Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 20. és a 21. század történelme 2. Előadás A történelem szakaszai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 20. és a 21. század történelme 2. Előadás A történelem szakaszai."— Előadás másolata:

1 A 20. és a 21. század történelme 2. Előadás A történelem szakaszai

2 A 20. század „életmód-kínálatának” eltolódása A 20. század eleje - a szabvány világ születése: A 20. század eleje - a szabvány világ születése: Van egy „legjobb”: Ford T modell, szabvány termék, technológia, munkaerő, szervezet, lakás, ház, életprogram, életmód, vágyak…(Pl: Lewittown és Pete Seegers Boxes. + Chaplin: Modern idők A 20. század közepe - változatok eluralkodása: A 20. század közepe - változatok eluralkodása: a legjobb spagettik, kávék, autók stb. A változatok számának feltartóztathatatlan bővülése (folyamatosan megújuló termékek, szegmensekre fejlesztett termékek, szegmensekre igazított meggyőzés (TED. M. Gladwell Spagetti szószok) A 20. század vége - beköszönt a bőség zavara: A 20. század vége - beköszönt a bőség zavara: A termékválaszték áttekinthetetlenné szélesedik. A kognitív disszonancia az ellenkezőjébe fordul. TED – B. Schwartz: Paradox of choice A 21. század: portfolió vagy cafitéria társadalom? Keresd meg és válaszd ki a neked megfelelő világot, és nyugodj bele a választásodba.

3 A pénteki International New York Times A világ sorsát meghatározó három alapvető tényező: A világ sorsát meghatározó három alapvető tényező: 1. „Anyatermészet”: a éghajlat változás, a biodiverzitás csökkenése, a népességnövekedés meghatározott országokban) 2. A Moor-törvény: a számítógépek alkatrészei méretének folyamatos csökkenése, teljesítményének folyamatos növekedése, értelmes robotok, és a Internet of Things általánossá válása. 3. Globalizáció: a komplexitás növekedésének, és a szorosan csatoltság erősödésének folytatódása.

4 Mi a történelem? Olyan jelenségeknél kerül elő, ahol az „előélet” fontos (a jelen megértéséhez nélkülözhetetlen annak az útnak a felvázolása, amely a jelenhez vezetett), Olyan jelenségeknél kerül elő, ahol az „előélet” fontos (a jelen megértéséhez nélkülözhetetlen annak az útnak a felvázolása, amely a jelenhez vezetett), A mindenkori eseményeket a kiformálódott körülmények határozzák meg, amelyek két dologra utalnak: a környezetet kiformáló eseménysorra, és a szerveződés viselkedését meghatározó konstrukciókra, amelyek „útfüggőek” („path- dependencia), vagyis az addigi életút határozza meg azokat, A mindenkori eseményeket a kiformálódott körülmények határozzák meg, amelyek két dologra utalnak: a környezetet kiformáló eseménysorra, és a szerveződés viselkedését meghatározó konstrukciókra, amelyek „útfüggőek” („path- dependencia), vagyis az addigi életút határozza meg azokat, A változást egyrészt meghatározzák a körülmények, másrészt a létrejött konstrukciók együtthatásának eredménye, A változást egyrészt meghatározzák a körülmények, másrészt a létrejött konstrukciók együtthatásának eredménye, Vetélkedő ágensek vannak, akik keresik a legversenyképesebb megoldásokat, és azok evolúciós versenyben rögzülnek. Vetélkedő ágensek vannak, akik keresik a legversenyképesebb megoldásokat, és azok evolúciós versenyben rögzülnek.

5 A történelem szakaszai 1. Az előtörténet: a modern ember kialakulás (2 m év-200 ezer év). Az emberré válás során fokozatosan nőtt mind a társulás, mint pedig az agy mérete. De ez magáll 200 ezer táján. 2. A történelem első szakasza 100 – 20 ezer: i.e. 100 ezertől a kultúra alapvetően új szerepet kap. Az ember által létrehozott, önmaga és a természet közzé illesztett, tárgyi, kapcsolati és mentális eszközökből alkotott, mesterséges környezetként határozható meg, 3. A történelem második szakasza (20-8 ezer): A letelepedés során a meglevő integrációs eszközöket is felhasználó, de azokhoz képest új módon működő un. intézményi integrációs eszközök alakulnak ki. 4. A történelem harmadik szakasza: A közösségek közötti folytonos konfliktusok az integráció kényszerét váltották ki. A informális intézményekből - a számítástechnikából vett hasonlattal - „platformot” alkottak. A birodalmak születése 5. A történelem negyedik szakasza: itt Európában a kormányzás jellegzetes módszerei formálódtak ki és terjedtek el: az intézményes hatalommegosztás (a parlamentek), a törvények hatalma, és az un. „átengedett” szuverenitás (szabad városok, templomok, céhek, egyetemek, akadémiák) alkalmazása.

6 A történelem koncepciói Hegel: A történelem = azzal ami volt, és ami van, az eseményekkel és a tettekkel. Hegel: A történelem = azzal ami volt, és ami van, az eseményekkel és a tettekkel. Carlye: A történelem = számtalan életrajz esszenciája. Carlye: A történelem = számtalan életrajz esszenciája. Marx: Az történelemben az emberek egyszerre szerzői és szereplői saját drámájuknak. Marx: Az történelemben az emberek egyszerre szerzői és szereplői saját drámájuknak. Toynbee: A történelem = civilizációk „kihívás- válasza” nyomán kialakuló életgörbe. Toynbee: A történelem = civilizációk „kihívás- válasza” nyomán kialakuló életgörbe. Trevor-Roper: A történelem = nem az ami megesett, ha nem az ami történt, annak tükrében, ami történhetett volna. Trevor-Roper: A történelem = nem az ami megesett, ha nem az ami történt, annak tükrében, ami történhetett volna.

7 Az evolúciós szemlélet néhány különös következménye S. Gould: Mi történne, ha újra játszanánk az élet filmjét? De van-e értelme a „Mi lett volna ha..?” típusú kérdéseknek? S. Gould: Mi történne, ha újra játszanánk az élet filmjét? De van-e értelme a „Mi lett volna ha..?” típusú kérdéseknek? A történelmi véletlen hatásaira utaló anekdoták, A történelmi véletlen hatásaira utaló anekdoták, A múlt, mint számtalan elágazás, vajon átvihető- e a jövőbe? (A nő - kétszer) A múlt, mint számtalan elágazás, vajon átvihető- e a jövőbe? (A nő - kétszer) Benne van-e a jövő a múltban, alakulhattak volna másként az események? Benne van-e a jövő a múltban, alakulhattak volna másként az események? Hogyan értékeljük a múlt eseményeit? (Milyen tanácsot adnánk Mátyás királynak?) Hogyan értékeljük a múlt eseményeit? (Milyen tanácsot adnánk Mátyás királynak?) Mi történne, ha újratárgyalnák Trianont? (Megtörtént: 2014 október CEU 3. emelet) Mi történne, ha újratárgyalnák Trianont? (Megtörtént: 2014 október CEU 3. emelet)

8 Az evolúciós szelekció szerepe A evolúció folyamatát a környezet szelekciója vezérli. Azok az egyedek, amelyek túl magas költséggel és ehhez képest alacsony haszonnal „dolgoznak” – mint a versenyképtelen vállalkozások a piacon – kiszelektálódnak. A evolúció folyamatát a környezet szelekciója vezérli. Azok az egyedek, amelyek túl magas költséggel és ehhez képest alacsony haszonnal „dolgoznak” – mint a versenyképtelen vállalkozások a piacon – kiszelektálódnak. A kevésbé rátermett egyedek kiszelektálódása először „csak” a faj tanulására vezet. A kevésbé rátermett egyedek kiszelektálódása először „csak” a faj tanulására vezet. A következő lépésben az evolúció „rájön”: hatékonyabb olyan eszközöket „alkotni”, amelyek képessé teszik az egyedet a viselkedésével összefüggő „költség-haszon” elemzésére, ezáltal az egyed képessé válik rátermettségét növelő döntéseket hozni: változtatni viselkedésén, vagyis tanulni. A következő lépésben az evolúció „rájön”: hatékonyabb olyan eszközöket „alkotni”, amelyek képessé teszik az egyedet a viselkedésével összefüggő „költség-haszon” elemzésére, ezáltal az egyed képessé válik rátermettségét növelő döntéseket hozni: változtatni viselkedésén, vagyis tanulni. Egészében a folyamat a Weöres mottót mintázza: „Alattad a föld, feletted azt ég, benned a létra.” Egészében a folyamat a Weöres mottót mintázza: „Alattad a föld, feletted azt ég, benned a létra.”

9 A történelem „előszobája”: i.e. 1. millió – 100 ezer év között A társulás integrációjának eszközeit kezdetben a biológiai evolúció alakította. A fokozatosan kiformálódó ember – eredeténél fogva – rendelkezett a közvetlen „rokonai” és távolabbi „elődei” körében alkalmazott eszközökkel. A társulás integrációjának eszközeit kezdetben a biológiai evolúció alakította. A fokozatosan kiformálódó ember – eredeténél fogva – rendelkezett a közvetlen „rokonai” és távolabbi „elődei” körében alkalmazott eszközökkel. Ugyanakkor a kutatások az emberré válás során egy érdekes jelenséget azonosítottak: fokozatosan nőtt mind a társulás, mint pedig az agy mérete. Ugyanakkor a kutatások az emberré válás során egy érdekes jelenséget azonosítottak: fokozatosan nőtt mind a társulás, mint pedig az agy mérete. Az agy-méret növekedését – lévén költséges eszközről van szó - csak hatékony alkalmazása teszi indokolhatóvá. Alapvetően két – részben eltérő típusú - probléma megoldása vetődik fel. Az egyik, a dolgok kezelése- tájékozódás, eszközök készítése, és használata - amely egy un.„Edison” típusú intelligenciát igényel. Az agy-méret növekedését – lévén költséges eszközről van szó - csak hatékony alkalmazása teszi indokolhatóvá. Alapvetően két – részben eltérő típusú - probléma megoldása vetődik fel. Az egyik, a dolgok kezelése- tájékozódás, eszközök készítése, és használata - amely egy un.„Edison” típusú intelligenciát igényel. A másik, a társas kapcsolatok kezelése - együttműködés, konfliktusok megoldása, koalíció-építés - amely egy un.„Machiavelli” típusú intelligenciát igényel. A másik, a társas kapcsolatok kezelése - együttműködés, konfliktusok megoldása, koalíció-építés - amely egy un.„Machiavelli” típusú intelligenciát igényel.

10 Az agy „megszaladása” Nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt váratlanul abba marad az agy méretének - több millió éven keresztül tartó – növekedése. Ez azt jelzi, hogy elérkezett biológiai korlátjaihoz. Nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt váratlanul abba marad az agy méretének - több millió éven keresztül tartó – növekedése. Ez azt jelzi, hogy elérkezett biológiai korlátjaihoz. Ez egy evolúciós kihívást hozott létre. Az egyik lehetséges kimenet: a faj megreked az adott szinten, stabilizálódik az adott körülmények között. Ez a társulásokra vonatkoztatva azt jelenti: elérve egy méretbeli küszöbértéket újra és újra szétesik. A Neandervölgyiek kipusztulása – részben - arra utal, hogy az agyméret további növekedése evolúciós zsákutca. Ez egy evolúciós kihívást hozott létre. Az egyik lehetséges kimenet: a faj megreked az adott szinten, stabilizálódik az adott körülmények között. Ez a társulásokra vonatkoztatva azt jelenti: elérve egy méretbeli küszöbértéket újra és újra szétesik. A Neandervölgyiek kipusztulása – részben - arra utal, hogy az agyméret további növekedése evolúciós zsákutca. A másik lehetséges kimenet: olyan új módszer/eszköz jön létre, amellyel a növekvő társulás integrációjának problémája megoldható. A másik lehetséges kimenet: olyan új módszer/eszköz jön létre, amellyel a növekvő társulás integrációjának problémája megoldható. Az i.e ezer közötti időszakot ennek tükrében, mint evolúciós útkeresést szemlélhetjük. Ez idő alatt formálódik ki a hatékonynak bizonyuló megoldás: a kultúra „barkácsolása”. Az i.e ezer közötti időszakot ennek tükrében, mint evolúciós útkeresést szemlélhetjük. Ez idő alatt formálódik ki a hatékonynak bizonyuló megoldás: a kultúra „barkácsolása”.

11 A kultúra forradalma Nagyjából i.e ezer év között - a Homo Sapiens közösségeiben megkezdődik a kultúra elemek funkcionális rendszerré épülése. Ezzel a kultúra a Homo Sapiens faj megkülönböztető jegyévé válik. Ez azt jelenti, hogy az ember számára – az emberszabásúak ellentétben – a kultúra a rátermettséget meghatározó tényező lesz. Nagyjából i.e ezer év között - a Homo Sapiens közösségeiben megkezdődik a kultúra elemek funkcionális rendszerré épülése. Ezzel a kultúra a Homo Sapiens faj megkülönböztető jegyévé válik. Ez azt jelenti, hogy az ember számára – az emberszabásúak ellentétben – a kultúra a rátermettséget meghatározó tényező lesz. A kutatások arról tanúskodnak, hogy a Homo egyedei tömegesen hozzák létre, fejlesztik tovább, és rendszerszerűen kapcsolják össze a kultúra eszközeit. Ennek nemcsak látványos, de fontos funkcióval rendelkező tényezője a szimbólumok tömeges megjelenése. A kutatások arról tanúskodnak, hogy a Homo egyedei tömegesen hozzák létre, fejlesztik tovább, és rendszerszerűen kapcsolják össze a kultúra eszközeit. Ennek nemcsak látványos, de fontos funkcióval rendelkező tényezője a szimbólumok tömeges megjelenése. Széleskörűen alkalmazzák a szimbolikus jeleket (rajzolatok és rajzok), a szimbolikus tárgyakat (szobrocskák), a szimbolikus alkotásokat (kagyló-díszek, gyöngyök és test-festés), a szimbolikus viselkedést (temetkezés és ünnepek) és a szimbolikus kommunikációt (a beszéd). (hivatkozások: a beszéd, testfestés, és a barlang-rajz, és jelek). Ezért ez a folyamatot egyben szimbolikus forradalomnak is tekinthető. Széleskörűen alkalmazzák a szimbolikus jeleket (rajzolatok és rajzok), a szimbolikus tárgyakat (szobrocskák), a szimbolikus alkotásokat (kagyló-díszek, gyöngyök és test-festés), a szimbolikus viselkedést (temetkezés és ünnepek) és a szimbolikus kommunikációt (a beszéd). (hivatkozások: a beszéd, testfestés, és a barlang-rajz, és jelek). Ezért ez a folyamatot egyben szimbolikus forradalomnak is tekinthető.

12 A történelem keletkezése A kultúra evolúciója innentől kezdve a Weöres mottó mintáját követni. A kultúra eszközei megoldást kínálnak a felmerülő – alapvetően társadalmi jellegű – problémákra. Amint ezek megoldódnak, a közösség tovább növekszik, differenciálódik és komplexebbé válik. A kultúra evolúciója innentől kezdve a Weöres mottó mintáját követni. A kultúra eszközei megoldást kínálnak a felmerülő – alapvetően társadalmi jellegű – problémákra. Amint ezek megoldódnak, a közösség tovább növekszik, differenciálódik és komplexebbé válik. Ez új problémákat hív elő, amelyekre azután a kultúra újabb megoldásokat (kénytelen) kidolgozni. Így a „közösség - kultúra – környezet” kölcsönhatása egyre nagyobb méretű és mind differenciáltabb közösség kialakítására készteti az embert. Ennek során az ember differenciált kultúra létrehozására való képessége, az egyre újabb kihívásokkal szembesülve, a folyamatos megújulás kényszerévé válik. Ez új problémákat hív elő, amelyekre azután a kultúra újabb megoldásokat (kénytelen) kidolgozni. Így a „közösség - kultúra – környezet” kölcsönhatása egyre nagyobb méretű és mind differenciáltabb közösség kialakítására készteti az embert. Ennek során az ember differenciált kultúra létrehozására való képessége, az egyre újabb kihívásokkal szembesülve, a folyamatos megújulás kényszerévé válik. Az ember ön-tökéletesedésének kényszerét és magát a folyamatot nevezzük történelemnek. A történelem keletkezése éppen ennek beindulását jelenti. (Nemrég volt egy konferencia: az ember ön-domesztikációja…) Az ember ön-tökéletesedésének kényszerét és magát a folyamatot nevezzük történelemnek. A történelem keletkezése éppen ennek beindulását jelenti. (Nemrég volt egy konferencia: az ember ön-domesztikációja…)

13 A történelem első szakasza: i.e. 100 ezer – 14 ezer év Az i.e. 100 ezertől gyorsulva zajló változások - bár összefüggtek meghatározott gének módosulásával – nem valamiféle „fordulópontként”, hanem hosszabb időszakot átfogó, fokozatos módosulásként foghatók fel. Bár a folyamatot a gének és a kultúra kölcsönhatása irányítja, a korszakban már végérvényesen a kultúra veszi át a meghatározó szerepet. (Boyd et al. 2011) Az i.e. 100 ezertől gyorsulva zajló változások - bár összefüggtek meghatározott gének módosulásával – nem valamiféle „fordulópontként”, hanem hosszabb időszakot átfogó, fokozatos módosulásként foghatók fel. Bár a folyamatot a gének és a kultúra kölcsönhatása irányítja, a korszakban már végérvényesen a kultúra veszi át a meghatározó szerepet. (Boyd et al. 2011) Ez azt jelenti, hogy i.e. 60 ezertől a kultúra alapvetően új szerepet kap. Az ember által létrehozott, önmaga és a természet közzé illesztett, tárgyi, kapcsolati és mentális eszközökből alkotott, mesterséges környezetként határozható meg. Miközben az ember mind a mai napig megmarad biológiai lénynek, rátermettségét egyre inkább a kultúra, illetve annak evolúciója határozza meg. Ez azt jelenti, hogy i.e. 60 ezertől a kultúra alapvetően új szerepet kap. Az ember által létrehozott, önmaga és a természet közzé illesztett, tárgyi, kapcsolati és mentális eszközökből alkotott, mesterséges környezetként határozható meg. Miközben az ember mind a mai napig megmarad biológiai lénynek, rátermettségét egyre inkább a kultúra, illetve annak evolúciója határozza meg. Ugyanakkor, beindul az a folyamata, amelynek során az ember megváltoztatja környezetét, az új problémát vet fel, arra megoldást kell keresni, és ha megtaláltad, akkor tovább változik a környezet, ami újabb problémákat vet fel. Ezzel egyre újabb, részben eltérő szakaszok jönnek létre. Ezeket a szakaszokat egyébként nem éles választóvonal, hanem széles idősáv választ el egymástól. Ugyanakkor, beindul az a folyamata, amelynek során az ember megváltoztatja környezetét, az új problémát vet fel, arra megoldást kell keresni, és ha megtaláltad, akkor tovább változik a környezet, ami újabb problémákat vet fel. Ezzel egyre újabb, részben eltérő szakaszok jönnek létre. Ezeket a szakaszokat egyébként nem éles választóvonal, hanem széles idősáv választ el egymástól.

14 Új elem: a kulturális evolúció gyorsulása A növekvő méreteknek megjelenik a kulturális evolúcióra gyakorolt újabb – pozitív visszacsatolást eredményező - kedvező hatása. A kutatók – ötletes kísérletekben - bizonyítani tudták, hogy a kulturális újítások mértéke és stabilitása arányosa közösség méreteivel. (Derex ) A növekvő méreteknek megjelenik a kulturális evolúcióra gyakorolt újabb – pozitív visszacsatolást eredményező - kedvező hatása. A kutatók – ötletes kísérletekben - bizonyítani tudták, hogy a kulturális újítások mértéke és stabilitása arányosa közösség méreteivel. (Derex ) Ebből következett, hogy minél nagyobb a közösség, nő a kulturális diverzitása, egyben növekszik az új innovációk megjelenésének valószínűsége. A nagyobb csoportban az új kulturális ismeretek inkább megmaradnak, viszont folyamatosan nő a közösség kulturális komplexitása. Ebből következett, hogy minél nagyobb a közösség, nő a kulturális diverzitása, egyben növekszik az új innovációk megjelenésének valószínűsége. A nagyobb csoportban az új kulturális ismeretek inkább megmaradnak, viszont folyamatosan nő a közösség kulturális komplexitása. A kultúra, gyorsuló fejlődését mutatja az eszközök tökéletesedése is: egyre komplexebb, un. kompozit eszközöket hoznak létre, kiterjedten alkalmaznak szerszámokat, tűzet, és íjakat stb. A termelékenység növekedése azután anyagilag is megalapozza a nagyobb csoport fennmaradását. A kultúra, gyorsuló fejlődését mutatja az eszközök tökéletesedése is: egyre komplexebb, un. kompozit eszközöket hoznak létre, kiterjedten alkalmaznak szerszámokat, tűzet, és íjakat stb. A termelékenység növekedése azután anyagilag is megalapozza a nagyobb csoport fennmaradását.

15 A történelmi fejlődés trendje Tulajdonképpen a fejlődésnek ebben a szakaszában „indul be” a szó szoros értelmében vett történelmi fejlődés. A növekvő emberi közösség az integráció problémáira kulturális megoldásokat keres. Ha nem talál megoldást, a közösség szétesik, szétválik, és az adott szinten stabilizálódik. (Ez a későbbiek szerint a stagnálás és véletlen bolyongás modellje) Tulajdonképpen a fejlődésnek ebben a szakaszában „indul be” a szó szoros értelmében vett történelmi fejlődés. A növekvő emberi közösség az integráció problémáira kulturális megoldásokat keres. Ha nem talál megoldást, a közösség szétesik, szétválik, és az adott szinten stabilizálódik. (Ez a későbbiek szerint a stagnálás és véletlen bolyongás modellje) Ha megtalálja a megoldást – amely mostantól mindig kulturális konstrukció: termelő eszköz, mentális modell, szimbolikus jel, viselkedési szabály, szervezeti forma stb. - akkor a méret és a komplexitás tovább nőhet. Ha megtalálja a megoldást – amely mostantól mindig kulturális konstrukció: termelő eszköz, mentális modell, szimbolikus jel, viselkedési szabály, szervezeti forma stb. - akkor a méret és a komplexitás tovább nőhet. Ám az új szinten– éppen sikerek miatt keletkezett - rendre újabb problémákkal szembesül, amelyekre újabb megoldásokat kell keresnie. Ennek a szakasznak az alapvető mozgásformája: növekedés a közösség szociális integrálhatóságának mértékéig. Ezen belül stabil – vagyis a környezeti feltételekhez illeszkedő – életmódot, méretet alakítanak ki. A szomszédok ellenségek: ha gyengébbet legyőzni az erősebbtől kitárni kell. (J. Diamond…). Ám az új szinten– éppen sikerek miatt keletkezett - rendre újabb problémákkal szembesül, amelyekre újabb megoldásokat kell keresnie. Ennek a szakasznak az alapvető mozgásformája: növekedés a közösség szociális integrálhatóságának mértékéig. Ezen belül stabil – vagyis a környezeti feltételekhez illeszkedő – életmódot, méretet alakítanak ki. A szomszédok ellenségek: ha gyengébbet legyőzni az erősebbtől kitárni kell. (J. Diamond…).

16 A első szakasz jellegzetes trendje: benépesítés és erősödő kapcsolatok A kultúra szférájának növekedése tehát kedvezően hatott vissza az emberi közösség „rátermettségének” növekedésre, amit egyértelműen mutat a Homo populáció gyors növekedése összevetve a Neandervölgyiekkel. (Mellars, P. et al ). A kultúra szférájának növekedése tehát kedvezően hatott vissza az emberi közösség „rátermettségének” növekedésre, amit egyértelműen mutat a Homo populáció gyors növekedése összevetve a Neandervölgyiekkel. (Mellars, P. et al ). Ekkor indul el a Föld újra-benépesítése. Ezt alapvetően a viszonylag gyors számbeli növekedés és újra és újra szétválás és elvándorlás határozza meg. …. Ekkor indul el a Föld újra-benépesítése. Ezt alapvetően a viszonylag gyors számbeli növekedés és újra és újra szétválás és elvándorlás határozza meg. …. De már megjelenik a kereskedelem, az egymás kulturális tapasztalatainak és eredményeinek a hasznosítása. De már megjelenik a kereskedelem, az egymás kulturális tapasztalatainak és eredményeinek a hasznosítása. A kihívások és a fokozatosan halmozódó kulturális megoldások egyre magasabb lépcsőfokra vezeti az emberi közösségeket. Így érkezünk el - nagyjából a 14 ezer táján - a következő történelmi „lépcsőfokhoz”. A kihívások és a fokozatosan halmozódó kulturális megoldások egyre magasabb lépcsőfokra vezeti az emberi közösségeket. Így érkezünk el - nagyjából a 14 ezer táján - a következő történelmi „lépcsőfokhoz”.

17 A történelem második szakasza: i.e 14 ezer – 8 ezer év A letelepedés során a meglevő integrációs eszközöket is felhasználó, de azokhoz képest új módon működő un. intézményi integrációs eszközök alakulnak ki. A meghatározó intézmények a közösségen belüli integráció és az együttműködés meghatározó elemeit fedik le. Több, egymást támogató és feltételező intézmény jön létre: A letelepedés során a meglevő integrációs eszközöket is felhasználó, de azokhoz képest új módon működő un. intézményi integrációs eszközök alakulnak ki. A meghatározó intézmények a közösségen belüli integráció és az együttműködés meghatározó elemeit fedik le. Több, egymást támogató és feltételező intézmény jön létre: 1. a csere megalapozása (tulajdon), 2. a csere-kapcsolatok szervezése és nyilvántartása (pénz és kereskedelem), 3. a másodrendű potyautasság visszaszorítása (ideológia és vallás), végül, 4. az ezek működését összefogó, a személytelen (pool- punishment) büntetést lebonyolító, döntéshozó, ellenőrző, szabály-alkotó és fegyelmező intézmény (az proto-állam) létrehozására.

18 Háziasítás, nemesítés, Állattenyésztés és földművelés Kézműipar létrejötte Demográfiai fellendülés Letelepedés (állandó falvak), két-három száz fős közösségek létrejötte Találmányok – fémmegmunkálás, gyógyítás, erjesztett italok, új élelmiszerek, kerék, Szélesedő munkamegosztás A korábbi strukturált (segmented) társadalom hierarchikus (ranked) jellegűvé válik, A vezetői poszt a kiválóságon alapuló (vetélkedéssel elnyerhető) címből, öröklötté válik, Növekvő komplexitás, növekvő heterogenitás, és növekvő méretek Az együttélésre társadalmi szabályok és intézmények (a norma már kevés – erkölcs, és törvény szétválik, de még nem intézményesül) Közös akciók és ünnepek, előre tervezett, ismétlődő, és állandó időpontban, (kalendárium előzményei) Kijelölt hely az ünnepségre, és szerepek, szabályok és személyek rögzítése, akik ezt szervezhetik, „Kettős” temetkezés (eltemetés, kihantolás, és újratemetés, közösségi ünnepség keretében) Az egyenlőtlenség növekedése és rögzülése, vagyis öröklődővé válása, Egyre komplexebb és szervezettebb társadalom jön létre, A munkamegosztás szélesül a közösségek között is, Felerősödik a közösségek vetélkedése a természeti forrásokért („common pool resource” problémák), A közösségek kulturálisan – a nyelv, az eredet-mítosz, a szimbólumok - egyre jobban eltérnek, emiatt a közösségi identitás fontossá válik A csoportszelekció meghatározóvá válik (háborúk, majd rabszolga-tartás kezdetei) A neolit forradalom alapvető átalakulásának jelenségei

19 A tulajdon születése Egy nemrég publikált kutatás a mezőgazdaságra való áttérés evolúcióját vizsgálta. (Bowles, S. et. al. Coevolution of framing and privat property during the early Holocene. PNAS ) Az már sokan megmutatták, hogy a mezőgazdaságra való áttérés talán a legfontosabb lépés volt a modern társadalmak fejlődésében. Ugyanakkor az átalakulásban a meghatározó tényezőnek a technológiai forradalmat tekintik, mint amely később a társadalom átalakulására vezetett. Egy nemrég publikált kutatás a mezőgazdaságra való áttérés evolúcióját vizsgálta. (Bowles, S. et. al. Coevolution of framing and privat property during the early Holocene. PNAS ) Az már sokan megmutatták, hogy a mezőgazdaságra való áttérés talán a legfontosabb lépés volt a modern társadalmak fejlődésében. Ugyanakkor az átalakulásban a meghatározó tényezőnek a technológiai forradalmat tekintik, mint amely később a társadalom átalakulására vezetett. A kutatásban alkalmazott modell azt szimulálta, hogy különböző kulturális feltételek – pl. a tárolás, a termelés, a technológiák, de épp így a tulajdonjog és annak érvényesítését biztosító állam – mellett, mikor és hogyan történik meg a mezőgazdaságra és a városi civilizációra történő áttérés. A kutatásban alkalmazott modell azt szimulálta, hogy különböző kulturális feltételek – pl. a tárolás, a termelés, a technológiák, de épp így a tulajdonjog és annak érvényesítését biztosító állam – mellett, mikor és hogyan történik meg a mezőgazdaságra és a városi civilizációra történő áttérés. A cikk legfontosabb megállapítása: alapvetően nem a technikai fejlődés, illetve az új termelési technológiák elterjedése alakítja át a társadalmat, hanem az intézményi forradalom, amelynek során megtörténik a tulajdon-jog kialakítása, tudomásul vétele és általánossá tétele. Ez tette lehetővé a mezőgazdaság növekvő alkalmazását, és ezzel a városi civilizáció létrejöttét. A cikk legfontosabb megállapítása: alapvetően nem a technikai fejlődés, illetve az új termelési technológiák elterjedése alakítja át a társadalmat, hanem az intézményi forradalom, amelynek során megtörténik a tulajdon-jog kialakítása, tudomásul vétele és általánossá tétele. Ez tette lehetővé a mezőgazdaság növekvő alkalmazását, és ezzel a városi civilizáció létrejöttét.

20 A pénz születése Camera és társai a bizalom és a segítőkészség alakulását vizsgálta különböző méretű – 2, 4, 8, és 32 fős – csoportokban. (G. Camera et. al. PNAS Money and thrust among strangers ). Konkrét egyénekkel végrehajtott kísérletekben a résztvevőknek lehetőségük volt segíteni ismeretleneknek, vagy azt megtagadni. Azt találták, hogy a kis csoportban érvényesül a résztvevők természetes segítőkészsége. Ugyanakkor,a csoport méretének növekedésével ez az ösztönszerű segítőkészség visszaszorult. Camera és társai a bizalom és a segítőkészség alakulását vizsgálta különböző méretű – 2, 4, 8, és 32 fős – csoportokban. (G. Camera et. al. PNAS Money and thrust among strangers ). Konkrét egyénekkel végrehajtott kísérletekben a résztvevőknek lehetőségük volt segíteni ismeretleneknek, vagy azt megtagadni. Azt találták, hogy a kis csoportban érvényesül a résztvevők természetes segítőkészsége. Ugyanakkor,a csoport méretének növekedésével ez az ösztönszerű segítőkészség visszaszorult. Ha azonban a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy egy – egyébként értéktelen - zseton átadásával a segítség-nyújtás ténye rögzíthető legyen, és a zseton később „kicserélhetővé” vagyis eladhatóvá vált, a kooperáció szintje maga maradt a nagy csoportban is. A kísérlet tehát bizonyította: kizárólag a pénz (és a vele kapcsolatos kereskedelem) teszi lehetővé emberek nagyobb csoportjainak együttélését. Ha azonban a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy egy – egyébként értéktelen - zseton átadásával a segítség-nyújtás ténye rögzíthető legyen, és a zseton később „kicserélhetővé” vagyis eladhatóvá vált, a kooperáció szintje maga maradt a nagy csoportban is. A kísérlet tehát bizonyította: kizárólag a pénz (és a vele kapcsolatos kereskedelem) teszi lehetővé emberek nagyobb csoportjainak együttélését. Ugyanakkor a pénz ellenmondásos hatását vált ki: intézményének elterjedése arra vezet, hogy a természetes segítőkészség helyébe lép, és „kiszorítja” azt. Az emberek, ha „rákaptak” a pénzre - bizonyította a kísérlet - csak anyagi ellenszolgáltatásért hajlandók segíteni! Ugyanakkor a pénz ellenmondásos hatását vált ki: intézményének elterjedése arra vezet, hogy a természetes segítőkészség helyébe lép, és „kiszorítja” azt. Az emberek, ha „rákaptak” a pénzre - bizonyította a kísérlet - csak anyagi ellenszolgáltatásért hajlandók segíteni!

21 A vallás születése Az első szint (a kultúra születésekor – 100 ezer – 14 ezer között) Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő módon befolyásolható, Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő módon befolyásolható, Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők, Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők, Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához kapcsolódnak Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához kapcsolódnak elemeire épülve, az új igényeknek megfelelően tovább alakul: A második szint: a neolit forradalom során (14 ezer és 8 ezer) Közösségi identitást nyújt, Közösségi identitást nyújt, Magyarázatot kínál a jelenségekre és értelmet a végső miértekre, Magyarázatot kínál a jelenségekre és értelmet a végső miértekre, „Rásegít” a normára: „Rásegít” a normára: (1) megalapozza a másodrendű potyautasság visszaszorítását, (2) megadja, továbbadja és legitimálja a szabályokat.

22 Az állam születése A kutatók azt vizsgálták, milyen büntetési intézmények stabilizálhatnak egy heterogén emberi közösséget. (K. Sigmund et al. Social learning promotes institutions for governing the commons. Nature, aug. 12. és Traulsen, A. et al. An economic experiment reveals that humans prefer pool punishment to maintain the commons Proc. Royal Society B. ) A kutatók azt vizsgálták, milyen büntetési intézmények stabilizálhatnak egy heterogén emberi közösséget. (K. Sigmund et al. Social learning promotes institutions for governing the commons. Nature, aug. 12. és Traulsen, A. et al. An economic experiment reveals that humans prefer pool punishment to maintain the commons Proc. Royal Society B. ) Az egyik mód: peer punishment. Ez a norma típusú büntetés: szabályszegés esetén a közösség bármely tagja kötelezően gyakorolja bármely normasértő tag felett. Az egyik mód: peer punishment. Ez a norma típusú büntetés: szabályszegés esetén a közösség bármely tagja kötelezően gyakorolja bármely normasértő tag felett. A másik mód: pool punishment. Ebben az esetben a közösség adó formájában forrásokat von el az egyénektől, cserébe átvállalja a büntetés költségeit, és gyakorlását, A másik mód: pool punishment. Ebben az esetben a közösség adó formájában forrásokat von el az egyénektől, cserébe átvállalja a büntetés költségeit, és gyakorlását, Amíg a közösség kicsi és homogén, a peer punishment – a norma alkalmazása - megfelelő stabilitást biztosít, és olcsóbb a pool punishment-nél. Amint azonban a közösség mérete és komplexitása egy bizonyos szintet meghaladt, kizárólag a pool punishment – az állam - eszközével tartható egyben. Vagyis, közpénzből finanszírozott büntető intézmények – azaz az állam - nélkül megállíthatatlan egy billenési ponton túl a közösség szétesése. Amíg a közösség kicsi és homogén, a peer punishment – a norma alkalmazása - megfelelő stabilitást biztosít, és olcsóbb a pool punishment-nél. Amint azonban a közösség mérete és komplexitása egy bizonyos szintet meghaladt, kizárólag a pool punishment – az állam - eszközével tartható egyben. Vagyis, közpénzből finanszírozott büntető intézmények – azaz az állam - nélkül megállíthatatlan egy billenési ponton túl a közösség szétesése.

23 A történelem új körülményeinek születése A fejlődésnek ez a szakasz a ma létező társadalmakhoz hasonló szervezetű közösségek létrejöttéhez vezetett el. A társadalmak egyre inkább termelik a létfenntartási eszközeiket. A pool punishment – vagyis a proto-állam - válik az intézményi szabályozás alapjává. A fejlődésnek ez a szakasz a ma létező társadalmakhoz hasonló szervezetű közösségek létrejöttéhez vezetett el. A társadalmak egyre inkább termelik a létfenntartási eszközeiket. A pool punishment – vagyis a proto-állam - válik az intézményi szabályozás alapjává. Kialakulnak az un. kulturális univerzáliák, vagyis, minden társadalmat hasonló szerkezetűvé válik: hasonló anyagi eszközök, szimbolikus jelzések, mentális modellek és proto- intézmények alkotják. (Kulturális univerzáliák…). Kialakulnak az un. kulturális univerzáliák, vagyis, minden társadalmat hasonló szerkezetűvé válik: hasonló anyagi eszközök, szimbolikus jelzések, mentális modellek és proto- intézmények alkotják. (Kulturális univerzáliák…). A kulturális univerzáliák, miközben hatékony eszközt nyújtanak az integrációhoz, egybe felerősítik a közösségek ellentétét, mely konfliktusok szokásos megoldásnak eszközévé a háborúk válnak. A kulturális univerzáliák, miközben hatékony eszközt nyújtanak az integrációhoz, egybe felerősítik a közösségek ellentétét, mely konfliktusok szokásos megoldásnak eszközévé a háborúk válnak. Az állam egyszerre tette hatékonyan működővé az adott közösséget és élezte ki a viszonyokat és tette fontos tényezővé a háborút, mint szelekciós eszközt Az állam egyszerre tette hatékonyan működővé az adott közösséget és élezte ki a viszonyokat és tette fontos tényezővé a háborút, mint szelekciós eszközt

24 Egy új probléma megjelenése: Common pool resource Ebben a szakaszban a közösségek növekedésének korlátját egyre inkább a környező közösségekkel való együttélés problémáinak megoldása jelenti. A közösség „életterét” a „mások” határáig terjesztik ki. Ennek során egyre intenzívebb lesz a közösségek közötti „kommunikáció”: eszközök, gondolatok és házastársak cseréje. (C. L. Strauss). Ebben a szakaszban a közösségek növekedésének korlátját egyre inkább a környező közösségekkel való együttélés problémáinak megoldása jelenti. A közösség „életterét” a „mások” határáig terjesztik ki. Ennek során egyre intenzívebb lesz a közösségek közötti „kommunikáció”: eszközök, gondolatok és házastársak cseréje. (C. L. Strauss). A „mások” egyszerre jelennek meg, mint együttműködő és cserepartnerek, de egyre erősödő vetélkedés a természeti források birtoklásáért. Lazán kapcsolódó falvak hálózata jön létre, amelyek között a legerősebb és az érdekekek szembeállító kapcsolatot a közös vagyon (folyóvíz, tenger, erdő, legelő stb.). szabályozása jelenti. A „mások” egyszerre jelennek meg, mint együttműködő és cserepartnerek, de egyre erősödő vetélkedés a természeti források birtoklásáért. Lazán kapcsolódó falvak hálózata jön létre, amelyek között a legerősebb és az érdekekek szembeállító kapcsolatot a közös vagyon (folyóvíz, tenger, erdő, legelő stb.). szabályozása jelenti. Ezek az un. CPR problémák, amelyek megoldása viszonylag nehezen megoldható problémát jelent. (E. Ostrom) Ezek az un. CPR problémák, amelyek megoldása viszonylag nehezen megoldható problémát jelent. (E. Ostrom)

25 Mi a „common pool resource”? Olyan javak, ahol a „levonhatóság” nagy, míg a „kizárhatóság” nehéz, Olyan megoldásokat kell keresni, amely a „közlegelő” típusú problémákat megoldja, Négy kimenet van: A folytonos harc, és esetleg kölcsönös felmorzsolódás, Az egyik közösség kisajátítja az egészet: magánjavakká alakulnak a dolgok, és piaci elosztás jön létre, Az egyik közösség elfoglalja az addig szabadnak tekintett közös javakat, és szabályrendszert kényszerít a felekre, állami szabályozást, A közösségek – pl. rákhalászok - „kiszenvedik” a megfelelő szabályrendszert (elfogadják, betartják, és betartatják). (Ez a logika szüli a „társadalmi szerződés” elméleteket)

26 Javak eloszlása a letelepedés előtt SZABAD JAVAK Common pool resource Vámolható javak Magánjavak Közjavak Levonhatóság Kizárhatóság Kicsi Nagy Kicsi

27 A kulturális univerzáliák szerkezete Termelési mód Reprodukci- ós mód Családi gazdaság Politikai viszonyok Viselkedési szuper- struktúra Etikus viselkedés Létfenntar tási technikák Demográfia Családi szervezet Társulások egyesülé- sek Művészet tánc Mágia Technikai környezet Pár- választás Házi munkameg osztás Adó, elosztás Rítusok Tabuk, ideológiák Ökológiai rendszer Termé- kenység Szocializá- ció Politikai szocializá- ció Sport, játék, hobbi Mítoszok Munka- kormák Gyermek- gondozás Nemi szerepek Hierarchiák kasztok Tudomány Normák, etika Munka- szervezet Fogamzás- gátlás Fegyelem, hierarchia Fegyelem, háborúk Irodalom Filozófia, vallás

28 Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán) Ajándékozás Álomfejtés Boldogság-elképzelések Büntető-szankciók Család Demográfia Díszítő-művészet Életkor mint rendező elv Etika Etikett Étkezési idők Folklór Főzés Gesztusok Gyász Higiénia Gyógyítási hiedelmek Hit a természetfeletti lényekben Incestus tabuJátékok Jövendőmondás Kereskedelem Kozmológia Köszöntés formák Látogatások Lakás formák Mágia Mitológia Munkamegosztás Művelődés Naptár Nyelv Orvoslás Öröklési szabályok Partner szerzés Pubertás kori szokások Rokonsági csoport Sport Státus-differenciálás Személynevek Szerszám készítés Szexuális tilalmak Szülészet Tánc Zene Testdíszek Tisztaság elmélet Törvények, normák Tulajdon és tulajdon jog Uralmi forma Vallási rituálék Viccek Vendégszeretet Ünnepek Tűzgyújtás Temetkezési rituálék A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat.

29 A történelem harmadik szakasza: i.e. 8 ezer év – i.u év A közösségek közötti folytonos konfliktusok az integráció kényszerét váltották ki. Az integráció azt jelentette: az informális intézményekből - a számítástechnikából vett hasonlattal - „platformot” alkottak. A közösségek közötti folytonos konfliktusok az integráció kényszerét váltották ki. Az integráció azt jelentette: az informális intézményekből - a számítástechnikából vett hasonlattal - „platformot” alkottak. Az a platform, az állam: sokféle korábban létrehozott kulturális eszközből létrehozott, azokat egymáshoz illeszkedően működtető, a felvetődő problémák megoldására szolgáló általános eszköz, amely növeli a közösség és az egyén rátermettségét. A platform egy összetett, fokozatosan egymáshoz illeszkedő egymást segítő és kiegészítő intézményre utal. Az a platform, az állam: sokféle korábban létrehozott kulturális eszközből létrehozott, azokat egymáshoz illeszkedően működtető, a felvetődő problémák megoldására szolgáló általános eszköz, amely növeli a közösség és az egyén rátermettségét. A platform egy összetett, fokozatosan egymáshoz illeszkedő egymást segítő és kiegészítő intézményre utal. A korábban elkülönülten és személyes képességekkel működtetett kvázi-intézményekből, egymást segítő, egymásra épülő, egymással összehangoltan működő és rendszerré szerveződött (formális, személytelen) intézmények együttesévé válik. (Marosán György. 2011: Nyugat alkonya. Beszélő…). A korábban elkülönülten és személyes képességekkel működtetett kvázi-intézményekből, egymást segítő, egymásra épülő, egymással összehangoltan működő és rendszerré szerveződött (formális, személytelen) intézmények együttesévé válik. (Marosán György. 2011: Nyugat alkonya. Beszélő…).

30 A „kleptokrácia” uralma Nélkülözhetetlen lesz az állam szerepe abban is, hogy a letelepedést követően felerősödő – korábban említett – „közlegelő” problémákat orvosolja. A közösségek tehát nem pusztán nem pusztán opportunizmusból fogadják el a „kleptokrácia” uralmát. Nélkülözhetetlen lesz az állam szerepe abban is, hogy a letelepedést követően felerősödő – korábban említett – „közlegelő” problémákat orvosolja. A közösségek tehát nem pusztán nem pusztán opportunizmusból fogadják el a „kleptokrácia” uralmát. Az állam elfogadását, az erőszakos nyomásgyakorlás mellett, indokolja, hogy fontos szolgáltatásokat nyújt. Az állam összehangolja, egymáshoz illeszti a közösségeket, kialakítja a kereskedelem, az igazságszolgáltatás, a konfliktuskezelés és a védelem infrastruktúrát. Az állam elfogadását, az erőszakos nyomásgyakorlás mellett, indokolja, hogy fontos szolgáltatásokat nyújt. Az állam összehangolja, egymáshoz illeszti a közösségeket, kialakítja a kereskedelem, az igazságszolgáltatás, a konfliktuskezelés és a védelem infrastruktúrát. Mindez támogatja a hatékony munkamegosztást, és létrehozza a személytelen testületeket, szabályokat, amelyek beépülnek a közösség teremtés-mítoszaiba és ezzel is rögzülnek. Mindez támogatja a hatékony munkamegosztást, és létrehozza a személytelen testületeket, szabályokat, amelyek beépülnek a közösség teremtés-mítoszaiba és ezzel is rögzülnek.

31 Az intézmények meghatározó szerepe A platform-építés arra vezet, hogy a kisebb közösségek, királyságok, törzsek vetélkedéséből kiemelkednek a leghatalmasabbak, amelyek elkezdik egyesíteni a térségeket. Nagyobb királyságok, majd birodalmak keletkeznek. A platform-építés arra vezet, hogy a kisebb közösségek, királyságok, törzsek vetélkedéséből kiemelkednek a leghatalmasabbak, amelyek elkezdik egyesíteni a térségeket. Nagyobb királyságok, majd birodalmak keletkeznek. A létrejövő nagyobb területi szerveződést az állam, mint komplex hatalmi, adminisztrációs, ideológiai és kulturális intézmény-rendszer fogja össze. (Oaxaca völgy). A létrejövő nagyobb területi szerveződést az állam, mint komplex hatalmi, adminisztrációs, ideológiai és kulturális intézmény-rendszer fogja össze. (Oaxaca völgy). Az elmúlt években három alapvető összefoglaló mű született, amelyek egybehangzóan az intézményeknek tulajdonítják az európai társadalmak sikereit. F. Fukuyama: A politikai rend eredete Akadémia Kiadó, N. Ferguson: Civilizáció Scolar, D. Acemoglu – J. Robinson: Miért buknak meg nemzetek? hvg Kiadó. Az elmúlt években három alapvető összefoglaló mű született, amelyek egybehangzóan az intézményeknek tulajdonítják az európai társadalmak sikereit. F. Fukuyama: A politikai rend eredete Akadémia Kiadó, N. Ferguson: Civilizáció Scolar, D. Acemoglu – J. Robinson: Miért buknak meg nemzetek? hvg Kiadó. Az is világossá vált azonban, hogy az intézmények működését a konfliktuskezelés, a szabálykövetés, az emberek közötti és az intézmények iránti bizalom proszociális beállítódása alapozta meg és tette zökkenőmentessé tette Az is világossá vált azonban, hogy az intézmények működését a konfliktuskezelés, a szabálykövetés, az emberek közötti és az intézmények iránti bizalom proszociális beállítódása alapozta meg és tette zökkenőmentessé tette

32 Az állam, mint platform A politika, a gazdaság, a jogrend, a vallás intézményei, mint valami láthatatlan korlát működnek: keretet teremtenek, teret nyitnak, lehetővé tesznek, ösztönöznek, de épp így, elriasztanak, és korlátoznak. Az adott intézményrendszer, mint egy platform működik: alapján, keretei között sokféle alkalmazást lehet kialakítani. Az emberek saját képességeikre támaszkodva és a körülmények hatalmát tudomásul véve kihasználják, vagy kihasználatlanul hagyják a lehetőségeket A politika, a gazdaság, a jogrend, a vallás intézményei, mint valami láthatatlan korlát működnek: keretet teremtenek, teret nyitnak, lehetővé tesznek, ösztönöznek, de épp így, elriasztanak, és korlátoznak. Az adott intézményrendszer, mint egy platform működik: alapján, keretei között sokféle alkalmazást lehet kialakítani. Az emberek saját képességeikre támaszkodva és a körülmények hatalmát tudomásul véve kihasználják, vagy kihasználatlanul hagyják a lehetőségeket Miként a számítástechnikában, az idők során különböző fejlettségű platformok jöttek létre, az összehangoltság foka, a működés hatékonysága változó, és a körülmények alapvetően befolyásolják annak minőségét. Így természeti vagy társadalmi katasztrófák arra vezethetnek, hogy a platform, vagyis az állam szétesik, ami rettenetes következményekkel járhat, Miként a számítástechnikában, az idők során különböző fejlettségű platformok jöttek létre, az összehangoltság foka, a működés hatékonysága változó, és a körülmények alapvetően befolyásolják annak minőségét. Így természeti vagy társadalmi katasztrófák arra vezethetnek, hogy a platform, vagyis az állam szétesik, ami rettenetes következményekkel járhat, Amiként tehát felépült a „platform” és kiépültek az állam intézményei, épp így előfordulhat, hogy az egész rendszer szétesik. Ez már mutatja ennek a korszaknak a alapvető ciklusokat mutató működésmódját. Amiként tehát felépült a „platform” és kiépültek az állam intézményei, épp így előfordulhat, hogy az egész rendszer szétesik. Ez már mutatja ennek a korszaknak a alapvető ciklusokat mutató működésmódját.

33 A birodalmak ciklusai Erre a lehetőségre nyújt szemléletes példát egy nemrég megjelent cikk, amely a világ komplex társadalmainak evolúcióját elemezte. (P. Turchin et al. War, space and the evolution of Old World complex societies. PNAS sept ). Erre a lehetőségre nyújt szemléletes példát egy nemrég megjelent cikk, amely a világ komplex társadalmainak evolúcióját elemezte. (P. Turchin et al. War, space and the evolution of Old World complex societies. PNAS sept ). A tanulmány az un. ágens alapú szimulációra támaszkodva, azt vizsgálta, hogy a fegyverek és a hadviselés evolúciója miként vezetett egy nagyobb egységek – államok, majd birodalmak – létrejöttéhez. A szimuláció során konkréttá tették, hogy az egymás melletti társadalmak eltanulják-e egymástól a hadviselés és a termelés technológiáját, és ez milyen következményekre vezet. A tanulmány az un. ágens alapú szimulációra támaszkodva, azt vizsgálta, hogy a fegyverek és a hadviselés evolúciója miként vezetett egy nagyobb egységek – államok, majd birodalmak – létrejöttéhez. A szimuláció során konkréttá tették, hogy az egymás melletti társadalmak eltanulják-e egymástól a hadviselés és a termelés technológiáját, és ez milyen következményekre vezet. A birodalmak életpályája kissé hasonlít a kis közösségekéhez, t.i. a növekedés a stabilizálódás, majd a szétesés fázisain megy végig. Vagyis, alapvetően ciklikus, amit a kortársak mindig érzékeltek. A birodalmak életpályája kissé hasonlít a kis közösségekéhez, t.i. a növekedés a stabilizálódás, majd a szétesés fázisain megy végig. Vagyis, alapvetően ciklikus, amit a kortársak mindig érzékeltek.

34 We tested how good the model was at predicting the historical distributions of large-scale societies in Afroeurasia during 1,500 BCE–1,500 CE. Using a geographic information system and the same grid as in the simulation (we sampled model output in precisely the same way as data), we compiled information from a variety of historical atlases and other sources to draw maps at 100-y intervals of all polities that controlled territories greater than ∼ 100,000 km 2 (SI Appendix) Next, we created imperial density maps indicating the frequency and distribution of large-scale societies; i.e., we calculated how often each grid cell was found within a large-scale polity. To capture changes through time, we examined imperial density maps for each of the three millennia. Thus, the model was tested for its ability to predict a large dataset—7,941 empirical points (each of the 2,647 agricultural cells for three eras).SI Appendix

35 A történelem ciklikus modellje Polibiosz római történész - személyes élményei alapján - a következő szavakkal emlékezik meg a Karthagó romjait szemlélő győztes hadvezér gondolatairól: Polibiosz római történész - személyes élményei alapján - a következő szavakkal emlékezik meg a Karthagó romjait szemlélő győztes hadvezér gondolatairól: „Scipió hosszasan állt ott,töprengve városok, népek, dinasztiák elkerülhetetlen végzetén, amely mindegyiket utoléri, akárcsak az egyes embereket. Arra gondolt, hogy ez történt a hajdan hatalmas Ílionnal, az asszír, a méd, a perzsa birodalommal, és nemrég az oly virágzó Macedóniával is. Majd akár szándékosan, akár véletlenül a következő sort kezdte szavalni: ‘Eljön a nap mikoron megszentelt Ílion elvész / és Priamosz, meg népe a jógerelyes Priamosznak’. És amikor Polübiosz nyíltan megkérdezte tőle mit ért ezen, nem titkolódzott, hanem nyíltan hazáját, Rómát nevezte meg, mivel az emberi sors forgandóságát látva, féltette azt.” (idézi: Grüll Tibor ). „Scipió hosszasan állt ott,töprengve városok, népek, dinasztiák elkerülhetetlen végzetén, amely mindegyiket utoléri, akárcsak az egyes embereket. Arra gondolt, hogy ez történt a hajdan hatalmas Ílionnal, az asszír, a méd, a perzsa birodalommal, és nemrég az oly virágzó Macedóniával is. Majd akár szándékosan, akár véletlenül a következő sort kezdte szavalni: ‘Eljön a nap mikoron megszentelt Ílion elvész / és Priamosz, meg népe a jógerelyes Priamosznak’. És amikor Polübiosz nyíltan megkérdezte tőle mit ért ezen, nem titkolódzott, hanem nyíltan hazáját, Rómát nevezte meg, mivel az emberi sors forgandóságát látva, féltette azt.” (idézi: Grüll Tibor ).

36 Shellyey: Ozymandiás (Tóth Árpád Egy messzi vándor jött, ki ős romok Felől regélt: A pusztán szörnyű két Nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok Lep egy kőarcot. Homloka setét. A vont ajk vén parancsszóktól konok, S vad szenvedélye még kivésve ég A hűs kövön, bár, mely véste, a kéz, S a szív, hol dúlt e dölyf, temetve rég. A talpkövön kevély igék sora: "Király légy bár, jöjj és reszketve nézz: Nevem Ozymandiás, urak ura." Más semmi jel. A roppant rom körül Határtalan szélesre s hosszura A holt homoksík némán szétterül. A holt homoksík némán szétterül.

37 A történelem negyedik szakasza: az európai fejlődés Ugyanakkor már 1000-től azonosíthatók a történelem új fejlődési szakaszának létrejöttét előidéző, csakis Európára jellemző egyedi feltételek, amelyek „evolúciós laboratóriummá” formálták kontinensünket. Ugyanakkor már 1000-től azonosíthatók a történelem új fejlődési szakaszának létrejöttét előidéző, csakis Európára jellemző egyedi feltételek, amelyek „evolúciós laboratóriummá” formálták kontinensünket. Egyrészt, a rendkívül változatos természeti, geológiai, kulturális és nyelvi sokféleség, amely – mint láttuk - kedvező talaja a kulturális evolúciónak. Egyrészt, a rendkívül változatos természeti, geológiai, kulturális és nyelvi sokféleség, amely – mint láttuk - kedvező talaja a kulturális evolúciónak. Másrészt, az egymás mellett léteznek a szuverén, egymással vetélkedő, de legalább ilyen mértékben, gazdaságilag és kulturálisan együttműködő államok, amelyek viszonylag stabil feltételeket kínáltak a társadalmak számára. Másrészt, az egymás mellett léteznek a szuverén, egymással vetélkedő, de legalább ilyen mértékben, gazdaságilag és kulturálisan együttműködő államok, amelyek viszonylag stabil feltételeket kínáltak a társadalmak számára. Harmadrészt, a kormányzás jellegzetes módszerei formálódtak ki és terjedtek el: az intézményes hatalommegosztás (a parlamentek), a törvények hatalma, és az un. „átengedett” szuverenitás (szabad városok, templomok, céhek, egyetemek, akadémiák) alkalmazása. Harmadrészt, a kormányzás jellegzetes módszerei formálódtak ki és terjedtek el: az intézményes hatalommegosztás (a parlamentek), a törvények hatalma, és az un. „átengedett” szuverenitás (szabad városok, templomok, céhek, egyetemek, akadémiák) alkalmazása.

38 Miért Európa? Nincs egyetlen kizárólag, és mindenki által elfogadott hatalmi centrum. Ez megegyezési kényszert idézett elő, Nincs egyetlen kizárólag, és mindenki által elfogadott hatalmi centrum. Ez megegyezési kényszert idézett elő, Átengedett szuverenitás, vagy fragmentált szuverenitás, Átengedett szuverenitás, vagy fragmentált szuverenitás, Sokféleség: egyrészt kulturális és nyelvi, másrészt szabad vallás, szabad város, szabad egyetem, szabad vállalkozás, és szabad gondolat jött létre és terjedt el, Sokféleség: egyrészt kulturális és nyelvi, másrészt szabad vallás, szabad város, szabad egyetem, szabad vállalkozás, és szabad gondolat jött létre és terjedt el, Verseny volt, át lehetett venni, ha veszélyben voltál el lehetett vándorolni, újra lehetett kezdeni… Verseny volt, át lehetett venni, ha veszélyben voltál el lehetett vándorolni, újra lehetett kezdeni…

39 Kizsákmányoló és befogadó intézmények Az intézmény-rendszer evolúciójának irányát az Acemoglu- Robinson szerzőpáros, egy új fogalompár - a kizsákmányoló (extraktív) illetve a befogadó (inkluzív) intézmények- bevezetésével írták le. (Acemoglu-Robinson, fejezet.). Az intézmény-rendszer evolúciójának irányát az Acemoglu- Robinson szerzőpáros, egy új fogalompár - a kizsákmányoló (extraktív) illetve a befogadó (inkluzív) intézmények- bevezetésével írták le. (Acemoglu-Robinson, fejezet.). A kizsákmányoló jellegű intézményrendszerre az autoritárius hatalomgyakorlás, a rendeleti kormányzás (rule by law), a klientizmus, a hatalmi csoportok érdekeit kiszolgáló intézmények, a vállalkozási és a kiemelkedés lehetőségek korlátozása jellemző. A kizsákmányoló jellegű intézményrendszerre az autoritárius hatalomgyakorlás, a rendeleti kormányzás (rule by law), a klientizmus, a hatalmi csoportok érdekeit kiszolgáló intézmények, a vállalkozási és a kiemelkedés lehetőségek korlátozása jellemző. Az ilyen társadalmakra a gyenge kezdeményezőkészség,az alacsonyszintű az újítókészség, az intézmények iránti bizalom, és az un. amorális családközpontúsága jellemző rájuk. Ugyanakkor magas-szintű a korrupció, egyenlőtlenek a versenyfeltételek, a társadalmi előrejutásnál a születési előjogok számítanak. Az ilyen társadalmak leírására használják még a patrimóniális jelzőt is. (Fukuyama, F , és Piketty Th. 2014). Az ilyen társadalmakra a gyenge kezdeményezőkészség,az alacsonyszintű az újítókészség, az intézmények iránti bizalom, és az un. amorális családközpontúsága jellemző rájuk. Ugyanakkor magas-szintű a korrupció, egyenlőtlenek a versenyfeltételek, a társadalmi előrejutásnál a születési előjogok számítanak. Az ilyen társadalmak leírására használják még a patrimóniális jelzőt is. (Fukuyama, F , és Piketty Th. 2014).

40 A befogadó intézmények A befogadó intézmény-típus jellemzői: az intézményes hatalommegosztás, a törvények hatalma (rule of law), az átláthatóság, és a döntéshozók felelősségre vonhatósága, a meritokrácia, az egyenlő versenyfeltételek, a szerveződés szabadsága, a polgári szabadságjogok. A befogadó intézmény-típus jellemzői: az intézményes hatalommegosztás, a törvények hatalma (rule of law), az átláthatóság, és a döntéshozók felelősségre vonhatósága, a meritokrácia, az egyenlő versenyfeltételek, a szerveződés szabadsága, a polgári szabadságjogok. Az ilyen társadalmakban magas a szabálykövetés szintje, az intézmények és az ismeretlenek iránti bizalom, a teljesítmény-ösztönzöttség, a politikai aktivitás és az önkéntes munka motivációja, ugyanakkor alacsony a korrupció, a szabályszegés, és a nepotizmus Az ilyen társadalmakban magas a szabálykövetés szintje, az intézmények és az ismeretlenek iránti bizalom, a teljesítmény-ösztönzöttség, a politikai aktivitás és az önkéntes munka motivációja, ugyanakkor alacsony a korrupció, a szabályszegés, és a nepotizmus

41 Az európai történelem menete Angliában és Észak-Európában a hatalmi csoportok folyamatos érdekharca az alkotmányos monarchiák evolúcióját eredményezte. Angliában és Észak-Európában a hatalmi csoportok folyamatos érdekharca az alkotmányos monarchiák evolúcióját eredményezte. Franciaországban a forradalmak és ellenforradalmak egymás követő hullámában sodródva formálódtak ki az inkluzív intézmények. Franciaországban a forradalmak és ellenforradalmak egymás követő hullámában sodródva formálódtak ki az inkluzív intézmények. Poroszországban és Ausztriában a felvilágosult uralkodó irányításával ment végbe az átalakulás. Poroszországban és Ausztriában a felvilágosult uralkodó irányításával ment végbe az átalakulás. Amerikában viszont, a függetlenségi háborút követően – szinte a „tiszta lap” módszerével – a jogászi logika alkotott meg egy, a józan-észnek megfelelő, és működőképes megoldást, a képviseleti demokráciát. Ám mindegyik út végső soron a befogadó intézmény-rendszer kiépülése és fokozatos megszilárdulása felé vezet. Amerikában viszont, a függetlenségi háborút követően – szinte a „tiszta lap” módszerével – a jogászi logika alkotott meg egy, a józan-észnek megfelelő, és működőképes megoldást, a képviseleti demokráciát. Ám mindegyik út végső soron a befogadó intézmény-rendszer kiépülése és fokozatos megszilárdulása felé vezet. Ám előlép az utolsó kérdés: mi az oka, hogy éppen Európában alakult ki ez a típusú fejlődés? Ám előlép az utolsó kérdés: mi az oka, hogy éppen Európában alakult ki ez a típusú fejlődés?

42 Miben egyedi Európa? A választ Európát a többi civilizációtól, alapvetően megkülönböztető környezet-típus adja meg. Európa lényege a sokféleséget, az újítás lehetőségét, a tanulásra és alkalmazkodásra való ösztönzöttséget, és a mobilitást biztosító evolúciós környezet! A választ Európát a többi civilizációtól, alapvetően megkülönböztető környezet-típus adja meg. Európa lényege a sokféleséget, az újítás lehetőségét, a tanulásra és alkalmazkodásra való ösztönzöttséget, és a mobilitást biztosító evolúciós környezet! Ez teremtett olyan egyedi feltételeket, amely kedvezett a befogadó típusú intézmények terjedésének. Nyomás nehezedett az aktorokra az új átvételére, lehetőség nyílott azok módosítására, kipróbálására, és továbbfejlesztésére. Ez teremtett olyan egyedi feltételeket, amely kedvezett a befogadó típusú intézmények terjedésének. Nyomás nehezedett az aktorokra az új átvételére, lehetőség nyílott azok módosítására, kipróbálására, és továbbfejlesztésére. Egyben kényszer volt, hogy a kultúrák egymástól tanulva, önmagukat építsék egyre feljebb. Eközben folyamatosan erősödött a befogadói intézmények az evolúciós logikája: jöhetnek létre kulturálisújítások, bárki alkalmazhatta és továbbfejleszthette ezeket. Egyben kényszer volt, hogy a kultúrák egymástól tanulva, önmagukat építsék egyre feljebb. Eközben folyamatosan erősödött a befogadói intézmények az evolúciós logikája: jöhetnek létre kulturálisújítások, bárki alkalmazhatta és továbbfejleszthette ezeket. Ezek közül a versenyképességre szelektáló környezet „választja ki” a legsikeresebbeket, ám ezeknek újra és újra meg kell méretni magukat. A siker forrása tehát az a környezet, amely folyamatos adaptációra kényszeríti a társadalmat. Ezek közül a versenyképességre szelektáló környezet „választja ki” a legsikeresebbeket, ám ezeknek újra és újra meg kell méretni magukat. A siker forrása tehát az a környezet, amely folyamatos adaptációra kényszeríti a társadalmat.

43 A történelmi szakasza: a globális társadalom körvonalai A 20. század végén új szakasz kezdődik: a keynes-i rendszer között arra vezet, hogy nincs önálló, és egymástól független szabályozás. A nemzetgazdaságok áthatják egymást, egyre gyorsabban fonódik össze és alakul ki a komplex és szorosan csatolt rendszer. Ebben más típusú szabályozás és viselkedés lehetséges, mint amit addig megszokott, A 20. század végén új szakasz kezdődik: a keynes-i rendszer között arra vezet, hogy nincs önálló, és egymástól független szabályozás. A nemzetgazdaságok áthatják egymást, egyre gyorsabban fonódik össze és alakul ki a komplex és szorosan csatolt rendszer. Ebben más típusú szabályozás és viselkedés lehetséges, mint amit addig megszokott, A komplexitás és szorosan csatoltság új szintje: a hiper- konnektivitás, A komplexitás és szorosan csatoltság új szintje: a hiper- konnektivitás, Az Új struktúra szabályozási következménye (Conan-Ashby tétel) Az Új struktúra szabályozási következménye (Conan-Ashby tétel) Az egyenlőtlenség új növekedése és az újra-oligarchizálódás (Fukuyama és M. Weber és Piketty – globális patrimóniális társadalom) Az egyenlőtlenség új növekedése és az újra-oligarchizálódás (Fukuyama és M. Weber és Piketty – globális patrimóniális társadalom) A globális korlátozottság, felmelegedés (mint a globális problémák jele) A globális korlátozottság, felmelegedés (mint a globális problémák jele) A globális társadalom kialakulásának trendjei A globális társadalom kialakulásának trendjei

44 A környezet/változási képesség szerinti „rezsim-típusok KicsiNagy A válaszadási képesség: modell × eszköz Kicsi Nagy A kihívás mértéke:előre-jelezhetőség × nagyság A minta felismerhetetlen = Kísérletezés A környezeti változás zajszerű = véletlen séta és sodródás A minta nem változik alapvetően = Hagyomány és rutin A minta folyamatosan változik = Stratégia Edge of the chaos Linné: Afrikát a szeszély vezérli, Ázsiát a hagyomány kormányozza, Európát a törtvények irányítják.

45 Az evolúciós módszer fontossága A biológiában minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Th. Dobzhansky) A biológiában minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Th. Dobzhansky) A társadalomban minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Marosán György) A társadalomban minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Marosán György)

46 A létrejövés két érdekes problémát vet fel 1. Miként és hogyan formálódik az út, amin a konstrukciók kialakulnak = egy evolúciós történet lesz (just so story). Ez a kérdés a történelemre utal. 2. Miként jön létre egy evolúciós újdonság? Az élő világban ez egy új adaptáció megjelenése. A társadalomban ez a kérdés a forradalom problémájára utal.

47 A társadalmi evolúció történelem szemlélete A véletlen és a szükségszerűség összefonódása. A véletlen és a szükségszerűség összefonódása. A véletlen = a környezet számtalan esetleges és kiszámíthatatlan hatásának következménye. A véletlen = a környezet számtalan esetleges és kiszámíthatatlan hatásának következménye. A szükségszerűség = evolúciós nyomás: A szükségszerűség = evolúciós nyomás: Evolúciósan adaptív környezet Előélet függőség (path dependencia) Szisztematikus hatások (gőzgép)

48 Néhány nehéz probléma 1. Miért olyan nehéz „halászni megtanulni”? 2. Milyen tanácsot adjunk a szegényeknek (egyebek mellett önmagunknak)? 3. Mindenkinek végig kell-e haladni az életgörbén?

49 A forradalom evolúciós modellje A biológiában a „forradalom” = alapvetően fontos evolúciós adaptációk rendszerének megjelenése (Pl. kambriumi robbanás) A biológiában a „forradalom” = alapvetően fontos evolúciós adaptációk rendszerének megjelenése (Pl. kambriumi robbanás) A társadalomban a forradalom = a kulturális univerzáliák fontos elemeinek rendszerszerű átalakulása A társadalomban a forradalom = a kulturális univerzáliák fontos elemeinek rendszerszerű átalakulása

50 A forradalom hagyományos képe Forradalom = rövid ideig zajló, megszakítottságot képviselő, erőszakos eseményeket feltételező, a meglevőt alapjaiban leromboló, a korábban létező viszonyokat tagadó, mindent egyik pillanatról a másikra megváltoztató eseménysor. Ebben az értelemben használjuk a társadalomban (polgári, vagy szocialista forradalom), a tudományban, a divatban, a művészetben stb. Néhány probléma: Vannak olyan összefüggések, amelyekben nem használjuk, pl. feudális-, vagy rabszolga-forradalom, Vannak olyan összefüggések, amelyekben nem használjuk, pl. feudális-, vagy rabszolga-forradalom, Van amikor a stagnálás szorulna magyarázatra: pl. a kínai stagnálás, vagy amikor a fejlődés élvonalában levő társadalom visszaesik (görögök, rómaiak, olaszok, spanyolok stb.) Van amikor a stagnálás szorulna magyarázatra: pl. a kínai stagnálás, vagy amikor a fejlődés élvonalában levő társadalom visszaesik (görögök, rómaiak, olaszok, spanyolok stb.)

51 A hagyományos forradalom-modell Három egyidejű váláság: Három egyidejű váláság: 1. Az állam pénzügyi válsága 2. Az uralkodó elitben nézeteltérések a „hogyan továbbról” 3. Nagy csoportok kerülnek mozgósítható helyzetbe, amikor közvetlen akciójuk kiváltható Ilyenkor hozzájuk kapcsolódik egy negyedik: Ilyenkor hozzájuk kapcsolódik egy negyedik: Új „eretnek” kulturális, vallási, vagy politikai nézet vetődik fel, és jelentős csoportok magukévá teszik, és az elégedetlenek élére állva, az állam ellen vezetik őket Ekkor egy véletlen során kirobban egy összetűzés Ekkor egy véletlen során kirobban egy összetűzés Ezzel indul el a forradalmi esemény, amely új intézmények létrejöttéhez vezet, vagy nem vezet

52 Az evolúciós forradalom-modell Az evolúciós forradalom-meghatározás: A környezet adaptív problémáira adott, a kulturális univerzálék szerkezetében megmutatkozó minőségi átalakulás, amely olyan intézmények és szerkezetek létrejöttéhez vezet, amelyek a felmerülő adaptív problémákat képesek megoldani. Nem minden változás forradalom, ami erőszakos nem biztos, hogy forradalom, ami „csendes” és fokozatos, az még lehet, hogy forradalom.

53 Forradalom volt, vagy nem volt forradalom? A szocialista forradalom (Brezsnyev vicc) A szocialista forradalom (Brezsnyev vicc) Szexuális forradalom ( ) Szexuális forradalom ( )Művészet Viselkedéssel kapcsolatos tolerancia PárválasztásFogamzásgátlásDemográfia Értékek változása (Az állam vonuljon ki az állampolgárok hálószobájából – Trudeau) Jogi szabályozás (válás) Abortusz Családi munkamegosztás Családi szerkezet Női karrier-modell változása Szabadidő-felhasználás

54 A forradalom modellje A közösség hálózat-elméleti képe („Fürtök, és laza kapcsolatok) A közösség hálózat-elméleti képe („Fürtök, és laza kapcsolatok) A „hatlépéses” távolság A „hatlépéses” távolság Az információk terjedése a hálózaton belül Az információk terjedése a hálózaton belül Hogyan zajlanak az átalakulások? (A paradigma-váltás, a járványok, és a divatok billenési pontjai.) Hogyan zajlanak az átalakulások? (A paradigma-váltás, a járványok, és a divatok billenési pontjai.)

55 A 20. század trendfordulásának jelei 1. A környezeti korlátok jelentkezése (ökológiai lábnyom túlhaladja a föld méreteit – 1980) 2. Nyersanyag-árrobbanás 3. Környezetszennyezés globális problémává válik (globális felmelegedés stb.) 4. Bűnözés újra nőni kezd 5. Szociális zavarok növekednek (szabálykövetés visszaszorul) 6. Depresszió, és kövérségből fakadó problémák túlhaladják az éhségből fakadókat 7. A választék-szélesülés miatt a kognitív disszonancia helyett inkább bizonytalanság és becsapottság érzése nő 8. Értékrend eltolódás (túlélés és önmegvalósítás, de ugyanez: felérünk a Maslow piramis tetejére, és kérdésessé válik a hogyan tovább?) 9. A boldogság-trend megtörik és telítésbe megy 10. Az irracionális várakozás eluralja a befektetési piacot 11. Új életmód mozgalmak terjednek (önkéntes egyszerűség)

56 A történelem hullámai Idő Népesség, termelés Kondratyev típusú válságok

57 Javak eloszlása a letelepedés előtt SZABAD JAVAK Common pool resource Vámolható javak Magánjavak Közjavak

58 Javak eloszlása a letelepedés (neolit forradalom) után SZABAD JAVAK Vámolható javak Közös javak Magán javak

59 Javak eloszlása az ipari forradalom után SZABAD JAVAK VÁMOLHATÓ JAVAK KÖZÖS JAVAK MAGÁN JAVAK

60 Javak eloszlása a globális (posztindusztriális) rendszerben Szabad javak Közös javak Vámolható javak MAGÁN JAVAK 1. alternatíva 2. alternatíva 3. Altarnatíva (Közös vagyonként) Privatizálni, és magán vagyonként Részben piacosítani

61 A viselkedés szabályozása a letelepedés után Társadalmi és hatalmi nyomás Gazdasági érdek Az ösztönzés/kényszerítés jellege Egyén Intézmény Az ösztönző megtestesítője A TÖRVÉNY ÉS A HATALOM ERKÖLCS ÉS SZOKÁSOK EGYÉNEK SZERZŐDÉSEI PIAC

62 A környezet/változási képesség szerinti „rezsim-típusok KicsiNagy A válaszadási képesség: modell × eszköz Kicsi Nagy A kihívás mértéke:előre-jelezhetőség × nagyság Felismerhetetlen a minta = Kísérletezés A környezeti változás zajszerű = véletlen séta és sodródás A minta nem változik alapvetően = Hagyomány és rutin A minta folyamatosan változik = Stratégia Edge of the chaos Afrikát a szeszély vezérli, Ázsiát a hagyomány kormányozza, Európát a törtvények irányítják. Linné


Letölteni ppt "A 20. és a 21. század történelme 2. Előadás A történelem szakaszai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések