Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A társadalom szerkezete a dualizmus korában, változások a húszas években A felemás polgári átalakulás társadalmi következményei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A társadalom szerkezete a dualizmus korában, változások a húszas években A felemás polgári átalakulás társadalmi következményei."— Előadás másolata:

1 A társadalom szerkezete a dualizmus korában, változások a húszas években A felemás polgári átalakulás társadalmi következményei

2 Kettős társadalom (Erdei Ferenc: A magyar társadalom) Nemcsak az állami berendezkedés duális, a társadalom is sajátos kettősséget mutat. Egymás mellett, ugyanazon keretek között létezik a feudális és a polgári társadalom. A polgári társadalom nem váltja fel a feudális társadalmat, hanem vele párhuzamosan fejlődik → differenciált, sokarcú társadalom, melyet tovább színesítenek a nemzetiségi és vallási különbségek.

3 A kettős társadalmi piramis Ar. nagy- polgárság közép- és kispolgárság munkásság Ar. nagybir- tokos nem. birtokos nem. dzsentrik birtokos parasztság agrárproletariátus

4 A kettős társadalom arányai (Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Bp p.)

5 Feudális piramis/elit Nagybirtokosok (kb.2000 család) közülük kitüntetett helyen az arisztokrácia (kb. 800 család) – jellemzők: Romsics i.m p. Ők jelentik a mintát, az igazodási pontot Gyakran vállalnak politikai szerepet, (Bánffy- Bethlen-, Teleki-család) hatalmuk, befolyásuk a 20. század elején is jelentős

6 Ezer hold alatt – úri középosztály Nemesi eredet, kb család Jórészt értelmiségi, tisztviselői, vagy katonatiszti feladatokat látnak el Folyamatosan nő a birtokát vesztett réteg, a dzsentrik aránya (Irodalmi példák) Bár gazdasági erejük csekély, a származásuk társadalmi presztízst jelent Jellemzők: Romsics i.m p.

7 A parasztság Két nagy csoport: –Birtokos parasztság –Agrárproletariátus A birtokos parasztság a társadalom legnagyobb rétege, 38% az összlakosságban az arányuk Korántsem egységes, a különbséget a birtok nagysága adja ( → 5 hold) Életmódjuk, jellemzők: Romsics i.m p.

8 Agrárproletárok Igen jelentős számú réteg a föld nélküli mezőgazdasági népesség (24%) Életmódjuk, jellemzők: Romsics i.m p. A differenciáltság itt is jellemző: –Uradalmi cselédek –Mezőgazdasági bérmunkások Napszámos, summás Földmunkás, kubikus

9 Polgári piramis/elit A csúcson kb nagypolgári család Közülük is kiemelkedik család, a pénzarisztokrácia képviselői, akik a nemesi elithez hasonlóan zárt kasztot jelentenek A nagypolgárság gazdasági ereje folyamatosan nő, politikai, társadalmi súlya nincs ezzel arányban Igyekeznek hasonulni a nemesi elithez, ez azonban kevéssé sikerül Életmódjuk, jellemzők: Romsics i.m p.

10 Középpolgárság A nagypolgársággal együtt a gazdasági modernizáció letéteményesei Kb. 100 ezer család, ipar, kereskedelem, banki szféra A kb. szintén 100 ezres modern értelmiség is ide tartozott Politikai súlyuk nincs arányban a gazdasági szerepükkel Életmódjuk, jellemzők: Romsics i.m p.

11 Kispolgárság Az összlakosság 12-13%-a, zömmel kisiparosok, kiskereskedők, kézművesek, (elsősorban a városokban, de a falvakban is) akik a polgárság magasabb rétegei felé törekedtek A kispolgárság kb. 1/3-a állami alkalmazott – rendőr, csendőr, vasutas, altiszt, postás, házmester –, nyugdíjas állásban (a feltörekvés célpontja) Életmódjuk, jellemzők: Romsics i.m p.

12 Munkásság/városi proletariátis Ez a réteg sem egységes, élesen elválik a: –Ipari munkásság, szakmunkások –Betanított és segédmunkások, cselédek Az egymás szakmák presztízse (bére) is eltérő, legkiemelkedőbb a nyomdász, géplakatos, a textiliparban, élelmiszeriparban jóval alacsonyabb bérek (női és gyermek munkaerő) A betanított és segédmunkások alacsony bére, és presztízse kiszolgáltatottságot jelentett, de pl. a mezőgazdasági népességnek még ez is felemelkedés

13 Társadalmi mobilitás A polgári fejlődés jelentős velejárója a társadalmi mobilitás Legfőbb tendencia: mezőgazdaságból → az iparba áramlás, falvakból → a városokba áramlás Nő a városi lakosság aránya, és maguk a városok is fejlődnek, modernizálódnak, fejlődött az infrastruktúra

14 A városok fejlődése 1890.: 38 város → 1910.: 62 város, ahol a lakosság ¼-e lakott A városfejlődést elősegítette a polgári közigazgatás kialakulása (közigazgatási központok) és a közlekedés fejlődése (közlekedési csomópontok), valamint az iparosodás Pl. Szeged, Nagyvárad, Kassa, Győr A mezővárosok kevésbé fejlődnek (nem falu, de a lakosság többsége mezőgazdaságból él) Pl. Hmvhely, Kiskunhalas, Szabadka, Kecskemét

15 Vidéki városok a századfordulón Pozsony

16 Vidéki városok a századfordulón Debrecen, Miskolc

17 Vidéki városok a századfordulón Szeged

18 A főváros 1873.: Budapest székesfőváros létrejötte Fejlődése reprezentálja a polgári átalakulást, a modernizációt 1910-re kb.1,1 millió lakossal a 6. eu-i főváros lett A milleniumra, de már azt megelőzően is számos építkezés, infrastruktúra, közlekedés, villamosítás, csatornázás, stb.

19 Századfordulós képek Budapestről

20

21

22

23

24

25

26

27 Lakóhely szerinti rétegződés A differenciált társadalomban további meghatározó tényező a lakóhely szerinti megoszlás Más életmód, más lehetőségek a kultúra intézményeihez való hozzáférésben, stb. Településtípusok: tanya, puszta, falu, mezőváros, város + kiemelt helyen és fejlesztésekkel a főváros. A vidék jóval elmaradottabb, lassabban fejlődik.

28 További differenciálódás A társadalmi rétegződés szempontjából nagyon differenciált magyar lakosság körében még további sokszínűség: Soknemzetiségű ország: a történelmi Mo. lakosságának durván fele nem magyar anyanyelvű volt (a különböző társadalmi rétegekhez ráadásul különböző etnikumok kapcsolódtak Vallás szempontjából is sokszínű volt a társadalom

29 Mo. nemzetiségi megoszlása nép fő% % % % Magyar , , , ,5 Német , , , ,9 Szlovák , , , ,8 Román , , , ,5 Rutén ,515000, ,8 Horvát , , , ,9 Szerb , ,270310, ,1 Egyéb , , , ,5 Össz.:

30 Mo. nemzetiségi megoszlása 1910-ben

31 Mo. vallási megoszlása Vallás (%) Római katolikus49,363,964,955,0 Görög katolikus11,02,22,311,6 Református14,321,020,919,0 Evangélikus7,16,26,15,0 Görögkeleti12,80,60,53,8 Izraelita5,05,95,14,9 Egyéb0,50,2 0,7

32 A társadalom Trianon után A lakosság számának drasztikus csökkenése Nemzetiségi sokszínűség megszűnése (részben a vallási sokszínűség is) Mindez jelentős változás, DE: A kettős társadalomszerkezet megmarad, az alárendeltségi viszonyok alapvetően nem változtak – módosulások történtek: Csökkent a nagybirtokok száma, ezzel párhuzamosan az arisztokrácia politikai és gazdasági befolyása (az aulikus arisztokrácia elszigetelődött) A történelmi középosztály politikai szerepe erősödik

33 A polgárság súlya és befolyása átmenetileg erősödik, de a politikába közvetlenül továbbra sem avatkozik. Csökkent a mezőgazdasági népesség aránya, tovább nőtt az ipari és szolgáltatásban dolgozó réteg aránya A városi proletariátus aránya 29%-ra nőtt (korábban 18%) Nőtt az értelmiség aránya az összlakosságon belül. A földreform következtében csökkent a nincstelen cselédek aránya, nőtt a kisbirtokosoké

34 Összefoglalva: (Erdei Ferenc: A magyar társadalom) A dualizmusban kialakult kettős társadalom- szerkezet a két vh. között is megmarad Továbbra is jellemző, hogy a nemesi-nemzeti társadalmat nem számolják fel, hanem az új viszonyok között is megmarad. A középosztály lényegében értelmiségi és hivatalnokréteg, de nem európai értelemben, mert elsődleges az úri társadalom hagyománya, nem pedig a szakszerűség.

35 Erdei Ferenc ( ) A két vh. közötti népi írói mozgalom alakja, falukutató, szociográfus 1945 után a kommunista mozgalomhoz csatlakozik Szociográfiái: –Futóhomok –Parasztok –Magyar falu –Magyar tanyák –Magyar város


Letölteni ppt "A társadalom szerkezete a dualizmus korában, változások a húszas években A felemás polgári átalakulás társadalmi következményei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések