43. lecke A harasztok Hajtásos testszerveződés: - a legfejlettebb testszerveződés a növényeknél - a sejtek specializálódtak és differenciálódtak: szöveteket.

Az előadások a következő témára: "43. lecke A harasztok Hajtásos testszerveződés: - a legfejlettebb testszerveződés a növényeknél - a sejtek specializálódtak és differenciálódtak: szöveteket."— Előadás másolata:

1 43. lecke A harasztok Hajtásos testszerveződés: - a legfejlettebb testszerveződés a növényeknél - a sejtek specializálódtak és differenciálódtak: szöveteket képeznek, a szövetekből növényi szervek alakulnak ki, minden hajtásos növényre jellemző szerek: szár, levél (leveles szár = hajtás) gyökér

2 A hajtásos növények csoportjai:  Harasztok törzse  Nyitvatermők törzse  Zárvatermők törzse

3 Harasztok törzse Az első hajtásos növények  Származásuk:  Vízi életmódtól részben elszakadó ősi zöldmoszatokból a legősibb harasztokból alakultak ki: a legősibb harasztokból alakultak ki: - a fejlettebb harasztok - nyitvatermők ősei

4  Testfelépítésük (testszerveződésük):  Hajtásos  Sejtjeik szöveteket képeznek  A szövetek szerveket: gyökér, szár, levél NINCS virágjuk, magjuk és termésük NINCS virágjuk, magjuk és termésük (virágtalan hajtásos növények, (virágtalan hajtásos növények, spórás hajtásos növények spórás hajtásos növények edényes hajtásos növények) edényes hajtásos növények)

5  Szaporodásuk:  Ivartalan szaporodás (spórás szaporodás)  Ivaros szaporodás  Egyedfejlődésük:  Kétszakaszos fejlődés  Nemzedékváltakozás A mohákhoz képest már hosszabb időtartamú az ivartalan fejlődési szakasz, fejlettebb az ivartalan nemzedék

6 Páfrányok kétszakaszos fejlődése Spóra Spóra Előtelep (szív alakú, lemezes) Előtelep (szív alakú, lemezes) Hím ivarszerv női ivarszerv ivaros fejlődési szakasz Hím ivarszerv női ivarszerv ivaros fejlődési szakasz (ivaros nemzedék) (ivaros nemzedék) Hím ivarsejtek petesejt Hím ivarsejtek petesejt(Kemotaxis, csillók) Zigóta Harasztnövény Harasztnövény ivartalan fejlődési szakasz ivartalan fejlődési szakasz Spóratartó (ivartalan nemzedék) Spóratartó (ivartalan nemzedék) Spóraanyasejt Spóraanyasejt spóra spóra

7

8 Evolúciós „újításaik”:  szövetek  önfenntartó szervek a szárazföldi élethez való alkalmazkodást biztosítják. a szárazföldi élethez való alkalmazkodást biztosítják.

9 Szövetek Kialakult a SZÁLLÍTÓ SZÖVET  a vízszállító sejtekkel, gyorsabbá vált a vízszállítás mint a moháknál  A vízszállító sejtek fala elfásodott (merevvé vált), lehetővé tette a moháknál jóval nagyobb méretű növényi test megtartását a levegőben, a gravitációval szemben a gravitációval szemben

10 Kialakult a BŐRSZÖVET  Gázcserenyílásaival szabályozta a párologtatást A szövetekből kialakultak a szervei: Szár, levél és a gyökér  Elsőként a vízből kiemelkedő SZÁR  Másodikként a LEVELEK

11 Harmadikként a GYÖKÉR alakult ki: A szállítószövet, a bőrszövet és a nagyobb fotoszintetizáló felület, nagyobb termetű növények (harasztok) kialakulását tette lehetővé. A szállítószövet, a bőrszövet és a nagyobb fotoszintetizáló felület, nagyobb termetű növények (harasztok) kialakulását tette lehetővé. Így szükségessé vált az erőteljesebb rögzítés, a gyorsabb vízfelvétel és víz továbbítás. Így szükségessé vált az erőteljesebb rögzítés, a gyorsabb vízfelvétel és víz továbbítás. Ennek biztosítására alakult ki a gyökér Ennek biztosítására alakult ki a gyökér Teljesen nem szakadtak el a víztől, mert a hímivarsejtek mozgásához víz kell. Teljesen nem szakadtak el a víztől, mert a hímivarsejtek mozgásához víz kell.

12 Rendszerük:  Korpafüvek osztálya:  Napjainkban lágyszárúak és kis termetűek  Száruk: villásan elágazó (ősi szártípus)  Leveleik: kicsik, spirálisan kapcsolódnak a szárhoz (ősi jelleg)  Spóratermőlevelek: a hajtásvégeken vannak  fajaik: hazánkban 6 védett fajuk él pl. kapcsos korpafű (tüsszentő pornak pl. kapcsos korpafű (tüsszentő pornak használták a spóráit) használták a spóráit)

13

14  Zsurlók osztálya:  Napjainkban lágyszárúak  Hajtásuk kovasav tartalmú, ezért érdes tapintású (régen ónedények súrolására használták)  Levelei kicsik  Hajtáságai örvös elhelyezkedésűek, ízekre tagolódók  Legelterjedtebb hazai fajuk: a mezei zsurló gyöktörzséből (talajban levő módosult szárból) alakul ki a hajtása: gyöktörzséből (talajban levő módosult szárból) alakul ki a hajtása:  Tavasszal barna színű nem fotoszintetizáló nem fotoszintetizáló spóratermő hajtás spóratermő hajtás  Később kialakul a zöld színű fotoszintetizáló fotoszintetizáló meddő hajtás meddő hajtás

15

16

17

18  Páfrányok osztálya: legfejlettebb haraszt csoport legfejlettebb haraszt csoport  Hazai fajoknak gyöktörzse van, a talaj felett a levelek vannak a talaj felett a levelek vannak  Levél: nagy felületű (ált.) tagolt (ált.) tagolt fejlett szövetrendszerű fejlett szövetrendszerű fonákján vannak a spóratartók fonákján vannak a spóratartók  A trópusi esőerdőkben fatermetű fajok is élnek, talaj feletti szárral  Hazai fajok: erdei pajzsika gímpáfrány ( tagolatlan levél, gímpáfrány ( tagolatlan levél, védett faj hazánkban) védett faj hazánkban)

19

20

21

22

23  A legfejlettebb harasztok heterospórások  Kétféle spórái vannak: - nagy méretű spórák = makrospórák - kis méretű spórák = mikrospórák  A makrospórából női, a mikrospórából hím előtelep jön létre  A kétféle spóra nem ugyanazon a levélen fejlődik  Egyedfejlődésük erdei pajzsikáéhoz hasonló, különbség: a mikro- és a makrospórából önálló hím ill. női előtelep fejlődik különbség: a mikro- és a makrospórából önálló hím ill. női előtelep fejlődik  Az ősi heterospórás harasztokból alakultak ki az ősi nyit- vatermők