Az ideiglenes megelőző távoltartás teoretikája és praktikája.

Az előadások a következő témára: "Az ideiglenes megelőző távoltartás teoretikája és praktikája."— Előadás másolata:

1 Az ideiglenes megelőző távoltartás teoretikája és praktikája

2 Jogszabályi háttér - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) - A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Hketv.) - A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) a Hketv.-ben foglalt eltérésekkel (a Rendőrség által elrendelhető ideiglenes megelőző távoltartással összefüggő eljárásra). - A 207/2009. (IX. 29.) Korm. rendelettel módosított, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet - Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályairól 52/2009. (IX. 30.) IRM rendelet - 37/2009. (OT 20.) ORFK utasítás a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás rendőrségi feladatainak végrehajtásáról

3 Most ne drágám! Fáj a fejem! Értelmező rendelkezések Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül: Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül: A bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, A bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, - a méltóságot, - a méltóságot, - az életet, - az életet, - a szexuális önrendelkezéshez való jogot, - a szexuális önrendelkezéshez való jogot, - a testi és lelki egészséget - a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység; súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység; - a méltóságot, - a méltóságot, - az életet, - az életet, - továbbá a testi és lelki egészséget - továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás. súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás. Most ne drágám! Fáj a fejem!

4 A távoltartással védett jogi tárgyak az Alkotmány alapján határozhatóak meg: méltósághoz való jog méltósághoz való jog - minden embernek veleszületett, sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető joga, - minden embernek veleszületett, sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető joga, - elválaszthatatlan egységet alkot az emberi élettel és minden mást megelőző legnagyobb érték, - elválaszthatatlan egységet alkot az emberi élettel és minden mást megelőző legnagyobb érték, - oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjog, - oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjog, - az általános személyiségi jog egyik megfogalmazása, - az általános személyiségi jog egyik megfogalmazása, magában foglalja az önrendelkezés szabadságához való jogot is, amelynek magában foglalja az önrendelkezés szabadságához való jogot is, amelynek része például a házasságkötés szabadságához való jog. része például a házasságkötés szabadságához való jog. élethez való jog; - olyan alapjog, amely forrásául szolgál más alkotmányos alanyi jogoknak. - olyan alapjog, amely forrásául szolgál más alkotmányos alanyi jogoknak. testi egészséghez való jog; testi egészséghez való jog; lelki egészséghez való jog. lelki egészséghez való jog. - Mindkettő az ember biológiai létéből fakadó alapvető jog. - Mindkettő az ember biológiai létéből fakadó alapvető jog. - „ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.” - „ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.”

5 A Hketv alapján az erőszak fogalmát nem kizárólag az aktív, tevőleges magatartásban történő megnyilvánulás merítheti ki, hanem a mulasztás, azaz valaminek a „nem tevése” is elegendő hozzá. A Hketv alapján az erőszak fogalmát nem kizárólag az aktív, tevőleges magatartásban történő megnyilvánulás merítheti ki, hanem a mulasztás, azaz valaminek a „nem tevése” is elegendő hozzá. Mindkét esetben vizsgálandó azonban az, hogy a megjelölt, védendő jogi tárgyakat az aktív/passzív magatartás Mindkét esetben vizsgálandó azonban az, hogy a megjelölt, védendő jogi tárgyakat az aktív/passzív magatartás közvetlenül és súlyosan veszélyeztette-e. közvetlenül és súlyosan veszélyeztette-e. A két feltételnek együttesen kell fennállnia, nincs lehetőség a távoltartás alkalmazására preventív célzattal, azaz egy esetleges jövőbeni veszélyeztetés bekövetkezésének megelőzésére. A két feltételnek együttesen kell fennállnia, nincs lehetőség a távoltartás alkalmazására preventív célzattal, azaz egy esetleges jövőbeni veszélyeztetés bekövetkezésének megelőzésére. Ugyancsak fontos kiemelni, hogy sem a tevékenység, sem pedig a mulasztás esetében nem kell, hogy azzal ok-okozati összefüggésben eredmény következzen be, azaz a méltóság, az élet, a szexuális önrendelkezéshez való jog, a testi és lelki egészség sérelme valósuljon meg. Ami vizsgálandó, az a veszélyeztetés ténye, illetve annak súlyos és közvetlen volta. Ugyancsak fontos kiemelni, hogy sem a tevékenység, sem pedig a mulasztás esetében nem kell, hogy azzal ok-okozati összefüggésben eredmény következzen be, azaz a méltóság, az élet, a szexuális önrendelkezéshez való jog, a testi és lelki egészség sérelme valósuljon meg. Ami vizsgálandó, az a veszélyeztetés ténye, illetve annak súlyos és közvetlen volta.

6 Bántalmazottnak minősül: Bántalmazottnak minősül: Az a hozzátartozó, akinek a sérelmére a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítják. Az a hozzátartozó, akinek a sérelmére a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítják. Hozzátartozónak minősül: Hozzátartozónak minősül: a) A: Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, így a) A: Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, így aa) a házastárs, aa) a házastárs, bb) a bejegyzett élettárs, bb) a bejegyzett élettárs, cc) az egyeneságbeli rokon, cc) az egyeneságbeli rokon, dd) az örökbefogadott, dd) az örökbefogadott, ee) a mostoha- és neveltgyermek, ee) a mostoha- és neveltgyermek, ff) az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, ff) az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, gg) a testvér. gg) a testvér. b) A Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozó, így: b) A Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozó, így: ba) az élettárs, ba) az élettárs, bb) az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, bb) az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, bc) a jegyes, bc) a jegyes, bd) a házastárs és a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, bd) a házastárs és a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, be) a testvér házastársa, bejegyzett élettársa, valamint be) a testvér házastársa, bejegyzett élettársa, valamint

7 c) a volt házastárs, c) a volt házastárs, d) a volt bejegyzett élettárs, d) a volt bejegyzett élettárs, e) a gondnok, e) a gondnok, f) a gondnokolt, f) a gondnokolt, g) a gyám, g) a gyám, h) a gyámolt h) a gyámolt Komoly problémát jelent az, hogy a volt élettárs esetében nem alkalmazható az ideiglenes megelőző távoltartás!!! Komoly problémát jelent az, hogy a volt élettárs esetében nem alkalmazható az ideiglenes megelőző távoltartás!!!

8 Bántalmazónak minősül: Bántalmazónak minősül: a) az a cselekvőképes hozzátartozó, aki a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítja; a) az a cselekvőképes hozzátartozó, aki a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítja; b) akire tekintettel a hozzátartozók közötti erőszakot más megvalósítja, b) akire tekintettel a hozzátartozók közötti erőszakot más megvalósítja, feltéve, hogy ezzel a bántalmazó egyetért. feltéve, hogy ezzel a bántalmazó egyetért.

9 Utóbbi esetben legalább három szereplője van a tényállásnak: 1. a bántalmazott, akinek a sérelmére a hozzátartozók közötti erőszak megvalósul, 2. az a személy, aki a bántalmazott sérelmére megvalósítja a hozzátartozók közötti erőszakot, 3. az a bántalmazó, akire tekintettel a másik bántalmazó a bántalmazott sérelmére megvalósítja a hozzátartozók közötti erőszakot. A törvény hatálybalépése óta megyénkben olyan eset A törvény hatálybalépése óta megyénkben olyan eset nem fordul elő, hogy másra tekintettel történt volna a bántalmazás. nem fordul elő, hogy másra tekintettel történt volna a bántalmazás.

10 Az eljárás megindítása a) Hivatalból: A Rendőrség a helyszíni intézkedése során észleli a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tényeket. Ez az eset áll fenn akkor is, amikor a rendőr nem kifejezetten a hozzátartozók közötti erőszakra utaló lakossági bejelentésre érkezik a helyszínre, és úgy észleli, hogy indokolt vizsgálni az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat meghozatalának szükségességét. b) Bejelentésre, mely érkezhet: ba) a bántalmazottól ( ez az eset a leggyakoribb ) ba) a bántalmazottól ( ez az eset a leggyakoribb ) bb) a bántalmazottnak közeli hozzátartozójától és hozzátartozójától; (ezekben az esetekben általában a családban élő gyermekek értesítik a rendőrséget) bb) a bántalmazottnak közeli hozzátartozójától és hozzátartozójától; (ezekben az esetekben általában a családban élő gyermekek értesítik a rendőrséget) bc) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személytől a feladatai ellátása során tudomására jutott, a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tények alapján; bc) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személytől a feladatai ellátása során tudomására jutott, a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tények alapján;

11 bd) a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében törvényben meghatározott feladatai ellátása során tudomására jutott, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során tudomására jutott, a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tények alapján a gyermekek hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tények alapján a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó - egészségügyi szolgáltatást nyújtótól (ez lehet különösen a védőnői - egészségügyi szolgáltatást nyújtótól (ez lehet különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, illetve a házi gyermekorvos); szolgálat, a háziorvos, illetve a házi gyermekorvos); - személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatótól (ez lehet különösen a - személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatótól (ez lehet különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, a gyermekjóléti családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, illetve a gyermekek vagy családok szolgálat, a gyermekjóléti központ, illetve a gyermekek vagy családok átmeneti otthona); átmeneti otthona); - közoktatási intézménytől (ez lehet különösen nevelési-oktatási - közoktatási intézménytől (ez lehet különösen nevelési-oktatási intézmény, illetve nevelési tanácsadó) intézmény, illetve nevelési tanácsadó) A fentiek bármelyik esete forogjon is fenn, azok intézkedési kötelezettséget keletkeztetnek a Rendőrség számára !

12 Az eljárás megindításakor a Rendőrséget terhelő tájékoztatási kötelezettség Az eljárás megindításakor a Rendőrséget terhelő tájékoztatási kötelezettség A Rendőrség az eljárás megindításakor köteles a bántalmazott részére felvilágosítást adni: bántalmazott részére felvilágosítást adni: az áldozatsegítő szervekről, az áldozatsegítő szervekről, a szociális és jogi segítségnyújtó szervekről, szervezetekről és intézményekről, a szociális és jogi segítségnyújtó szervekről, szervezetekről és intézményekről, a civil segítő szervezetekről, továbbá a civil segítő szervezetekről, továbbá a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről. a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről.

13 A határozathozatalkor a Rendőrséget terhelő tájékoztatási kötelezettség A Rendőrség a határozathozatalkor köteles a bántalmazót tájékoztatni: A Rendőrség a határozathozatalkor köteles a bántalmazót tájékoztatni: a lakóhelyén, illetve a környékén igénybe vehető éjszakai szállást nyújtó intézmények címéről, igénybevétel feltételeiről. a lakóhelyén, illetve a környékén igénybe vehető éjszakai szállást nyújtó intézmények címéről, igénybevétel feltételeiről. A távoltartott személynek lehetősége van fizetővendég szálláshely igénybevételére is, azonban egzisztenciális okok miatt nem ennek a szállásformának az igénybevétele a jellemző. A távoltartott személynek lehetősége van fizetővendég szálláshely igénybevételére is, azonban egzisztenciális okok miatt nem ennek a szállásformának az igénybevétele a jellemző. A fenti személyek túlnyomórészt a rokonok, illetve barátok által felkínált szálláslehetőségeket veszik igénybe. A fenti személyek túlnyomórészt a rokonok, illetve barátok által felkínált szálláslehetőségeket veszik igénybe.

14 Az eljárás menete a helyszínen Az ingatlanba történő belépés előtt az eljáró járőrnek a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet előírásai alapján kell eljárnia: Tisztázni kell az ingatlanban tartózkodók: - személyazonosságát - hozzátartozói minőségét - bántalmazó cselekvőképességét

15 - ki, milyen jogcímen tartózkodik az ingatlanban (erről szintén nyilatkoztatni - ki, milyen jogcímen tartózkodik az ingatlanban (erről szintén nyilatkoztatni indokolt a bántalmazót, illetve a bántalmazottat, valamint felhívhatóak a indokolt a bántalmazót, illetve a bántalmazottat, valamint felhívhatóak a jogcímet igazoló szerződés, bírósági határozat bemutatására, szükség esetén jogcímet igazoló szerződés, bírósági határozat bemutatására, szükség esetén olyan tanúként meghallgatható személyek nevének megjelölésére, akik a jogcím olyan tanúként meghallgatható személyek nevének megjelölésére, akik a jogcím fennállását igazolni tudják); fennállását igazolni tudják); - a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéről távozott-e bárki, ha igen ki, hova - a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéről távozott-e bárki, ha igen ki, hova ment és miért; ment és miért; - az ingatlankörülmények felmérése, szemrevételezése; - az ingatlankörülmények felmérése, szemrevételezése; az ingatlan állapotából levonható következtetések (berendezési tárgyak az ingatlan állapotából levonható következtetések (berendezési tárgyak állapota, esetleges dulakodásra, szeszesital fogyasztásra, egyéb bódító szer állapota, esetleges dulakodásra, szeszesital fogyasztásra, egyéb bódító szer használatára utaló jelek); használatára utaló jelek); - ingatlanban tartózkodó gyermek lehetőség szerinti eltávolítása az események - ingatlanban tartózkodó gyermek lehetőség szerinti eltávolítása az események központjától; központjától; Ha a bántalmazó vagy a bántalmazott a járőrök kiérkezésekor már nincs a helyszínen, nem jelenti elvi akadályát a határozat meghozatalának, amennyiben az érintett meghallgatása nélkül is tisztázható a tényállás.

16 A helyszínre érkező járőrök elsődleges célja annak megállapítása, hogy a konkrét eset milyen eljárás megindítását alapozza meg. Minden esetben vizsgálandó, hogy a bántalmazó: Minden esetben vizsgálandó, hogy a bántalmazó: 1, hozzátartozói viszonyban áll-e a bántalmazottal, 1, hozzátartozói viszonyban áll-e a bántalmazottal, 2, cselekvőképes-e 2, cselekvőképes-e 3, az általa tanúsított magatartás – azaz 3, az általa tanúsított magatartás – azaz tevékenység vagy mulasztás – megfelel-e a tevékenység vagy mulasztás – megfelel-e a hozzátartozók közötti erőszak kategóriájának. hozzátartozók közötti erőszak kategóriájának. Ha bármelyik feltételnek nem felel meg, nincs helye Ha bármelyik feltételnek nem felel meg, nincs helye az ideiglenes megelőző távoltartásnak, de adott esetben az ideiglenes megelőző távoltartásnak, de adott esetben helye lehet szabálysértési- vagy büntetőeljárásnak! helye lehet szabálysértési- vagy büntetőeljárásnak!

17 A tényállás megállapítása A Rendőrség köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A Hketv. szerint a Rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből ( fokozott körültekintéssel kell eljárni azokban az esetekben, ahol nincs tanú ) a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből ( fokozott körültekintéssel kell eljárni azokban az esetekben, ahol nincs tanú ) a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből ( lakás, bútorzat állapota, stb.) a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből ( lakás, bútorzat állapota, stb.) a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből → tanúkutatás, tanúmeghallgatások, adatgyűjtés; a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből → tanúkutatás, tanúmeghallgatások, adatgyűjtés; a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából

18

19 Amennyiben a megállapított tényállásból a hozzátartozók közötti erőszak megvalósulására megalapozottan lehet következtetni, és a bántalmazó előállításának nincs helye, úgy az intézkedő rendőr köteles az illetékes rendőrkapitányság ügyeleti szolgálatát értesíteni. Amennyiben a megállapított tényállásból a hozzátartozók közötti erőszak megvalósulására megalapozottan lehet következtetni, és a bántalmazó előállításának nincs helye, úgy az intézkedő rendőr köteles az illetékes rendőrkapitányság ügyeleti szolgálatát értesíteni. Az intézkedő rendőr értesítése alapján az ügyeleti szolgálat köteles a további intézkedések megtétele érdekében a rendőrkapitányság vezetője által ügyrendben kijelölt, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat kiadmányozására jogosult személy (a továbbiakban: kiadmányozásra jogosult rendőr) helyszínre irányításáról gondoskodni. Az intézkedő rendőr értesítése alapján az ügyeleti szolgálat köteles a további intézkedések megtétele érdekében a rendőrkapitányság vezetője által ügyrendben kijelölt, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat kiadmányozására jogosult személy (a továbbiakban: kiadmányozásra jogosult rendőr) helyszínre irányításáról gondoskodni. Az intézkedő rendőr a kiadmányozásra jogosult rendőr megérkezéséig a hozzátartozók közötti erőszak helyszínét nem hagyhatja el. Az intézkedő rendőr a kiadmányozásra jogosult rendőr megérkezéséig a hozzátartozók közötti erőszak helyszínét nem hagyhatja el. Az ideiglenes megelőző távoltatást a Rendőrség 72 órára rendeli el. Az ideiglenes megelőző távoltatást a Rendőrség 72 órára rendeli el.

20 Ha az intézkedő rendőr szerint a megállapított tényállásból nem következik a hozzátartozók közötti erőszak megvalósulása, és emiatt a helyszínre nem kér kiadmányozásra jogosult rendőrt, az ezt megalapozó körülményt, tényeket köteles jelentésében részletesen kifejteni. Ha az intézkedő rendőr szerint a megállapított tényállásból nem következik a hozzátartozók közötti erőszak megvalósulása, és emiatt a helyszínre nem kér kiadmányozásra jogosult rendőrt, az ezt megalapozó körülményt, tényeket köteles jelentésében részletesen kifejteni. A rendőri jelentés tartalmazza különösen: A rendőri jelentés tartalmazza különösen: - az intézkedés alapjául szolgáló esemény részletes leírását, - az intézkedés alapjául szolgáló esemény részletes leírását, - a foganatosított rendőri intézkedések rövid leírását. - a foganatosított rendőri intézkedések rövid leírását.

21 Ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének korlátai Ugyanazon bántalmazóval szemben ugyanaz a bántalmazott csak akkor kérheti újból ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését, ha az elrendelés e törvényben meghatározott feltételei ismételten megvalósulnak Ugyanazon bántalmazóval szemben ugyanaz a bántalmazott csak akkor kérheti újból ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését, ha az elrendelés e törvényben meghatározott feltételei ismételten megvalósulnak Ha a bántalmazott az életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlant – a használat jogcímétől függetlenül – a bántalmazóval közösen használja, a bántalmazó akkor köteles magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, ha a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel rendelkezik, vagy a bántalmazóval közös gyermekét neveli. Ellenkező esetben legfeljebb a bántalmazottól, illetve más személytől való távoltartása rendelhető el. Ha a bántalmazott az életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlant – a használat jogcímétől függetlenül – a bántalmazóval közösen használja, a bántalmazó akkor köteles magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, ha a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel rendelkezik, vagy a bántalmazóval közös gyermekét neveli. Ellenkező esetben legfeljebb a bántalmazottól, illetve más személytől való távoltartása rendelhető el. Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat nem érinti: Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat nem érinti: - a bántalmazó más jogszabály vagy szerződés alapján fennálló tartási, valamint - a bántalmazó más jogszabály vagy szerződés alapján fennálló tartási, valamint - a bántalmazottal közösen használt ingatlan fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit. - a bántalmazottal közösen használt ingatlan fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit. Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat hatályát veszti, ha a bántalmazóval szemben a bíróság távoltartást rendel el. Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat hatályát veszti, ha a bántalmazóval szemben a bíróság távoltartást rendel el.

22 Elintézési határidő/határozathozatal időpontja Alapeset Alapeset A Rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartó határozatot haladéktalanul, a helyszínen köteles meghozni. A Rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartó határozatot haladéktalanul, a helyszínen köteles meghozni. Előállítás esetén Előállítás esetén Ha a Rendőrség az eljárása során a bántalmazóval szemben az előállítás rendőri intézkedést alkalmazza, a rendőrség a határozatot legkésőbb az előállítás időtartamának lejártáig hozza meg. Ebben az esetben tehát nem kell a helyszínen határozatot hozni. Ilyenkor a rendőrnek lehetősége van nyugodt körülmények között végrehajtani a meghallgatásokat, elkészíteni az írásos anyagokat. Ha a Rendőrség az eljárása során a bántalmazóval szemben az előállítás rendőri intézkedést alkalmazza, a rendőrség a határozatot legkésőbb az előállítás időtartamának lejártáig hozza meg. Ebben az esetben tehát nem kell a helyszínen határozatot hozni. Ilyenkor a rendőrnek lehetősége van nyugodt körülmények között végrehajtani a meghallgatásokat, elkészíteni az írásos anyagokat.

23 Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat közlése, megküldése KÖTELEZŐ közölni: KÖTELEZŐ közölni: - a bántalmazóval, - a bántalmazóval, - bántalmazottal. - bántalmazottal. Amennyiben a bántalmazott háztartásában kiskorú él, és a BÁNTALMAZOTT KÉRI, illetve ahhoz HOZZÁJÁRUL, meg kell küldeni: - illetékes családsegítő szolgálatnak; - illetékes családsegítő szolgálatnak; - gyermekjóléti szolgálatnak. - gyermekjóléti szolgálatnak. Amennyiben a bántalmazott GYÁMSÁG VAGY GONDNOKSÁG ALATT ÁLLÓ SZEMÉLY, meg kell küldeni a gyámolt vagy gondnokolt állandó lakóhelye szerinti gyámhivatalnak A közlés módja A közlés módja - részükre át kell adni, illetőleg - részükre át kell adni, illetőleg - lehető legrövidebb úton kézbesíteni kell; - lehető legrövidebb úton kézbesíteni kell; - megjelölt cím hiányában a határozat a Rendőrségen átvehető. - megjelölt cím hiányában a határozat a Rendőrségen átvehető. Ha a bántalmazó a határozatot a Rendőrségen nem veszi át, a határozatot a meghozatalát követő harmadik napon közöltnek kell tekinteni. Ha a bántalmazó a határozatot a Rendőrségen nem veszi át, a határozatot a meghozatalát követő harmadik napon közöltnek kell tekinteni.

24 Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének következményei Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles: magát távol tartani a bántalmazottól magát távol tartani a bántalmazottól magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. A határozatban az adott ügyben rendelkezésre álló valamennyi információt mérlegelve olyan módon kell a korlátozásokat rögzíteni, hogy a bántalmazott számára annak végrehajtása egyértelmű legyen. Annak érdekében, hogy a határozattal elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás valóban alkalmas legyen céljának elérésére, a bántalmazottat részletesen nyilatkoztatni szükséges arról, hogy melyek azok a további személyek, akiktől szintén indokolt a bántalmazó távoltartása. Fontos azt is említeni, hogy a bántalmazó nyilván magával viheti a mindennapi életvitelhez szükséges, tulajdonát képező tárgyakat, ezek összepakolására időt kell hagyni száméra, mely időtartamot méltányosan célszerű meghatározni.

25 A határozat elleni jogorvoslat A határozat elleni jogorvoslat A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, annak bírói felülvizsgálatára közigazgatási nemperes eljárásban kerül sor. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, annak bírói felülvizsgálatára közigazgatási nemperes eljárásban kerül sor. További kötelezettség a határozat meghozatalát követően További kötelezettség a határozat meghozatalát követően a Rendőrség a távoltartás elrendelésével egyidejűleg, az ideiglenes megelőző távoltartó határozat egyidejű megküldésével köteles kezdeményezni az arra illetékes helyi bíróságnál a megelőző távoltartás elrendelését. a Rendőrség a távoltartás elrendelésével egyidejűleg, az ideiglenes megelőző távoltartó határozat egyidejű megküldésével köteles kezdeményezni az arra illetékes helyi bíróságnál a megelőző távoltartás elrendelését.

26 A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény A Hketv. minél eredményesebb végrehajtása érdekében került sor a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alábbiak szerinti módosítására. A Hketv. minél eredményesebb végrehajtása érdekében került sor a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alábbiak szerinti módosítására. A módosítással az Sztv. a következő alcímmel és 139/B-C.§-okkal egészül ki: A módosítással az Sztv. a következő alcímmel és 139/B-C.§-okkal egészül ki: Távoltartó határozat szabályainak megszegése Távoltartó határozat szabályainak megszegése 139/B. § (1) Aki a külön törvényben meghatározott ideiglenes megelőző távoltartó határozatban vagy a megelőző távoltartó határozatban meghatározott szabályokat megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 139/B. § (1) Aki a külön törvényben meghatározott ideiglenes megelőző távoltartó határozatban vagy a megelőző távoltartó határozatban meghatározott szabályokat megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése 139/C. § (1) Aki valótlan tények állításával külön törvényben meghatározott – szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő – hozzátartozók közötti erőszak miatt a külön törvényben meghatározott megelőző távoltartás elrendelését kezdeményezi, ha azt a valótlan tények alapján elrendelik, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 139/C. § (1) Aki valótlan tények állításával külön törvényben meghatározott – szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő – hozzátartozók közötti erőszak miatt a külön törvényben meghatározott megelőző távoltartás elrendelését kezdeményezi, ha azt a valótlan tények alapján elrendelik, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. Az Sztv. új 139/C. §-a kizárólag a bíróság által elrendelhető megelőző távoltartás esetén alkalmazható. Az Sztv. új 139/C. §-a kizárólag a bíróság által elrendelhető megelőző távoltartás esetén alkalmazható.

27 A távoltartás elrendelése során felmerülő gyakorlati problémák I. Szerencsés helyzetben van az intézkedő rendőr akkor, amikor van jogalapja a bántalmazó előállítására. Ebben az esetben a szükséges iratokat a rendőrkapitányság objektumában el tudja készíteni. Ellenkező esetben viszont - technikai eszköz hiányában - a helyszínen kézzel kell megírnia a jegyzőkönyveket, majd a rendőrségi objektumban kell gépre vinnie, hivatalos formába önteni. Ez a szükségszerűség jelentősen meghosszabbítja az eljárás menetét, valamint a helyszíneken nem minden esetben lehet biztosítani a vallomások felvételéhez szükséges "ideális" körülményeket, feltételeket.

28 A távoltartás elrendelése során felmerülő gyakorlati problémák II. Eddig nem merült fel problémaként (bár reális az esély rá), hogy a kitiltott személyeknek nem volt hova menniük, a határozat foganatosítását követően, azonban erre a lehetőségre is fel kell készülni. Somogy megye apró falvas településszerkezete miatt, az esti és éjszakai időszakban a tömegközlekedési lehetőségek korlátozottsága miatt szinte lehetetlen, a települések közötti utazás. A téli időszakban kockázatként kellett számolni azzal, hogy a határozattal hátrányosan érintett személy, aki más szálláshelyre eljutni nem tud, vagy nem akar, a hideg miatt a szabálysértés elkövetését is vállalva "hazamegy", mely további rendőri intézkedést igényel, vagy közterületen tölti az éjszakát, ami szélsőséges esetben végzetes is lehet számára. A határozattal kitiltott személyek, akik a közterületet "választják" nagy százalékban válhatnak erőszakos vagy vagyon elleni bűncselekmények áldozatává. Somogy megye apró falvas településszerkezete miatt, az esti és éjszakai időszakban a tömegközlekedési lehetőségek korlátozottsága miatt szinte lehetetlen, a települések közötti utazás. A téli időszakban kockázatként kellett számolni azzal, hogy a határozattal hátrányosan érintett személy, aki más szálláshelyre eljutni nem tud, vagy nem akar, a hideg miatt a szabálysértés elkövetését is vállalva "hazamegy", mely további rendőri intézkedést igényel, vagy közterületen tölti az éjszakát, ami szélsőséges esetben végzetes is lehet számára. A határozattal kitiltott személyek, akik a közterületet "választják" nagy százalékban válhatnak erőszakos vagy vagyon elleni bűncselekmények áldozatává.

29 A távoltartás elrendelése során felmerülő gyakorlati problémák III. Nem tisztázott az a helyzet, hogy mi van akkor, ha a két fél közös munkahelyen dolgozik. A kitiltott személyt a rendőrhatóság nem foszthatja meg a munkavégzés lehetőségétől. Nem tisztázott az a helyzet, hogy mi van akkor, ha a két fél közös munkahelyen dolgozik. A kitiltott személyt a rendőrhatóság nem foszthatja meg a munkavégzés lehetőségétől. A jogszabály az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését volt élettársak esetében bejegyzés hiányában nem teszi lehetővé. A jogszabály az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését volt élettársak esetében bejegyzés hiányában nem teszi lehetővé. A rendőrség jogszabályi felhatalmazás hiányában nem vezethet nyilvántartást az eltiltott személyekről. A rendőrség jogszabályi felhatalmazás hiányában nem vezethet nyilvántartást az eltiltott személyekről.

30 A távoltartás elrendelése során felmerülő gyakorlati problémák IV. Amennyiben a lakásból eltávolítandó személy házi őrizet alatt áll, ezáltal az ő elhelyezése további problémát jelenthet. Amennyiben a lakásból eltávolítandó személy házi őrizet alatt áll, ezáltal az ő elhelyezése további problémát jelenthet. A fentebb a leggyakrabban felmerülő problémák, de tekintettel arra, hogy nincs kettő egyforma eset, ezáltal a problémák felmerülése is folyamatos és ebből adódóan bővül! A fentebb a leggyakrabban felmerülő problémák, de tekintettel arra, hogy nincs kettő egyforma eset, ezáltal a problémák felmerülése is folyamatos és ebből adódóan bővül!

31