Magyarország népessége a XVIII. században. A veszteségek mérlege  A több évszázados háborúk, éhínségek, járványok  lakosság nagyarányú pusztulása.

Az előadások a következő témára: "Magyarország népessége a XVIII. században. A veszteségek mérlege  A több évszázados háborúk, éhínségek, járványok  lakosság nagyarányú pusztulása."— Előadás másolata:

1 Magyarország népessége a XVIII. században

2

3 A veszteségek mérlege  A több évszázados háborúk, éhínségek, járványok  lakosság nagyarányú pusztulása  Demográfiai változás  az ország lakossága nem emelkedett jelentősen  XV. sz. vége 3,5-4 millió  XVIII. sz eleje 4 millió  Európa lakossága jelentős mértékben növekedett  A képet árnyalja egy további tény  románok, szlávok bevándorlása jelentős a két évszázad alatt pusztásodás

4

5 Népességnövekedés  A Rákóczi-szabadságharc utáni időszak alapproblémája  Kárpát-medence elvadult tájait megművelni  „emberhiány” - munkáskéz  Az ország lakosságát kell növelni  Megvalósulása  emelkedő népszaporulat  belső vándorlás,  külső spontán betelepedés,  betelepítés állami szervezéssel Szerbek betelepedése

6 Belső vándorlás  A háború pusztítása elsősorban  Alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztította  Érintetlen (kedvezőtlen) hegyvidék lakossága  A belső népmozgások, migráció okai  lakatlan területek kedvezőbb életfeltételei  munkaerőhiány  nemesség hívása  adókedvezmények  Résztvevői: Magyarok, szlovákok, románok, ruténok (ruszin)  Kárpát-medence belseje felé húzódott a magyar etnikai határ

7 Öntevékeny (spontán) betelepedések  Spontán betelepedések ösztönzői  Ritkán lakott a volt hódoltság területe,  Nyitott határ,  Peremvidékek túlnépesedése,  A fő ösztönző a magyar nemesség volt  munkaerő volt szüksége Betelepülők: Szlovákok, románok, ruténok (ruszin), cigányok, zsidók

8  Szervezett telepítés irányítói:   Nagybirtokosok Habsburg kormányzat  célja  stabil adóalanyok biztosítása,  módja adókedvezmények, adómentességek,  Telepített népcsoportok  német: Tolna-, Baranya megye: mintagazdaság, hitel, hibrid vetőmag,  szerbek: Határőr-vidék: kollektív kiváltságok  Az ország etnikai összetétele megváltozik (Abszolút kisebbségbe kerül a magyarság saját hazáján belül) Szervezett betelepülés

9 A népességmozgás következményei  Az ország benépesedése  a magyarság számaránya jelentősen   Az ország benépesedése   többnemzetiségű ország  kevertnemzetiségű is

10 Etnikumok a XVIII. században  Nacionalizmus szele  érinti az országot  nemzetiségi ellentét   Fő azonosulási pont  Társadalmi helyzet  Felekezeti (vallási) hovatartozás volt  További kötődési pontok  szülőföld  országgal való azonosulás  A „hungarus”-tudat  nemzetiségi alattvalókat köti össze

11

12

13 Magyarok  Teljes társadalmat alkotnak  nemesség, jobbágyság, polgárság  A társ. élén az arisztokrácia  150 család, és a  4-5% nemesség áll  Polgárság száma, ereje csekély  tőkés átalakulás   A zöme paraszt  állami, földesúri terhek  nőttek  vándormozgalmak, földbőség

14  Főnemesség (arisztokraták)  Hadakozás  hivatali pálya  Bécs  udvarhűség (aulikus)  befolyása az országra   Nemesség  jómódú, birtokos nemesség  a megyékben övék volt a politikai hatalom  kisbirtokosok  egy-két telken maga gazdálkodott  vagy jobbágytelken ült  Parasztság  jelentős része röghöz volt kötve,  de népmozgások könnyítettek helyzetükön } ún. kurta vagy bocskoros nemes

15 Fertőd – Esterházy kastély Keszthely – Festetich kastély

16 A birtokos nemesség képviselői

17 Miszlai Nemeskéry kastély Faddi Bartal kastélyAlsótengelici Gindly kúria A jernyei kúria

18 Kurtanemes … és háza, amely paraszti sorsról árulkodik

19 A 19. sz. első felében épült kisnemesi kúria Gáva, Szabolcs-Szatmár vm kisnemesi kúria, Milej, Zala vm.

20 kisnemesi kúria, Vásárosnamény Borjád (Uzd) Fördős majd Pesthy kisnemesi kúria Kisnemesi kúriák, Hét, Zádorfalva, Gömör-Kishont vm.

21  A nemzetiségek jelentős része csonka társ.-ban él.  csonka társadalom: valamelyik társ, csoport   Szlovákok  csonka társadalomban élnek  jelentős jobbágyi réteg  nemesség szlovák, de  nyelvű elmagyarosodik  vékony polgári és értelmiség réteg  széles kispolgárság  Ruszinok  csonka társadalmat alkotnak  jelentős jobbágyi réteg  nemesség, polgárság hiányzott  értelmiség  görög katolikus papság

22  Románok  csonka társadalomban élnek  jelentős jobbágyi réteg  vékony vezetőréteg (polgárság, nemesség, egyháziak)  vékony  Szerbek  csonka társadalmat alkotnak  jobbágyi réteg jelentős  vezetőréteg hiánya  papság, katonatisztek  vezető csoportjuk lesz  Németek  csonka társadalomban élnek  3 jelentős csoportja van  városi szászok (Szepesség, Szászföld), és paraszti sorsú svábok

23  Horvátok  Teljes társadalomban élnek  vezetőréteget a horvát nemesség alkotta  nemesi nemzet  városi polgárság  jelentős jobbágyi réteg  a horvátok katolikusok  Cigányok  csonka társadalom élnek  vándorló életmód  sz. első fele: vármegyék üldözték őket  kísérlet a letelepítésükre  Zsidók  csonka társadalmat alkotnak  2 jelentős csoportja van  galíciai (szegény), Lajtán-túli (tehetős) zsidók  kereskedelem

24 szerb határőrkatonák közszékely Telepesek

25 Magyarország etnikai összetétele A XV. század végénA XVIII. század végén magyar80%magyar45,5% egyéb20%német11,6% román13,7% szlovák10,2% ruszin3,4% horvát9,1% szerb6,5%

26 román asszony rác (szerb) férfi Pitvaros (telepített falu Csanád vármegye)