Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A sivatagok élővilága. Állatok a sivatagban A sivatagban lévő állatok alkalmazkodtak a sivatagban lévő nagy hőingáshoz, kevés csapadékhoz,és magas hőmérséklethez.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A sivatagok élővilága. Állatok a sivatagban A sivatagban lévő állatok alkalmazkodtak a sivatagban lévő nagy hőingáshoz, kevés csapadékhoz,és magas hőmérséklethez."— Előadás másolata:

1 A sivatagok élővilága

2 Állatok a sivatagban A sivatagban lévő állatok alkalmazkodtak a sivatagban lévő nagy hőingáshoz, kevés csapadékhoz,és magas hőmérséklethez. Ezeken a területeken az is előfordulhat,hogy évekig nem esik eső.

3 Teve -Testhossza átlagosan:3m Magassága átlagosan: 2m - Púpjaiban zsírt raktároz, tápanyagok formájában. 4-7 napig bírják ki megterheléssel,víz nélkül. Viszont,ha találnak nagy víztartalmú növényeket,és nem terhelik meg őket akár egy hónapig is kibírják víz nélkül. - A dromedár mellkasa és térde szarupárnával rendelkezik, mely megvédi a perzselő sivatagtól, amikor lefekszik. - Orr-és fülnyílásaik bezárhatóak a nagy homokviharok ellen. Lábukon a patájukhoz párnák csatlakoznak,és ezáltal kevésbé süpped a homokba. Kétpúpú teve (élőhelye:Közép-Ázsia) Dromedár,egypúpú teve (élőhelye: Észak-Afrika, Nyugat- Ázsia, India, és Ausztrália száraz és sivatagos területei

4 Sivatagi róka Fülei nem csak a hőleadást segítik, hanem rendkívül érzékenyek a neszre és ezt nagyon ügyesen ki is tudja használni. Főleg növényekkel táplálkozik, de rovarokat is fogyaszt. Föld alatti vájatokban él,családokban(kb.:10 állat) Éjszaka aktiv Testalkata szempontjából jól alkalmazkodott a sivatagi körülményekhez. (világos szin, kis termet Relativ felület nagy!)

5 Ugróegér Hosszúfülű ugróegér Mongóliában a Góbi-sivatagban él,veszélyeztetett. Háromszor akkora füle van,mint feje. Főként rovarokkal táplálkozik. Éjjel aktív,fürge. Színe alkalmazkodott a sivatag talajához,a homokhoz. A kifejlett állatok hossza:10-12 cm Farkuk elérheti a 20-25cm-t is. Veszély esetén akár40- 45km/h-val is képesek ugrálni (2m-t is ugrik) Nem iszik vizet,csak a csekély vízmennyiségű magvakból nyer vizet.

6 Gila Ez egy mérgesgyík (ritka!). A nőstény által lerakott tojást a nap kelti ki. Farkában zsírt raktároz,ezáltal több,mint 2 évet is kibír táplálék,és víz nélkül. Színezetével jól álcázza magát. Rövid,de éles karmai vannak.

7 Békagyík Nagyon sajátos védekezést fejlesztett ki : vért spriccel szemzugából(akár 1-1,5m- re),ezáltal a támadó állat megzavarodik. Ezenkívül még képes magát felfújni - így nehéz a ragadozóknak lenyelni. Általában vörös aratóhangyát eszik,ezen kívül pedig bogarakat,és termeszeket.

8 Ásóbéka Nyári szárazság idején földbe vájt üregekben, nyugalomban él – nyári álom Esőzéskor rövid idő alatt táplálkozik, szaporodik, az ebihalak kifejlődnek Rövid aktiv életidő

9 Skarabeusz (ganajtúró) Az ókori Egyiptomban szentként tisztelték A földbe rakja a petéit,így az ókorban azt hitték,hogy a földből jön létre,így vált az önmagából való keletkezés jelképévé. Méretük:0,2 cm-17cm-esekig Jó a szaglásuk Betegségeket is terjeszthetnek

10 Skorpió Ízeltlábú – Pókszabású - nyolc lába van, de az első kettő ollóvá alakult az évmilliók során. -Megnyúlt potrohuk végén méregtüske található, amelyet védekezésre és zsákmányszerzésre használ. A legtöbb ártalmatlan,de vannak halálosak is.

11 Növények a sivatagokban Szárazságtűrők, olyan növények,amelyek alkalmazkodtak a sivatagok alacsony csapadékmennyiségéhez Ha megjön az eső, kicsíráznak, gyorsan kivirágoznak, majd termést hoznak. Efemer – rövid életidejű növények - 2. Pozsgások, szukkulensek,melyek vizet raktároznak Hol raktározzák: törzsszukkulensek(pl.:kaktuszok) levélszukkulensek( agavék,aloék) - 3. Változó vizállapotúak

12 Vízállapot Változó vízállapotú növények - nem tudják a párolgást szabályozni, száraz időben kiszárad, de életképes marad - esőre gyors anyagcsere indul - főleg un. Alacsonyabbrendű növények pl.: a zuzmók

13 Zuzmó Gombafonalak és moszatok szoros szimbiózisa - gomba felsziv, megadja a telep alakját, védi a moszatot - moszat fotoszintetizál - együtt zuzmósavakat termelnek spórából zuzmó fejlődik Pl.: Mannazuzmó telepeit a szél sodorja

14 Állandó vízállapot Szabályozott párolgás védekezés a kiszáradás ellen Kicsi párologtató felület Szőrözött felszin Kevés, besüllyedt gázcserenyílás vízraktározás Lassabb, de folyamatos anyagcsere

15 Kaktuszfélék A párolgatás csökkentésére bőrszövetük erősen megvastagodott. Néhány fajt még viaszréteg,és bőrszöveti szőrök is védik a tűző naptól. Törzsszukkulensek (száraikban raktározzák a vizet) A jó vízáteresztő talajt kedvelik. Néhány tövistelen fajon kívül mindnek jellegzetes tövisei vannak – levegő áll! Párologtató felületüket nemcsak oszlop-, de különösen gömb alakjukkal csökkentik Virágaik nagyon eltérő méretűek(pár milliméterestől 40cm-esig) Gyökereik a felszin közelében szétágaznak A.

16 Kaktuszfélék Az egyes fajokat nemcsak rovarok porozhatják be,hanem madarak,másokat akár denevérek is. Felhasználásuk: -egyes fajoknak ehetőek a termései( pl. fügekaktuszok húsos termése -más fajokat tűzifának és építőanyagoknak használnak -orvoslásra is használnak közülük – pl. peyote kaktusz,amely meszkalint tartalmaz,amivel pszichés betegségeket gyógyítanak. Afrikai peyote kaktusz Ferocactus pilosus

17 Aloék,és agavék Aloék: 250 fajuk van. Afrika száraz részéről származik. Levélszukkulensek. Fatermetűvé is megnőhetnek. Agavék: Ezek is levélszukkulensek. Felhasználásával jó bioüzemanyag készíthető. Mexikói italt is készítenek belőle.

18 Pálmaliliom vagy jukka Széles térségben elterjedtek,elsősorban sivatagokban,és félsivatagokban találhatóak meg,de mérsékelt éghajlatú tengerpartokon,és hegységekben is. (Kö-Amerika!) Ritkán van magas föld feletti szára,ehelyett a sivatagokhoz való alkamazkodása miatt inkább föld alatti gyöktörzsük van Levelei szálasak, vastag viaszréteggel Gyökérzet mélyrehatoló

19 Ablakos növények Pozsgás száruk a talajba süppedt – párolgás minimális Felszin felé átlátszó réteg gyűjti a fényt a fotoszintézishez Hasonló: kavicsvirágok

20 Efemer – rövid életidejű Talajban túléli a szárazságot – mag, termés formájában Magok sok évig életképesek Gyorsan kihajt, 3-4 hét alatt teljes életciklust elvégzi Mojave sivatag

21 Afrikai velvicsia A sivatagban való megélést a mélyre nyúló gyökereinek köszönheti. Nagyon sokáig,akár több száz,több ezer évig is élhet.

22 Datolyapálma Dum pálma A datolyapálma nagyon fontos exportnövény,és az ott lakó emberek számára is nagyon fontos,termése ehető,és ebből különböző édességeket,és ételeket készítenek. A dum-pálma a Nílus folyó völgyében őshonos,más néven egyiptomi pálma. Az ősi egyiptomiak szent fának tartották Melasz, sütemények és édességek elkészítésére használják. Nincsenek ágai, magjai pedig több egyiptomi síremlékben is fellelhetőek.

23 Egrostis,tőtippan Szerelemfű néven is ismert,a sivatagokban nagyon elterjedt fűféle,az emberek szívesen hasznosítják. Kakukkfű Szárazságtűrő,így a sivatagok száraz talajában is gyorsan növekedik. Az állatoknak fontos táplálékforrás. Mindemellett fűszerként,és gyógynövényként is hasznosítják.


Letölteni ppt "A sivatagok élővilága. Állatok a sivatagban A sivatagban lévő állatok alkalmazkodtak a sivatagban lévő nagy hőingáshoz, kevés csapadékhoz,és magas hőmérséklethez."

Hasonló előadás


Google Hirdetések