Paraszti származástól az értelmiségi felelősségig c. életrajz írásában kapcsolatunkról ezt írja: „Járosi Mártonnal viszont mindmáig megmaradt a szakmai.

Az előadások a következő témára: "Paraszti származástól az értelmiségi felelősségig c. életrajz írásában kapcsolatunkról ezt írja: „Járosi Mártonnal viszont mindmáig megmaradt a szakmai."— Előadás másolata:

1

2 Paraszti származástól az értelmiségi felelősségig c. életrajz írásában kapcsolatunkról ezt írja: „Járosi Mártonnal viszont mindmáig megmaradt a szakmai kapcsolat, amelynek alapját az képezi, hogy az energetika számos alapkérdésében (közérdek, állami és piaci szerep, energiahatékonyság, műszaki kérdések stb.) azonos álláspontot képviselünk, noha eltérő keretek között és stílusban tevékenykedünk.” Erre alapozva laudációmban Professzor úr említett önvallomását követve szemtanúként és harcostársként a közös küzdelmeinkre emlékezem.

3 A gyökerek „az ún. első generációs értelmiségiek…messziről érkeztek. Küzdöttek és botladoztak, de hittel és meggyőződéssel, lelki tartással és felelősséggel küzdöttek a szép és tartalmas életért.” „Parasztcsaládból származom. Erre … vagyok a legbüszkébb, mert … a nemzet gerince a parasztság! Kis zalai faluban (Ozmánbük) születtem. A ma is ott lakó harang szép hangja sokáig üdvözölt bennünket, az búcsúztatta el anyámat és apámat, de elköszönt tőlem is.”

4 Látogatóban Bükiéknél Egyszer a nyolcvanas években elvitt a falujába. Megismer- hettem a szüleit. Édesanyjától kaptam ezt az Aloe vera-t, amely télen házunk halljában, nyáron a kertben van. Persze akkor még pici volt. Minden nap látom. Számomra ez szimbólum. Ez egy szikár, igénytelen, szívós és erős pozsgás növény. Szúrós, puritán megjelenésű, de levelének nedve gyógyhatású..

5 Gergely a tanítóm volt Tanárom volt a szakmérnökin is, doktori védésemen az elnök. Szakmai kapcsolatunk Budapestre kerülésem után mélyült el. Több témában dolgoztunk együtt, közös cikkeink jelentek meg. Nekem biztos elméleti háttér volt. Hatalmas, „lévais” munkabírása, szakmaszeretete példa volt számomra.

6  Büki Gergely volt a Szakosztály egyik szakmai oszlopa.  Hitvallásunk:  szakmai felelősség,  szakmai álláspont,  társadalmi nyilvánosság.  Ellenzéki helyzetbe kerültünk, az ETE reform vezetőjévé váltunk. ETE Hőszolgáltatási Szakosztály

7 Magyar Energetikai Társaság  Az ETE reformjának kudarca vezetett a megalakuláshoz.  A HSz szellemiségét akartuk továbbvinni.  Alapelvünk: az ener- getikának és szakmai szervezetének is a nemzetet kell szolgálnia.  Alapító közgyűlés: 1991. április 5. Műegyetem D épület 502. terem.  Szakmai állásfoglalások.

8 MAGYARENERGETIKA Az alapító főszerkesztő, Büki Gergely beköszöntőjében a folyóirat irányvonalát így határozta meg:  A magyar energetika szolgálata és alakítása.  Demokratikusan és felelősséggel.  Az energetikáról (is)hitelesen.

9 A Magyar Villamos Művekben  Evidencia volt Büki professzor közéleti szerepvállalása  1990. Felügyelő Bizottság elnöke  1992. február 6. MVM Rt.elnöke

10

11 Az MVM gráciái Botticelli – A márom grácia

12 Megújító erőmű építési program „Az erőműépítés alapkérdése, hogy az új erőművek milyen energiabázison létesüljenek. … három energiaforrás jöhet szóba: atomenergia, lignit és szénhidrogének.”

13 Az Energetika Tanszék megalapítása.  Javaslat: 1991. november 19.  Megalakulás:1992. október 15. Tanszékvezető:- Büki Gergely professzor  Emlékkönyvbe: „A hazai energetika rendszerváltozásának: megújításának és modernizációjának szellemi műhelyévé kell válnia.”  Az 1994-es visszarendeződés ezt meghiúsította.

14 Energetikus-képzést Támogató Alapítvány (ETA)  Alapítás: 1993. december 15.  20 millió forintos induló vagyon.  A Kuratórium elnöke: Büki Gergely.

15 A száműzetés  Büki leváltására az 1993. május 11-i közgyűlésen került sor.  Indokolás: "Büki Gergely munkájával egyébként elégedettek voltak a tulajdonosok... A tulajdonosi akarat közvetlen érvényesítése és a küszöbön álló privatizáció előkészítése tették indokolttá a változtatást."

16 Az Energiapolitika 2000 Társulatban 2007.Enpol Hétfő: A biomassza energetikai értékelése 2008. 9. Enpol Fórum: A Lévai örökség 2009. Enpol Hétfő: A távfűtés és a kapcsolt energiatermelés 2010. 10. Energoiapolitikai Fórum A biomassza energetikai hasznosítása

17

18 Magyar Energetikusok Kerekasztala (MEK) 2009. január 26.

19 Épületek hatékony energiaellátása 2009. február 10. MEK célkitűzése:  Kísérlet a nemzeti energetikai egység megteremtésére.  Energetikáról másként.  Szakmaiság a magyar energetikában.  Az MVM Rt. megmentése.

20 Újból az MVM-ben 2010. június 17. Újból az MVM-ben 2010. június 17.

21 Újból az MVM-ben 2010. június 17.

22 A „fapados egyetemi tanár” szerepe a magyar energetika-tudományban. „nem maradtam adósa a közösségeknek (egyetemnek, akadémiának, az energetikának),..” „Mindig szerényen (esetenként szegényen) éltem, és mindig csak abból, amiért keményen megdolgoztam.”

23 Az erőműépítés elméleti kérdéseiben a legjobb Lévai tanítvány volt. A hőmérséklet/entrópia-szemlélet megalkotásával, majd ennek a műszaki-gazdasági vizsgálatokba történő beépítésével a Lévai-iskola műszaki-gazdasági és a Heller-iskola entrópia szemléletét rendszerelméleti alapokon szintetizálta. Hőmérséklet /entrópia- szemlélet

24 Tudományos igényű szakkönyveiben a hőkörfolyamatokat ebben a szemléletben tárgyalja

25 Epilógus 1 „Az értelmiségi szerep az egyén számára lehetőséget nyújt a közérdek szolgálatára és/vagy az egyéni karrier építésére. Nyilván »az értelmiség is kellett« ahhoz, hogy a korabeli ideológia idején a hatalom a magánvagyont államosíthassa, miként ahhoz is, hogy rendszerváltás után a közvagyont privatizálja. A »tulajdon szentsége« mellett az értelmiség egyik esetben sem állt ki határozottan a politikai akarattal szemben.”

26 „A privatizációt támogatóvá válók esetén többnyire fellelhető volt valamilyen érdek (politikai háttér, külföldi érdekeltség, állás és álláskilátás, kitüntetés várása és meghálálása stb.). De első helyen mégis az értelmiségi felelősség hiányát említem és érzékeltem. Sokan – politikai okokból – csak a privatizáció lezárása után lettek „határozott ellenzők”. Epilógus 2

27 „A szakmaiság … a szocializmus idején és a rendszerváltás után, sem érvényesült kellően. Az értelmiségi felelősséget és a szakmaiságot gyakran felülírja a lobbyérdek, és a nagyon torzan működő piac, esetenként a korrupció. Az energetika fejlesztése nemzeti érdek, és ezt csak akkor érhetjük el, ha a hazai energetika fejlesztésében maradéktalanul érvényesül a nem korrumpálódott energetikusok értelmiségi felelőssége és szakmaisága.” Epilógus 3

28 Lévai András: „Soha ne adjátok fel!” Büki Gergely: Soha nem adta fel