Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az MKIK törekvései a szakképzésben Hálózatszerű működés Projekt típusú munkavégzés Professzionalitás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az MKIK törekvései a szakképzésben Hálózatszerű működés Projekt típusú munkavégzés Professzionalitás."— Előadás másolata:

1 Az MKIK törekvései a szakképzésben Hálózatszerű működés Projekt típusú munkavégzés Professzionalitás

2 „Nagyobb hatáskört adunk a gazdasági kamaráknak a szakképzés tartalmának meghatározásában, a szakmai vizsgáztatásban, ezáltal a képzés minőségbiztosításában.” Részlet a Magyar Köztársaság Kormányának programjából, , 26. o.

3 Szakképzési problémafa  Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a éves korosztály száma negyedével csökken egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást  Következmény: NFT II. végére ezer fő szakképzett munkaerő hiánya  Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, munka világába történő átmenet ösztönzése Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (10 évf. alapképzés)

4 Középfokú intézmények tanulóinak megoszlása

5

6 Szakképzési problémafa  Elérendő stratégiai célok: 70%-os foglakoztatási szint elérése: 4,9 millió foglalkoztatott A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása Gazdaságot közvetlenül szolgáló rövid ciklusú képzések Mesterképzés az élethossziglan tartó tanulás szerves része, szakmunkás végzettségre épülő új képzési szint legyen Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája A finanszírozás ne a „pazarló koldusokat” támogassa Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön  Megoldandó feladatok: Az állami túlsúly csökkentése, szolgáltató típusú irányítás, feladatok „kiszervezése” a köztestületeknek Az NFT II. projektekben a partnerség elve, tulajdonosi tudat Új felnőttképzési paradigma, felnőttképzési jegyzék legyen

7 Minisztérium – kamara együttműködése Program és projekt típusú együttműködés az OM-el, megállapodás: 16 szakma átadása, szintvizsgáztatás bevezetése Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al új Megállapodás kötése: Átadott szakmákban vizsgaelnöki kinevezés január 1-től Újabb szakmák átadása (13 hiány, vagy keresett szakma) KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben közjogi feladatok átadása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás, mesterképzés, gyakornoki program) Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése lebonyolítása Stabil, kiszámítható és normatív alapú finanszírozás Gazdálkodók érdekeltsége, adminisztráció csökkentése

8 Minisztérium – kamara együttműködése  Az együttműködést befolyásoló erősségek és lehetőségek: Az OM-el elért eredményekre építve: repülő rajttal indulás Kölcsönös bizalom és akarat „feltőkésítése” Felnőttképzés, szakképzés, foglalkoztatás: integrált irányítás Nincsenek versengő minisztériumok és intézmények A közigazgatás karcsúsítása, szolgáltató típusú állam  Az együttműködést befolyásoló, kockázatok és veszélyek: Félelem és bizonytalanság a szakképzési faladatok átadásától A kamara felkészültségének, teljesítményének értékelése Az iskolarendszerű szakképzés mozgásterének leszűkülése: 1000 szakképző iskola, fő tanuló, fő tanulószerződés

9 Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség  A szakképzésben a modernizációs törekvések folytatása stratégiai kérdés  Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése, gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke: tevékenység gyakorlásához, kompetenciák elsajátításához strukturált keretbe foglalt felnőttképzési modulrendszer szakképzetlenek, munkanélküliek bevonása állami elismertség, de kamarai keretek között is megvalósítható  FAT akkreditáció szakmai közegbe helyezése, államigazgatási eljárás helyett kamarai gesztorálás, szakmai szervezetek bevonása  Felnőttképzési elektronikus hálózat, FELNŐTTNET létrehozása: munkaadók, munkavállalók, képzők részére korszerű szolgáltató tevékenység

10 Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség  A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell, munkaerő-piaci szempontok: feladatellátás regionális szinten  Szakképzési alap az legyen ami: ne zsákmányszerzés legyen profiltisztítás: csak a szakképzés gyakorlati-tárgyi fejlesztése decentralizált keret elosztásában a cégek alulreprezentáltak az OKÉV-ek szakképzési szerepének kiüresedése munkaerő-piaci alap: forráselvonás a szakképzéstől  Szakképzési alap: gyakorlati képzés végzők részére pozitív diszkri- mináció: az adójellegű 20%-os befizetés eltörlése, a többieknél ennek felemelése  Gyakorlati képzésben a gazdálkodók érdekeltségének növelése: átalány díjas elszámolás felemelése minimálbér 3-szorosára adminisztrációs költségek normatív finanszírozása

11 Nemzeti Fejlesztési Terv II. és Szakképzés  Közel 8000 milliárd fejlesztés: nem lesz más forrás, „aki kimarad az lemarad”  milliárd élethossziglan tartó tanulás: gazdaság szerepvállalása, szakképzési alap kiürítése  KKV szektor intenzív bevonása: marginalizálódtak, a képzési hajlandóság a „leggyengébb láncszem”: tanácsadói hálózat  Képzőktől független regionális vizsga és kompetencia központok: a vizsgabizottság elnökét és tagját a kamara, illetve a szociális partnerek adják; a felhasználói szféra mérje a kimenetet  Gyakorlati képzés súlya, szerepe: a gyakorlati oktatók számára államilag támogatott mesterképzés és továbbképzési programok

12 Nemzeti Fejlesztési Terv II. és a szakképzés  Végzés után gyakornoki rendszer a hiány és keresett szakmákban, külföldi munkatapasztalat szerzéssel kombinálva  új TISZK: 131 milliárd Ft komplex fejlesztés, beruházás: TISZK-ek és RÁK-ok viszonyának a tisztázása párhuzamos fejlesztések, profiltisztítás vagy integráció  Már van 16 TISZK: jó ötlet és koncepció, gazdaság szerepvállalása formális, nem lehetett a kamara konzorciumi tag  TISZK gazdaság nélkül nem megy: konzorciális partnerség tulajdonosi tudat a TISZK „mindent visz” csak a gazdaság megnyerésével tud önfenntartóvá válni

13 Szakképzési feladatok 16 szakmában 390 regisztrált szakértővel Kamarák HR kapacitásának térképe 20 megyei és 3 városi kamara: 93 kirendeltség 85 főállású tanácsadó 50 szakképzési területen dolgozó szakember Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése: képzőhely szakképző iskolai tanuló gazd.-nál tanulószerződés 1000 szakértő vizsgadelegálás 4000 fő vizsgabizottsági tag fő szintvizsga 800 szintvizsga elnök 3500 ellenőrzés, 1500 akkr. Képzés – továbbképzés: fő képzése 212 tanfolyam 42 oktatóterem 12 számítógépterem 1000 fő mester képzése, 600 elnök Összesen: 66 teremben óraszámban Gazdasági érdekképviseleti szervezetek: a humánerőforrás kapacitása

14

15

16

17

18 További együttműködési területek Fekete és szürke gazdaság csökkentése Foglalkoztatás bővítése Foglalkoztatás-politikai eszköztár bővítése

19 Köszönöm a figyelmet !

20


Letölteni ppt "Az MKIK törekvései a szakképzésben Hálózatszerű működés Projekt típusú munkavégzés Professzionalitás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések