Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vetésforgó. Vetésforgó: a növénytermesztés olyan tervszerű rendszere, melyben a növények összetétele és aránya hosszabb időszakra állandó, a növényeket.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vetésforgó. Vetésforgó: a növénytermesztés olyan tervszerű rendszere, melyben a növények összetétele és aránya hosszabb időszakra állandó, a növényeket."— Előadás másolata:

1 Vetésforgó

2 Vetésforgó: a növénytermesztés olyan tervszerű rendszere, melyben a növények összetétele és aránya hosszabb időszakra állandó, a növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrend szerint termesztik, és ezek meghatározott időben kerülnek vissza ismét eredeti helyükre. Négy alapeleme: - növényi összetétel (szerkezet) - növények aránya - növények sorrendje - a körforgás (rotáció)

3 - Pranyisnyikov szerint: a növények előre meghatározott sorrendje térben és időben. - Wilson szerint: minden terv, amely a növények egymás utáni sorrendjére vonatkozik. Vetésforgó fogalma

4 A vetésforgók típusai Klasszikus v. szilárd vetésforgó (kötött vetésforgó):  Az összetétel, arány és a sorrend változatlan. Keretvetésforgó (rugalmas vetésforgó):  Agrotechnikailag azonos növények alkotnak egy szakaszt. Vetésváltás (szabad vetésforgó):  A növények olyan sorrendje, amelyben az agrotechnikailag különböző csoportokba tartozó növények időben váltakoznak (ésszerű növényi sorrend).

5 Szakasz: a vetésforgó alapegysége (több tábla is alkothatja), egységes művelésben részesül (egy, esetleg két növény/év) Szakaszok csoportosítása:  Egyszerű szakasz: egy fajt termesztenek rajta, de lehet keverékvetés is.  Osztott szakasz: kettő vagy több fajt termesztenek rajta Gyűjtő szakasz: agrotechnikailag vagy biológiailag rokon növények kerülnek egymás mellé a szakaszban. Összetett szakasz: agrotechnikailag vagy biológiailag különböző növények kerülnek egymás mellé a szakaszban.  Forgón kívüli szakasz: pl. évelők vagy monokultúra

6 Agrotechnikai csoportok őszi kalászosok tavaszi kalászosok kapások hüvelyesek évelő pillangósok egynyári takarmánynövények olaj- és rostnövények

7 A vetésforgók-szakaszaik szerint:  egyszerű vetésforgó: egyszerű szakaszok alkotják.  osztott vetésforgó: párhuzamosan osztott: gyűjtőszakaszokból áll. bonyolultan osztott: összetett szakaszokból áll. Szakaszok száma szerint:  rövid vetésforgó: < 7 szakasz  közepes vetésforgó: 7-10 szakasz  hosszú vetésforgó: > 10 szakasz Teljes vetésforgó: a szakaszok és a körforgás éveinek száma megegyezik Rövidített vetésforgó: a szakaszok száma kevesebb, mint a körforgás éveinek száma  forgón kívüli szakaszt tartalmazó  forgón kívüli szakaszt nem tartalmazó

8 Elővetemény: az előző évben termesztett növény Elővetemény igény: az előveteménnyel szemben támasztott követelmények összessége Elővetemény érték: az egyes növények utónövényekre gyakorolt hatása  közvetlen: közvetlenül az előzőleg termesztett növény elővetemény értéke  közvetett vagy kumulatív: több évig termesztett növények hatása

9 Kettős termesztés:  sorbavetés vagy köztes vetés (pl. kukoricába babot)  rávetés vagy felülvetés (pl. őszibúza vörösherével tavasszal felülvetve)  alávetés (pl. tavaszi árpa+vöröshere)  tarlóvetés vagy másodvetés

10 önmagával összeférkevésbé (2 évig)Összeférhetetlen: Év kukoricabúzalen6 rozsárpavöröshere4-6 kenderburgonyalucerna5 dohánybabcukorrépa5 szójacsillagfürttakarmányrépa5 köleszab5 lóbabborsó4 rizs (2-3 év)repce3-4 napraforgó6-7

11 Gabonák összeférhetősége Jó:  zab-őszi búza  őszi búza-zab  őszi búza-rozs  rozs- őszi árpa  őszi árpa-zab Lehetséges:  zab-őszi árpa  rozs-őszi búza  őszi búza-tavaszi árpa Kerülendő:  zab-tavaszi árpa  tavaszi árpa-zab  őszi búza-őszi árpa  őszi árpa-őszi búza  őszi árpa-tavaszi árpa  tavaszi árpa-őszi árpa Jó gabona vetésforgó: őszi búza-rozs-őszi árpa-zab

12 Időtényező: az elővetemény betakarításától a következő növény vetéséig a szükséges munkálatok elvégzésére legyen elegendő idő Növények vízigénye: (előveteményérték ismeretéhez)  kevés vizet igényel (VK 30% alatt) pl. cirok, mohar, köles  közepes mennyiségű vizet igényel (VK 30-50%) pl. őszi-és tavaszi gabonák  sok vizet igényel (VK 50-80%) pl. pillangósok, gyökér-és gumós növények  nagyon sok vizet igényel(VK 80% felett) pl. rizs, évelő szálastakarmányok egy része

13 Hátrahagyott vízmennyiség alapján:  kevés vizet felhasználó (nyár eleji aratás) pl. borsó, mák, zabosbükköny  közepes mennyiségű vizet felhasználó pl. őszi- és tavaszi kalászosok  nagy mennyiségű vizet felhasználó pl. kukorica, napraforgó, cukorrépa, cirok, évelő pillangósok Szárazságtűrés alapján:  szárazságot jól tűrő pl. cirok, mohar, köles, szegletes lednek  szárazságot közepesen tűrő pl. bükköny, dohány, burgonya, cukorrépa  szárazságot nem tűrő pl. vöröshere, zab, lóbab, rizs

14 Tápanyag-felhasználás szerint: (a felvett tápanyag,mekkora része kerül vissza a területre)  sok tápanyagot elvisznek pl. ipari növények, gabonák  a tápanyag nagy része vissza kerül pl. takarmánynövények, pillangósok Gyökérmélység szerint:  mélyen gyökerező pl. vöröshere, lucerna, csillagfürt  közepesen mélyen gyökerező pl. őszi-és tavaszi kalászosok  sekélyen gyökerező pl. len, borsó, bab, lencse, mustár

15 Gyökérzetek C:N aránya (20:1-opt.):  zab75:1  árpa40:1  kukorica45:1  lucerna15:1  borsó, bükköny18-20:1 Kemenesy Ernő (visszahagyott szár és gyökértömeg alapján):  humuszgyarapító növények – 5-8 t/ha gyökérmaradvány pl. évelő pillangósok, gyepek  humuszfogyasztó növények – 2-3 t/ha gyökérmaradvány pl. kukorica, búza, tavaszi árpa

16 Gyomokkal szembeni viselkedés szerint:  gyomosodásra erősen érzékeny pl. répafélék, len, burgonya, kukorica, napraforgó, dohány, köles  gyomosodásra közepesen érzékeny pl. rozs, őszi búza, őszi árpa, repce  gyomosodásra kevésbé érzékeny pl. pohánka, kender, mustár, csalamádé Gyomelnyomó képesség szerint:  gyomelnyomók pl. évelő takarmánynövények, őszi gabonák, mustár, pohánka, csalamádé, kender  gyomtisztítók pl. kapások: burgonya, kukorica  gyomosság fokozók pl. len, tavaszi kalászosok

17 Sótűrő növények:  őszi árpa  lucerna  repce  rozs Savas pH-t kedvelők:  burgonya  rozs  csillagfürt  zab Mészkedvelők:  lucerna  cukorrépa  tavaszi árpa  baltacim  somkóró  rozs Széles pH skálához alkalmazkodnak:  repce  napraforgó  szarvaskerep  tök

18 Talajvédelem szempontjából:  talajt erősen beárnyékoló növények pl. évelő takarmányok  talajt közepesen beárnyékoló növények pl. gabonák  talajt gyengén beárnyékoló növények pl. kapások (tág térállás) Talajborítás ideje szerint:  lemosódást erősen akadályozó pl. évelő pillangósok, füvek  lemosódást gyengén akadályozó pl. őszi- és tavaszi gabonák  lemosódást elősegítő pl. kapások

19 Néhány növény elővetemény igénye növénykitűnőjóelfogadhatógyenge (rossz) őszi búza őszi árpa korai burgonya, borsó, repce pillangósok, len, mák siló-és korai kukorica, búza (1.év) burgonya késői kukorica, c.répa, búza (1<év) tavaszi árpa burgonya, borsócukorrépaő.árpa, tavaszi gabonák, pillangósok burgonya lucerna, c.répa, vöröshere búza, kukorica takarmány keverékek mák, burgonya cukorrépa rozs, kukorica, burgonya kalászosoklucerna, vöröshere répák, káposztafélék, repce lucerna tav.vet:kapások aug.vet:gabonák pillangósok napraforgó cukorrépa, burgonya gabonák, pillangósok repcenapraforgó, lucerna borsó szója cukorrépa, burgonya kalászosok, kukorica lucerna, vöröshere repce borsó, korai burgonya őszi kalászosok lucerna, búzabéta-répák, napraforgó

20 Rotációs táblázat Szakaszok száma Körfogás évei I.vöröshereőszi búzaburgonyaőszi árpaborsóőszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere II.őszi búzaburgonyaőszi árpaborsóőszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere III.burgonyaőszi árpaborsóőszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere őszi búza IV.őszi árpaborsóőszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere őszi búzaburgonya V.borsóőszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere őszi búzaburgonyaőszi árpa VI.őszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere őszi búzaburgonyaőszi árpaborsó VII.cukorrépat.árpa+ vöröshere őszi búzaburgonyaőszi árpaborsóőszi búza VIII.t.árpa+ vöröshere őszi búzaburgonyaőszi árpaborsóőszi búzacukorrépa

21 A szakaszok egymáshoz viszonyított helyzetét kell megváltoztatni (a kezdő évben), mert a szakaszon belül a sorrend meghatározott (nem változtatható). A szakaszok javasolt sorrendje: I.-VI.-III.-VIII.-V.-II.-VII.-IV. vagy:I.-V.-II.-VI.-III.-VII.-IV.-VIII.

22 Javított rotációs táblázat (Ügyeljünk a területi elrendezésre!) Szakaszok száma Körfogás évei I.vöröshereőszi búzaburgonyaőszi árpaborsóőszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere II.borsóőszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere őszi búzaburgonyaőszi árpa III.őszi búzaburgonyaőszi árpaborsóőszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere IV.őszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere őszi búzaburgonyaőszi árpaborsó V.burgonyaőszi árpaborsóőszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere őszi búza VI.cukorrépat.árpa+ vöröshere őszi búzaburgonyaőszi árpaborsóőszi búza VII.őszi árpaborsóőszi búzacukorrépat.árpa+ vöröshere őszi búzaburgonya VIII.t.árpa+ vöröshere őszi búzaburgonyaőszi árpaborsóőszi búzacukorrépa

23 Cél: minél egyszerűbb legyen a vetésforgó (osztottnál lehetőleg párhuzamosan osztott) Szakaszok számának megállapítása: N=S:M N= szakaszok száma S= vetésforgó összetétele %-ban M= legkisebb területű szakasz %-ban Koncentrálhatóság meghatározása: Koncentrálhatóság %= Összes vetésterület/visszatérhetőségi idő


Letölteni ppt "Vetésforgó. Vetésforgó: a növénytermesztés olyan tervszerű rendszere, melyben a növények összetétele és aránya hosszabb időszakra állandó, a növényeket."

Hasonló előadás


Google Hirdetések