Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Befektetések Műszaki menedzser BSc Pénzügy modul 2012/2013/2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Befektetések Műszaki menedzser BSc Pénzügy modul 2012/2013/2."— Előadás másolata:

1 Befektetések Műszaki menedzser BSc Pénzügy modul 2012/2013/2

2 Tantárgy információk (I.) Dülk Marcell, QA337 Konzultáció: en egyeztetve Jegyzetek, diák: ÜTI honlap Számonkérés  2 db zh + 1 db hf prezentációval, %-os súllyal  1. zh: márc. 14., 2. zh: máj. 9., ea. helyén és idejében  Aláírás feltétele: házi feladat beadása, prez. megtartása és összesen min. 50%, ez alapján megajánlott jegy  -85%: 5, -70%: 4, -60%: 3, -50%: 2  Pótzh-k: 1. zh-ból máj. 13., 2. zh-ból máj. 16., ea. helyén és idejében, mindkettő pótolható/javítható

3 Tantárgy információk (II.) A házi feladatról:  4 fős csapatokban – csapatválasztás: márc. 18-ig  5 x 2 pont: portfólió-összeállítás és elemzés (6 pont) cikkfeldolgozás (2 pont) prezentáció (2 pont)  Részletes ismertető: ~márc. 21.  Beadási határidő: ápr. 29. éjfél  Prezentációk: máj. 2. és 6. előadásokon  Csapattárs-értékelés lesz (anonim), 0-100% (átlag alapján)  Prezentációs órákon kötelező részvét (katalógus) – aki nincs rajta mindkettőn, az max. 5 pontot kaphat a HF-ra! Az aláíráshoz elég, ha egyvalaki prezentál a csapatból

4 Miről lesz szó? Közgazdasági háttér, elemzési alapelvek Portfólióelméleti alapok, CAPM Projektértékelés (APV), kockázatelemzés Jelenérték-számítási technikák Befektetések speciális területei

5 Ü ZLETI GAZDASÁGTAN KÖZGAZDASÁGI HÁTTERE A mai közgazdaságtan alapelvei Ahogy ma a világunkat magyarázzuk Persze egyik elmélet sem tökéletes De most ne is a hibákat keressük Próbáljuk megérteni, hogy ma mi az „általános vélekedés”

6 Érték, hasznosság Kinek mi az értékes, hasznos? – szubjektív fogalom: embertől és szituációtól függ  Pl. magyar-azték szótár, de sokkal hétköznapibb dolgok is, mint pl. laptop, autó, fekete tea  Ugyanazon ember, de más szituáció: pl. víz itthon vagy a sivatagban, játék ötévesen vagy huszonöt évesen Hasznos: képes valakinek valamilyen szükségletét kielégíteni Értékes: ami hasznos számunkra Hasznosság tehát egy jószág tulajdonsága a mi szemszögünkből Az érték pedig bennünk alakul ki a hasznosság nyomán

7 Lehetőségek és választások Minden visszavezethető az egyén szintjére  Pl. testületi döntés is több egyén saját döntésének „mixe” Minden egyénnek megvan a maga „lehetőséghalmaza”  amit pl. gazdasági, jogi, pszichológiai korlátok jelölnek ki  Pl. nincs pénzem sportautóra, nem ihatok alkoholt, mert még nem múltam 18, nem megyek hegyet mászni, mert félek Hogyan választunk ebből a halmazból? Két alapvető döntési mechanizmus fajta:  Racionális döntés → mi csak ezzel foglalkozunk  Társadalmi normák szerinti választás Pl. vizsgára öltönyben „kell” menni, buszon az idősebbeknek át „kell” adni a helyet

8 Racionalitás Alappillér, de nincs egységes definíció Homo oeconomicus – önérdekkövetés  Csak magamat tekintem, társadalmi normáktól, stb. függetlenül; megszerezzem, ami nekem „jó”, elkerüljem, ami nekem „rossz”, más nem érdekel Altruizmus: mások hasznosságának növelése saját hasznosságunk csökkentése árán  Pl. segítség a házi feladatban, beteg ápolása, adományozás De: vajon nem magyarázható ez is az önérdekkövetéssel? Hogyan döntök?: Várható hasznosság maximalizálása

9 A racionalitás néhány nehézsége Értékelhetőség  Nem minden számszerűsíthető Pl. mekkora egy park, a tiszta levegő értéke, stb. Információgyűjtés  Nem mindig tudok mindent begyűjteni  Az információgyűjtésnek is vannak költségei (pl. idő is), tehát gazdaságossága Saját vélekedésünk  Magam sem tudom, hogy mi lenne a jobb Melyik szakma, egyetem, új sport, stb. lesz nekem a jobb Pszichológiai elemek  „savanyú a szőlő”, „tiltott gyümölcs”, félek, hogy baj lesz, ezért el sem kezdem, stb.

10 A döntések körülményei, lebonyolítása A csere által nőhet a gazdagság, mindkét fél hasznosságérzete növekszik A kereskedelem a világ javait rendezi értékesebb formába – termelőtevékenységnek tekinthető A cserével lemondunk valamiről (hasznosságról), ez nekünk költség – a költségek tehát nem a megszerzendő, hanem az elvesztett jószágokhoz (lehetőségekhez) kapcsolódnak Ezt az elvesztett hasznosságot alternatíva költségnek nevezzük és a „legjobb más” lehetőség értékeként definiáljuk Pénz: csereeszköz, elvont hasznosság: hasznosságát az érte vásárolható jószágok hasznossága adja Tranzakciós költségek: a kereskedelem költségei, a csere lebonyolításához szükséges áldozatok

11 Szükséglet, kereslet Szükséglet: valamely jószág megszerzése, elfogyasztása iránti vágy, ami cselekvésre késztet Általában sokféle lehetőség közül választhatunk ezek kielégítésére A kereslet egy jószág kívánt mennyisége és ára közötti kapcsolat (amit nyilván a háttérben meghúzódó szükséglet befolyásol) Mivel általában vannak helyettesítők, így egy jószágból a keresett mennyiség annak árával fordítottan arányos (kereslet törvénye) (ceteris paribus)

12 Kereslet Csekély kivételek a kereslet törvénye alól: Sznob-hatás: a magasabb ár presztízsértéket közvetít Veblen-hatás: a magasabb árhoz jobb minőséget társítunk Keresett mennyiség vs. kereslet változása Egyéni vs. aggregált görbe

13 Csökkenő határhasznosság – Gossen I. törvénye

14 Előnykiegyenlítődés elve és Gossen II. törvénye Mi van, ha többféle jószág közül választhatunk? A végén a határhasznok egyenlőek lesznek Pénzzel felírva (Gossen II.): A két Gossen-törvényből előáll a kereslet törvénye: ha egy jószág ára nő, akkor az egyenlőség fenntartásához a határhaszonnak is nőni kell, ami a fogyasztott (keresett) mennyiség csökkentésével érhető el

15 Költségek Tudjuk, hogy minden választás egyúttal lemondással (elvesztett haszonnal), azaz költséggel jár → alternatíva költség Határelemzés-szemlélet (lásd pl. határhaszon) Csak az éppen aktuális szituációból történő „apró” elmozdulást vizsgáljuk A korábbi lépések irrelevánsak!  Így a korábbi áldozatok is → elsüllyedt költségek A döntéseink szempontjából releváns költségek így tehát mind határköltségek és egyúttal alternatíva költségek is, azaz: határ alternatíva költségek

16 Kínálati függvény Egy jószág egy újabb egységéről való lemondásért (áldozatért) elvárt „kárpótlást” mutatja Ezek az áldozatok pedig az említett határ alternatíva költségek Itt is érvényesül a csökkenő határhaszon elve, csak visszafelé: minél több ilyen jószágról kell lemondanom, az egységenként egyre nagyobb hasznosságvesztést jelent Ezért emelkedő a kínálati görbe alakja Egyéni vs. aggregált görbe

17 Előnykiegyenlítődés árnyalva Minden pénzösszeghez rendelhető valamilyen hasznosság, ami az érte kapható jószágok hasznossága Egészen addig fogok egy jószágból fogyasztani, amíg annak hasznossága meghaladja a kifizetett pénzért szerezhető hasznosságot (MU a >U(P a )), míg végül a hasznok ki nem egyenlítődnek (MU a =U(P a )) Ugyanígy a termelőnél: addig fog kínálni, amíg a kapott pénzért szerezhető hasznosság meghaladja az elvesztett jószág hasznosságát (U(P a )>MU a ), míg végül a hasznok ki nem egyenlítődnek (MU a =U(P a )) Mivel minden hasznosságot kifejezhetünk pénzben, így azt mondhatjuk, hogy a hasznosságunk akkor lesz maximális, amikor MR=MC MR: határbevétel (marginal revenue) pénzben MC: határköltség (marginal cost) pénzben

18 Az egyensúly és az árak Egymásba visszatérő dolgok  Egyetlen termék kereslete és kínálata, így ára is értelmezhetetlen a többi termék nélkül! Az egyensúlyi helyzetben P=MR=MC Az árak informálnak az emberek értékítéleteiről

19 Határbevételek vs. határköltségek alkalmazása – példa (I.) Legyen egy A termékre vonatkozó teljes bevétel függvényünk TR(x)=4*√x  Nem számolunk telítődéssel  Mindent pénzben értünk Az A termék egységköltsége legyen 1, teljes költség függvényünk tehát TC(x)=x Kérdés: mekkora fogyasztásnál (x) lesz összhasznunk maximális és mekkora lesz ez a haszon?

20 Határbevételek vs. határköltségek alkalmazása – példa (II.) Ábrázoljuk a függvényeket: TC TR x TR(x), TC(x)

21 Határbevételek vs. határköltségek alkalmazása – példa (III.) Nézzük a „határértékeket”:  MR(x)=dTR(x)/dx=2*x -1/2 és MC(x)=dTC(x)/dx=1 MR(x), MC(x) x MC MR

22 Határbevételek vs. határköltségek alkalmazása – példa (IV.) Összes hasznunk, azaz TR-TC ott lesz maximális, ahol MR(x)=MC(x), tehát az értékesített mennyiség növelésével szerzett bevételt már teljesen kioltja az újabb egység költsége – feltéve, hogy létezik ilyen kitüntetett mennyiség Matematikailag: ha a G(x)=TR(x)-TC(x) függvénynek van maximuma Megoldva az MR(x)=MC(x) egyenletet x=4 adódik, tehát az adott feltételek mellett A termékből 4 egységnyi fogyasztás (értékesítés) maximalizálja az összhasznunkat TR(4)-TC(4)=8-4=4 lesz ez a maximális összhaszon

23 Határbevételek vs. határköltségek alkalmazása – példa (V.) Nézzük meg a különbségfüggvényt is: Mindez nem meglepő, hiszen tudjuk, hogy: (f-g)’ = f’-g’, és mi azt akartuk tudni, hogy (f-g)’ hol =0, ami ott teljesül, ahol f’=g’, másként MR=MC x TR(x)-TC(x)

24 Komparatív előny: valaki valamilyen jószág előállításában jobb, hatékonyabb, egy másik valakihez képest Példa: tokaji és villányi gazda Nézzük meg az önmagukhoz mért termelési arányaikat A komparatív előnyökről (I.)

25 A komparatív előnyökről (II.) A tokaji gazdának egy liter szamorodniért 0,5 liter kékfrankost kell beáldoznia, a villányinak viszont 1,25-öt A tokaji gazdának egy liter kékfrankosért 2 liter szamorodnit kell beáldoznia, a villányinak viszont csak 0,8-at A tokaji gazdának tehát a szamorodni-termelésben, a villányi gazdának pedig a kékfrankos-termelésben van komparatív előnye Ha mindketten komparatív előnyeik szerint szakosodnak, és „egy az egyben” cserélhetnek, akkor mindketten jobban járnak (új kombinációs lehetőségek): Levezethető, hogy mindenki úgy tudja gazdagságát maxi- malizálni, ha komparatív előnye szerint, azaz legjobb felhasználási lehetőségére szakosodik!


Letölteni ppt "Befektetések Műszaki menedzser BSc Pénzügy modul 2012/2013/2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések