Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás Németh László.

Az előadások a következő témára: "Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás Németh László."— Előadás másolata:

1 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás Németh László

2 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás meghatározások Brown és Bourne (1995) úgy határozza meg, hogy „a hatalommal való felruházást tágan úgy definiálhatnánk, mint olyan fejlődés és kiteljesedés, mely elősegíti az egyén képességét arra, hogy saját életét és viselkedését iránytani tudja”

3 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás meghatározások Szilvási Léna a következők szerint igyekszik meghatározni az empowerment fogalmát. "A magyar fordítás nehézkessége miatt érdemes végiggondolni az ""empowerment"" szó angol jelentését. Az angol ""powerless"" tehetetlent jelent, melynek ellentéte a ""powerful"" magyarul: hatni tudó, hatni képes, hatalommal rendelkező, cselekvőképes. Az ""empowerment"" fogalma, pedig azt a folyamatot jelenti, melynek révén a tehetetlen állapotból eljuthatunk a hatni tudó állapotba.

4 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás meghatározások Katz Kati Az empowerment fogalma, definíciói: az egyén képességének a bővítése a hatékony döntések meghozatalára. Egyének, csoportok és/vagy közösségek körülményeik birtokba vétele, saját céljaik elérése, hogy így képesek legyenek az életminőségük maximális előre viteléért tenni. A legyengített [disempowered] emberek számára lehetővé tenni, hogy több önirányítás legyen a saját életükben, legyen szavuk az intézményekben, a szolgáltatásokban és a helyzetekben, melyek hatnak az életükre, és hogy gyakorolhassák a hatalmat, ahelyett, hogy a hatalom egyszerű befogadói legyenek.

5 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A tanult tehetetlenség A tanult tehetetlenség egy olyan belső viszonyulás kifejeződése, amelyben valaki olyan érzéseket, beállítódást jelenít meg egy helyzetre vonatkozóan, amelyben azt fejezi ki, hogy ő „nem kompetens valamit megtenni”, hogy „ö kicsi ahhoz, hogy valamit tegyen”, „ö képtelen valamit is tenni”, „ö ha bármit is tenne, akkor megtorlástól kellene tartania”.

6 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A tanult tehetetlenség A tanult tehetetlenség, az egy szocializáció folyamatában rátanított tehetetlenség kialakítása egy egyénben, amelyben azt a képet őrzi magáról a személy, hogy kiszolgáltatott, hogy cselekvésre képtelen, és nála nagyobb hatalmakkal nem szabad szembeszállnia.

7 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A tanult tehetetlenség A tanult tehetetlenség egyik megjelenési formája az infantilizmus, amelyben az infantizálódott személy kapcsolatait a szélsőséges függés vagy függetlenség jellemzi. A függésben az egyén képtelen a tekintélyszemély által képviselt megítélésektől függetlenül, szabadon reagálni.

8 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A tanult tehetetlenség Az infantilis függetlenségben pedig, az egyén személyiségéből hiányzik a függésre való képesség, amelynek alapján tartozhatna valahová, és a valóságot figyelembe vevő reagálásokat tudna adni helyzetekben.

9 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A tanult tehetetlenség Az infantilizálódás magatartásbeli formája, az alávetettség elfogadása, a hatalmi helyzetben lévő felé a kérés, könyörgés, hálálkodás, panaszkodáson keresztüli kommunikáció, és eredményeként a saját helyzet, pozíció kivívása.

10 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A tanult tehetetlenség Ebben a helyzetben a társadalmi kapcsolatok működésre az a jellemző, hogy tisztázatlanok és szabályozatlanok a jogok és a kötelezettségek, hiányoznak az ígéreteken és bizalmon alapuló szerződéses kapcsolatok, valamint az élet minden területére kiterjed a hatalmi helyzetben lévők paternalisztikus viszonyokat teremtő reagálása, illetve ennek az elfogadása.

11 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A tanult tehetetlenség Kiemelt lélektani fókuszpont a “tanult tehetetlenségre való szocializáció” megismerése, és az egyéni képessé válás arra, hogy e tehetetlenségből aktív, önmagát, a környezetet, a társadalmat alakító helyzetbe kerüljön az egyén.

12 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A tanult tehetetlenség Az empowermenten keresztül cél az egyéni öntudatos, jogokat és kötelezettségeket ismerő, cselekvő ember alapállásának a kialakítása; a közösségben másokkal együttműködő, partnerségre és elismert méltóságra épülő közös cselekvésben részt vevő emberi magatartás elérése; valamint a tekintélyelvű politikai kultúrával szembeni demokratikus, civil és állampolgári cselekvésekre képes emberi magatartás kialakítása.

13 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás Empowerment meghatározása Amikor a domináns ideológiák hatásáról, a középosztály nyomásgyakorlásáról beszélek, akkor a következő jellemzőket értem alatta:

14 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A középosztálybeli férfi gondolkodás jellemzői Ez a középosztályi gondolkodási típus megingathatatlan abban, hogy a saját értékrendje a viszonyítási alap és minden ettől eltérő értékrend minősíthető és devianciába sorolható. Ennek a magabiztosságnak az a háttere, hogy kiválasztottnak érzi magát ezt a gondolkodást képviselő.

15 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A középosztálybeli férfi gondolkodás jellemzői Az a tudat jellemzi, hogy birtokosa a hatalomnak, a társadalom vezető pozícióinak letéteményese. Latin tudásalapú kultúrája az egyetlen érvényes kultúra állítása szerint, az ettől eltérőek "primitívek, barbárok".

16 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A középosztálybeli férfi gondolkodás jellemzői Gondolkodása a tudományosságra támaszkodik, elfogadja az objektivitást, mint magyarázó elvet és ebből eredezteti gondolkodásának érvényességét. Életérzésében igazolva látja önmagát a történelmi alapokkal, és ebből következik intellektuális jelentőségtudata.

17 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A középosztálybeli férfi gondolkodás jellemzői Saját értékeit és gondolkodását arroganciával képviseli, hegemóniára törekvő. Fajgyűlölő, aminek megnyilvánulása a tőle eltérők megsemmisítő megítélése. Imperialista, globalista, ami a világhatalmi törekvéseiből következik. Amit képvisel, az a haladás nevében történik - a haladás csúcspontja saját értékrendje.

18 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A középosztálybeli férfi gondolkodás jellemzői Saját érvényes rendjének ráerőszakolása más kultúrákra egyértelmű számára - akár a manipuláció és fejlett kontroll technikák alkalmazásával. Szexista, ami abból következik, hogy a nők fölé helyezi magát (szellemi és fizikai síkon is).

19 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A középosztálybeli férfi gondolkodás jellemzői Elitista, amiben különállását, elkülönülését hangsúlyozza a többségtől. Az elkülönült és felette állás helyzetéből következően paternalisztikus. A nyugati orvoslásról az az állítása, hogy egyenlőséget teremt és a problémákra megoldást ad. A hatalmi pozíciók szempontjából saját helyét a piac, bürokrácia és média területén jelöli ki.

20 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák „A hatalomnak létfontosságú érdeke, hogy fenntartsa az uralmi formájának legjobban megfelelő látszatot. Ami az alávetetteket illeti, nekik általában szintén érdekükben áll fenntartani a látsza­tot, de legalábbis nyíltan nem ellentmondani neki. A domináns ideológia nem zárja ki teljesen az alávetettek érdekeit, de igyekszik elrejteni vagy hamisan feltüntet­ni azokat a társadalmi kapcsolatokat, amelyek egyébként, ha közvetlenül érvényesülnének, veszélyeztetnék az uralkodó elit érdekeit.

21 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák A domináns ideológia képes meggyőzni az alávetetteket arról, hogy olyan értékekben higgyenek, amelyek megmagyarázzák és igazolják saját alárendeltségüket. A domináns ideológia úgy bírja engedelmességre az alávetetteket, hogy meggyőzi őket a fennálló társadalmi rend természetes és elkerülhetetlen voltáról.

22 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák Az alávetettek inkább a hatalommal szembe nem szállás alternatíváját választják, mert megelőlegezik az elbukásukat bizonyossá tévő szankciókat.

23 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák A domináns elitek­nek a hatalom szintjén megszerzett befolyása „elég erőt ad nekik ahhoz, hogy ha­talmukról domináns elképzeléseket, igazolásokat vagy hiedelmeket alakítsanak ki, például a média vagy egyéb szocializációs intézmények irányítása révén.

24 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák Az úgynevezett „ideológiai államapparátus" - az iskola, az egyház, a média vagy a parlamentáris demokrácia intézményrendszere kvázimonopóliumot gyakorol a termelés szimbolikus formái felett, és ez az ideológiai munka biztosítja az alávetettek aktív beleegyezését a saját alávetettségüket újratermelő társadalmi megállapodásokba.

25 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák Az ideológiai domináció egyrészt arra képes, hogy az alávetettek számára meghatározza, mi reális és mi nem, másrészt pedig, bizonyos vágyakat és sérelmeket az értelmetlen, üres álmok területére szorít vissza. Ami az ember számára elkerülhetetlennek látszik, annak igazságosnak is kell lennie. E szerint a logika szerint mivel vélhetőleg az egyén arra nem képes, hogy mó­ dosítsa a hatalmasok által kiosztott szerepet, ezért önmagát kell összhangba hoznia szere­pével, függetlenül személyisége integritásának fokától.

26 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák Minden olyan ideológiának, amely hegemóni­ára tör, ígéreteket kell tennie az alávetetteknek, el kell nekik magyaráznia, hogy miért ép­pen az a bizonyos társadalmi rend az ő érdekük is. A nem akaratlagos alárendeltség esetében az ideológiai hegemónia két, meg­lehetősen szigorú feltétel teljesülése esetén jelentkezhet.

27 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák Az egyik az, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy az alárendeltek jelentős csoportjai hatalmi pozícióhoz jutnak. Elég erős ösztönzést jelenthet az uralmi minták legitimálására az a várakozás, hogy valaki majdan részese lehet annak az uralomnak, amelyet ma még kénytelen elviselni.

28 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák A súlyos és nem akaratlagos alárendeltség másik módja az alárendeltek teljes atomizálása és szüntelen ellenőrzése. A domináns ideológiai ­internalizálása magyarázat az alávetettek beletörő­désére és tétlenségére

29 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák „Miért nem lázadnak föl újra meg újra az alávetettek, vagy éppenséggel miért nem állnak ellen? 1. A látszat csal: az alávetettek valójában állandóan fellázadnak, csak éppen titokban. 2. Az alávetettek, elnyomásuk fejében, valójában elérnek dolgokat, s ezek birtokában ál­talában megelégedettek, így hát behódolnak. 3. Más, felértékelődött célok - mint példán a tisztelet vagy az identitás megszerzésének - érdekében az alávetettek betagozódnak az őket kiuzsorázó vagy elnyomó rendszerbe.

30 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák „Miért nem lázadnak föl újra meg újra az alávetettek, vagy éppenséggel miért nem állnak ellen? 4. Megtévesztettségük és elnyomatásuk révén, illetve alternatív ideológiai elképzelések híján az alávetettek nem ébrednek tudatára saját érdekeiknek. 5. Az erőszak és az akaratgyengeség röghöz köti az alávetetteket. 6. Az ellenállás és lázadás költséges dolog; a legtöbb alávetett híján van a szükséges ja­vaknak. 7. A fentiek összessége.

31 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák A behódolás nem tudatos szabálykövetést vagy őszinte beletörődést jelent, hanem az akadályok közötti lavírozás személyes képességein múlik; olyan akadályo­kat kell elhárítani, amelyeket mások állítottak, korábban. Vannak, akik gyakran megosztják ezeket a feladatokat a többiekkel, s velük együtt manővereznek tovább; ezek az emberek éret­tek a kollektív cselekvésre.

32 Empowerment – képessé tétel, felhatalmazás A domináns ideológiák A hatalom birtokosai kijelölik az akadályokat, és jutalmakat tűznek ki annak, aki nem lépi át a partvonalakat. Ezek az illemtanórák behódolással, passzív rezisztenciával vagy nyílt lázadással végződhetnek. Egyéni akciókat és tömegmozgalmakat egyaránt kiválthatnak”