 476-1492- a tankönyvek szerinti középkor A középkornak két része van:  korai középkor (V-XI. század )  klasszikus, vagy érett (XII-XV. század ) 

Az előadások a következő témára: " 476-1492- a tankönyvek szerinti középkor A középkornak két része van:  korai középkor (V-XI. század )  klasszikus, vagy érett (XII-XV. század ) "— Előadás másolata:

1

2  476-1492- a tankönyvek szerinti középkor A középkornak két része van:  korai középkor (V-XI. század )  klasszikus, vagy érett (XII-XV. század )  A középkor szellemi világán a keresztény vallás uralkodott: a gondolkodás előterében nem a tudás, hanem a hit állt.  A kereszténység első századainak művészete a Nyugat-Római Birodalom területén ókeresztény (II-IX. sz.), a Kelet- Római Birodalom területén pedig bizánci néven ismert (IV-X. sz.).

3  Kr.u. I. sz.- Pál apostol – a kereszténység megjelenése a Római Birodalomban  Kr.u. II-III. sz. – keresztényüldözések  Kr.u. IV. sz. – Constantinus – a kereszténység elfogadása, majd államvallássá tétele (Theodosius)  ↔katholikos (általános) vallás  keresztény – christianus – „Krisztus követői” ↔ poganos – a római provinciákban élő nem keresztények.

4  Mithrász-kultusz – 2 szellem: Mithrász (jó)↔ bika (rossz) – küzdelmük a világ állandó folyamata  Zarathusztra: 2 isten: Ahuramazdá (jó) ↔ Ahrinon (rossz)  Manicheizmus: Kr.u. 3. sz., Perzsiából : JÓ ↔ ROSSZ  Elagabal: 218-222 – a mezopotámiai kultuszok bevezetése Rómában

5  Gnosztikusok – „különböző rendű istenlét van”. Gnózis = tudás, ismeret – A gnosztikusok szerint az üdvösség csak a szent ismeretek és a misztikus tudás birtokában nyerhető el.  Arianizmus: Arius püspök (Kr.u. 4.sz.) – Arisztotelész filozófiájából indult ki: „…minden, ami van egyenlő önmagával, nem lehet egyenlő mással…” → Atya – Fiú – Szentlélek – nem egy, hanem csak hasonló és különböző lényegű.

6  Az apostoli, Szt. Páli tanítás – a Szentháromság egylényegű, vagyis a 3 lény: Atya, Fiú, Szentlélek = 1.  HOMOUSION ↔ HOMOIUSION  ATHANASIUS ↔ ARIUS  A tét: egyistenhit vagy többisten-hit  Eredmény: a Credo megfogalmazása, a Szentháromság tana

7  EGYHÁZATYÁK = PATRES ECLESIAE»  PATRISTICA – azon tanoknak, dogmáknak a rendszere, melyek egyrészt a kereszténység alaptanításait képezik, másrészt amelyek az antik filozófia segítségével a kereszténység védelmében fogalmazódtak meg.  A kora középkor érdeme, hogy az ókori gondolkodásmódot átmentette az újkorba.

8  A kor filozófiájának alaptémája a hit és a tudás viszonya. Kezdetben ellentétesnek tartják, majd elfogadják, hogy ez 2 út, de egyhez vezet. A hit a „királyi út”, de a tudás is Istentől származik és hozzá visz.  A 2. nagy kérdés: Isten létének bizonyítása a természetből.  Szent Pál elismerően szól a gör. bölcsekről, s azt tanítja, hogy Isten természetes úton, értelemmel is felismerhető a teremtett világból.  Kezdetben lebecsülik a filozófiát, Ágoston hatására ismerik el: a kereszténység átveszi az idea-tant és a logosz-tant, mint a „természeti törvényekről” szóló tanítást.

9  1) 200-ig – apologéták (hitvédők) kora: Justinus, Tertullianus  2) 200-450 – a hittételek kialakulása, rendszerezése: Alexandriai Kelemen, Origenes, Athanasius, Nagy Szent Gergely, Szent Ágoston  3) 450-800 – a dogmák értelmezése: Boëthius, Dionysius Areopagita

10  ST. JUSTINUS (100-166) – védelmébe veszi a filozófiát és a kereszténységet. 2 műve: Apológia (a szenátushoz és a császárhoz)  TERTULLIANUS (160-222) – fő műve: Apollogeticum (Védőirat) – Credo, quia absurdum quest! – hiszem, mert képtelenség! -A lélek természetétől fogva keresztény, fogamzáskor kerül a testbe és ott közvetlen kapcsolatban van Istennel, a test elmúlása után is megmarad az Isten mellett – a maga korában eretneknek tartották, ma ez a gondolat beépült a katolikus és református vallásba is.

11  ORIGENES  a III. sz. leg> hatású gondolkodója, mellékneve: DIAMANDIUS (kőkemény érvelése, fogalmazása miatt)  Tanítója: Alexandriai Kelemen  Összekapcsolja a ker.-et és gnosztikusokkal: megbontja a Szentháromság egységét: Atya / \ Fiú Szentlélek } kiközösítik, eretneknek nyilvánítják  Pre-egzisztencionalizmus: „A lelkek léteznek a testi lét előtt, majd bezárva a test anyagába visszavágyódnak Istenhez, és a tudás, az engesztelés és a tisztulás útján térhetnek vissza hozzá.” „Minden vissza fog térni Istenhez”

12  ATHANASIUS  A Szentháromság egysége mellett érvelt a niceai zsinaton  „…minden megismerés alkalmas arra, hogy Istent megismerjük…”  2-féle megismerés létezik: külső és belső  A teremtett világ teremtőjére vall, tehát a teremtett világ törvényszerűségeinek felismerése jobban megérteti velünk Istent…

13  A legfontosabb egyházatya  Lefektette a „keresztény filozófia” alapjait, a Nyugat tanítójaként 1,5 évezredre meghatározta Európa szellemiségét  Befejezte és összegezte az ókort, megalapozta a középkort  Ami Szent Ágoston és Dante között van – azt nevezik a művelődéstörténeti középkornak!

14  Thegestre városában született (Numibia) → Karthago → Milánó  Igazság keresése: Cicero: „Hortensius” → csatlakozik a manicheizmushoz (9 évig)  → Pyrhon-i szkepszis → neoplatonizmus és Szent Ambrus + a Római levél hatására visszatér a kereszténységhez →visszatér Afrikába, Hippo püspöke

15  CONFESSIONES (VALLOMÁSOK)  RETRACTIONES (KIIGAZITÁSOK)  SOLILOQUIA (Magányos beszélgetés Istennel)  DE CIVITATE DEI (ISTEN ORSZÁGA)- fő műve.

16  Isten – a teljes igazság, a legfőbb jóság, a létezők létének feltétele → A gör. fil. optimizmusát összekapcsolta Szt. Pál leveleivel – vagyis ha mindenki szabad akaratából választja a jót vagy a rosszat, akkor nincs predestináció  „Hit és értelem elválaszthatatlan” – „Intellige ut credas, crede út intelligas” (Érts, hogy higgy, és higgy, hogy érthess!)

17  A modern történeti gondolkodás megalapítója: Míg az ókorban a történelmet a természet örökké visszatérő pusztulásának és keletkezésének a képében szemlélték, ↔ Ágoston: a történelemnek kezdete, iránya és célja van. Az embert és történelmét a történelem feletti Istennel való találkozás alkotja, az emberi történelem Isten elfogadásának vagy elutasításának története: az üdvösségnek vagy kárhozatnak a története.

18  22 könyvből áll  2-féle államot képzelt el: 1) Isten állama 2) a földi állam: „A jók és rosszak harca, s ez a küzdelem mozgatja a történelmet, hogy egyre közelebb jussunk az Isten államához”  „Kell a gonosz, hogy aktivizálja a jót!”  Nagy hatása volt az utódokra: Aquinói Szt. Tamásra, Dante-ra, Mórusz Tamásra, Tomasso Campanella-ra, stb.

19  BOËTHIUS (480-524) – az ókori fil-t közvetíti a kk- nak: - Platón istenfelfogását -a sztoicizmust -elsőként fordította latinra Arisztotelész néhány művét  DIONYSIUS AREOPAGITA – Szt. Pál hatására keresztelkedett meg  Isten megismerésének lehetőségét vizsgálja: Isten – az OK, a teremtett világ – az OKOZAT – Mi az összefüggés a 2 között?  A valóság lényegét ésszel nem foghatjuk fel →ezért hívta a fil-t a kk-ban DOCTA IGNORANTA-nak (tudós tudatlanság!)

20  Ótestamentum: Mózes I. könyve 11 fejezete az emberiség őstörténete. A 11. fejezettől Izrael története Ábrahám kiválasztásáig  Újtestamentum: Evangéliumok és az Apostolok cselekedetei, az ószövetség megszűnése és az új egyház megszületése. Jelenések könyve – próféciák az újszövetségi egyházról

21  Szerkezete: - Történeti könyvek - Tanító, bölcseleti könyvek - Prófétikus könyvek - Szépirodalmi művek Fordításai: SEPTUAGINTA (Kr.e. II. sz.) – az Ószövetség első görög fordítása VULGATA (Kr. U. IV. sz.) – HIERONIMIUS (Szt. Jeromos) – az Ó- és Újszövetség első latin fordítása

22  Nem hiteles keresztény indíttatású iratok, irodalmi alkotások, többnyire ismeretlen szerzőtől.  „Beszélgetés a zsidó Tryphonnal” – az első keresztény tárgyú elmélkedés  MINUCIUS FELIX: „Octavius” c. dialógus (első latin nyelvű)

23  Ókeresztény bazilika-forma: pl. A római régi Szent Péter-székesegyház  A hajókat elválasztó oszlopok tartják a fából ácsolt tetőszerkezetet (3/a). A mennyezet sík fedésű, az apszis viszont boltozott, ilyenek a kisebb szélességű mellékhajók (3/b) is. Ez az épülettípus szinte napjainkig az egyházi építészet alapvető templomtípusa maradt. A homlokzat előtt oszlopos udvar van, közepén kúttal. A még meg nem keresztelt új hivők csak itt tartózkodhattak (2/e).  A római régi Szent Péter- székesegyház alaprajza (IV. század )  A középső vagy főhajó (2/a) szélesebb, mint a mellékhajók (2/b). Magasabb is azoknál; falát belül ablakok törik át (3). A bazilika gyakran kereszt alaprajzú; a főhajó végén, a szentély előtt kereszthajóval (2/c) bővítik terét. A szentély általában félkörű fülkével, apszissal (2/d) záródik.

24

25

26  Vissza a középkorhoz!!!

27  A középkor fogalmát a XIV. századi humanisták alkották meg, mert a maguk korát újjászületésnek (Renascimento) tartották. „Az újkor úgy folytatja közvetlenül a középkort, hogy serdülőként az ókorhoz jár iskolába.”  A francia felvilágosultak a fény korának tartották a saját korszakukat, ők nevezték el a középkort „sötétnek”!? Jellemzői :  földrajzilag csak Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsia kis részén volt  a kereszténység elterjedése  az Egyház, mint intézmény meghatározó jellege.

28 Gazdaság  A városi élet hanyatlása → faluközösségek, önellátó gazdálkodás  germán eredetű nehézeke, háromnyomásos gazdálkodás  hospesek (vendégek) a lakatlan földeket teszik termővé Társadalom  a Római Birodalom bukását sokként élik meg  megszűnik az átfogó politikai rendszer, a civilizáció azonban tovább él  A világi (barbár) és vallási (Róma) hatalom kettéválása → megoldás a keresztény államok létrejötte  a középkor szerveződési rendszere a feudalizmus, amely az uradalmi rendszer és a hűbéri hierarchia megteremtődését jelenti  Az ideológiai egységet az új Római Birodalom megteremtésének eszméje és a helyreállítására tett konkrét kísérletek teremtik meg

29 Uradalmi rendszer: A katonai szolgálatért földet kaptak,  Az uradalom birtokosa a földesúr,  Az ott élő különböző jogállású (szabad, szolga) elemek dologi függőségbe kerültek, különböző szolgáltatásokkal taroztak  Az uradalom központja az udvarház, majd a lakótorony, vár lett.  Hűbériség: A katonai szolgálat ellentételezésére jött létre a hűbéri rendszer.  Lényege: a szolgálatért benificiumot adományozott a senior (hűbérúr) vazallusának, aki hűséggel és katonai szolgálattal tartozott cserébe. Ez a földbirtok kezdetben visszavonható volt, a 9. sz-tól vált örökölhetővé (feudum).  A vazallus a maga birtokából tovább adományozhatott → hűbéri lánc.  Az uralkodó lett a legfőbb hűbérúr, a feudummal rendelkező réteg pedig nehézfegyverzetű katonaként szolgált, mentességet (immunitas) és kiváltságokat (privilégium) szerzett.

30 Keleti gótok  Terület: Illíria és Itália, főváros: Ravenna.  Theodorik (493-526), első barbár uralkodó  487-ben megrohanta Itáliát, Ravenna elfoglalása  római és barbár hagyományok ötvözése (hivatalok római, katonai posztok gót kézen)  vallásuk ariánus  művészetek (bazilika forma pl. a ravennai S. Apollinare templom, mozaikok), tudományok kedvelése (Cassiodorus történetíró és Boethius filozófus)  510-es évektől a külkapcsolatok kedvezőtlen alakulása miatt szakít a békés római politikával  Justinianus bizánci hadai számolták fel a gót uralmat

31

32

33  Frankok  Terület: központi területe Rajna-Szajna vidéke.  Merovingok  Klodvig (482-511) - frank törzsek egyesítése - katolikus hitre térés - fiai folytatják a terjeszkedést, » egy gazdaságilag, politikailag és etnikailag tarka, eltérő fejlettségű birodalmat eredményezett - majordomusok (udvarnagyok) uralma  Karolingok  Pippin majordomus legyőzi Nesturiát, fia Károly pedig új birodalomszervezésbe kezd  Martell Károly (714-41)  Kis Pippin (741-768) - Merovingok uralmának megdöntése a pápa segítségével (frank király szakrális jelkép volt, ezért szükségeltetett a pápai áldás) II. István pápa a longobárd veszély miatt segítséget kért Pippintől, a frank győzelmek után a meghódított területeket Pippin a pápának adta, létrehozva a Pápai Államot, cserébe a pápa felkente Pippint és két fiát, létrehozva a Karoling Királyságot

34  Külpolitika: - kb. 50 hadjáratot indított - longobárdok legyőzése (774), beavatkozás az arab belviszályokba, részleges siker, spanyol őrgrófság létrehozása, szász háborúk (770-790-es évek), alemannok, avarok elleni háború a Kárpát-medence meghódítása (Nagyszentmiklósi aranykincs)

35  Belpolitika: - a Birodalmat grófságokra osztotta, élén a comes (gróf),  a határmenti területeken őrgrófságokat (mark) szervezett, a grófokat királyi megbízottak ellenőrizték  - udvari hivatalok létrehozása: kancellária (oklevélkiadás), kamara (udvartartás vezetése), birodalmi ítélőszék (a papi rend beépült a kormányzásba, elsősorban az írástudás privilégiuma miatt, a király gyakorolta az invesztitúra jogot)  - 800. Császárság létrehozása: II. Leó pápát kiszabadította fogságából, aki ezért császárrá koronázta (birodalom feje a császár, vallási vezetője a pápa, ő koronázta a császárt elismerve ezzel isteni eredetű hatalmát, a császár köteles volt megvédeni a pápát), 812-ben a bizánci császár is elismerte rangját - birodalom fővárosa: Aachen lett Művelődés: Karoling-renaissance - Einhard Károly krónikása - antik világ iránti érdeklődés jellemzi - aacheni palotakápolna felépítése (máig őrzi emlékét e centrális bazilika) - oktatás serkentése (Alkuin, a kor egyik legjelentősebb tudósa segíti a szervezésben) - scriptoriumok (íróiskolák létrehozása) kialakult egy írásfajta a karoling minuscula a kódexek és oklevelek írására

36  843 – Nagy Károly fia, Jámbor Lajos halála után a Verduni szerződés alapján a Frank állam 3 részre oszlik:  Lothar – Olaszország, Burgundia és a Rajna bal-parti részét kapta,  Német Lajos (nyugati-frank) –Bajorország és a Rajna jobb partját,  Kopasz Károly (keleti-frank) – Kelet-frankország, Szászország, Aquitánia, a bretoni és flandriai területeket kapta.  A keleti Karolingok kihalása után itt is a szász Madarász Henriket (918-936), majd fia, I. (Nagy) Ottó (936-973) uralkodott.  A pápaság elvilágiasodva Olaszország uralkodója kívánt lenni, meg akarta erősíteni az egyházi államot és megtartani világi birtokait. Az elvilágiasodott pápasággal szemben jött létre a szent német-római birodalom gondolata. Nagy Ottó, egyesítve a német törzseket, Olaszország belekebelezésével császár lett.  A X-XI. században a szent Német-Római Birodalom uralja egész Európát.  Anglia, Franciaország és Spanyolország ekkor hanyatlóban van

37  A népvándorlás utolsó hullámai is elérik Európát, új államok jönnek létre:  - Szlávok – 6. sz.-ban tűnnek fel –Rurik normann herceg segítségével létre hozzák az óorosz államot, a Kijevi Ruszt (IX. sz.- ban)  - Vikingek (normannok) – IX-XI. sz.– Franciaországban, Normandiában hercegséget alapítanak (912); Dél- Olaszországban a XI. században királyságot alapítanak; Angliában Hódító Vilmos (1066).  - magyarok honfoglalása és államalapítása (IX-X. sz.).

38  Egyház és szerzetesség  Invesztitúra-harc (XI-XIII. sz.)  Lovagi kultúra  Keresztes hadjáratok  Skolasztika  Román és gótikus stílus

39  - egyházi és vallásos irodalom  - hősi irodalom  - lovagi irodalom  - polgári irodalom

40  - Legenda – olvasnivaló. Szent történeteket beszélnek el, hőseik általában megkínzott mártírok, csodákat művelő szentek vagy erdei remeték, akik vadállatokkal társalkodnak.  A legendákat később össze is gyűjtötték; legfontosabb a Legenda Aurea (Aranylegenda) c. gyűjtemény, amely a XIII. sz.-ban keletkezett. Jacopo de Voragine adta ki.

41  Példázatok - rövid, erkölcsnemesítő történetek; prédikáló papok ezekkel élénkítették beszédeiket. A példázatok legnagyobb gyűjteménye a Gesta Romanorum a XIII. századból. Gyakori tanulságuk a középkori bűnök és visszaélések megtorlása, kevélyek megalázása, fösvények kudarca, az erény megdicsőülése.

42  - Himnuszok – a hívők áhítatos érzéseinek kifejezői voltak, az énekszerzők templomi éneklésre szánták őket, később már egyéni élményeket szólaltattak meg bennük.  Clairvaux-i Szent Bernát – a Mária- kultusz, a marialle műfaj (Mária Himnusz) megteremtője. Ő teremti meg a nyugati kereszténység áhítatosságát, amelyben a személyes élmények a Mária tisztelettel fonódnak össze. Ő a keresztény misztika megteremtője is egyben. Művei: A megfontolásról; A kegyelemről és a szabad akaratról; A püspökök erkölcseiről és kötelességéről.

43  -Vallásos dráma – a középkori dráma kezdetei az ún. pantomim játékok. Többnyire az oltár mellett adták elő őket, s karácsony éjszakájáról, a napkeleti bölcsek megjelenéséről szóltak.  -Misztérium dráma – már világiasabb, a bibliából veszi tárgyát. Feltűnnek benne a világi motívumok, a XII. században pl. az Ádámról szóló játék Éva megkísértését valóságos csábítás formájában adja elő. Nagy mű nem született ebben a műfajban, mely a XI. századtól kezd kialakulni. Már az egyházi szertartás is hordoz drámai elemeket.  -Miracle – csodás történet, a legendák egy-egy jelenetét dramatizálja, a város terein kerül bemutatásra.

44  - Lovagi költészet – újra megszólal a szerelmi költészet. Ezeknek a lírai alkotásoknak az ősformái a májusdalok és a táncdalok. A középkori lovagi líra művelőit trubadúroknak nevezték.  A leghíresebb trubadúr Bernard de Ventador (1147-1170).  A korszak jelentős alkotása: a szerelem törvénykönyvének megírása, melyet Andreas Capellanus írt meg D’Amore, „A szerelemről” címmel. A trubadúr líra virágzása a XII. század végére a XIII. század elejére esik. Az eretnekség feltámadásával – a XIII. század 30-as éveiben – a szigorú vallási szellem elhallgattatja a költészetet.

45  A trubadúrok örökségét Észak- Franciaország énekesei és a német minnäsingerek veszik át. Három fő témája volt verseiknek:  -nőkultusz  - vallási élmények  -politikai viták  A középkor legnagyobb német költője: Walther von der Vogeilweide

46  lovagi epika – vagy lovagregény – kalandos történet, amely ébren tartja az érdeklődést. Szerzőik könyvnek szánták, olvasásra; eleinte versben írták csak később lett próza. A történeteket a történelemből vagy a régi antik krónikákból kölcsönözték. A mesék leggazdagabb lelőhelyei a kelták mondái, főleg az Artúr mondakör. A középkor leghíresebb lovagregénye a Trisztán és Izolda.

47  Kalevala- a finnek nemzeti eposza. Anyagát Elias Lönnrót gyűjtötte össze a XIX. században.  Roland-ének – a franciák nagy középkori eposza. Az eposz a XI-XII. században készült, ismeretlen szerző műve.  Niebellung- ének – a németek nagy eposza, melyben a középkori német feudális világ van megörökítve. Keletkezési idejét a XII. századra teszik. Szerzője ismeretlen bajor- osztrák énekes.

48  új – Fableau – a versben íródott, tréfás, szatirikus elbeszélés. Hőse a polgár aki kijátssza vagy legyőzi a nemes urakat. Gyakoriak a szatirikus állatmesék, pl. a Róka regénye, a XII-XV. században keletkezett.  Allegorikus verses regény pl. A rózsa regénye  A középkor legköltőibb alkotása – Aucassin és Nicolett című énekes mese a XIII. századból.  Az un. vágáns (= vagány) költészet - szatírák, bordalok és misztérium játékok. Két részre lehet osztani: - morális, szatirikus versek, epikus történetek, tréfás sirató énekek. Leghíresebb gyűjteménye a vágáns költeményeknek a Carmina Burana.

49  Költő és filozófus, politikai és nyelvészeti író, egy híres elpolgáriasodott fehér (mérsékelt) guelf nemesi család sarja.  „Vita Nuova” címmel gyűjtötték össze a Beatrice Portinari-hoz írt szonettjeit.  Filozófiai írásai közül a „Convino” (vendégek )  „Az államról” c. tanulmánya az államcsászárságot célozza meg  Fő műve: DIVINA COMEDIA (Isteni színjáték). Eredetileg ő „Comedia”-nak nevezte művét, az „isteni” jelzőt Boccaccio használta először. A mű nyelve olasz, tárgya pedig Dante túlvilági utazása a síron túli élet 3 birodalmába. Ez a középkor betetőzése és a reneszánsz nyitánya.

50

51  1456- a Kis Testamentum,  1461- fő műve: a Nagy Testamentum, melyben élete hányattatásai tapasztalatát gyűjtötte össze 173 nyolcsoros - nyolcszótagos sorba  Verseinek szereplői kövér prostituáltak, korcsmárosok, tolvajok, zsiványok.  Balladáinak nyelvezete népies, emellett a tolvajnyelv elemeit is előszeretettel használja.  Az utókor a középkor utolsó nagy költőjeként tartja számon, ugyanakkor a reneszánsz személyes lírájának is első példája

52

53  A skolasztika (mesterek és tanítások teljes tisztelete) -feladata nem az, hogy megtalálja az igazságot, hiszen az már az isteni kinyilatkoztatásban benne van. A skolasztika célja, hogy ezt a kinyilatkoztatást a filozófia segítségével megalapozza, kétségtelenné tegye és értelmezze, különösen, ha valamely tételről megoszlanának a vélemények  „A filozófia a teológia szolgálólánya!”  Az elnevezés eredete - Nagy Károly korától a reneszánszig a középkori „iskolákban”: székesegyházi, kolostori és udvari iskolákban eleinte, majd a városi iskolákból kialakult főiskolákon (universitas) ez volt a tananyag. A skolasztika szakít a „hiszem, mert képtelenség” és a „tudomány csúnya kíváncsiság” alapján álló gondolkodással.

54 TRIVIUM:  Nyelvtan (retorika)  Logika  Dialektika A tanítás módszere: - Lectio - disputatio QUADRIVIUM:  Geometria  Számtan  Zene  Csillagászat

55 Képviselői:  JOANNES SCOTUS ERIUGENA  CANTERBURY SZENT ANSELM – a skolasztika atyja  PETRUS ABELARDUS vagy PIERRE ABELARD   A skolasztika 3 korszaka:  1) 800-1200- kialakulása  2) 1200-1300 - virágkora  3) 1300-1450 - kései

56 A skolasztika felvirágzásának 3 tényezője:  -az arisztotelizmus átvétele (Boëthius, arab+zsidó fordítások: Alfarabi, Avicenna, Averroës, stb.)  -az egyetemek kialakulása: Robert de Sorbonne, XIII. sz.:”nos universitas magistrorum et scholarium”  -a kolduló rendek elterjedése: ferencesek, domonkosok, stb.

57

58  ALEXANDER HALENSIS  SZENT BONAVENTÚRA  NAGY SZENT ALBERT  AQUINOI SZENT TAMÁS – a skolasztika fejedelme. Summa Theologica és Summa Philosophia – a mai katolikus vallás alapja  ROGER BACON

59

60  1300-1450 – kései skolasztika, melynek lényege, hogy ennek az időszaknak a gondolkodói szembefordulnak a skolasztika korábbi mestereivel  DUNS SCOTUS  WILLIAM OACKHAM

61  A korai német misztika - 1290-1400.  Alapítója Johannes Eckhart (1260-1327) domonkos rendi szerzetes. Az érett és kései skolasztika, az angol ferences rendiek (Bacon Scotus és Oackham) ellentéteként születik.  Tanítványai: Heinrich Seuse (1293-1381), Johan Tauler (1300-1361), Johannes Ruysbroek (1293- 1381), Kempis Tamás (1380-1461), a nagyhatású „Krisztus követése” c. misztikus mű alkotója. A misztikusok Platónra és Ágostonra nyúlnak vissza. Isten az Egy, az Abszolút, a feltétlen jó, a teljeséggel túlvilági, a nem-teremtett természet, a Szentháromság az Istenség kisugárzása, a lélek Isten képmása.

62  Köszönöm a figyelmet!