Három éves kor alatt megsínyli? Kisgyermekes anyák attitűdjei a munkába állással kapcsolatban Előzetes eredmények egy interjús vizsgálatból Blaskó Zsuzsa.

Az előadások a következő témára: "Három éves kor alatt megsínyli? Kisgyermekes anyák attitűdjei a munkába állással kapcsolatban Előzetes eredmények egy interjús vizsgálatból Blaskó Zsuzsa."— Előadás másolata:

1

2 Három éves kor alatt megsínyli? Kisgyermekes anyák attitűdjei a munkába állással kapcsolatban Előzetes eredmények egy interjús vizsgálatból Blaskó Zsuzsa KSH Népességtudományi Kutatóintézet Gyermekvállalás és munka-magánélet harmonizációs problémák Magyarországon és Európában RECWOWE Konferencia 2010 március 18 Budapest

3 Amit tudunk… A magyar lakosság nemi szerepfelfogása meglehetősen konzervatív: nemzetközi összehasonlításban és abszolút szintjében is… … és ebben nem történt radikális változás az elmúlt évtizedekben (Pongráczné, Tóth, Blaskó…) Különösen igaz ez a kisgyermekes anyáktól elvárt szerepekre vonatkozóan Pl: „Hat éves kor alatt a gyermek mindenképpen megsínyli, ha az anya dolgozik” ISSP 2002

4 Amit tudunk… /2.

5 És amit nem tudunk… A vizsgálati eredmények nagymintás, kérdőíves adatfelvételek eredményein alapulnak. –zárt kérdések, egytől ötig terjedő skálák –több problémát is elfednek. Felmerülő kérdések: –Mit gondolnak (másképp) a leginkább érintettek? –Egységes lenne a 0-3 éves időszak megítélése? –Személyes motivációk, magyarázatok: miért tartják fontosnak az anyai gondoskodást a gyermek 3 éves koráig? –A megkérdezett mennyire saját véleményének ad hangot a kérdésre válaszolva, és mennyiben voltak a kifejezett véleményre hatással a kérdezett környezetének tagjai: családtagok, ismerősök? Ezekre a kérdésekre próbál meg választ adni a kisgyermekes anyák körében készült interjús vizsgálatunk…

6 Interjús vizsgálat kisgyermekes anyák körében Kérdezettek: 2 és 3 év közötti gyermeket nevelő, hivatalosan nem dolgozó anyák, akiknek a gyermeke nem jár bölcsődébe, és nem várnak éppen gyereket - viselkedése alapján a 2 éven túli otthonmaradás mellett leginkább elkötelezett csoport 2009 tavasza és 2009 márciusa között összesen 33 interjú Módszer: strukturált interjú (másfél-két óra) Összetétel: alacsonyan és magasan képzettek, valamint falvakban, városokban és a fővárosban élők is. Vizsgált témák: a család összetétele, életmódja, napirendje, az anya iskola- és munkahelytörténete, a gyermekneveléssel és a Gyes-Gyed rendszerrel kapcsolatos tapasztalatai, véleménye A vizsgálatot készítette: Fodor Éva (CEU), Kispéter Erika (CEU), Blaskó Zsuzsa (NKI)

7 A mai előadás… … 25 interjú feldolgozása alapján… … azt vizsgálja, hogy: Miért döntöttek ezek az anyák az otthon maradás mellett gyermekük két éves kora után is? Hogyan vélekednek arról, hogy vajon 3 éves kora előtt mindenképpen megsínyli-e a kisgyermek, ha az anyja dolgozni megy? Milyen érvekkel támasztják alá attitűdjüket / személyes döntésüket? … kísérletet tesz preferencia-típusok meghatározására a kisgyermekes anyák körében … szakpolitikailag (is) releváns következtetéseket igyekszik megfogalmazni Előzetes eredményeket közöl!

8 Eredmények, általános következtetések –Nem stabil, hanem időben mozgó, a külső körülményekhez alkalmazkodó preferenciák –Általános attitűdök nehezen választhatók el a személyes preferenciáktól –Meglepően nagyfokú diverzitás még ebben a sok szempontból homogén körben is - Nem annyira a megfogalmazott „ideálban”, mint… … annak magyarázatában … a meggyőződés fokában … a megfigyelt viselkedésben (dolgozik-e valójában) … a bölcsődékhez való viszonyban

9 Mennyi időt tervezett otthon maradni a gyermek születése előtt? Szinte mindenki három évre tervezte eredetileg - elvétve 2 vagy két és fél év; illetve néhány esetben nem volt eredeti terv. Az eredeti tervet azonban az esetek mintegy felében alakítják tapasztalatok, külső körülmények – egyenként vagy kombinációban: –Anyagi nyomásra (egyedül marad a gyerekkel / a férj állása inog meg / „a gazdasági válság hatása”) –Anya visszavágyott a munkába (társaság-igény) –Gyerek közösségbe vágyott („gyerek személyisége”) –Jó álláslehetőség adódott … de otthon vannak, mert mégsem sikerült megfelelően átalakítani az életet, vagy a család lebeszélte őket, vagy meggondolták magukat. Ennek ellenére csak egyetlen alany esetében tűnt kifejezetten kényszernek az otthonlét.

10 Mennyi ideig jó otthon maradni a gyerekkel? Többségében:3 év (néha „még tovább”) (16 eset) 2-3 év (3 eset) 2 év vagy kevesebb (2 eset) De: a háttérben nagyfokú változatosság: a meggyőződés fokát illetően az érvek jellegét és számosságát illetően abban, hogy „egyetemlegesnek” tartják a szabályt, vagy (f)elismernek differenciáló tényezőket saját élethelyzetük alakulásától függően mennyire kezelik rugalmasan ezt az elvet

11 Differenciáló tényezők – „attól függ…” / 1: … hogy milyen a munka: „… mert én azt látom, hogy aki akar dolgozni, akár itthon is tud, az tud. Meg talál egy olyan munkát – szóval én, én a mai napig is azt vallom, hogy ha tudok itthonról úgy dolgozni, hogy ez nem megy az ő rovására, akkor igenis dolgozzak. De azt viszont valamilyen szinten ellenzem, hogy én most egy munkahelyen dolgozom, érem ezalatt, hogy napi 8 órát, vagy bármennyit, 6 órát, ami tényleg mindennap kötött. Hogy én igenis szeretem azt, amikor az ember itthon van a gyerekkel.” „Egyébként nem is azt tartom fontosnak, hogy legyen otthon 3 éves koráig, hanem hogy legyenek együtt. Tehát ha mellette tud dolgozni, vagy vele, vagy nem tudom, azt így jónak tartom. Szerintem az így nem jó, hogy nagyon oda van kötve (az anya), mármint hogy otthonra, mert ezt így nehéz kibírni.” (Budapest, diplomás)

12 Differenciáló tényezők – „attól függ…” / 2: … hogy lehet-e más módon biztosítani a közösséget „Hát nem mondom, hogy teljesen szükséges az, hogy 3 éves koráig. De akkor, abban az esetben, ha nem tudja az anya biztosítani azt, hogy legyen más gyerek is körülötte. Mert hogyha egy szem gyerek, mert ugye nálunk is egy szem gyerekről van szó, akkor látom, hogy igényli azt, hogy legyen társaság is körülötte, meg jól is érzi magát bennem jól érzi. Meg az, hogy a másik gyerekről jöjjenek át azok a dolgok, mint például az öltözködés, az alapvető szükségletek, hogy pisilni, kakilni bilibe kell… És hiába van otthon valaki 3 évig a gyerekkel, ezt akkor sem tőlem fogja megtanulni.” (falu, diploma) „Szerintem az sem jó nekik, ha 3 éves korukig kettesben ülnek otthon az anyukájukkal minden áldott nap, vagy kettesben mennek a játszótérre, tökmindegy, de hogy nem járnak társaságba. Szerintem az is fontos nekik, hogy közösségbe legyenek. Ha más nem, akkor zenebölcsi, vagy más, hasonló programok. Nálunk azért hál istennek van gyerek társaság. De az, hogy mondjuk egy napi 8 órát az anyától távol töltsön, egy 2 éves gyerek, az meg a másik véglet.” (Budapest, érettségi)

13 Differenciáló tényezők – „attól függ…” / 3: … hogy milyen a gyerek „végül az István fiamat sajnáltam beadni a bölcsődébe, de azt jól éreztem, őt nem kellett volna. Na most az Ádámot vagy a Krisztiánt már be lehetett volna adni… Hogy viszont vannak olyan gyerekek, akiknek a három év is kevés, És sajnos egyre több olyan gyerek van, akiknek a 3 éves is kevés, azt mondom, hogy 4 év.” (falu, szakmunkásképző) „Ez gyerekfüggő, mert… Az én gyerekeimen, legalábbis az első kettőt három éves korában még picinek éreztem ahhoz, hogy másra bízzam, meg hogy ne velem legyen.” (Budapest, diploma)

14 Miért ennyi idő? Magyarázatok / 1.: „pszichológiai” magyarázatok Szinte minden érvrendszerben felbukkanó elem Homályosan / nagy belső erővel, meggyőződéssel / klisék mentén, a bevett ideológia visszamondása vagy személyes élményekhez kötötten; néhány szavas vagy részletes megfogalmazás Kulcsfogalmak, -motívumok: Anya-gyerek kapcsolat, kötődés-ragaszkodás-szeretet-bizalom-biztonság, Meghatározó életévek, A gyereknek szüksége van az anyjára, Hosszú távú következmények; Fontos dolgokat tanul ezalatt az idő alatt és azt jó, ha az anyjától tanulja; Addig „túl kicsik”; Nagyon ragaszkodnak, nehéz őket otthagyni Jó a gyereknek („csak”) Személyes gyermekkori élmény hatása (ritkán)

15 Miért ennyi idő? Magyarázatok / 1.: „pszichológiai” magyarázatok (folyt.) „Én azért is gondolom, mert szerintem aki korán beadja így bölcsődébe, nincs meg köztük az az anya-gyerek kapcsolat, én nekem ragaszkodnak hozzám a gyerekek, én nekem, ha már nincs anya, akkor már, szóval én hozzám jobban ragaszkodnak mint az apjukhoz, mert az apjuk sokat dolgozik”. (1 – falu, 8 ált.) „… ez a három év, alapozza meg az életét, már most ezek nagy szavak, vagy valami de azért biztos, hogy egy családi környezet, mert az még olyan pici, azért. Azért egy kis burok kell neki, aztán majd eljön az az idő, amikor szocializálódni kell…” (2 – falu, érettségi) „ Igen, igen, én úgy érzem, valahogy azt érzem, és most is úgy érzem, hogy a nagyobb kötődés, vagy nem tudom, hogy mondjam ezt másként, szóval nagyobb a kötődésem mondjuk az anyukámhoz, mert ő mindent átélt velem.” (8 – falu, diploma) „És a három év alatt, lehet, hogy nem foglalkozik vele a szülő annyit, amennyit kellene, de azért úgy gondolom, hogy egy biztonságérzetet ad neki, hogy van egy apja meg egy anyja, aki ott van vele, ha ő jót csinál, vagy rosszat csinál, vagy el tudja mondani azt, hogy hú, ez most milyen dolog. És nem véletlen, hogy ott vannak a drogosok. 13-14 évesen kipróbálja a drogokat. Ez miért jut eszébe? … Valami hiányzik. … És mi az ami hiányzik neki? A biztonságérzet…” (9 – falu, diploma)

16 Miért ennyi idő? Magyarázatok / 1: „pszichológiai” magyarázatok (folyt.) „ A 3 éves kor a védőnő szerint is egy nagyon korai, nagyon befolyásolja majd végig az életüket. Tehát hogy milyen kapcsolata van az anyával és az szerintem nagyon fontos… Ezt szerintem érzi az ember, fontos, mert addig a tied. Én azt tudom, hogy az iskolában idegileg teljes mértékben tönkremennek a mai világban…” (14 – falu, 8 ált.) „… Hát mert az a három év a gyerek életében a legfontosabb. Az anyuka a fő kapocs ott a gyerekhez, szóval az teljesen meghatározza szerintem a felnőtt életét, hogy hogy viszonyul – hogy mit kap az alatt a három év alatt, hogy hogy indítja útnak az ember.” (16 – város, érettségi) „… Hát nem tudom, inkább az érzelmi alapot gondolom, hogy ez megadja neki, meg a biztonságérzetet, hogy mindig számíthat rám. Meg most kezd el beszélni, most kezd tanulni dolgokat. Tehát én úgy gondolom, hogy nagyon fontos (a 3 év). Tehát még most is pici, most is szüksége van rám… Ha most az ember ezt megalapozza, én úgy gondolom, hogy mindig számíthat rám, akkor ez, meg hát az, hogy tanuljon meg szépen viselkedni, meg okos legyen, meg ne menjen ki az úttestre, meg mit tudom én, tehát ilyen dolgokat, ezt most kell neki megtanulnia… Tehát most látom, mióta van gyerekem, hogy amit most megalapozok, az mondjuk felnőtt korára bevésődik, szerintem.” (21 – város, technikum)

17 Miért ennyi idő? Magyarázatok / 2: Közösségigény kialakulása „… szerintem olyan két és fél éves korban igénylik is a gyerekek, hogy közösségben legyenek” (3 – falu, érettségi) „…azt gondolom, hogy az a három év kell az anyukának, meg kell a gyereknek, hogy az anyukájával legyen, meg családi környezetben legyen, mert akkor érik meg arra, hogy óvodába vagy közösségbe kerüljön… „ (falu, érettségi) „... Én úgy érzem, hogy az a három éves kor szerintem valahol reális. Én úgy érzem, hogy három éves korára a gyerek eléri azt, hogy őneki az anyán, meg esetleg a családon, értem ezalatt a tágabb családot, szóval nem most csak bennünket, hanem a nagyszülőket, szülőket meg a rokonokat, szomszédokon kívül ő korban hasonló gyerekekkel legyen. Szóval ő azt a kapcsolatot kezdi most már keresni”. (falu, diploma) „ Szerintem ez jó lett kitalálva ezt a 3 év, énszerintem ezen nem kéne változtatni, mert addigra a gyerekek kezdenek annyira nyitottak lenni a többi gyerekkel való kapcsolatukra, hogy akkor már elvannak az óvodában.” (25 – Budapest, technikum)

18 Miért ennyi idő? Magyarázatok / 3: az anya igénye „…azt gondolom, hogy az a három év kell az anyukának…” (2 – falu, érettségi) „… De lehet, hogy én majd rosszabbul fogom viselni, hogy már óvodába megy és nem lesz velem. Annyira megszoktam már, hogy mindig velem van.” (15 – város, érettségi) „ Akkor inkább maradjon még itthon egy évet, és akkor kapjon még többet tőlem, amit csak tudok meg. Mondtam, hogy én korán megtanítottam Annát arra, hogy szobatiszta volt, szépen evett, ne a bölcsis néni élvezze ezt! Inkább, majd én. De egyébként meg, jó is, mert egy csomó kis aranyköpése van a naptárba felírva. Hát, azt nagyon sajnáltam volna, hogy ha másnak mondja. Inkább, nekem. Így is le fogok maradni egy csomó mindenről!” (22 – város, érettségi) „Ki akartam évezni ezt az időszakot, ezt, amikor otthon lehetek vele.” (25 – Budapest, technikum) „De nem is szeretnék (visszamenni dolgozni). Egyik az, hogy… Most azt mondom, hogy ha tudom, hogy ez ekkora szerelem, meg ekkora kötődés, akkor lehet, hogy én nem is szülök, mert én nagyon nehezen válok el majd tőle, ezt mondták már mások is.” (29 – Budapest, érettségi)

19 Miért ennyi idő? Magyarázatok / 4: nincs megfelelő gyermek-elhelyezési lehetőség „Kívülről láttam csak a bölcsit, én úgy gondolom, hogy nagyon sok gyerek van, kevés dadussal.” (9 – falu, diploma) „Hát nem egy gyerek piros popóval ment haza. Akkor miért nem vesznek fel embert? … Hát ebből következik, hogy figyelnek rájuk eléggé.” (11 – falu, szakmunkás) „Én nem vagyok ez a bölcsőde-párti. Annyi mindent hallottam régebben is az ismerősöktől, hogy rajta maradt a pisis pelenka a gyereken, nem figyeltek úgy rá. Jó, közösségben van a gyerekek között, de szerintem azt a figyelmet nem kapják meg, mint amit itthon kapnak egy szülőtől. Az a két év szerintem nagyon kell, hogy az anyukával legyenek, vagy három… Azért a bölcsődében csak ugyanúgy vannak, mint itthon. Mert játszik, meg ugye rájuk van szólva, meg el vannak altatva, meg vannak etetve. Az óvoda az már más, mert az óvoda az már készíti őket az iskolára.” (18 – város, szakmunkás) „ Tudod, utánajártam, hogy mi fog ott történni, vagy mit kapnak enni?... Amikor meghallottam, hogy azt mondják, hogy margarint kikeverve májkrémmel...!” (22 – város, érettségi) „Hát a bölcsőde egy megőrző. Tehát egy gyerekmegőrző, őszintén. Látom én is, mert ugye nagyon sokszor mentünk a bölcsi felé. Vannak kedves, ugye bölcsődés gondozónők, de van, aki meg ott van, szegény gyereknek meg folyik az orra, már negyed órája sír, hogy folyik az orra, és rá se figyelnek, vagy nem tud felállni, és akkor mondja neki, hogy álljál fel. Kész, ott hagyja. És az embernek megszakad a szíve.” (23 – város, diploma)

20 Miért ennyi idő? Magyarázatok / 4: nincs megfelelő gyermek-elhelyezési lehetőség (folyt.) „ Nekem nagyon nem mindegy, hogy milyen közösségbe adom be. Az szerintem baromi fontos, mert akkor eljön majd a kamaszkor, amikor szarik majd a fejemre, csak a többieket fogja nézni, a többi gyereket, és akkor nagyon-nagyon számítani fog, hogy én milyen közösséget választottam neki 10 évvel ezelőtt. (És mit nézel egy közösségben?) Hát hogy milyen szimpatikusak a szülők. Hogy a szülők értelmesek, jó humorúak, hogy a gyerekükre figyelnek, hogy nem a pénzt hajkurásszák, és nézik csak az ő érdekeiket, hogy szép legyen és fodrászhoz járjon, és a gyerekét meg mondjuk… hanem, hogy tök figyelmes, hogy nekem ez a waldorf óvoda-iskola ilyen szempontból kiemelkedő.” (28 – Budapest, diploma) „Tehát hogy nem eszünk húst és nem eszünk semmi olyasmit, amiben ilyen természetellenes anyag van. Ilyen műanyag kajákat nem, tehát azért is főzök sokszor, mert szigorúan normális anyagból elkészített kajákat eszünk. És mondjuk az ő szervezete még annyira fejlődésben van, hogy amit én látok, hogy a bölcsődében mivel tömik a gyerekeket, én nem szeretném. Hát óvodában esetleg már lehet olyat választani, ahol normális kaja van, meg vannak helyek, ahol ezt elfogadják, de bölcsődéről én nem hallottam ilyet.” (32 – Budapest, érettségi)

21 Miért ennyi idő? Magyarázatok / 4: egyéb magyarázatok Szoptatás „Én szoptattam is a Flórát, majdnem hát 19 hónapos koráig…” (17 – város, érettségi) Betegség „Egyrészt a fizikai fejlődése is, a lelki fejlődés nyilván, de a fizikai fejlődése szempontjából is, tehát amit mondtam, hogy ha bedugom a gyerekemet kétévesen egy közösségbe, akkor ott állandóan beteg lesz. De mivel én dolgozom, ezért gyorsan elmegyek az orvoshoz, és akkor az meg belenyom egy csomó antibiotikumot, meg mit tudom én mit, hogy minél előbb meggyógyuljon, amitől persze tökre nem fog meggyógyulni, mindegy. Akkor utána újra visszaviszem a közösségbe, amely közösség tele van csupa ilyen gyerekkel, akit az anyukája benyom csak azért, hogy ő dolgozhasson, és ezért nincsen ideje rendesen meggyógyulni…” (28 – Budapest, diploma)

22 Típusalkotási kísérlet a személyes preferenciák és alakulásuk alapján 1.Elkötelezettek: a terhességtől kezdve következetesen tartják magukat a három éves otthonmaradás tervéhez. „Én mondtam, hogy inkább éhen halunk, de nem” (megyek el dolgozni 3 év előtt) 2.Pragmatikusok: bár többnyire 3 évre tervezték az otthonmaradást, és elvileg, általánosságban szükségesnek is tartanak annyi időt, külső (anyagi nyomás, adódó munkalehetőség…) vagy belső körülmények (gyerek unatkozik társaság nélkül; anyának hiányozni kezd a munka, illetve főleg az azzal járó társaság) hatására felmerült már a korábbi munkavállalás terve, vagy éppen most gondolkodnak rajta. 3.Ambivalens - Pl. fontosnak tartja a három évet, de úgy érvel, hogy valójában a kicsi gyereknek nem is olyan fontos, hogy az anya legyen vele, hanem inkább az iskolásoknak kell otthoni segítség. 4.Nagyon ritka, aki teljes kényszerként éli meg az otthonmaradást

23 Összegzés Elvben a többség a 3 év otthonmaradást támogatja és … azt leginkább „pszichológiai” érvekkel támasztja alá. Mégis: van változatosság és rugalmasság még ebben a viselkedése szerint leginkább elkötelezettnek tűnő körben is A „3 év alatt mindenképpen megsínyli” érv bár jelen van, de (sokszor) nem nagyon mélyen gyökerező, nem igazán „kidolgozott”, képes pl. alárendelődni praktikus szempontoknak mindenképpen szükséges – és célravezető is lehet – terjeszteni azokat az ismereteket, amelyek cáfolják a korábbi anyai munkavállalás káros voltát AAz érvek egy másik része fontos családpolitikai teendőkre hívja fel a figyelmet (és teljes mértékben összhangban van a szakértői ajánlásokkal) jó minőségű bölcsőde (bár: szülők minőségfogalmának problémái) családdal összeegyeztethető munkalehetőségek Mindez nem csupán a szokás szerint emlegetett, közvetlen módokon hasznosulna (nagyobb női munkavállalás, termékenységnövelés), hanem közvetetten is: az anyák jólétének javításán keresztül De: fel kell ismerni azt is, hogy az elköteleződés egy bizonyos fokán – amennyiben ezt az anyák körülményei is megengedik – nem célszerű a munkába állás minden áron való „támogatása”.

24 További kutatási feladatok, lehetőségek … … …