Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Szakmai Továbbképzés 2015. December 2. Természetvédelmi szempontok figyelembe vétele a vízgazdálkodási beavatkozások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Szakmai Továbbképzés 2015. December 2. Természetvédelmi szempontok figyelembe vétele a vízgazdálkodási beavatkozások."— Előadás másolata:

1 Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Szakmai Továbbképzés December 2. Természetvédelmi szempontok figyelembe vétele a vízgazdálkodási beavatkozások tervezésében VKI 4-7 teszt és Natura 2000 hatásbecslés Dr.Ijjas István Prof.Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

2 EU vizsgálat megállapította: A tagállamok nem vagy nem elfogadható mértékben alkalmazták a VKI előírásait. Ezért a támogatások „ex-ante” feltételei lettek Kérdés: Hogyan lehet majd a időszakban az új vízi-létesítményeket környezeti szempontból úgy megtervezni, hogy EU támogatást lehessen kapni a megvalósításukhoz? Erre keresi a választ ez az előadás.

3 VKI 4-7 tervezett alkalmazása: 116 vízgyűjtő-gazdálkodási tervet nyújtottak be az Európai Bizottsághoz 12 terv említett olyan projekteket, amelyek esetén a VKI 4-7 tesztet el kell végezni Ezek közül: Árvízvédelem – 7 projekt Hajózás – 6 projekt Kikötő fejlesztés – 4 projekt Vízerőhasznosítás – 3 projekt

4 Az előadás tárgya pontosabban fogalmazva: A vízvédelmi politika és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés integrálása a különböző szektor-politikákkal és tervekkel Röviden: Vízi-építmények környezeti tervezése Az integrálás két legfontosabb eszköze: a VKI 4-7 teszt – pontosabban VKI teszt Natura 2000-es hatásbecslés Ezekről szól az előadás Hogyan kell igazolni azt, hogy a VKI és a Natura 2000 előírások szerint a tervezett létesítmény megvalósítható

5 Összefüggés a vizek állapotát védő EU irányelvek Között KHV SKV Madarak Irányelv Élőhelyek Irányelv Társadalom Részvétele Irányelv Víz Keretirányelv

6 Összefüggés a vizek állapotát védő EU irányelvek között Víz Keretirányelv KHV Irányelv SKV Irányelv Társadalom Részvétele Irányelv Élőhelyek Irányelv Madarak Irányelv

7

8 Natura 2000 területek Magyarországon

9 beavatkozások előtt és a beavatkozások után Első lépés: Felszíni víztestek állapotának minősítése a VKI szerint a

10 A felszíni víztestek állapotának értékelése a Magyarország területére készített vízgyűjtő-gazdálkodási terv-dokumentumokban Az értékelés a weboldalon, az ún. „háttéranyagok” között található útmutatók alapján történtwww.vizeink.hu A legfontosabb, összefoglaló módszertani útmutatók: 1. Szilágyi Ferenc, szerk. (2009.május): A felszíni vizek biológiai minősítésének továbbfejlesztése 2. Simonffy Zoltán és szerzőtársai(2009 április): Terrmészetes vízfolyások hidromorfológiai állapotértékelése, A részleteket ismertető útmutatók: 3.Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. 4.Javaslat az ökológiai potenciál megadására. 5.A Fitobenton élőlénycsoport zárójelentése: I. Vízfolyások; II. Tavak. 6.A VKI szerinti makrofita minősítő rendszer leírása. 7.Az ökológiai potenciál becslése erősen módosított víztestek esetén, makrofita alapon. 8.Vízfolyások minősítése: Makroszkópikus vízi gerinctelenek (MZB). 9.Az erősen módosított és mesterséges víztestek ökológiai potenciáljának meghatározása: Makroszkópikus vízi gerinctelenek (MZB). 10.Útmutató a hazai vízfolyások halközösség alapú ökológiai minősítő rendszeréhez. 11.Összefoglaló jelentés a KEOP8 és KEOP5 projekt keretén belül végzett munkáról: Halak

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21 Ijjas (2014) Integrált Vízgazdálkodási Tervezés MSc tárgy - E-jegyzet az oktatáshoz (évente fel kell újítani az újdonságokkal) Ijjas István és Ijjas István Zsolt (2012): Módszertani segédlet vízi-építmények környezeti tervezéséhez, Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat (a jogszabályváltozások miatt a felújítása folyik)

22 Útmutató az enyhébb környezeti célkitűzések tervezéséhez és indokolásához Víz Keretirányelv Közös Végrehajtási Stratégiája 20. számú Segédlete 2009

23 Útmutatók az Élőhely Irányelv előírásainak alkalmazásához a NATURA 2000 területeken Natura 2000 területek kezelése - az Élőhelyek Irányelv 6. cikkének előírásai A Natura 2000 területeket jelentősen érintő tervek és projektek vizsgálata - Módszertani útmutató az Élőhelyek Irányelv 6(3) és (4) cikkének előírásairól

24 Német útmutató a víziút projektek környezeti hatásvizsgálatához A négy legfontosabb német útmutató Víziutak Környezeti Hatásvizsgálata Natura 2000 területek kompatibilitás vizsgálata Szigorúan védett európai fajok vizsgálata Kompenzációs intézkedések tervezése

25 Felhasználható mintapélda: a fenntartható hajóút tervezésre vonatkozó Közös Nyilatkozat és útmutatók

26

27

28

29

30

31 Környezeti Értékelés VKI 4-7 teszt Natura2000 hatásbecslés Mintapélda: Duna hajózhatóságának javítása

32 A jelenlegi helyzet néhány fontos jellemzője: (1) A vízi környezetet védő jogszabályok bonyolult, nehezen áttekinthető és nehezen értelmezhető rendszere alakult ki (2) Nagy kihívást jelent az egymással sokféleképpen összefüggő jogszabályok előírásainak alkalmazása (3) A legújabb és egyik legnehezebb feladatot a VKI előírásainak való megfelelés igazolásához elvégzendő „VKI 4-7 teszt” és a „Natura 2000 hatásbecslés” jelenti (4) Nehéz feladat a beavatkozás sorozatok együttes hatását vizsgáló „kumulatív tesztek” elvégzése is. (5) A időszakra pályázható támogatások elnyerésének fontos (ex-ante) alapfeltétele lesz a VKI 4-7 teszt és a Natura2000 Hatásbecslés elvégzése – ezért kerültek be a szakmai továbbképzés témakörei közé ezek a tesztek (6) A környezeti vizsgálatok sokféle szakterület szakértőinek együttműködését igénylik – ebben az előadásban a vízimérnökök számára szükséges ismeretekkel foglalkozunk

33 VKI 4-7 teszt egyik legfontosabb alapdokumentuma: Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A VGT1-ben 2015-ös határidővel tervezett vízvédelmi intézkedéseket kötelező volt végrehajtani – ez a VGT egyik különlegessége! Most folyik a VGT1 megújítása, készül a VGT2, A VGT2 a végéig végrehajtandó intézkedéseket fogja tartalmazni. A vízi-építmények tervezése során igazolni kell azt, hogy a készülő tervek megfelelnek a VKI előírásainak és figyelembe veszik a VGT-ben megtervezett intézkedéseket. Meg kell tanulnunk, hogyan kell használni a VGT-t!

34 A Víz Keretirányelv előírásainak értelmezése A Víz Keretirányelv (VKI) nehezen elérhető célokat megfogalmazó, bonyolult, világviszonylatban is egyedülálló dokumentum. Vannak olyan részletei, amelyek értelmezésén még ma – tizennégy évvel a hatálybalépése után is – vitatkoznak. (1) A VKI minden olyan emberi tevékenységre vonatkozik, amely a múltban jelentős hatással volt, a jelenben jelentős hatással van, vagy a jövőben jelentős hatással lesz a vizek állapotára. (2) A VKI hatálya minden, a vizek állapotát befolyásoló tevékenységre kiterjed. (3) A VKI végrehajtásának folyamatába jogilag kötelező bevonni minden érdekeltet.

35 4.) Vannak, akik a VKI előírásait úgy értelmezik, hogy a VKI tiltja minden víziépítmény megvalósítását. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak! Az igaz azonban, hogy: a víziépítmények csak akkor valósíthatók meg a jövőben, ha eleget tesznek a környezeti előírásoknak és köztük elsősorban a VKI előírásainak és a Natura 2000 területekre vonatkozó előírásoknak.

36 (5) Nehéz feloldani a természet- és környezetvédelem, a vízbázis-védelem és a vízépítési létesítményekkel kielégítendő gazdasági és szociális célkitűzések közötti konfliktust. (6) A „jó gyakorlat” bevezetését segítő módszertani útmutatók még csak napjainkban készülnek, és kevés mintapéldát lehet találni a módszerek gyakorlati alkalmazására.

37 A víziépítmények környezeti szempontból való megvalósíthatóságára vonatkozó legfontosabb jogszabályok: Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV), Környezeti Hatásvizsgálat (KHV), valamint az ezekhez szükséges VKI 4.7 teszt (pontosabban VKI teszt) és Natura 2000 Hatásbecslés Társadalom részvételére vonatkozó előírások Az EU Madarak Irányelve és Élőhelyek Irányelve szerinti hatásvizsgálatokat nálunk közös néven Natura 2000 Halásbecslésnek, az angol nyelvű útmutatókban „Appropriate Assessment (Megfelelő Értékelés)”-nek nevezik. Az előbbi jogszabályok sokféle módon összefüggenek.

38 Környezeti vizsgálatok („környezeti tervezés”) fő részei: 1)Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) 2)Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) Szükség esetén: kumulatív hatásvizsgálat! A legfontosabb környezeti vizsgálatok, amelyeket általában az SKV és a KHV esetén is el kell végezni: 1) VKI tesztek, új fejlesztések esetén VKI 4-7 teszt 2) Natura 2000 hatásbecslés (Élőhelyek Irányelv és Madarak Irányelv teszt)

39 Víz Keretirányelv (VKI) szerinti tesztek VKI 4-7 teszt „VKI 4-7 teszt” - az EU Víz Keretirányelve 4. cikkének 7.paragrafusában előírt vizsgálatok elvégzése

40 KIVÉTELES KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK A VKI kivételes környezeti célkitűzéseket is megenged Alkalmazhatóságuk igazolása a különböző kivételes esetekben: Víztestek erősen módosítottá nyilvánítása esetén elvégzendő a 4.3 teszt A határidők meghosszabbítása esetén elvégzendő a 4.4 teszt Kevésbé szigorú célkitűzések esetén elvégzendő a 4.5 teszt Új fejlesztés esetén elvégzendő a 4.7 teszt

41 A VKI 4.7 teszt új, fenntartható emberi tevékenység esetén A tagállamok nem szegik meg a VKI előírásait akkor, ha egy víztest állapota új, fenntartható emberi tevékenység miatt romlik, de teljesülnek a következő feltételek: a) mindent megtesznek a víztest állapotát rontó hatások mérséklésére; b) a változtatások okait tartalmazza a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, és a célkitűzéseket hatévente felülvizsgálják; c) a változtatások vagy módosítások oka elsőrendű közérdek; d) a célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el a környezet számára jóval előnyösebb módon. Nem szükséges, nem lehet a teszteket mindig részletesen elvégezni !,

42 Kulcskérdések/nehézségek: Jelentős negatív környezeti hatás kimutatása (víz állapotának jellemzése számértékkel) „Elsőrendű közérdek” igazolása „Aránytalan költség” kimutatása Természeti tőke (ökoszisztéma szolgáltatások) értékének és az érték változásának kimutatása Környezeti szempontból jelentősen előnyösebb változat keresése és értékelése

43 A Natura 2000 hatásbecslés

44 Az Élőhelyek Irányelv 6.3 cikke előírja azt az eljárást, amit akkor kell követni, ha egy terv vagy projekt veszélyeztetheti egy Natura 2000 terület sértetlenségét. Ha az előzetes vizsgálatok szerint a terv vagy projekt hatásai veszélyeztetik, vagy veszélyeztethetik a Natura 2000 területet, akkor az Élőhely Irányelv 6.4 cikke alapján kell eljárni és igazolni kell azt, hogy a terv vagy projekt által szolgált célt nem lehet más, kisebb negatív hatású, vagy kedvezőtlen hatást nem okozó változattal elérni és a terv vagy projekt fontos közérdeket szolgál, beleértve a szociális és gazdasági természetű szempontokat is. Az Élőhelyek Irányelv megengedi kompenzációs intézkedések alkalmazását

45 Kulcskérdések/nehéz feladatok: Natura 2000 terület veszélyeztetettségének megállapítása Ökológiai szempontból kedvezőbb tervváltozat keresése és értékelése „Fontos közérdek” igazolása „Kompenzáció” felajánlása, elfogadtatása Bejelentés EU Bizottságnak

46 Miért kell sok esetben kétféle, a vízhez kötődő élővilágot védő tesztet is elvégezni ugyanarra a területre? Biztosítani kell a vízgyűjtők teljes területén minden vizes élőhelynek a VKI szerinti jó állapotát ! Különös tekintettel kell foglalkozni azokkal az ún. Natura 2000 területekkel, amelyeken víztől függő, európai közösségi jelentőségű védett fajok vagy élőhelyek találhatók. Ezeken a területeken el kell végezni a Natura 2000 tesztet, azaz érvényesíteni kell a VKI előírásain kívül a Madarak Irányelv és az Élőhelyek Irányelv (MEI) előírásait is!

47 A Madárvédelmi és Élőhely-védelmi Irányelv (MEI) A biodiverzitás és a természetmegőrzés két legfontosabb EU jogszabálya a Madárvédelmi Irányelv (79/409/EC) és az Élőhely-védelmi Irányelv (92/43/EC). Ezek érvényesítésének legfontosabb eszköze a Natura 2000 Hálózat, Ez biztosítja az EU hozzájárulását az ENSz Biológiai Változatosságra vonatkozó Egyezménye „Visszaszámlálás 2010 (Countdown 2010)” célkitűzéseinek az eléréséhez. A Natura 2000 Hálózat részei a Natura 2000 területek, amelyek Különleges Madárvédelmi Területek és/vagy Különleges Természetmegőrzési Területek.

48 A VKI és a MEI előírásainak megfelelő célkitűzéseket is figyelembe kell venni A MEI az európai közösségi jelentőségű, víztől függő fajok és élőhelyek védelmét írja elő a Natura 2000 területeken. A VKI előírja minden felszíni víz jó ökológiai és jó kémiai állapotának biztosítását

49 a VKI-ben és a MEI-ben előírt célok közül a legszigorúbbat is teljesíteni kell előfordulhat az, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kiegészítő intézkedéseket kell alkalmazni a MEI-ben előírt célkitűzések teljesítéséhez

50 Ha a VKI-ben előírt célkitűzések és az Élőhely Irányelvben a Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzések teljesítésének határideje különböző, akkor a korábbi határidőt kell betartani

51 A Natura 2000 területek nagyobbak és kisebbek is lehetnek a víztesteknél. VKI minden felszíni víz védelmét, jó állapotba helyezését írja elő, a MEI viszont csak az európai közösségi jelentőségűnek kijelölt, vizektől függő fajok és élőhelyek védelmével foglalkozik A VKI tervezési egységeinek, a víztesteknek a kijelölése szubjektív dolog, nincsenek a VKI-ben olyan előírások, amelyek pontosan megszabnák a víztestek kijelölésének módját

52 A VKI és a MEI különböző módszerekkel védik a vizes élőhelyeket A VKI-ben előírt állapot értékelés nem terjed ki a vízi állatokra, a kétéltűekre, a vízhez kötődő madarakra, illetve a vízhez kötődő, de nem a vízben élő állatokra (mint például a hód és a vidra), pedig számukra is nagyon fontos az egészséges vízi környezet. A VKI a MEI-vel ellentétben nem egyes fajokat véd, hanem azokat a vizes élőhelyek ökológiai állapotának indikátoraként használja

53 Az Élőhely Irányelv nincs tekintettel minden a vízben található élőlényre, a VKI pedig nem foglalkozik azzal, hogy valamilyen különleges élőlény van-e vagy nincs a vízben. Az Élőhely Irányelv fő célja az, hogy a védett fajok és élőhely típusok kedvező természet megőrzési helyzetben legyenek és a hosszú távú fennmaradásuk biztosított legyen Európában. A VKI-ben előírt „jó ökológiai állapot” a felszíni vizekkel összefüggő vizes élőhelyek jó állapotát jelenti.

54 Vannak olyan esetek, amikor a VKI-ben előírt jó ökológiai állapot vagy potenciál nem elégséges a MEI célkitűzéseinek teljesítéséhez Az Élőhely Irányelv szigorúbb követelményeket írhat elő a jó természetmegőrzési állapotra, mint a VKI-nek a jó ökológiai állapotra vonatkozó előírásai. Vannak például olyan vízinövények, amelyek alacsonyabb nitrogén koncentrációt igényelnek a vízben, mint ami a jó ökológiai állapothoz általában szükséges. Ebben az esetben az alacsonyabb értéket kell célállapotnak tekinteni. A jó természetmegőrzési állapot biztosítása a jó ökológiai állapoton kívül mástól is függ. Lehet, hogy az emberi tevékenységek által okozott terhelések (pl. a túlhalászat) veszélyeztetik az élőhelyeket és a fajokat.

55 A jó természetmegőrzési állapot nem mindig kötődik a fajok vagy élőhelyek állapotához egy adott helyen, hanem a biogeográfiai régiónak egy ország területére eső teljes részére vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az európai közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre vonatkozó kedvező természetmegőrzési helyzetet az egyes Natura 2000 területeken különböző szintű természetmegőrzési helyzet biztosításával lehet elérni. A VKI végrehajtásakor ez azt jelenti, hogy a MEI célkitűzései víztestenként különbözhetnek attól függően, hogy az ország hatáskörrel rendelkező hatóságai milyen helyhez fűződő követelményeket határoznak meg

56 Nincs közvetlen összefüggés a VKI-ben figyelembe vett referencia feltételek és a MEI által védett területek között A VKI szerinti referencia feltételek olyan feltételeket jelentenek, amikor a vizeket csak nagyon kis emberi tevékenységekből származó terhelések érik, azaz a vizek kiváló állapotban vagy közel természetes állapotban vannak. Előfordulhat az, hogy egy VKI szerinti referencia helyen nincsenek a MEI által védett fajok vagy élőhelyek. Az is lehet viszont, hogy a MEI véd egy területet, mert védett fajok és élőhelyek vannak rajta, ugyanakkor ez a terület nem tekinthető a VKI szerinti referencia helynek a vizet érő emberi tevékenységekből származó terhelések miatt.

57 A VKI önmagában nem engedi meg az eltérést a MEI követelményeitől A VKI jól megindokolt esetekben megengedi a határidő elhalasztását, kevésbé szigorú célok megfogalmazását, a vizek állapotának időszakos romlását, a vizek állapotának új módosulását és új, fenntartható fejlesztéseket. A kivételek alkalmazását a VKI nagyon szigorú feltételekhez köti. Ezek közül egyes feltételek figyelembe vételét a MEI is megengedi. Ha egy kivétel alkalmazása jelentős mértékben befolyásolná a természetmegőrzési állapotát egy madár vagy élőlény fajnak, vagy természetes élőhelynek, akkor az csak akkor alkalmazható a VKI kivételekre vonatkozó előírásai alapján, ha az Élőhely Irányelv 6.3 és 6.4 cikkének előírásai teljesíthetők.

58 Nem kell minden olyan Natura 2000 terület esetén elérni a kedvező természetmegőrzési állapotot, amelyet egy adott faj vagy élőhely védelmére kijelöltek, de a kedvező természetmegőrzési állapotot el kell érni a biogeográfiai régiónak az ország területére eső részén a teljes természetes összetétel (fajok) vagy kiterjedési terület (élőhely) szintjén A VKI 4.3 cikke szerint erősen módosítottnak lehet tekinteni egy víztestet például akkor, ha az erősen módosított víztest által szolgált hasznos célkitűzések ésszerűen nem érhetők el más olyan módon, amely környezeti szempontból jelentősen jobb megoldás, műszakilag megvalósítható és nem aránytalanul költséges. A MEI nem alkalmaz az erősen módosított víztesthez hasonló koncepciót, de vannak olyan előírásai, amelyek lehetővé teszik a gazdasági és szociális követelmények figyelembe vételét (pl. az Élőhelyek Irányelv 6.3 és 6.4 cikke). Az Élőhelyek Irányelv meghatározza azt az eljárást, amellyel a fontos közérdek figyelembe vehető, beleértve a szociális és gazdasági szempontokat is.

59 Mit jelent az állapot, vagy potenciál romlása? Egy víztest ökológiai állapotát (vagy potenciálját) osztályokba sorolással (például: kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz) állapítják meg. A 4-7 teszt szerint az állapot romlásának megakadályozása az osztályok közötti átmenetekre és nem az osztályon belüli változásokra vonatkozik. Így osztályon belüli változások esetén a tagállamoknak nem szükséges alkalmazniuk a 4-7 tesztet.

60 A VKI és a MEI is megengedi azt, hogy szociális és gazdasági okok miatt bizonyos feltételek teljesülése esetén kivételes célkitűzéseket alkalmazzunk, de az eljárásban különbségek vannak

61 SKV és KHV – melyiket, mikor ? politikák, stratégiák és országos jelentőségű tervek esetén SKV egy-egy folyószakaszra vonatkozó projektek esetén KHV sokszor nehéz megállapítani azt, hogy melyiket, mert ezt sok tényező befolyásolja a legtöbb infrastruktúra fejlesztés tervezésekor mindkét módszer alkalmazására szükség van a VKI 4.7 tesztet és az Élőhely-védelmi Irányelvben előírt vizsgálatokat mindkét esetben el kell végezni könnyen előfordulhat az, hogy a részletes tervezés során a tesztek más eredményt adnak, mint korábban – iterációs folyamatra van szükség az SKV-től nem szabad végleges megoldásokat várni

62 Következtetések: 1)Fontos, hogy elérjük és megőrizzük a vizek jó állapotát! 2) A gazdaság fejlődését és a társadalom jólétét is biztosítani kell! 3) Nagyon fontos a jó összehangolás és integrálás! 4) A környezet- és természetvédelmi jogrendszernek nagyon fontos szerepe van, de jelenleg túlságosan bonyolult és sok szubjektív elemet tartalmaz. Egyszerűsíteni kell és csak annyi vizsgálatot elvégeztetni, amennyi a környezeti értékeléshez feltétlenül szükséges!

63 5) A nehézségeket különböző fórumokon hangoztatni lehet, de ha a projektjeinkhez EU támogatást akarunk kapni, akkor a jelenlegi előírásokat végre kell hajtanunk! 6) Meg kell tanulnunk a VKI 4(7) teszt és a Natura 2000 hatásbecslés végrehajtását Együtt tanuljuk az EU tagállamok szakembereivel! 7) A teszteket csak a műszaki és gazdasági tervezéssel párhuzamosan, koordináltan lehet hatékonyan elvégezni, nem lehet külön feladatként kezelni! Nagy a munka, költség és idő-igényük! (például a tervváltozatok igénye miatt)

64 Sok érdekes, megfelelő díjazású, időben kifizetett tervezői és szakértői megbízást kívánok! Látogassák meg az esettanulmányokat és útmutatókat tartalmazó weboldalakat: Írjanak nekem, ha kérdésük van: Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Szakmai Továbbképzés 2015. December 2. Természetvédelmi szempontok figyelembe vétele a vízgazdálkodási beavatkozások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések