Paks előtt és Paks után Új erőműveket kell építenünk! De vannak még más kihívások is… Bencsik János Fenntartható Fejlődés Bizottság alelnök Energetikai.

Az előadások a következő témára: "Paks előtt és Paks után Új erőműveket kell építenünk! De vannak még más kihívások is… Bencsik János Fenntartható Fejlődés Bizottság alelnök Energetikai."— Előadás másolata:

1 Paks előtt és Paks után Új erőműveket kell építenünk! De vannak még más kihívások is… Bencsik János Fenntartható Fejlődés Bizottság alelnök Energetikai Albizottság elnök ENPOL - esték Budapest 2015. Január 12.

2 Prológus

3 „A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből, és egy maroknyi tőkés társaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyet egyetlen kényszerítő erő mozgat – a rövidtávú pénzügyi nyereségre való törekvés. - A saját környezeti erőforrásainál többet fogyasztó országok uralják a nemzetközi gazdaság szabályalkotó folyamatait.” (David C. Korten)

4 A puszta tőkeérdek uralkodik >A gazdasági erőforrások egyre kevesebb természetes személy, valamint tőkéstársaság tulajdonaként koncentrálódnak. >A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő nemzetközi direktívák a tőkeérdekek érvényesülését szolgálják. >Az egyéni megélhetést jóval meghaladó magánvagyonok koncentrációja – a népességnövekedéssel megtetézve – a földi lakosság többségét mélyszegénységbe taszította. >Mindezek hátterében az erkölcsfogyatékosság és a pénzbetegség áll.

5 Globális hatalmi struktúra jött létre Ahol a szakralitás eltűnik, ott a szellem elalszik, s vele együtt a morál is hanyatlik. A szeretet energiájának finom rezgése helyére benyomakszik a pénz energiájának durva zakatolása. – A harangzúgás helyét átveszi a kolomp zörgése. A harmóniára való kollektív törekvés helyébe a kevesek átmeneti jólétét biztosító, létrontó önmegsemmisítés – a természet és társadalom kifosztásának folyamata lép. Társadalmi berendezkedésünk minden szintjét a megosztottság, a gyűlölet, az irigység és hatalomvágy uralja. Olyan globális hatalmi struktúra jött létre, mely egy kézben összpontosítja a kereskedelem, a pénzpiac, a média, s mindezen keresztül az energetika, az élelmezés és a hadászat erőforrásait.

6 Közép-Európa önállóságának felszámolása A Jaltai Egyezményt megkötő impériumok mögött ugyanazon globális pénzhatalmi érdek húzódott meg. A mögöttünk hagyott 70 esztendő első 45 évében Közép- Európát átengedve a szovjet érdekszféra számára, brutális politikai kapitalizmust létrehozva, hatékonyan zúzta szét a szakrális paraszti társadalmak maradványait, s ezzel együtt az egész régió önellátásra való képességét. 25 évvel ezelőtt, a már gyökereiről leválasztott külső gyarmatait a Nyugat ismét visszavette, s külső perifériájává téve, a „rendszerváltás rendszerében” immáron minden akadály nélkül folytatta a közép-európai régióban megtermelődő pénzügyi erőforrások kiáramoltatását, ezzel előidézve az itteni társadalmak veszélyes mértékű roncsolódását.

7 Kodolányi János a médiáról - 1943 „Sajátítsd ki a gondolatközlés eszközeit, sőt teremts új eszközöket, s a szavak inflációját zúdítsd rá a tömegekre. Végül mindent elfogad, amit adsz neki, s mindent odaad, amit kívánsz tőle. Íme, a modern mágia.” (Kodolányi János 1943)

8 A világ újrafelosztása A globális hatalom most arra törekszik, hogy a potenciális riválisait, és az azok között formálódó együttműködési rendszereket szétzilálja. A leglátványosabb frontvonal ma az Oroszország és Európa között - az elmúlt két évtizedben – létrejött együttműködési rendszer. A másik kiemelt célpont pedig az Oroszországot, Kínát, Indiát, Japánt, és az iszlám országok egy részét is magába foglaló eurázsiai rendszer. Az a konkrét helyzet, amelyben ma vagyunk, globális szinten egyre élesebb birodalmi összecsapások, regionális szinten a közép-európai „rendszerváltások kudarca nyomán növekvő feszültségek, lokális szinten pedig a magyar társadalom tehetetlen indulatainak eredőjeként írható le. (Bogár László)

9 Lassan hat esztendővel ezelőtt ezért is készült az alábbi dia Fenntarthatóság = megmaradás >Összkormányzati szinten koordinált alkalmazkodási stratégiára, ágazati politikákba integrált cselekvési tervekre van szükség >Elsődleges nemzetbiztonsági szempontok: >demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése >az élelmiszer önrendelkezés biztosítása >az energiafüggésünk csökkentése >vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása >Katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése >kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra >a lakosság és a gazdasági szereplők környezeti tudatosságának növelése

10 Ellátásbiztonsági kockázatok Hogyan is néz ki a villamosenergia termelés jövője Magyarországon?

11 Európai hatások A megújuló-kapacitások növekedése miatt a nagykereskedelmi villamosenergia árak csökkentek. A fosszilis energiahordozókból – különösen a földgázalapon - előállított villanyáram ezért háttérbe szorult. A következő években földgázra nem érdemes, szénre pedig kockázatos erőművet építeni. Marad a megújuló és a hasadó energia, de finanszírozásuk gondot jelenthet. Bizonytalan a szén-dioxid kibocsátási piac jövője is. Kettő dolog világos és szükségszerű, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, továbbá új hálózati elemek kiépítése az átviteli hálózatban.

12 Forrásoldali megoszlás a hazai villamosenergia felhasználásban Stróbl Alajos

13 Magyarország 2013 A hazai villamosenergia-fogyasztás stagnált, a felhasználás hatékonysága kissé javult. A hazai erőművek termelése 12 százalékkal esett vissza 2013-ban. Névleges beépített villamos teljesítőképességünk – 9100 MW - 1000 megawattal, közel 10 százalékkal csökkent. Erőműparkunk teljesítőképességének kihasználása 38 százalékra mérséklődött. Az importszaldó éves átlaga meghaladta a 28 százalékot. Utoljára 1991-ben volt hasonló nagyságú.

14 Kapacitás-trendek a következő évtizedekben A villamosenergia felhasználás növekedése 1 százalék alatt marad a hatékonyság növekedése miatt. A csúcsterhelés 2020-ra 6700 MW, 2030-ra 7300 MW közelébe emelkedhet. 2020-ra az üzembiztos termelő kapacitásunk 6-7000 MW közé csökken. A kieső kapacitások elméletileg az importszaldó növelésével pótolhatóak. Ez az import megkétszerezésével (3000 MW) járna, mely egyrészt gondot jelentene az átviteli hálózatok oldalán, másrészt a környező országok öregedő erőműparkja is kiesik a rendszerből.

15 Kapacitás jövőkép? Stróbl Alajos ?

16 Új erőműveket kell építenünk! Nem az a kérdés, hogy kiváltjuk-e 2025 után a kiöregedő paksi kapacitásokat. A kérdés az, hogy a 10000 MW névleges teljesítményben a paksi 2000 (+ 2400) MW leszámítása után milyen erőművek maradnak, illetve kerülnek be! Az importszaldó növelése még középtávon sem helyettesítheti kellő biztonsággal a belföldi erőműépítést, mert a szomszédaink sem tudnak olcsóbban termelő erőműveket építeni, mint mi. A következő hat évben ellátásbiztonságunk megőrzése érdekében 1500 MW teljesítményű erőműparkot kell építenünk. Mindez elsősorban megújuló forrásokra épített erőművekkel oldható meg, ráadásul az esetleges állami támogatások ebben az esetben az európai szabályokhoz illeszthetők. – Javíthatnánk az atomenergia elfogadottságát is. Továbbá a fogyasztók aktív szereplőként való bevonása is megkerülhetetlenné válik. – „egy kis okoskodással”.

17 Milyen lehet tehát a középtávú kapacitás mix? 2020-ig 1500 MW megújuló energia: nap, szél, geotermia, biomassza. 2020 után a az atomerőmű pótlása megkerülhetetlenné válik. 2020 után 6-800 megawattnyi lignit/szén kapacitás megújítása. 2020 után további 2000 MW megújuló energia kapacitás létesítésére, vagy az energetikai K+F által fejlesztett alternatív technológiák rendszerbe állítására lesz lesz szükség. Tartós és biztonságot nyújtó szabályozás nélkül mindez aligha fog bekövetkezni. Továbbra is indokoltnak tartom egy 600 MW teljesítményű szivattyús-tározós erőmű megépítésének érdemi vizsgálatát. A Nemzeti Energiastratégia célrendszere továbbra is tartható, de nem odázható tovább a Nemzeti Erőmű- fejlesztési Cselekvési Terv elkészítése.

18 Az illúziók eloszlatása > Megújuló (vagy annak hitt) energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túlhasználat által:  erdőirtás,  intenzív biomassza termesztés okozta talajpusztulás,  termálvíz hőfokának és mennyiségének csökkenése,  de a széljárás is megváltoztatható erdőirtással. > A megújulók soha nem fogják kiváltani azt a (még mindig növekv ő ) energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozóból elhasználunk. Az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája!

19 Fenntarthatóság

20 Az éves és a nyári átlaghőmérséklet (°C) változása 1983 és 2012 között

21 Jövőbeni kilátások Jövőbeni kilátások A hőmérséklet további emelkedésére kell számítanunk A csapadék eddigi évszakos eloszlása nagy valószínűséggel átrendeződik. A nagymennyiségű és intenzív csapadékos jelenségek várhatóan elsősorban ősszel lesznek gyakoribbak, a száraz időszakok hossza pedig nyáron fog leginkább növekedni. A szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat és elsősorban Magyarország középső, déli és keleti területeit érinti kedvezőtlenül.

22 Néhány befolyásoló tényező az energia szektorra való tekintettel A hazai villamosenergia téli-nyári csúcsfogyasztásának kiegyenlítődése. Téli fűtési energia szükséglet módosulása. Szélsőséges időjárási viszonyok hatása a termelő- és elosztási rendszerekre: alacsony vízállás, hóterhelés, felázott talaj, villámárvizek, forróságnapok. Szélsőséges időjárási viszonyok hatása a biomassza potenciálra, valamint a vízerőművek termelésére. Nap- és szélpotenciál változása.

23 23 Vízenergia import a Balkánról Magas gázár Cz-Sk-Hu piac összekapcsolás VPP-k belépése a szek. szab. piacra Ukrán válság Nincs vízenergia import a Balkánról Alacsony gázár Árvíz a Balkánon (bezárt szénbányák) HUPX TTF BALKÁN IMPORT EXPORT 2011201220132014 Csapadékmentes időjárás, Üres víztározók a Balkánon Nagyobb vízenergia export a Balkán felé Katona Zoltán Erőművi villamos energia termelés

24 Alkalmazkodási keretrendszer

25 Innovatív átmenet Innovatív átmenet A NAS küldetése az éghajlati és geopolitikai változásokra rugalmasan reagáló, a kockázatokat megelőző és a károkat minimalizáló, élhető Magyarország természeti, valamint társadalmi-gazdasági feltételeinek biztosítása innovatív, a fenntarthatóság felé való átmenetet támogató stratégiai keretrendszer révén.

26 Az éghajlatváltozás hatásainak feltárása VizekTalajBiológiai sokféleségErdőkEmberi egészség MezőgazdaságÉpített környezetKözlekedésHulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra TurizmusKatasztrófavédelem

27 > A sérülékenység-vizsgálat célja annak feltárása, hogy az egyes térségek és ágazatok mennyire veszélyeztetettek az éghajlatváltozás hatásaival szemben. > E vizsgálatoknak a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) értékelési keretrendszerébe kell illeszkedniük. > Az éghajlati sérülékenység területi és ágazati vizsgálata keretei között a következő specifikus célok tűzhetők ki: > Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kidolgozása, fenntartása. > A területi sérülékenység vizsgálatokat, a helyi alkalmazkodási stratégiákat megalapozó – az éghajlatváltozás kiváltó okaival, folyamataival és hatásaival kapcsolatos – kutatások támogatása. > Az éghajlati sérülékenység vizsgálatokkal kapcsolatos módszertani háttér, indikátorok és adatbázisok fejlesztése. Az éghajlati sérülékenység vizsgálat háttere, célja

28 A NATéR működési modelljének és használatának leírása alap- adat 1 adatfeldolgozás hitelesítés homogenizáció GIS elemzés NATéR adatbázis GIS elemzés & indikátorok NATéR metadatok NATéR nyilvános adatbázis alap- adat 3 alap- adat 2 alap- adat n NATéR-portál NATéR intranetNATéR internet

29 NATéR: mezőgazdaság és erdészet

30 A hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos cselekvési irányok VizekTalajBiológiai sokféleségErdőkEmberi egészség MezőgazdaságÉpített környezetKözlekedésHulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra TurizmusKatasztrófavédelem

31 Két veszély közt „ geopolitikai réslakóként” Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában - helyezkedik el. Az egyik veszély, ha tudatlanságból, felelőtlenségből, gyávaságból, vagy puszta haszonelvűségből az elbukóban lévő birodalom utolsó csatlósaivá válunk. A másik veszély, hogy a két birodalom között manőverezve, helytelen ön- és geopolitikai értékelésre alapozva, megfontoltságot nélkülöző vakmerőséggel elvétjük a lépést, és belezuhanunk a nemzethalált jelentő szakadékba. A Pozsonyi csata, Mohács és Trianon után ismét történelmi jelentőségű, kritikus elágazási ponthoz érkeztünk.

32 Új szövetség létrehozása szükséges A gyűlöletig hatoló társadalmi megosztottság enyhítésére – társadalmi és szakmai párbeszédre - van szükség. Ehhez világos képpel kell rendelkeznünk nemzetünk valós tagozódásáról, fizikai, érzelmi, értelmi, erkölcsi és szellemi állapotáról. Egy erős közép-európai szövetség létrehozása, mely csökkentheti annak esélyét, hogy a "birodalom" hatékonyan tudjon egymás ellen kijátszani, s erőforrásainktól - szabadkereskedelmi megállapodások veszélye - megfosztani. Globális szövetségi rendszer újjászervezése során, geopolitikai helyzetünkből fakadóan – nem vitatva az euro-atlanti beágyazottságunkkal együtt járó jogainkat és kötelezettségeinket – figyelemmel kell lennünk a formálódó eurázsiai szövetséggel való együttműködésünk lehetőségeire és veszélyeire is.

33 Az igazság szabaddá tesz Az igazság tényleg szabaddá tesz, de csak akkor, ha felismerjük, hogy nem csak egyféle igazság létezik. „Annyi világ van, ahány lény a világon, s az állítólag egyetlen, egyetemes és örök világ, amelyről mindenki azt hiszi, hogy a többiekével közös, mindegyikőjük létezésében mindig új, egyszeri és soha meg nem ismétlődő élmény.” (Oswald Spengler) Mindnyájan eltérő világokban élünk, de ezzel együtt is feltételeznünk kell ennek a többiekével közös világnak a létezését is, mert csak így nyer valóságos értelmet bármely gondolatunk és cselekedetünk.