Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Savanyú-, szikes talajok javítása, erózió, defláció elleni védekezés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Savanyú-, szikes talajok javítása, erózió, defláció elleni védekezés."— Előadás másolata:

1 Savanyú-, szikes talajok javítása, erózió, defláció elleni védekezés

2 Az erózió elleni védekezés A legjobb talajvédő vegetáció: erdőerdős puszták legelők, kaszálók Az ősi vegetáció talajvédő hatása jobb a termesztett növényekénél. A termesztési hatásukat meghatározza a növényzet sűrűsége, gyökérzete, a fedettség időtartama. Bolyhos gyökérzet: összefogja a talajmorzsákat, elhalásával növeli a talaj vízbefogadó képességét Minél hosszabb ideig fedi növénytakaró a talajt, annál jobb védelmet nyújt. - évelő növények: 2 vagy több éves fedettség - áttelelő növények: 7-9 hónapos fedettség - hosszú tenyészidejű tavaszi vetésű növények: 5-6 hónapos fedettség - rövid tenyészidejű tavaszi vetésű növények: 3-4 hónapos fedettség

3 Az erózió elleni védekezés agrotechnikai talajvédelem műszaki talajvédelem erdészeti talajvédelem I. Agrotechnikai talajvédelem - művelési ágak megválasztása pl.: 40%-nál meredekebb lejtőt erdősítik; 25%-nál meredekebb lejtőkön a műszaki talajvédelem mellet szőlő, gyümölcs telepítés - táblásítás: lejtőkön kisebb táblák kialakítása, melyek hossziránya a lejtő irányára merőleges, táblákon belüli változó növényi összetétel (sávos vetés)

4 Magyarország lejtőkategóriái 1-5% 5-10% 15% % közepes lejtésű: a be nem szivárgott csapadékvíz (kedvezőtlen vízgazdálkodású talaj) miatt jelentős lefolyás, jelentős az energiatartalom, már a barázdás erózió is megjelenik, sőt vízmosás is kialakulhat % erősen lejtős: a lepel-szerű vízmozgás mellett vízmozgások is megjelennek, a mozgó víz energiatartalma igen jelentős, a felületi (réteg-) erózió mellett gyakrabban alakul ki mélységi erózió, és legfejlettebb formája vízmosás. > 25 % meredek lejtő: a legnagyobb a talajpusztulás, alapkőzet felszínre kerülhet. sík:a felszíni vízmozgás kicsi, a mozgó víz energiatartalma minimális, erózió nem alakulhat ki enyhén lejtős: a felszíni vízmozgás már jelentős lehet, az energiatartalom közepes, előfordulhat felületi (réteg) erózió.

5 Az erózió elleni védekezés agrotechnikai talajvédelem - talajfedettség biztosítása: termeszthető növények helyes megválasztása, talajvédelmi vetésforgók (talajfelszínt borító növények pl. pillangósok, gabonanövények), növényi maradványok területen hagyása - talajművelés: szintvonal menti, szalagos vetés (2 növény termesztése, az egyik kedvezően befolyásolja az eróziót) - talajvédő fasorok és erdősávok: táblahatárok, utak mentén szintvonal menti gyep, cserje, fasor

6 Szalagos növénytermesztési módok

7 Az erózió elleni védekezés agrotechnikai talajvédelem műszaki talajvédelem erdészeti talajvédelem II. Műszaki talajvédelem: a lefolyó csapadék szabályozására - lejtők sáncolása: a terep mesterséges hullámosítása a lefolyó csapadék visszatartására - ültetvények teraszozása: teraszok, teraszlépcsök kialakítása a hajlásszög csökkentésére (szőlő- és gyümölcsültetvényeken, ha a lejtő hajlásszöge meghaladja a 12%-ot)

8 Az erózió elleni védekezés műszaki talajvédelem - gyepes vagy burkolt levezetők: talajfedettséget biztosítja -vízmosások megkötésével, a hordalék visszatartásával kapcsolatos feladatok és művek: vízmosás feltöltése (belterületeken, kismértékű vízmosásoknál), hordalékfogó gát

9 Az erózió elleni védekezés erdészeti talajvédelem a fagyökerek lazító hatása miatt a beszivárgást fékező talajtömörödöttség csökken, lombozat, több növényi szint, avartakaró védő hatása a lejtőn lefelé induló hordalékot, talajrészeket szállító vizet megszűri, lerakódásra készteti

10 A deflácó elleni védekezés agrotechnikai és erdészeti feladatokat foglal magába, ezek megelőzik, csökkentik a deflációs károkat, alkalmasak a környezet hatékony védelmére is. a deflációt kiváltó tényezők közül a szél sebessége és örvénylése, a befolyásoló tényezők közül a deflációs terület hossza erdősávok, fasorok, ligetek telepítésével, valamint kulisszás vetéssel csökkenthetők. A kukorica, mint az uborka védőnövénye a termesztett növénynél magasabb, vagy sűrűbb vetésű növényeket telepítünk, amelyek képesek a szél hatását mérsékelni

11 A defláció elleni védekezés Szélerózió mérsékelése sorközbe ültetett homokfogó növénnyel

12 A deflácó elleni védekezés talaj fedettsége csökkentheti a szél sebességét gyepesítés, szántóföldön a betakarítás utáni szalmafedés és szalmabetárcsázás alkalmazható. Tavaszi telepítésre előkészített területen szalmatakarása Soltvadkerten

13 A deflácó elleni védekezés A talajfelszín ellenállásának növelése elérhető öntözéssel: gyakori, kis adagú vízzel öntözünk; sűrű egyenletes növényállományon keresztül védi a talajt. talajműveléssel: kerülni kell a többszöri talajmunkát, mert az lazít, szárít, a felszín mechanikai stabilitása csökken (homoktalajoknál mélylazítás, a talajfelszín tömörítése) a talaj szemcseösszetételének kedvező irányú befolyásolásával: természetes ásványi anyagokkal (zeolit, tőzeg, bentonit) mesterséges talajstabilizáló anyagokkal (emulziók, polielektrolitok, műanyag habok) Dűlőút-karbantartási munkák szél által lerakott homok következtében

14 A savanyú talajok javítása meszezés: talaj káros savanyúságának mérséklésére vagy megszűntetése, a növények kalciumellátásának javítása, illetve a talajszerkezet javítása céljából történhet A javítás céljára: - kalcium tartalmú ásványi anyagokat (mészkőpor, mésztufa, lápi mésziszap, meszes lápföld), termékeket (égetett mész) és melléktermékeket (cukorgyári mésziszap) - mérsékli, vagy megszűnteti a talaj savanyúságát, - kedvezően hat: a talaj mikroorganizmusainak tevékenységére, a tápanyag-gazdálkodására, a fizikai tulajdonságaira, a víz- és levegőgazdálkodására, - javítja a talaj szerkezetét, - csökkenti a talajok művelőeszközökkel szembeni ellenállását. A meszezés tartamhatása 6-12 évre tehető. A hatása:

15 A savanyú talajok javítása A savanyú talajok javításának szükségességét a hidrolitos aciditás Y 1 érték alapján állapítjuk meg: –ha az Y 1 érték < 4, nem szükséges a javítás, –ha az Y 1 érték 4-8, a talaj feltételesen mészigényes, –ha az Y 1 értéke 8-nál nagyobb, feltétlenül szükséges a meszezés. A savanyú talaj semlegesítéséhez szükséges mész mennyiségét a hidrolitos aciditás Y 1 értékszám és az Arany-féle kötöttségi szám faktorának szorzatával számítjuk ki. A javításra alkalmas meszező anyagok CaCO 3 tartalma eltérő. –az őrölt mészkőpor CaCO 3 tartalma átlag 90%. –a lápi mész CaCO 3 tartalma átlag 50%. –a cukorgyári mésziszap CaCO 3 tartalma átlag 40%.

16 Savanyú talajok javításának hatása javul a talajszerkezet, csökken a cserepesedés, csökken az aktív és potenciális savanyúság, nő a N- és P-szolgáltató képesség, nő a kicserélhető Ca és Mg mennyisége, csökken az oldható Fe, Al, Mn mennyisége és ezek toxikus hatása, kedvezőbb a Mo felvétel, mikroorganizmusok: nitrifikálók, cellulózbontók aránya nő - termékenység nő, baktériumok aránya nő,

17 A szikes talajok javítása A szikjavítás feltétele: a talaj sókészletének csökkentése (a drénviszonyok javításával), továbbá olyan körülmények kialakítása, amelynek hatására megnő a talajoldat kalciumion koncentrációja. Előfeltétel: a talajvízviszonyok rendezése. Javítóanyagként: –savanyú kémhatású kalcium tartalmú anyagok (gipsz, lignitpor stb.) –lúgos kémhatású, mésztartalmú anyagok (meszes altalaj, digóföld vagy sárgaföld) A szikjavítás hatására: a művelt réteg víz- és levegőgazdálkodása kedvezőbbé válik, a mikroorganizmusok élettevékenysége javul, tápanyag-feltáródása jelentősen nő - több termeszthető növények A szikjavítás tartamhatása maradandó, amennyiben az egyéb feltételek megteremtésére is sor kerül (mélylazítás, drénviszonyok javítása).

18 Őszi árpa Szikes talajfolt

19 A szikes talajok vízrendezése A magyarországi szikes talajokban a sófelhalmozódás legfőbb forrása: a felszínközelbe emelkedő sós talajvíz. Megszüntetése: altalajcsövezéssel vagy nyílt árkos drénezéssel A talajvíz felemelkedése és ezzel a szikesedés végérvényes megszüntetése árokszűrőzéssel kombinált sekély drénezés (1-1,5 m mélységű) alkalmas: a dréncső fölött mélylazítóval elérhető kavicsszűrő réteget alakítanak ki Az árokszűrő és a mélylazítás együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy vízvezetési kapcsolat alakuljon ki a talajfelszín és a dréncső között, és megoldható a talajvízszint szabályozása és a felszíni vizek elvezetése.

20 Felszíni vízrendezés Belvízképződésre hajlamos talajon a víz elvezetését biztosító felszínalakítás, amit a tervezett vízvezető vápa vonalában folyamatos szétszántással, vagy vetést követően a csatornanyitó eke használatával oldhatunk meg. Szikes talajok talajvízszint szerinti csoportosítása 1/ talajvízszint eléri a felszínt a kapillárisokon - felszíni réteg sótartalma >0,2% - drénezés, sótartalom csökkentés, kémiai javítás 2/ talajvízszint időnként eléri a felszínt - felszíni réteg sótartalma <0,2% - drénezés időszakosan, kémiai és mechanikai javítás 3/ talajvízszint nem éri el a talajfelszínt - felszíni réteg sótartalma maradvány jellegű - felszíni vízelvezetés, kémiai és mechanikai talajjavítás

21 A talajtermékenységet befolyásoló tényezők

22 Műtrágya A talajerő-gazdálkodásban az 1960-as évek végétől rohamosan előretört a műtrágyák alkalmazása. A túlzott, esetleg szakszerűtlen műtrágyázás környezeti hatása, hosszú távon nagyon kedvezőtlen. -a talajból kimosódott és a talajvízbe vándorló nitrogén - a felszíni vizek eutrofizálását okozva, a kutak és az ivóvíz nitráttartalmát növeli - foszfor- és kálium-műtrágyák hatóanyagainak növények által fel nem vett része is kilúgozódik, vándorol a talajvizekkel, szennyezi a kutakat, folyókat, tavakat. - a kalcium kilúgozása a talaj elsavanyodásához vezethet - nagy adagú, vagy egyoldalú műtrágya-használat kedvezőtlenül hat a talaj mikroelem- tartalmára - gyomnövények is jobban fejlődnek Forrás: ksh

23 Növényvédőszerek -a világ mezőgazdasági termelésének 35%-át elpusztítják különböző kártevők -a kevesebb élőmunkát igénylő növénytermesztés igénye hátrányai: -szennyezik a termőtalajt, kimosódva a felszíni és felszín alatti vizeket -a kártevők, gyomok, kórokozók pusztítása mellett más élőlényekre is kedvezőtlenül hatnak: megbontják a táplálékláncot -más fajok viszont a felbomlott biológiai rendszer következtében gyorsan elszaporodnak -elkerülnek eredeti felhasználási helyükről mechanikai (szél-vízerózió) vagy biológiai (tápláléklánc) úton és egy újabb ökológiai rendszerben felhalmozódnak Agrotechnika Öntözés -a növények jobb vízellátása, a nedvesség tárolása, intenzívebb tápanyagfeltáródás és tápanyagfelvétel hátrányai: -szerkezetleromlás (tömődötté válás, rossz levegőzés, csökkenő termékenység) -tápanyagok kilúgozódása, láposodás, szikesedés -a kalcium-kilúgozódás hatására nő a talaj savanyúsága, romlik a szerkezete -a sós öntözővíz vagy a felemelkedő sós talajvíz hatására másodlagos sófelhalmozódás

24 Gépesítés - a hibás talajművelési eljárás eredményeként tömődötté váló talajok esetében a tápanyagok felvétele 30-50%-ra csökkenhet Fajták - az intenzív fajták fokozottabb igényt támasztanak a növényvédelemmel szemben, több vegyszer használatát teszi szükségessé Hígtrágya - tárolása a talajszerkezet eltömődését, elmocsarasodását eredményezi - elszivárgás útján a vízfolyásokat és állóvizeket szennyezi -közegészségügyi veszélyt jelent - bűzt terjeszt A talaj detoxikáló képessége a talajnak az a tulajdonsága, amely a benne lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok útján a belé kerülő szennyező és mérgező anyagok hatását semlegesíteni képes. A detoxikáló képesség nem végtelen, hatásának határt szab a talaj tompítóképessége és tűrőképessége. A talaj öntisztuló képességének kifejtéséhez megfelelő vastagságú talajrétegre (legalább 1,5 m) és elegendő időre van szükség. Ha ez hiányzik, akkor a talajvíz szennyeződésével is számolnunk kell.

25 A talaj védelme a káros hatások ellen, a károk megszüntetése

26 A talajvédelem tízparancsolata 1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint ami okvetlenül szükséges! 2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről! 3. Ne engedd, hogy a szél elhordja a földet! 4. Feleslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt! 5. Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amit a növény kíván! 6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfelesleget okoznál! 7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, ami nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed! 8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, ami tönkreteszi a talaj élővilágát! 9. A talaj termékenységét őrizd meg, és ha lehet növeld! 10. Ne feledd, hogy a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!

27 A talaj védelme a káros hatások ellen, a károk megszüntetése A talajvédelem: az erózió és a defláció elleni védelem A földvédelem a természet erői, valamint az ember termelő tevékenysége és általában a környezetnek az ember által való használata következtében a felszínen és a földfelszín alatt előálló kedvezőtlen változások megelőzése, illetve az okozott károk helyrehozatala Fogalmi elemTartalmi elemek Természet erőieróziódefláció talajvíz szintje, összetétele élővilág változása Az ember termelő tevékenysége mező- és erdőgazdálkodás iparbányászatközlekedés Környezet ember általi használata településekmeddőhányókhulladéktárolók Felszíntermőföldköves területek felszínre került kőzet betonozott területek Felszín alatti változások talajvízszint változása talajvíz minőségi változása talajba vájt üregek csővezetékek talajban Kedvezőtlen változások termőföld kivonása a mező- és erdőgazdálkodásból termőföld termékenységének csökkenése zöldfelület csökkenése

28 A földvédelem védi a termőtalajt: légszennyezés és savas ülepedés talajtömörítő hatások, taposás túltrágyázás elvizenyősödés, elmocsarasodás erózió és defláció szikesedés szemét- és hulladéklerakás vegyi szennyezés gyomosodás állati kártevők mikrobiális fertőzések A környezetgazdálkodásnak földvédelmi feladata: - termékeny talajréteg elvékonyodásának megakadályozása - talaj fizikai és kémiai romlása elleni védekezés - kedvező feltételek biztosítása a talaj élővilága számára - a talajból a vízbe vagy a levegőbe káros szennyezőanyagok bekerülése - a tápláléklánc káros anyagoktól mentes legyen

29 Melioráció: egy fejlesztési tevékenység, egymással szorosan összefüggő biológiai, kémiai, fizikai és műszaki eljárások komplex rendszere, amely a talaj természetes termékenységének megőrzését, tartós növelését alapozza meg A melioráció összetevői: –területrendezés: termőhelyi adottságok és a hasznosítás összekapcsolásával Szekszárd 1984.

30 -vízrendezés: egy adott terület vízháztartás-szabályozásának rendszere Forrás: Bihari Hírlap Berettyóújfalu csatorna-rekonstrukció -talajvédelem: a termőföld pusztulásának csökkentésére, megőrzésére -talajjavítás: biztosítja az optimális víz-levegő arányt, valamint a kívánatos kémhatást, javítva ezzel a talaj vízgazdálkodását, a tápanyag-feltáródását, a deflációval, illetve erózióval szembeni ellenállást - öntözés: egy adott terület természetes vízháztartásába történő beavatkozás

31 A károk megszüntetése

32 Remediáció: a talaj szennyezettségének megszüntetése

33 A szennyezett területek kockázatának felmérése A szennyezett területek kockázatának felméréséhez szükség van · a szennyezőforrás és a terület integrált kockázati modelljére, · integrált felmérési illetve monitoring módszerre és · területspecifikus kvantitatív kockázatfelmérési módszerre A kockázat csökkentésének tervezéséhez ismernünk kell a kockázatcsökkentési lehetőségeket: · intézkedés, korlátozás · megelőzés, · remediáció. Ezek közül költség-haszon felmérés alapján kell kiválasztani a legmegfelelőbbet vagy a legmegfelelőbb kombinációt.

34 A szennyezett talajok tisztításának két módja van: –a talaj kitermelése nélküli (in situ) –a talaj kitermelésével és a kezelést követő visszajuttatásával (ex situ) In situ eljárások feltétele a talaj jó vízáteresztő képessége és a szennyezőanyagok egyenletes eloszlása. –átlevegőztetés: az eljárás lényege, hogy csöveken keresztül meleg levegőt juttatnak a szennyezett talajba, amely azon átáramlik és a szennyezett levegőt elvezetik, majd tisztítják (klórozott szénhidrogének 99%-a eltávolítható)

35 - talajmosás: a szennyezett talajt felületaktív anyagot tartalmazó vízzel átmossák, majd a mosóoldatot kezelik. - biológiai lebontás: injektáló- és gyűjtőkutakkal a talajvizet cirkuláltatják, a vízhez különböző mikroorganizmusokat és tápanyagokat adnak, közben a levegőztető kutakkal a talajvízbe oxigént jutattanak. - rögzítés: a talaj pórusaiba polimerizálódó vagy kocsonyásodó anyagot injektálnak, amely a szennyezőanyagot a talajhoz köti. - lekötés: a pórusokba olyan vegyszereket injektálnak, amelyek kémiai úton kötik meg a szennyezéseket.

36 Ex situ eljárások nagyobb a területigénye és költségesebb, kevésbé érzékeny a talaj vízáteresztő képességére és homogenitására, a szennyezőanyagok talajbani eloszlásának egyenletességére. - termikus: égetést és hőbontást alkalmaznak; hátránya: a talaj kiég, és élettelenné válik. pl. dioxin, nehézfém és klórozott szénhidrogének eltávolítására. Mobil égetéses eljárás

37 – talajmosási: mosófolyadékként a vizet, víz és vegyszer (felületaktív anyag, sav, lúg) keverékét, szerves oldószereket - olajjal, cianidokkal, nehézfémekkel szennyezett talajok tisztítására - egyes talajalkotók is kimosódhatnak, a talaj tulajdonságai is megváltozhatnak. – biológiai lebontási: az olajszennyezések, az aromás szénhidrogének és fenolok eltávolítására Előnyei: kis energiaszükséglet, alacsony kezelési költség, ökológiailag elfogadható. Hátrányai: csak kis szennyezőanyag koncentrációnál alkalmazható, a lebontás lassú és nem tökéletes Bioágyas talajkezelés

38 – szilárdítási: rögzítőanyagokat (cement, mész, szerves polimerek, vízüveg) kevernek a talajhoz, amely a kezelés után a helyére visszateríthető, a talaj mennyisége megnő.

39 In situ vagy ex situ 1.Terjedés, toxicitás, veszélyesség: ennek nagy volta az ex situ felé tolja a döntésünket 2.Szennyezett elemek és fázisok: víz, levegő: ex situ, talaj: in situ 3.Terület jövőbeni használata: pl. lesz-e építkezés, megbolygatják-e a terület felszínét. Ha igen, ex situ. Természetvédelmi terület és nem várható területhasználat változás: in situ. A kettő között folyamatos átmenet szerinti döntés. 4.A beavatkozás sürgőssége: sürgős: ex situ felé, nem sürgős: in situ felé tolja. 5.Kapcsolható és kapcsolandó technológiák: pl. megelőzésre: résfal: aktív résfal: kezelés + megelőzés, szivattyúzás: ex situ vízkezelés + vízzel tovaterjedése

40 Élővilágra gyakorolt hatások A biológiai sokféleség csökkenése

41 HEFOP A BIODIVERZITÁS ~ biológiai diverzitás ~ biológiai változatosság ~ biológiai sokféleség  a természetvédelem kulcsfontosságú fogalma  a biodiverzitás, mint: koncepció mérhető entitás(ok)/létszerűség tudományterület társadalmi-politikai felfogás HEFOP

42 A BIODIVERZITÁS FOGALMA biodiverzitás  fajgazdagság  az élet megjelenési formáinak gazdagságát, az élővilág változatosságát és változékonyságát kifejező fogalom  összetettségénél fogva a biológiai szerveződés valamennyi szintjén értelmezhető HEFOP

43 A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG  a sokféleség kifejezi az adott élőhelyen azonos időben előforduló faj- és egyedszámot  számos matematikai formulával számítható (Shannon- Wiewer diverzitás) A vizsgált élőhely, állapotai az egyes fajok és a fajok előfordulásának valószínűségével számolunk (ami a faj egyedszáma viszonyítva az összes egyedszámhoz). Ha véletlenszerűen választunk egy élőlényt az adott helyről, mennyire jól tudjuk megjósolni, hogy mi lesz az. Minél kisebb az érték, annál jobban tudunk jósolni. (közgazdaságtan, informatika, neurológia)  a Földön a legnagyobb faji sokféleség a trópusi esőerdőkben, tengeri korallszirteken jellemző (pl. trópusi esőerdő: 400 fafaj/km 2 ) HEFOP

44 A BIODIVEZITÁS SZINTJEI genetikai diverzitás taxondiverzitás – fajgazdagság, előforduló fajok száma ökológiai diverzitás  fajok közötti (denevér hangja)  fajon belüli (környezet)  populáción belüli (nyírfaaraszoló lepke)  egyedeken belüli (heterozigótaság)  funkcionális diverzitás  szerkezeti diverzitás

45

46 HEFOP A GENETIKAI DIVERZITÁS  génekben tárolt változatos tulajdonsághalmaz  ökológiai jelentősége: a nagyobb genetikai változatossággal rendelkező fajok alkalmazkodóképessége nagyobb  négy szintje: fajok közötti (pl. sibling fajok) fajon belüli (pl. alfajok-kutya félék) egy populáció egyedei közötti (pl. hierarchia) egy egyed genomjában (pl. heterozigozitás) forrás: Peterson, R.T., Mountfort, G. és Hollom, P. A. D. 1977: Európa madarai. Gondolat Kiadó, Budapest

47 HEFOP A TAXONDIVERZITÁS  a leggyakrabban emlegetett szint  ezen belül is leggyakrabban a fajdiverzitást használják: fajok száma fajösszetétel minősége (pl. őshonos – tájidegen fajok) a fajt képviselő egyedek száma  a taxondiverzitás azonban nem kizárólag fajdiverzitás, szükséges lehet más rendszertani egységek sokféleségének vizsgálatára is HEFOP

48 AZ ÖKOLÓGIAI DIVERZITÁS  magába foglalja: a közösségeket felépítő populációk számát azok tömegarányát térbeli mintázataikat funkcionális kapcsolatrendszereiket (biotikus kapcsolatok, inter- és intraspecifikus kölcsönhatások, életformatípusok)  nehezen tanulmányozható, mérhető, számszerűsíthető HEFOP

49 A BIODIVERZITÁST VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK kihalás az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása túlzott hasznosítás, idegenhonos fajok és betegségek forrás: HEFOP

50 AZ EMBER HATÁSA A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRE őserdőszelektív művelésteljes művelés alattültetett erdők 100 % A sokféleség változása az emberi tevékenység hatására:

51 A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VÉDELME, KULCSFAJOK, INDIKÁTOROK, ZÁSZLÓSHAJÓK, ESERNYŐK kulcsfajok: élőhely alakító, közösség meghatározó, indikátor fajok: szűktűrésű, specialista, nagy jelzésértékű (fekete gólya), esernyőfajok: nagy testméretű, nagy területi igényű (fakopáncs), zászlóshajó-fajok: közvéleménynek tetsző, sebezhető v. érzékeny fajok: kis, izolált populáció, szűktűrésű, zavarásra érzékeny, endemikus fajok: kizárólag egy kis területen előforduló, védett fajok veszélyeztetett fajok, gazdaságilag fontos fajok.

52 A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VÉDELME, 1992 Rio de Janeiro: Környezet és Fejlődés Konferencia  ENSZ egyezmény a Biológiai Sokféleségről Célkitűzései: A biológiai sokféleség – biodiverzitás – megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása. Az Egyezmény egyensúlyra törekszik a megőrzés, a használat és a hasznok megosztása között. Az Egyezmény értelmében a biológiai sokféleség a bármilyen eredetű élőlények közötti változatosságot jelenti, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket, valamint az e rendszereket magukban foglaló ökológiai komplexumokat. A Biológiai Sokféleség Egyezmény nem klasszikus természetvédelmi egyezmény, hiszen utalnak a társadalom érdekeit közvetlenül szolgáló hasznosításra. A földi élet valamennyi formájának egyetemes védelmét tűzi ki célul.

53 Állattenyésztés környezeti hatásai

54 Az állattenyésztés környezeti hatásai Az elmúlt évtizedekben a tartástechnológiai rendszerek az alom nélküli állattartást részesítették előnyben a kézi munkaerő hiánya miatt. A hígtrágya környezetszennyező hatása: - vízpazarlás - nagy mennyiségben keletkező szennyvíz - a rovarok, rágcsálók elszaporodása a pangó trágya körzetében - humán-, mind állategészségügyi szempontból újabb potenciális veszélyforrások - szaghatás: aerob és anaerob trágyaerjedési folyamatok terméke -fertőző mikroorganizmusok (gennykeltő baktériumok, kolibaktériumok) Hígtrágya kijuttatás: - egyenletesen és azonnal bedolgozva - engedélyezett időben - engedélyezett mennyiségben

55 Trágyatároló típusa HÍGTRÁGYA TÁROLÓISTÁLLÓTRÁGYA TÁROLÓ Állattartás volumene megkötés50 számos megkötés50 számos nélkülállat alattállat felettnélkülállat alattállat felett Terület ek érzéke nységi besorol ása 5. § (1) ba) és bb) szerinti karsztos területek Január 1-től gyógy-, ásvány-, ivóvízbázis védőterületei 8. § (3) a) 8. § (3) c)8. § (3) b) e g y é b n i t r á t é r z é k e n y -Január 1-től - t e r ü l e t e k 8. § (3) b)8. § (3) a) 8. § (3) c)8. § (3) b) n e m n i t r á t é r z é k e n y ----Január 1-től- t e r ü l e t e k ? 8. § (3) c)? A rendelet hatálybalépése után benyújtott kérelmeknél (építési, vízjogi létesítési engedély…stb.) nitrátérzékeny területeken kötelezővé kell tenni az 1. sz. melléklet által előírtak betartását.


Letölteni ppt "Savanyú-, szikes talajok javítása, erózió, defláció elleni védekezés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések