Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország az EU egyik soros elnöke 2011-ben Oktatás és munkavédelem a bútor- és faiparban 2010. március 11. Tihany Kónya Márton ELTE ÁJK Politikatudományi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország az EU egyik soros elnöke 2011-ben Oktatás és munkavédelem a bútor- és faiparban 2010. március 11. Tihany Kónya Márton ELTE ÁJK Politikatudományi."— Előadás másolata:

1 Magyarország az EU egyik soros elnöke 2011-ben Oktatás és munkavédelem a bútor- és faiparban március 11. Tihany Kónya Márton ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet

2 Témák A soros elnökségről dióhéjban A rendelkezésre álló kapcsolati keretek az EU szociális párbeszéd rendszerében az elnökség szempontjából Magyar szociális párbeszéd intézményrendszer az elnökség szempontjából Tagállami tapasztalatok Lehetőségek, azok kihasználásának feltételei

3 Soros elnökség Az Európai Tanács soros elnökségét a tagállamok adják féléves rotációban, előre meghatározott, jelenleg 2020-ig érvényes sorrendben. TRIO – közös nevező A Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta a Tanácsnak van állandó elnöke is: Herman Van Rompuy Adminisztratív feladatok Részvételi lehetőség, bevontság érzése Napirend alakítási lehetőség Szoros együttműködés az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal

4 EU szociális párbeszéd Gazdasági és Szociális Bizottság Konzultatív testület Munkaadók, munkavállalók, „egyéb tevékenységek” (civil szervezetek) Véleményt alkot a közösségi jogra vonatkozó előterjesztésekről 12 magyar tag - Barabás Miklós (Európa Ház), Cser Ágnes (EDDSZ), Csuport Antal (STRATOSZ), Herczog Mária (Család, Gyermek, Ifjúság), Kapuvári József (ÉDOSZ), Koller Erika (LIGA), Nagy Tamás (MOSZ), Pásztor Miklós (MOSZ), Tóth János (IPE), Vadász Péter (MGYOSZ), Vértes János (KISOSZ), Szűcs András (EDEN)

5 EU szociális párbeszéd A Gazdasági és Szociális Bizottság a döntéshozatalban (forrás:

6 EU szociális párbeszéd GSZB elnökségi vonatkozásai 2006 óta szoros együttműködés az elnökséget adó országokkal 30 oldalas kiadványok foglalják össze az adott elnökségi prioritások és a GSZB lehetséges együttműködési területeit Ennek megfelelően a GSZB napirendje és programjai is egyeztetettek az elnökségi tevékenységgel Programok, konferenciák az elnökségi országban cs-memo-en.pdf cs-memo-en.pdf

7 EU szociális párbeszéd Ágazati szintű párbeszéd Európai ÁPBk Európai ágazati szintű szociális partnerek kezdeményezhetik (jelenleg 37 terület) Maximum 54 tag, az Európai Bizottság biztosítja a titkárságot Nincs közvetlen hivatalos kapcsolat az elnökségi országgal

8 EU szociális párbeszéd Ágazatközi közösségi szintű együttműködés Tárgyalások és megállapodások rendszere Kvázi-jogalkotási hatáskör az európai szociális partnereknek (ETUC, Businesseurope, CEEP, UEAPME) Megállapodások (irányelvek), közös nyilatkozatok, ajánlások Elnökségi kapcsolatok esetlegesek

9 EU szociális párbeszéd Tripartit Szociális Konferenciák Kifejezetten az elnökségi kapcsolattartást szolgálja 2003 óta rendezik (2003/174/EK határozat, március 6.) Cél: a lisszaboni stratégia előrehaladásának megvitatása (növekedés és foglalkoztatás) Szereplők: Szociális partnerek (ETUC, Businesseurope, CEEP, UEAPME) – fős delegációk Elnökségi ország miniszterelnöke és a két következő elnökségi miniszterelnök Ezen országok szociális és munkaügyi miniszterei Európai Bizottság (szoc. Főbiztos)

10 EU szociális párbeszéd Tripartit szociális konferenciák Időpont: hivatalosan minden év márciusban Informálisan szükség szerint Napirendet a szereplők közösen határozzák meg az előkészítő megbeszélések során, titkárságot a Bizottság biztosít Tagállami szociális partnerek: közvetett szerep!

11 Magyar szociális párbeszéd intézményrendszer – az elnökség szempontjából Intézmények: Gazdasági és Szociális Tanács Lehet együttműködési megállapodást kötni Folyamatos tájékoztatás Országos Érdekegyeztető Tanács Lehet együttműködési megállapodást kötni Folyamatos tájékoztatás Kezdeményezések KüM – Partnerségben a civilekkel – Készüljünk együtt a 2011-es magyar EU elnökségre TPK – TÁMOP projekt

12 Tagállami tapasztalatok Nincs vonatkozó szabályozás a tagállami szociális partnerek és az elnökség együttműködéséről A kialakult gyakorlat friss és erősen tagállam-függő

13 Tagállami tapasztalatok Keveset lehet tudni róla – kevés is történt? francia elnökség Elsősorban tagállami kérdésekben volt együttműködés a szociális partnerekkel (flexibilis munkajogi szabályozás, nyugdíjreform, stb.) Jelentések a 2000-es elnökségről: elsősorban az elnökség napirendjén szereplő témákban konzultáltak

14 Tagállami tapasztalatok cseh elnökség Konzultáció a cseh szociális partnerekkel az előkészítés során Az elnökség során nincs látható együttműködés május 7., Foglalkoztatási csúcs: a szociális partnerek nem írták alá a megállapodást, alapvetően kétoldalú tárgyalások voltak

15 A spanyol-belga-magyar trió Tapasztalt államokkal együtt Az első elnökség az érettségi vizsga A 27 tagú EU-ban már ritka alkalom az elnökség Közös logó, közös elnöki program

16 A spanyol-belga-magyar trió elnöki programja Európa a Lisszaboni Stratégia jövője; európai szociális menetrend és egyenjogúság; modernizált gazdasági és pénzügyi keretek; az erőforrások fenntartható használata; energia és éghajlatváltozás; a szabadság, biztonság és jog térsége; bővítés; európai szomszédságpolitika; külkapcsolatok, nemzetközi együttműködés és védelem; a Lisszaboni Szerződés alkalmazásával kapcsolatos feladatok; a közösségi költségvetés félidei felülvizsgálata és a következő pénzügyi perspektíva.

17 Lehetőségek, feltételek, teendők Együttműködési csatornák azonosítása (közösségi és magyar) Közösségi: Gazdasági és Szociális Bizottság magyar tagokon keresztül Befolyásolni lehet az ECOSOC és az elnökség együttműködését

18 Lehetőségek, feltételek, teendők Közösségi: Tripartit szociális konferenciák Tagszervezeteken keresztül (MGYOSZ – Businesseurope, szakszervezetek – ETUC) Hangsúlyos hazai részvétel az előkészítésben Közösségi és hazai: ÁPBk Hazai és EU szintű ÁPBk kapcsolatának erősítése, ha szükséges Magyar ÁPB gyakorlat bemutatása Hazai: GSZT és OÉT

19 Lehetőségek, feltételek, teendők Potenciális partnerek azonosítása Magyar Kormány (KüM) Trió elnökség szociális partnerei (spanyol, belga) Bejáratott európai kapcsolatok (esetleg KKE?) Európai ágazatközi szervezetek (ETUC, Businesseurope, stb.)

20 Lehetőségek, feltételek, teendők Lehetséges témák azonosítása Közösségi jogalkotás, különösen a szociális dimenzió területén Lisszaboni stratégia értékelése és az új stratégia elindítása Válság következményeinek kezelése Új javaslatok

21 A sikeres együttműködés feltételei Hazai kormányzati szereplőkkel való ÉRDEMI együttműködés kialakítása Jó minőségű, bejáratott kapcsolatrendszer az európai partnerekkel Intellektuális kapacitás Szakismeret Lobbikészség Nyelvismeret

22 A sikeres együttműködés feltételei Mindezek működtetése érdekében érdemes kialakítani Az elnökségi feladatokkal megbízott munkacsoportot (oldalanként vagy közösen) Szakértői hálózatot fenntartani Munkatervet, eseményeket, rendezvényeket megtervezni

23 Köszönöm a figyelmet! Hozzászólások? Kérdések?


Letölteni ppt "Magyarország az EU egyik soros elnöke 2011-ben Oktatás és munkavédelem a bútor- és faiparban 2010. március 11. Tihany Kónya Márton ELTE ÁJK Politikatudományi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések