Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hidrobiológia Wetzel R.G., 2001: Limnology. Lake and river ecosystems, 3 rd edition. Academic Press, London, 1006 pp. (1983, 2 nd edition) Kalff J.,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hidrobiológia Wetzel R.G., 2001: Limnology. Lake and river ecosystems, 3 rd edition. Academic Press, London, 1006 pp. (1983, 2 nd edition) Kalff J.,"— Előadás másolata:

1

2 Hidrobiológia

3 Wetzel R.G., 2001: Limnology. Lake and river ecosystems, 3 rd edition. Academic Press, London, 1006 pp. (1983, 2 nd edition) Kalff J., 2002: Limnology: inland water ecosystems. Prentice-Hall, 592 pp.

4 Cole G.A.: Textbook of limnology, 4 rd edition. Waveland Press, 401 pp.,1994. (1988, 3 rd edition) Lampert W. & Sommer U.: Limnoecology: the ecology of lakes and streams. Oxford Univ. Press, New York, 382 pp., 1997.

5 Brönmark C. & Hansson L.-A., 1998: The biology of lakes and ponds. Oxford Univ. Press, New York, 216 pp. Giller P.S. & Malmqvist B., 1999: The biology of streams and rivers. Oxford Univ. Press, New York, 272 pp.

6 Padisák Judit: Általános limnológia. ELTE Eötvös kiadó, Budapes, 310 oldal

7 Limnológia? Wetzel, 2001: Limnology. Lake and river ecosystems – szintézis: “the discipline involves the study of both freshwater and saline inland waters.” (45 %-a a felszíni vizeknek sós-szikes víz) Limnology is the study of the structural and functional interrelationships of organisms of inland waters as they are affected by their dynamic physical, chemical, and biotic environments. Limnologia: a szárazföldi vizek élőlényeiek struktúrális és funkcionális kapcsolatát vizsgálja, amelyre dinamikus fizikai, kémiai és biotikus környzet hatással van Freshwater ecology is the study of the structural and functional interrelationships of organisms of fresh waters as they are affected by their dynamic physical, chemical, and biotic environments. – nem foglalja magába a nagyon sós vizeket ( >3 g l -1 ) Freshwater biology is the study of the biological characteristics and interactions of organisms of fresh waters. Aquatic ecology (vízökológia) Hydrobiology = hidrobiologia

8 Hidrobiológia Határtudomány Hidrológia -> A víz és vizek tudománya Biológia -> Az élet és az élőlények tudománya Hidrobiológia -> A vízi élőlények és ökoszisztémák tudománya

9 Hidrobiológia felosztása Oceanológia tengertan Limnológia tótan Rheológia áramlóvizek tana Folyóiratok: Limnology and Oceanography (US) Freshwater Biology (UK) Archiv für Hidrobiologie (D) Hydrobiologia (NL)

10 A Föld vízkészlete A Föld vízkészlete: millió km 3 millió km 3 Litoszféra: ,9 % Üledékes kőzetekben 2100,8 % Hidroszféra: 14005,3 %

11 A Föld vízkészlete év év 300 év év év 280 nap nap 9 nap 97,61 2,08 0,29 0,009 0,008 0,005 0, , ,2 14 Óceán Sarki jég, gleccser Felszín alatti víz Édesvizű tavak Sós tavak Talajnedvesség Folyók Atmoszféra Kicserélődési idő% Térfogat ( km 3 )

12 Felszíni vizek Hidrobiologia ~0,03 % = folyók (Streams & Rivers) = tavak (Lakes & Ponds), mesterséges állóvizek (Reservoirs), halastavak

13 Állóvizek (inland waters) Jégtakaró maximális kiterjedése– édesvizű tavak Száraz, sivatagos területek – sós tavak Antarktida – állandóan befagyott tavak

14 A Főld vízkészletének kevesebb mint 3 % édesvíz 99 %-a nehezen hozzáférhető (jég, talajhoz kötött) a maradék tavak, folyókban található  felhasználásuk véges. A globális vízfelhasználás: km km km 3* Ipari országok vízfelhasználása 7000 l/fő/nap Nem ipari 1000 l /fő/nap 150 l  1kg acélhoz 900 l  1kg papírhoz 2000 l  1kg műszálhoz * (1996-os becslés)

15 A víz (H 2 O) H H O 104°27 ’ -Dipólusos molekula -Hidrogén kötések (energia: 1/16-a a kovalens kötésnek) -Folyékony állapotban aggregátum képződés -Szilárd állapotban tetraéderes szerkezet -Csak forráskor veszti el teljesen a szerkezetét -„Folyékony kristály”

16 A VÍZ (H 2 O) Hőmérséklet-sűrűség Magas olvadáspont 0 °C vs. H 2 S -82,9 °C Magas fajhő 1 kcal, kiegyenlített hőingás Sűrűség max. 3,98 °C Szalinitás-sűrűség Szalinitás (össz.old. só ezrelék-ben) növeli a sűrűséget Csökkenti sűrűség max. hőmérsékletét (0,2 °C/g l -1 )

17 A VÍZ (H 2 O) Felületi feszültség Hidrogén kötés miatt nagy (20 °C 72,7 N m -1 ) Nem függ jelentősen az hőmérséklet és sótartalomtól Oldott szerves anyagok (huminanyagok, anyagcsere termékek) csökkentik Viszkozitás Hidrogén kötés miatt nagy Nagyban függ a hőmérséklettől kevésbé sótartalomtól Dinamikus viszkozitás (Pa s) az az ellenállás, amely a víz folyása, ill. bármely formaváltozása ellen hat 1 Pa s = 1 kg m -1 s -1 Kinematikus viszkozitás (m 2 s -1 ) a dinamikus viszkozitás és sűrűség hányadosa

18 2,2 Vízgazdálkodás Euró pa Ázs ia Afri ka N.A m S.A m Au st Összes en Terület (106 km 2 ) 9, 8 45,0 30, 3 20,7 17, 8 8, csapadék (km 3 ) Prec/terület (10 -4 km) 7, 3 7, 26 6,8 6 6, 45 16,4 9 7,3 6 8, 36 Folyók (km 3 ) folyók/csapad ék (%) 43, 4 40,3 20, 3 44,6 35, 4 30, 7 35,2 Párolgás/cs ap (%) 56, 6 59,7 79, 7 55,4 64, 6 69, 3 64,8 Atmoszféra W=12,4 km 3  =8,9 nap Kontinensek Tavak folyók W= 231km 3  = 6,6 év Felszinalatti vizek (5 km) W= ≈ km 3  = ≈ 600 év Óceánok W= km 3  = év Sarki jég Grönland W= km 3  = ≈4 500 év Antarktisz W= ≈ km 3  = ≈ év

19 globális vízháztartás egyensúlyban volt Az ember által okozott frakció a kontinensek párologtatásában 3 %-ról 10 %-ra nőtt kb. 30 év alatt, és 50 %-ra 70 év alatt Megnőtt a kontinentális vizek forgalmának rátája Nagy vízigényű helyeken a vízellátottság nem kielégítő  tengervíz sótalanítás (nagy energia igény), tározás A felszíni vizek forgalmába való beavatkozás  klímaváltozás (Aral tó) Hidrológiai régiók (csapadék és a párolgás relatív fontossága alapján) Exorheic: A folyói tengerbe torkollanak Endorheic: folyói nem torkollanak tengerbe (trópusi, vagy mérsékletövi területen erednek és subtrópusi sivatagba folynak) Arheic: nincsenek folyók (sivatagok)


Letölteni ppt "Hidrobiológia Wetzel R.G., 2001: Limnology. Lake and river ecosystems, 3 rd edition. Academic Press, London, 1006 pp. (1983, 2 nd edition) Kalff J.,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések