A Cseh Nemzeti Felkelés 1945. A Protektorátus helyzete Csehország és Morvaország 1945 tavaszán -nő a feszültség -növekedet a Vörös Hadsereg elől menekülő.

Az előadások a következő témára: "A Cseh Nemzeti Felkelés 1945. A Protektorátus helyzete Csehország és Morvaország 1945 tavaszán -nő a feszültség -növekedet a Vörös Hadsereg elől menekülő."— Előadás másolata:

1 A Cseh Nemzeti Felkelés 1945

2 A Protektorátus helyzete Csehország és Morvaország 1945 tavaszán -nő a feszültség -növekedet a Vörös Hadsereg elől menekülő németek száma -az amerikai bombázók támadásai és a partizán rajtaütések megnehezítették a német hadsereg vasúton keresztül történő ellátását -a német hadsereg fokozatos felbomlása -dezertálás -félelmi pszichózis uralkodott a helyi német lakosság körében -a cseh lakosság között elterjedt a hír, hogy közeledik az amerikai hadsereg -az embereket felháborították a halálmenetek, melyek Csehország területéről is indultak ( Prágában, a flossenburgi koncentrációs tábor litoměřicei kirendeltségéből, evakuálási transzportok jelentek meg. Nehéz helyzetben lévő foglyok százainak a Vöröskereszt és a vasút alkalmazottjai segítettek. ) -K.H. Frank államtitkár az államigazgatást teljes készültségbe helyezte és óvta a zavargásoktól

3 Európa a háború végén - kékkel jelölve a németek pozíciói 1945. áprilisban és május elején

4 Csehszlovákia felszabadítása és SZSZKSZ és USA nagyhatalmi játéka Nyugat és Kelet érdekei cseh területeken találkoztak. A műveleti zónák itt nem voltak pontosan kijelölve. A szovjet valamint az amerikai egységek szerettek volna minél jobban előre haladni. A Szovjetunió külügyi népbiztosa Majskij – 1943-ban azt mondta Csehszlovákiáról, hogy – alkalmas arra, hogy Közép- és Kelet-Európában befolyásunk eszközévé váljon. Csehszlovákia felszabadításában részt vett a 4. ukrán front,( Ostrava felszabadítása ); 2. ukrán front – Brünn és Dél-Morvaország felszabadítása. A cél Prága volt. A harc váratlanul elhúzódott és az oroszoknak számítaniuk kellet azzal, hogy Csehország egy részét az amerikaiak fogják felszabadítani. Patton tábornok vezetése alatt a harmadik amerikai hadsereg április 18-án Aš városánál elérte a csehszlovák határt. Prága felszabadításához a végső parancsot Sztálin adta ki Koněv marsallnak, aki az 1. ukrán front élén állt és április végén a felszabadított Berlin és kornyékén tartózkodott.

5 Csehszlovákia felszabadításának szovjet térképe

6 Az amerikai hadsereg művelete Csehország területén

7 K.H. Frank és a nácik céljai a protektorátusban a háború végén -elhárítani a teljes német vereséget -minél tovább ellenállni a Vörös Hadseregnek ( „a bolsevizmus terjesztése Európában” ) -hasznot húzni az amerikaiak és szovjetek közti viszályból -a Harmadik Birodalom részére elfogadható békét biztosítani -a nyugati nagyhatalmakkal megállapodni a tűzszünetben -rávenni az amerikaiakat a csehországi előremenetre -megoldani a német nők és gyerekek evakuációját Kitűzött céljaik eléréséhez kihasználni a nagyon erős és még mindig kompakt Schörner marsall Közép hadseregcsoportját másfél millió katonával.

8 A nemzeti felkelés gondolata már 1939 tavaszán felvetődött. Ezt a gondolatot az Obrana národa (ON, Nemzetünk védelmében) ellenállási szervezet mérlegelte London együttműködésével. Azonban az akció körülményei nem mutatkoztak megfelelőnek. Ezen felül az ON-t 1941 végére majdnem teljesen felszámolták. Az ON maradványaiból és más ellenállási szervezetekből létrehozott Hármak Tanácsa 1944-ben a partizán harcra összpontosított. Felkészülés a felkelésre

9 1944 tavaszától London műveleti repüléseket kezdett Csehszlovákia felett. Folyamatosan 13 műveleti csoportot alkalmaztak. A legsikeresebb műveletek – Barium, Calcium, Carbon és Clay. Egyes tagjaik a hazai ellenállás tagjaival együtt nagy terjedelmű területet karoltak fel – Kelet Csehországot és Morvaországot. Területeket szereztek a légi szállításra, kapcsolatban voltak Londonnal és körülményeket biztosítottak a felkelésre. Ejtőernyősök – 1944 - 1945 A partizán mozgalom – 1944 - 1945 Fontos szerepet játszott a háború végén. Jelentős német erőket foglalt le és tartott bizonytalanságban. Sok partizán csoportot szökött szovjet foglyok és cseh ellenállók alkották.

10 Az ellenállás legfelsőbb szerve a Cseh nemzeti tanács (CSNT) lett. 1944 őszén alakult meg a Cseh Kommunista Párt (CSKP) és a Hármak Tanácsa ellenállási szervezet kezdeményezésének köszönhetően. Vezető ellenállási szervezeté vált, és a háború végén is ez volt a legjelentősebb ellenállási szerv. A kommunisták jelentős szerepet töltöttek be a CSNT irányításában. Az alakulat a szocialista pozíciókból indult ki. „A nép nem csak azt kívánja, hogy a hazája szabad legyen, de azt is, hogy legyen benne szociális és gazdasági igazság és hogy ne legyenek árulók és kollaboránsok, de kapitalista kizsákmányolók sem és élősködők sem.” A Cseh Nemzeti Tanács megalakulása

11 A CSNT elnöksége elnök: Albert Pražák első elnökhelyettes: Josef Smrkovský (CSKP) A plénum tagjai között a közélet személyiségei, kulturális élet szereplői, iparosok és a Sokol egyesület képviselői is helyet kaptak. A CSNT vezető képviselői - Dr. Albert Pražák ; Josef Smrkovský - a CSNT a felkelésen kívül azt is tervezte, hogy a háború után bekapcsolódik a politikai életbe, pl. a Nemzetgyűlésbe. - Politikailag a Nemzeti Front szerint volt kiépítve. Alárendelte magát a kassai kormánynak és Beneš elnöknek.

12 Jaromír Nechanský százados a Platinum – Pewter ejtőernyősök parancsnoka, sikeresen irányította a felkelés katonai előkészületeit. Összefogott az ellenállási szervezetekkel, mint pl. a Hírszerző Brigád (Zpravodajská brigáda). František Slunečko hadosztály-tábornok 1939-től a Nemzetünk Védelmében ellenállási szervezet tagja. Szigorú illegalitásban élt. Az Alex hírszerző csoport élén állt ( fedőnév Slunečka ). Az ellenállás előkészületei során az Alex parancsnokságot vezette, mely alárendelte magát a CSNT-nak. František Bürger – Bartoš alezredes Mint a „Bartoš parancsnokság” parancsnoka megkezdte és vezette a náci megszállók elleni katonai műveletet a Bartolomějská utca 5. szám alatt. A CSNT-al együttműködő parancsnokok Bürger alezredes - középen Volt legionárius, a megszállás idején a Nemzetünk Védelmében ellenállási szervezet tagja, Nagy Prága katonai parancsnoka, a kapitulációról és a német csapatok távozásáról tárgyalt Toussiantem tábornokkal Karel Kutlvašr generális

13 Német tábornokok a protektorátus területén 1945. májusában Schörner tábornagy, a Közép Hadseregcsoport parancsnoka ( Mitte) Rudolf Toussaint tábornok – K.H. Frank őt bízta meg a prágai harci műveletekkel A céljuk katonáik nyugatra juttatása volt, az amerikai fogságba, melytől azt várták, hogy a foglyoknak jobb bánásmódban lesz részük.

14 Přerov – május 1. A német kapitulációról szóló alaptalan hírek után a városban kitört a felkelés. A lakosság csehszlovák zászlókat tűzött ki és eltávolította a német feliratokat. Az emberek megkezdték a német és magyar katonák lefegyverezését. A délutáni órákban beavatkoztak az SS és Wehrmacht egységek. A felkelést néhány órán belül leverték. Megöltek 31 csehet, 21 személyt utólagosan kivégeztek. A přerovi felkelés első pillanatai

15 Május 2. – Nymburk, Poděbrady stb. Hitler halálának híre után Nymburkban kitört a vasutas sztrájk. A felkelés fokozatosan szétterjedt a város központjában. Hasonló zavargások és zászlók kifüggesztése következett Poděbradyben, Jičínben, Nový Bydžovben és máshol is. Azonban a német fegyveres erők mindenütt meg tudták őrizni a nyugalmat. Fegyveres lázadók Nymburkban – május 2.

16 Május 3. – 4. – Északkelet Csehország A cseh hazafiak több helyen lefegyverezték a németeket és a független Csehszlovákiát proklamálták. Fontos szerepet töltöttek be a helyi partizán csoportok. Kitörtek az első fegyveres összetűzések. A német hadsereg a helyzetet nem tudta véglegesen lecsillapítani. Május 3. – Železný Brod - a felkelők elvonszolják a német foglyokat

17 Május 5. – a felkelés kezdete Spontán tüntetés Prágában. A cseh rádió bemondói az adásokat csak cseh nyelven kezdték bemondatni. Olyan szóbeszéd terjedt, hogy az amerikai hadsereg előrenyomul a protektorátus központjába. A prágaiak kifüggesztik a csehszlovák zászlókat. Megkezdődnek a németek és kollaboránsok első letartóztatásai. A délelőtti órákban találkoznak az ellenállási csoportok. Alex parancsnokság átveszi az uralmat az Óváros terén és harci akciókra szólít fel. Délután a Bartolomějská utcában megkezdi működését a Bartoš parancsnokság (Bürger és Kutlvašr). A Cseh Nemzeti Tanács is aktivizálódik. A katonai műveletek koordinációját Jaromír Nechanský százados vállalja el és egyben fenntartja a kapcsolatot Londonnal. Készül a cseh protektorátusi rendőrség is.

18 Bartoš parancsnokság; a középen Kutlvašr és Nechanský František Bürger – Bartoš alezredes; a középen Alex parancsnokság A parancsnokok felvették a kapcsolatot a kormány hadseregével, a cseh csendőrséggel, rendőrséggel, pénzügyőrséggel, a szovjet, valamint az amerikai hadsereggel, cseh és szovjet partizánokkal. Kapcsolatban voltak Londonnal és a kassai kormánnyal is. Legnagyobb problémát számukra a fegyver hiány jelentette. Május 5.

19 Harcok a rádióért A cseh rádió bemondói az adásokat csak cseh nyelven kezdték bemutatni. Egy cseh rendőri egység a rádió elfoglalására indul, de a német őrök ellenállásába ütközik. Megkezdődik a harc a rádióért. 12.33 órakor bejelenti a prágai rádió (Vinohradyban): „A cseh rendőrséget hívjuk a rádióba, itt lövöldöznek!... Mindenki a cseh rádióba! Cseheket meglőttek! Jöjjenek minél előbb! Jöjjenek segítségünkre! A cseh rádió kiáltása a felkelés fő impulzusává vált.

20 Május 5. - Prága a rádió előtt A városi rádió a felkelés idején

21 A Cseh Nemzeti Tanács nyilatkozata május 5. …mint a cseh nép forradalmi mozgalmának képviselője és mint a Csehszlovák Köztársaság meghatalmazottja a mai naptól kezdve Csehország, Morvaország és Szilézia területén átveszi a kormányhatalmat, valamint a végrehajtó hatalmat. … ebben a történelmi pillanatban a Cseh Nemzeti Tanács a cseh lakossághoz nyilatkozattal fordul, hogy legyen harci készültségben és várja a Cseh Nemzeti Tanács következő utasításait és intézkedéseit. A CSNT képviselők tanácskozása – Dr. Z. Wirth, Dr. Albert Pražák és Josef Smrkovský

22 Május 6. Közvetlenül Prágában körülbelül 8 ezer Wehrmacht katona volt jelen (539. divízió) és négy ezer SS-tag (kiegészítő és kiképző zászlóaljak és ezredek maradványai). A felkelés kitörése meglepte őket és nem tudták saját erőikkel leverni. Szükségük volt a szabad átkelésre Prágán. Némely alakulatok már május 5-én megadták magukat. Megjelentek az első próbálkozások az egyezkedésre az ellenállás vezető személyiségeivel. Elfogott német fogoly

23 Május 6. A német egységek Prága elleni támadása A Prága elleni támadásra négy német harci csoport kapott parancsot: Český Brodtól haladó Reimann tábornok harci csapatának a Vencel tért (Václavské náměstí) kellett elfoglalnia, SS Wallenstein csoportnak Benešovból kellett támadást indítania Zbraslavon keresztül, és elfoglalni az Óváros tért és Hradzint. Felkelők által tönkretett tank

24 Május 6. A prágai rádió figyelmeztető hírt sugárzott a német erők Prága elleni támadásáról. Először hangzott el a felhívás a barikádok építésére: „Felhívjuk a polgárokat, hogy barikádokat építsenek!!“ A felhívást még néhányszor megismétlik. A CSNT segítségül hívta az amerikai és a szovjet hadsereget is. A felhívást Prágában tízezrek hallgatták meg. A reggeli órákban megjelentek az első barikádok. A felkelés alatt körülbelül 1500 barikádot és torlaszt építettek, legtöbb Prága központjában volt - Vinohradyban 220, Žižkovban 181 stb. Felhasználták a kövezetet, a villamosokat, az autókat, hamvvedreket, bútort, stb.

25 Május 6. – a barikádok

26 A barikádok

27 Május 6. A felkelők elfoglalták a prágai állomásokat és felfegyverkeztek a német foglyok fegyvereivel. Gyakorlatilag hatalmukba kerítették Moldva jobb partját. A ball part a németek kezében volt. A jobb parton fennmaradtak a német ellenállás izolált szigetei. Az előrenyomuló német SS Wallenstein egységek nagyon keményen jártak el. A németek a helyi lakosságon álltak bosszút. Az embereket élő pajzsként használták. A felkelő járőröket kivégezték. A felkelők Prágában

28 Patton tábornok – Domažliceben A 3. amerikai hadseregnek Patton tábornokkal ez élén kellett elfoglalnia a Duna völgyét és Csehszlovákiában Karlovy Vary – Pilzen - České Budějovice vonalban haladni és egyben úgy előkészíteni a műveletet, hogy fel lehessen szabadítani Prágát. Eisenhower végül beleegyezet a szovjet parancsnokság követelésébe ( Antonov tábornok ), hogy az amerikai hadsereg ne lépje át a Karlovy Vary – Plzeň - České Budějovice vonalat. Patton alárendelte magát. Patton Az amerikaiak Nyugat- és Dél-Csehországban Az amerikaiak Pilzenben

29 Május 6. - Pilzen Az amerikaiak felszabadítják Pilzent, de a következő nap Eisenhowertól parancsot kapnak az összes művelet megállítására.

30 A demarkációs vonal Az amerikaiak a Szovjetunión kérésére megálltak a demarkációs vonalon, ugyanis számítottak a szovjet segítséggel a japánok elleni harcban.

31 Május 7. – Vlaszovék nem várt és döntő segítsége Vlaszovék Buňačenkov divízió előhada már május 5-én megjelent Prágában. Németellenes hangulat uralkodott közöttük. A felkelőknek jelentős segítséget jelentettek a harcban. Az után, ahogy megegyeztek a CSNT-val, megkezdték a műveleteket Prága részeiben. A CSNT álláspontja Vlaszovékhoz ellentmondásos volt. Bár szívesen fogadták el segítségüket ( a háború után ezt is szemükre vették ), de politikailag elhatárolták magukat tőlük. Vlaszovék a háború végén megakarták az amerikaiak és angolok előtt védeni létüket, hogy hozzájuk juthassanak fogságba és így megmentsék magukat a Szovjetunió elől. Közbenjárásuk az amerikai és angol hatalom képviselőinél nem volt sikeres. Vlaszovék

32 Vlaszov tábornok a felsorakozott egység előtt A szovjet foglyokból alakultak, kikből Németországban több száz ezer volt. Gyakran elutasították Sztálin rendszerét. Sztálin többek között a foglyokat árulóknak tartotta. Belépés az Orosz Felszabadító Hadseregbe (ROA) volt talán az egyetlen lehetőség arra, hogyan lehetett megmenekülni a fogolytáborok szörnyű körülményei elől. Az első egységek már 1942-ben alakultak. Központi alakjuk Vlaszov tábornok lett – 1943. Vlaszov további munkatársakat szerzett. A ROA hivatalosan 1944. november 14- én alakul meg. Feltéttelezte a szabad Oroszország létrejöttét bolsevikok nélkül és a németekkel való békeszerződés aláírását. A németek ezekben az egységekben nem nagyon bíztak meg.

33 Andrej Andrejevič Vlaszov tábornok szül. 1901 1919-ben belépett a Vörös Hadseregbe és a fehér hadsereg ellen harcolt. Mint a katonai bíróság tagja megmenekült a sztálini tisztogatások elől (1937 – 1938). 1938 – 1939 – katonai tanácsadó Kínában A 2. világháború elején a 37. hadsereg parancsnoka, kitüntette megát Lvov és Kijev védelménél ( néhány kitüntetést szerzett ) Részt vett Moszkva védelmében. 1942-ben a volchovi front parancsnoka lett azzal a céllal, hogy át kell törni Leningrád bekerítését. Nehéz harcok közepette egy mocsaras területen hadseregével bekerítésbe kerül. Kívüli segítség nélkül nincs esélye és fogságba kerül. Vlaszov, csalódott Sztálin egyezkedésében, a németek oldalára áll és megkezdi az orosz egységek kialakítását, melyeknek anti-sztálinista irányzatuk volt.

34 Vlaszovék Prágában és Vlaszov tábornok

35 Vlaszovék Prágában

36 Május 7. – harc a Trójai hídért Vlaszovék segítségének ellenére a németek támadásai folytatódtak. Kitört a harc a Trójai hídért. A védőknek a barikádokon sikerült néhány támadást visszaverni. Az ágyútűznek azonban nem tudtak ellenállni és a károsulások után visszavonultak. Felvétel Ot. Várva Němá barikáda (A néma barikád) c. filméből 1949-ből J. Drdy azonos című könyve alapján. Harcot a Trójai hídért torzítottan mutatja be.

37 Május 7. – Vlaszovék távozása A Trójai híd ostromlásánál a németek ismét élő pajzsokat alkalmaztak. A cseh foglyok a fegyveresek előtt meneteltek és a barikádokat szedték szét. Vlaszovék néhány helyen beavatkoztak, ott, ahol a védelem veszélyeztetve volt, segítettek visszaverni a legnehezebb támadásokat, de végül, amikor megtudták, hogy az amerikaiak nem lépik át a demarkációs vonalat, hátrálni kezdtek Prágából.

38 A térképen a felkelés területe és a német ellentámadások vannak kijegyezve

39 Május 8. Tizenegy óra körül megkezdődtek a megbeszélések a CSNT és Toussaint tábornok delegációja között. A cseh fél nevében Kutlvašr és Smrkovský tárgyaltak. Eközben a harcok szétterjedtek Prága központjában. Az Óvárosi Városházát lerontották. A harcok folytatódnak. A hírek alapján, hogy közeleg a kapituláció (éjjel május 8-ról 9-re kellet érvénybe lépnie) a CSNT megbeszéléseket kezd a németek képviselőivel.

40 A lerontott Óvárosi Városháza A jobb szárnyát le kellet dönteni és így megváltozott az egész tér arculata. eredeti állapot

41 Május 8. A megbeszélések megkezdése ellenére is a harcok folytatódnak. A legnehezebb ütközésekhez Karlín és Óváros határán folytak. A németeknek sikerült eljutniuk a Köztársaság térre és a Praha-střed állomásra ( Masarykovo nád. állomás ). Lelőttek 53 embert. A felkelés megölt résztvevői a Masarykovo nádraží állomáson

42 A német delegáció a fegyverszüneti egyezkedésen A német delegáció a kapituláció aláírása után ( gen. Rudolf Toussaint középen ) Május 8. – a németek kapitulációja és hátrálása A német erők 16:00 órakor írják alá a kapitulációs dokumentumot A hátráló németek

43 Május 8. A német egységek többsége respektálta az egyezményt és megkezdte a hátrálást nyugatra. A katonákkal együtt sok német civil lakos is távozik. Az egyezményt néhány SS egység (Wallenstein, Klein) nem tartotta be, a hátrálás közben harcoltak a felkelőkkel.

44 Május 8. – Prága központja a harcok végén

45 Május 9. A Szovjet egységek nem sokkal éjfél után érkeztek meg. Megsemmisítették a hátráló német hadoszlopokat. Elfoglaltak néhány objektumot, melyeket a SS csapatok nem győztek kiüríteni. Csehország területén mintegy 800 000 német katona esett fogságba. A prágaiak számára a háború véglegesen véget ért.

46 Május 9.– a Vörös Hadsereg Prágában Koněv marsall

47 Vlaszovék szomorú vége Vlaszovék továbbra is dél felé haladtak. Az amerikaiaknak akarták megadni magukat. Vlaszovék némely csapatait letartóztatták még a szovjet okkupációs zónában. Kivégzésükre röviden a letartóztatásuk után került sor még Csehország területén. Az amerikai zónát elérő Vlaszovék többsége is át lett adva a szovjet félnek, beleértve Vlaszov tábornokot is. Vlaszovt parancsnokságával együtt elítélték és kivégezték a Szovjetunióban. Vlaszovék, akik megmenekültek a hurok elől, a szovjet táborokban végeztek. Emlékmű a kivégzett Vlaszovéknak az Olšany temetőben

48 Megtorlás – a németek öldöklése A megtorló intézkedések keretében sok ártatlan németet megöltek és lincseltek. Ezen a forradalmi gárdák is részt vettek. ( Az áldozatok számának becslései különböznek – emberek századairól van szó. ) Gyakori jelenség volt a német nők és lányok megerőszakolása. Németek ezrei követtek el öngyilkosságot. (kép az Öldöklés Csehországban c. dokumentumból )

49 Összefoglaló A felkelés keresztezte a németek tervét és megrövidítette a háborút – legalább tíz nappal. Megelőzte a nagyobb ütközéseket a németek és az oroszok között. Elesett 2000 cseh. A CSNT együttműködött Vlaszovékkal és segítségért fordult az amerikaiakhoz is, amit a kommunisták „osztály” ellenséges tevékenységnek tartottak. Bizalmatlanságát a CSNT szemben Rybalko marsall is kifejezte. Az új csehszlovák kormány számár a CSNT a hatalomért folyó harcban konkurens volt, és ezért fokozatosan második vágányra került és nem lehetett a kormány része.

50 Felhasznált irodalom és weboldalak www.20thcentury.unas.cz; www.ceskapolitika.cz; www.zanikleobce.cz; www.rozhlas.cz ihned.cz; www.vejr.cz; druhavalkakonec; ueweb.cz; www.ct24.cz; www.militaryzone.cz www.ahmp.cz; wikipedia Mgr. Tomáš Jakl; Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

51 1945-os Cseh Nemzeti Felkelés Az oktatási prezentáció alapvető információkat nyújt az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés történetéről. Beszámol a felkelők, Vlaszovék, a szövetséges hadseregek harci akcióiról és a harcok következményeiről. Az anyag forrásokkal és irodalomra való hivatkozással van kellőképen kiegészítve. A „Szomszédaink történelme, avagy külön utakon közös kereszteződésekkel” elnevezésű projekt az International Visegrad Fund támogatásával készült (no. 21020021). A prezentáció Tomáš Jakla „Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés“ c. írásából indul ki. Tartalom: 1. Csehszlovákia felszabadítása 2. Felkészülés a felkelésre 3. Cseh Nemzeti Tanács 4. A felkelés kirobbanása Přerovban és az első napok 5. Felkelés Prágában és harc a rádióért 6. A harcok rekapitulálása Prága területén 7. Az amerikaiak Nyugat- és Dél- Csehországban 8. Az orosz felszabadító hadsereg segítsége 9. A németek kapitulációja 10. A szovjet egységek Prágában 11. Megtorlás – a németek öldöklése 12. Összefoglaló 13. Irodalom