Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szonolumineszcencia vizsgálata TDK dolgozat, 2002. Készítette: Csanád Máté IV. fizikus Témavezetők: Horváth Ákos, Simon Gábor ELTE Atomfizikai Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szonolumineszcencia vizsgálata TDK dolgozat, 2002. Készítette: Csanád Máté IV. fizikus Témavezetők: Horváth Ákos, Simon Gábor ELTE Atomfizikai Tanszék."— Előadás másolata:

1 Szonolumineszcencia vizsgálata TDK dolgozat, Készítette: Csanád Máté IV. fizikus Témavezetők: Horváth Ákos, Simon Gábor ELTE Atomfizikai Tanszék

2 Fénykép a buborékról I.

3 A jelenség Akusztikus csapdában oszcilláló buborék, kitágul és összemegy Összeroppanás: felmelegedés  világít! Kis nyomásamplitúdó: nincs stabilan középen, nagy nyomásamplitúdó: kipukkad a buborék, a kettő között: táncol majd világít Buborék stabilitásához szükséges az oldott gázok koncentrációjának csökkentése  kigázosítás Cél a hőmérséklet növelése  … sózás!

4 Fénykép a buborékról II.

5 Hogyan változik a buborék sugara (és ezzel a térfogata) ? Hidrodinamika (kontinuitás + Euler) Buborék gömb alakú + gömbszimmetria  Rayleigh-Plesset egyenlet Megoldása numerikusan

6 A Rayleigh-Plesset egyenlet megoldása

7 Mekkora a gáz hőmérséklete? Buborék belsejének leírása: állapotegyenlet + politróp folyamat  állapotjelzők, pl. hőmérséklet Legnagyobb elérhető hőmérséklet kidurranási amplitúdótól függ

8 Miért sózzuk meg a vizet? Eddigi leírás nem teljes, mert a gázok nem ideálisak, reagálnak is (30000 K) A vízgőz disszociációja disszipálja az energiát Kevesebb vízgőz  fényesebb buborék? Egyensúlyi gőzkoncentráció csökkentése: sózással vagy hűtéssel is lehetséges

9 A mérések menete Mérjük a gerjesztő feszültség amplitúdóját Nyomásamplitúdó [bar] és fesz. ampl. arányosak, egy pontban mindkettő adott (szimulációból, világítás kezdetére) Mérjük a felvillanás intenzitását (PMT-vel) Ez monoton függvénye a hőmérsékletnek Mérjük a vízzel egyensúlyban lévő gázelegy nyomását Ebben a levegő parciális nyomása adja a kigázosítás mértékét [Hgmm]-ben

10 Kísérleti elrendezés

11 Eredmények Meghatároztam a buborék fázisdiagramját 0 g/l-es és 2 g/l-es sóoldatra Megmértem a buborék fényességének amplitúdó-függését 0 g/l-es, 5,4 g/l-es és 10 g/l-es sóoldatra (Max. oldhatóság: kb 20 g/l)

12 Fázisgörbék I.a

13 Fázisgörbék I.b

14 Fázisgörbék I.c

15 Fázisgörbék II.a

16 Fázisgörbék II.b

17 Fázisgörbék II.c

18 Fázisgörbék II.d

19 Fázisgörbék II.e

20 Intenzitások I.

21 Intenzitások II.

22 Intenzitások III.

23 Összegzés A.Kimutattam a fényesség növekedését a sókoncentráció növelésével B.A sókoncentrációval nő a kidurranási amplitúdó A, B  nagyobb maximális hőmérséklet! Továbblépés: Kémiai folyamatok a buborék belsejében döntő fontosságúak! A fagyáspont közelében további intenzitásnövekedés várható Hibák csökkentése: stabilabb erősítő, víz tulajdonságainak jobb mérése


Letölteni ppt "Szonolumineszcencia vizsgálata TDK dolgozat, 2002. Készítette: Csanád Máté IV. fizikus Témavezetők: Horváth Ákos, Simon Gábor ELTE Atomfizikai Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések