy milyen nagyságú és felépítésű iskolát támogat a lakosság igényei, a minőségi oktatás és költségtakarékos gazdálkodás figyelembevételével

12 ISKOLAKÖRZETESÍTÉS I. 1.) Körzetesítés: - Magyarországon az 1951. évi 15. sz. törvényrendelet és a Közoktatásügyi Minisztérium 1220-1234/1951. KM. sz. rendelete alapján indult meg - több kisiskola körzetet alkotott, a felső tagozatos tanulók szaktárgyak szerinti oktatásban részesültek - iskolahálózat-fejlesztési politika, cél: az iskolahálózat racionális szerkezetének a megteremtése - 1991-es önkormányzati törvény – iskola alapítása, fenntartása az önkormányzatok kezébe került

13 ISKOLAKÖRZETESÍTÉS II. 2.) Új „körzetesítési politika”: - kisiskolák körzetesítése napjainkban - többcélú kistérségi társulások létrehozása - kis létszámú iskolák megszüntetése, tagintézménnyé válása, nagyobb létszámú központi iskolák létrejötte - aprófalvas térségekben kialakuló konfliktusokkal terhelt folyamatok 3.) Új iskolaszerkezet kialakításának akadálya: - elaprózott iskolarendszer - pedagógiai innováció, minőségi oktatás nincs biztosítva

14 ISKOLAKÖRZETESÍTÉS III. 4.) „Lopakodó újrakörzetesítés”: - hátrányos helyzetű térségek és csoportok, elsősorban a romák erősödő iskolai, társadalmi és térbeli szegregációja (Ladányi-Szelényi) 5.) Iskolák bezárása-közös intézményfenntartás: - aprófalvak, kistelepülések funkcióvesztése - gyermeklétszám csökkenése 6.) Intézményrendszer: - 2007. évi költségvetési törvény, a közoktatási törvény 2006-os és 2007-es módosítása felgyorsította a szerkezetátalakítás folyamatát (20—30%-os forráskivonás, 15 fős létszám limit) - nincs látványos fejlődés a közoktatás hatékonyságában - szignifikáns különbségek mutatkoznak az egyes térségekben - veszély – megalapozatlan integráció

15 „KÖVETKEZTETÉSEK…” a közeljövőben felgyorsul a közoktatás területi szerkezetének átalakulása, amely további koncentrációt, tagiskolák megjelenését eredményezheti kedvezőtlen intézményhálózati adottságok növekvő és új típusú hátrányokhoz vezethetnek, melyeket az eltérő iskolai eredmények is tükröznek a közoktatás-politika területi változásai a gazdaságilag elmaradott, rurális társadalmi térségekben a fejlesztések visszafogása, valamint az intézmények körzetesítése miatt az egyenlőtlen fejlettségű intézményhálózat konzerválódásához vezethet a kisiskolák bezárásával az iskola nélkül maradt településeken lényegesen romlanak a tanulás és iskoláztatás feltételei, a körzeti iskolák fejlesztése lelassulhat

16 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! janko.krisztina@ofi.hu