Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VÁKUUMTECHNIKAI ALAPISMERETEK Bohátka Sándor és Langer Gábor 8. LYUKKERESÉS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 projekt „Ágazati felkészítés a hazai ELI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VÁKUUMTECHNIKAI ALAPISMERETEK Bohátka Sándor és Langer Gábor 8. LYUKKERESÉS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 projekt „Ágazati felkészítés a hazai ELI."— Előadás másolata:

1 VÁKUUMTECHNIKAI ALAPISMERETEK Bohátka Sándor és Langer Gábor 8. LYUKKERESÉS TÁMOP C-12/1/KONV projekt „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra"

2 8. LYUKKERESÉS - A vákuumrendszer tömítetlenségének felderítésére, helyének és a szivárgás mértékének a meghatározására szolgáló eljárás. - Hitelesítéssel a beszivárgó gáz mennyisége is meghatározható. - A szivárgást a vákuumrendszerbe időegység alatt beáramló gázmennyiséggel jellemezzük, tehát gázmennyiség-áram (Q) jellegű. Egysége: mbar  ℓ  s -1 = bar  cm 3  s -1 = 0,1  Pa  m 3  s A szivárgás általában akkor zavaró, ha p szivárgás ≥ p maradékgáz. A szivárgás kritikusságát meghatározó tényezők: - az elérendő végvákuum, - a rendelkezésre álló szívósebesség, - az egyéb forrásból (pl. felületek gázleadása) származó terhelések, - illetve sztatikus rendszerek esetén még a használat időtartama. Pl.: ha Q szivárgás = mbar·ℓ/s és a szívósebesség S szivattyú = 100 ℓ/s, akkor p szivárgás = Q/S = mbar, de a felületekről is jön gázterhelés! Ezért mbar aligha érhető el, de mbar már igen. - Csőszerű csatornán át a levegőbeáramlás atmoszféráról vákuumba: - hossz: 2 mm, átmérő: 0,05 mm (hajszál); beömlés: mbar∙ℓ/s; - hossz: 2 mm, átmérő: mm; beömlés: 6·10 -8 mbar∙ℓ/s. - hossz: 2 mm, átmérő: mm; beömlés: mbar∙ℓ/s – egyenértékű egy 3·10 -7 mm = 0,3 nm átmérőjű nyílás beömlésével. A jó tömegspektrométeres lyukkereső ennek a tizedét is kimutatja.

3 Lyukkeresésre alkalmas bármely módszer, amely az edényen levő lyuk két oldala közötti nyomáskülönbség hatására bekövetkező gázmozgást érzékeltetni tudja. Itt csak a fontosabb vákuumtechnikai eljárásokat ismertetjük. A lyukkeresés fizikai hátterét és módszertanát a tömegspektrométeres módszernél tárgyaljuk NYOMÁSNÖVEKEDÉS MÓDSZERE - A szivárgás puszta létét legegyszerűbben úgy mutatjuk ki, hogy a teret leszívjuk, szeleppel lezárjuk, és mérjük a magára hagyott rendszerben a nyomás növekedését. – Ez a módszer mérlegelést kíván. - Eszközigénye (a vákuumrendszer kötelező kellékein felül): elzáró szelep a szivattyú és a leszívott kamra között ábra. Nyomásnövekedés egy vákuumkamrában, amelyet t = 0 időpontban elzárnak a szivattyújától. 1: nyomásnövekedés valódi lyuktól eredően, 2: a kamra falának és a kamrában levő tárgyaknak a kigázosodása révén előálló nyomásnövekedés, 3: az előző két hatás együttes jelentkezése. Méréstartomány: kb mbar  ℓ/s-tól nagyobb szivárgásokig.

4 8.2. NAGYNYOMÁSÚ (BUBORÉKOS) MÓDSZER Az edényt gáznyomás alá helyezzük, vízbe tesszük vagy külsejét jól habosodó anyaggal kenjük be, és a buborékokat figyeljük. Előnye: integráló módszer, hosszabb ideig várva kis lyukakon keresztül is buborékot képez a kiáramló gáz. Hibalehetőség: rugalmas falú edényeknél előfordulhat, hogy a belülről nyomás alá helyezett edény rugalmas alakváltozása a hajszálrepedéseket összenyomja, és nem vesszük észre a repedést. Biztonság: a nagynyomású rendszerekre kötelező szabályok érvényesek! Méréstartomány: kb mbar  ℓ/s-tól nagyobb szivárgásokig mbar  ℓ/s megfelel 0,6 mm 3 légköri nyomású levegőbuborék képződésének 1 perc alatt. Az érzékenység elérését ronthatjaja a kapillárisban kialakuló vízdugó LYUKKERESÉS VÁKUUMMÉRŐVEL A leggyakorlatiasabb módszer, mert vákuummérőnk mindig van! A vákuummérő érzékenységének gázfajtáktól függését használjuk ki. Kimutatható szivárgások: amelyek által okozott nyomásnövekedés az adott vákuummérő érzékenységi tartományán belül van. Érzékenysége a keresőgáztól, az edény térfogatától és a szivattyú szívósebességétől függ!

5 Lyukkeresés Pirani vákuummérővel A Pirani vákuummérő leírásakor megismertük, hogy érzékenysége függ a gázfajtától a gázok hővezetésének különbözősége miatt. Ha a lyukon keresztül nem levegő, hanem Ar, illetve He keresőgáz áramlik be, akkor az Ar rosszabb hővezetése miatt a Pirani vákuummérő nyomás- csökkenést, illetve a He esetében a jobb hővezetése miatt nyomás- növekedést mutat. Méréstartomány: kb mbar  ℓ/s-tól nagyobb szivárgásokig. p mért p valódi ábra. Egy Pirani vákuummérő karakterisztikái különböző gázokra [P1]. He Ar

6 GázLevegőXeKrArHNeHe K1,02,52,01,250,420,240, táblázat. Egy kereskedelemben kapható mérőműszer – PBR260 – csőállandójából számolva K = (adott gáz jele)/(N2 jele) azonos nyomáson [P2]). Szerves gőzök (pl. alkoholok) ionizációs állandója a kriptonénál is nagyobb. Lyukkeresés: Δp-t érzékeljük. Érzékeny, ha Δp legalább p 0 nagyságrendjében van. Méréstartomány: kb mbar  ℓ/s-tól nagyobb szivárgásokig Lyukkeresés ionizációs vákuummérővel Nagy- és ultranagy-vákuumban ionizációs vákuummérővel is lehet szivárgást keresni a gázok különböző ionizációja révén (6.5. fejezet). Pl.: egy vákuumrendszerben a szívósebesség: S = 100 ℓ/s, végvákuum: p 0 = 3  mbar. Tekintsünk 2 szivárgást: Q LYUK1 = 4  mbar  ℓ/s, ill. Q LYUK2 = 4  mbar  ℓ/s! A szivárgás a p 0 háttérnyomást p 1 =Q LYUK /S értékkel növeli: táblázat. Az ionizációs vákuummérő által mutatott össznyomás, ha a lyukon 2 különböző beömléssel (Q LYUK ) levegő, Ar vagy He áramlik be. p: a nyomásmérőn leolvasott érték (mbar) GÁZQ LYUK = 0Q LYUK1 = 4∙10 -6 mbarl/sQ LYUK2 = 4∙10 -7 mbarl/s LEVEGŐp 0 = 3∙10 -8 p 0 +p 1 = 7,0∙10 -8 p 0 +p 2 = 3,4∙10 -8 Ar- (3+5)∙10 -8, Δp = 1∙10 -8 (3+0,5)∙10 -8, Δp=0,1∙10 -8 He-(3+0,7)∙10 -8, Δp = -3,3∙10 -8 (3+0,07)∙10 -8, Δp = -0,33∙10 -8

7 8.4. TÖMEGSPEKTROMÉTERES LYUKKERESÉS Lehetséges lyukkereső eszközök: - a vákuumrendszerre felszerelt (maradékgáz-elemző) tömegspektrométer, - mintavevővel, saját vákuumrendszerrel felszerelt tömegspektrométer, amelyet He keresőgázra állítottak be – héliumos lyukkereső. A szivárgás helyének és mennyiségének a meghatározása – kalibrálható. A lyukkereső célberendezéseket látható és hallható kijelzéssel is ellátják. A legérzékenyebb lyukkeresők, érzékenységük: 1· … mbar· l ·s ábra. Egy 1 cm hosszúságú kapilláris csatornán átáramló He, illetve levegő gázmennyiség-áramának aránya a csatorna átmérőjének függvényében. Keresőgáz bármi lehet, amelynek tömegszáma eltér a levegő gázaitól. Legjobb: He. - Koncentrációja a levegőben csak 5 ppm; - kis tömege miatt a vezeték ellenállása molekuláris áramlásban: Z levegő /Z He = 2,64; - lamin. áramlásban Z levegő /Z He ≈ 1; Q He /Q levegő = 1 – 2,64 között (ábra); - nem reakcióképes, nem robbanásveszélyes; - nem tapad; - nem mérgező, nem környezetszennyező.

8 A tömegspektrométeres lyukkeresés alapmódszerei A szivárgás ellenőrzésére az egyik legérzékenyebb elrendezés, amikor a tömegspektrométert a - vizsgált edényben helyezzük el, - vagy hozzá kapcsoljuk, majd az edényt nagyvákuumra szívjuk ábra. Lyukkeresés burkolással (a) és He ráfújásával (b). A keresett edény (sötétszürke mező) a lyukkereső vákuumterében van. A labirintus-lyukak, ill. a rendszer válaszideje miatt kellő időt kell hagyni a keresőgáz TS-be jutásához. 1.Burkolásos módszer2. Lokalizálás He ráfújásával

9 3. Vákuumkamrás módszer A másik érzékeny módszer. A vizsgált edényt megtöltjük keresőgázzal (csökkentett vagy akár túlnyomáson), és behelyezzük a tömegspektrométer vákuumkamrájába ( ábra). Az edényből kiszabaduló keresőgázt a TS közvetlenül érzékeli. A detektálási érzékenység fordítottan arányos a TS kamrájában érvényesülő szívósebességgel. Hiteles szivárgású gázforrással a mérés kvantitatív módon hitelesíthető. Előnye: a szivárgások összegét méri. Ipari alkalmazásoknál a vizsgált edényeket gyakran cserélik. A mérőkamrát szennyezi és a kimutathatóság alsó határát rontja, ha - az előző mérések során nagy szivárgások fordultak elő, - a behelyezett edények külső felülete sok adszorbeált keresőgázt tartalmaz, illetve - a szoba levegője a keresőgázzal elszennyeződik ábra. Vákuumkamrás lyukkeresési módszer eszközének elvi összeállítási rajza. A vizsgált edény a keresőgázzal feltöltve és a tömegspektrométerrel azonos vákuumkamrában.

10 ábra. Túlnyomás alá helyezett edény lyukkeresése szippantós mintavevővel ellátott tömegspektrométerrel. 3. Mintavevős (szippantós) módszer A lyukon kiáramló mintából egy kis részt nyomáscsökkentéssel a TS-be vezet a mintavevő ábra. Kétfokozatú (a), illetve egyfokozatú (b) szippantós mintavevő csatlakozása a tömegspektrométerhez.

11 ábra. Egy elrendezés a feltöltéses módszerre. 4. Feltöltéses módszer 5. Ellenáramú módszer ábra. Ellenáramú lyukkeresés elrendezése. Zárt, kinyithatatlan edények vizsgálata. Az edényt vákuumkamrába tesszük, amelyet 1.) vákuumozunk vagy nitrogénnel átöblítünk, 2.) He-mal feltöltünk, állni hagyjuk (az esetleges lyukon az edénybe beszivárog a He), 3.) újra vákuumozzuk vagy nitrogénnel átöblítjük, 4.) TS-el mérjük az edényből visszaszivárgó He-ot. Ha a keresett lyuk nagy, az edényt az elővákuum-oldalra csatoljuk. A mintagáz kis része feldiffundál a TS-be. Gyors, tömeggyártásban! Ideális szivattyúja a hibrid turbómol. szivattyú (nagy elővákuum-tűrés). Érzékenység: 10 -7(8) - …mbar∙ℓ/s.

12 Néhány észrevétel a lyukkeresés gyakorlatához - Tömegspektrométerek rugalmassága a keresőgáz minőségére - He-os lyukkereső helyett általános üzemű tömegspektrométer (leginkább kvadrupól TS) is jó lyukkereső. - Keresőgáznak legjobb a He, de a levegő komponenseitől eltérő bármely gáz lehet. - Az áramlás típusának változása a szivárgást okozó csatornában - A csatorna méretétől függően változik az áramlás típusa és a beömlés. - Változik az áramlás típusa ugyanannak a csatornának a mélysége mentén is az eltérő nyomás függvényében. - A falban oldott gáz kidiffundálásából származó szivárgás – „lassú lyuk” - A vákuumrendszer falában oldott levegő hosszan tartó gázterhelést ad, He tartalma hozzájárul a lyukkereső alapszintjéhez – csak jó ultranagy-vákuumban vesszük észre. - A keresőgáz áteresztő falon keresztüli permeációs szivárgása - A hosszan alkalmazott He keresőgáz is beoldódik kívülről a falba, lassan ürül ki a falból – lassan áll be a lyukkereső 0-szintje. - A kívülről beoldódott He csak egy hosszabb késleltetési idő után jelenik meg az áteresztő fal vákuumra szívott oldalán. - Gyakorlati szerepe csak vékony, különösen műanyag fal esetén van!

13 - A keresőgáz megjelenése a tömegspektrométerben A lyukra fújt keresőgáz parciális nyomása a lyukkeresőben a keresőgáz nélküli p 0 -ról egy késleltetési idő után – a leszívási időnél alkalmazott gondolatmenettel levezethetően – exponenciális függéssel nő meg t idő alatt p He értékre [ahol Q a beömlés a lyukon (mbar·ℓ·s -1 ), S eff a lyukas edényt szívó tényleges szívósebesség (ℓ·s -1 ), V az edény térfogata (ℓ)]:, ahol τ = a rendszer válaszideje, [p] = mbar A jel teljes felfutásának 63,3%-át τ idő után, 95%-át 3 τ idő után érjük el. A késleltetési idő elsősorban a lyuk és az egész rendszer méretétől függ. ( ) - Érzékenység növelése a szívás fojtásával (throttled pumping) Egyensúlyi állapotban: p He = Q/S eff + p 0. Ha a TS szívósebességét rontjuk a TS és nagyvákuum-szivattyúja közé helyezett fojtószeleppel, akkor - érzékenyebbé tesszük a berendezést, - ugyanakkor azonos arányban nő a válaszidő ( egyenlet). - Labirintus lyukak keresése Labirintus lyukakon keresztül csak hosszú idő, akár több (10) perc után jut be a keresőgáz (és ugyanilyen lassan is cseng le a jel!), ezért kétely esetén a burkolásos módszer eredménye ilyen esetben perdöntő!

14 - A He-nyalábbal történő letapogatás sebessége és ismétlése - Ha túl gyorsan pásztázunk a kamra falán a héliummal, és a lyuk felett többször gyorsan átsiklunk ( ábra), akkor a minőség-ellenőrzés tévessé válik: - a tűrésnél nagyobb lyukak alsó régióját még nem jelzi a műszer, - hosszabb időtávban a lyukkeresőben a p 0 alapszint 0-tól nagyobb lesz, és erről a szintről indulva már egy méret alatti lyukat is hibaként jelezhet ábra. Egy 1 s válaszidejű lyukkereső jele egy 1,1·10 -5 mbar·l·s -1 szivárgású lyuk keresésekor, ha a lyukat csak 1 s ideig, 0,5 s szünettel fújjuk le héliummal ( ), ha az adott ciklusban folyamatosan fújjuk a He-ot ( ), illetve ha az utolsó ráfúvás után megszűnik a He utánpótlása ( ).

15 ábra. Két korszerű, hordozható lyukkereső [L3]. Módszer/eszköz Érzékenység (mbar∙ℓ/s) Túlnyomásos (buborékos) … Pirani vákuummérő ~10 Ionizációs vákuummérő ~10 -3 Tömegspektrométer Vákuumos ~10 -1 Szippantós10 -7(8) - … Ellenáramú10 -7(8) - … táblázat. Különböző lyukkeresési módszerek érzékenysége.

16 A szivárgás mértékének meghatározása A lyukkeresőt garantált szivárgású „kalibrált lyukakkal” hitelesítik: 1. kapillárissal (10 -8 – mbar·ℓ·s -1 ), 2. csővel vagy nyílással (10 – 1000 mbar·ℓ·s -1 ) 1 – 2. módszer: Számítással, a méretek pontos beállításával állíthatók elő. 3. leginkább permeációs anyagok (kvarcüveg, illetve műanyag membrán, – mbar·ℓ·s -1 ) felhasználásával készítenek. - Héliummal töltött palackon ismert diffúziós állandójú kvarc vagy műanyag lapocska, amelynek felületét, vastagságát a kívánt szivárgás szerint méretezik. - Gázfogyása kicsi, állandó hőmérsékleten állandónak tekinthető. Hosszabb idő elteltével egy időtől függő korrekció alkalmazandó. A mérés és a hitelesítés azonos áramlási viszonyok közepette történjen Hidrogénes lyukkeresés Érzékelője pozitív hőmérsékleti együtthatójú fém-hidrid anyagú ellenállás (sensistor), amely szinte csak a hidrogént képes megkötni. A hidrogén bediffundál az érzékelőbe és megváltoztatja az ellenállását. Kizárólag elektronikus alkatrészekből áll. Atmoszférán működik. Keresőgáza: 5% H 2 + N 2 keverék (nem gyúlékony). Érzékenysége: mbar∙ℓ/s. Alkalmazása: tartályok, csővezetékek, kábelrendszerek vizsgálata.


Letölteni ppt "VÁKUUMTECHNIKAI ALAPISMERETEK Bohátka Sándor és Langer Gábor 8. LYUKKERESÉS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 projekt „Ágazati felkészítés a hazai ELI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések