Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) módosítása 2009. évi LXXIX. Törvény a gyermekek védelméről és a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) módosítása 2009. évi LXXIX. Törvény a gyermekek védelméről és a."— Előadás másolata:

1 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) módosítása évi LXXIX. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

2 A szeptember 1-től a Gyvt.-ben t ö bb v á ltoz á s t ö rt é nt, mostani előad á sban 3 t é m á t é rinten é nk melyekben az itt megjelent jelzőrendszeri tagok is fontos szerepet kapnak. T é m á ink: A jelzőrendszer műk ö d é s é vel kapcsolatos v á ltoz á sok Gyermekv é delmi igazgat á si b í rs á g V é delembe v é tellel kapcsolatos v á ltoz á sok – a csal á di p ó tl é k term é szetbeni foly ó s í t á sa

3 A jelzőrendszer működésével kapcsolatos változások /Emlékeztetőnek nézzük át hogy a Gyvt. 17.§. –ban a törvény által kik tartoznak a jelző rendszeri tagok és mik a kötelességeik/ Az észlelő és jelzőrendszere tagjai: az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

4 A meghatározott intézmények és személyek kötelesek: Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet Az előzőekben felsorolt/ meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

5 Kiegészítés: /ezek után a törvény ezekkel egészült ki/ (4) Ha az (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)-i) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez. (5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását.

6 A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében, jogsértésenként legfeljebb 200 ezer forint összegű gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, többek között az alábbi esetekben: Ha a működtető, a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a gyermeknek a Gyermekvédelmi Törvényben biztosított jogait megsérti, vagy ha a tájékoztatási kötelezettséget megszegi, továbbá ha a gyermeket, a szülőt vagy más törvényes képviselőt, az érdekképviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, vagy más hatósághoz forduljon, vagy az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki. A bírság több személlyel, illetve szervezettel szemben is kiszabható. (A bírság összegének meghatározása a körülmények teljes körű kivizsgálása után történik.) 2. Gyermekvédelmi igazgatási bírság

7 Fontos, hogy az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetőjén kívül arra a személyre is alkalmazni kell, aki az intézményvezető jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették. A jogerősen kiszabott és még nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A befolyt összeget a miniszter a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztését segítő feladatokra használja fel. A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabása helyett vagy mellett, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás engedélyezésével, működtetésével kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén, többek között a fenntartót, működtetőt kötelezheti, hogy a jogsértő személyt küldje az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített továbbképzésre, illetve a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés tartása iránt intézkedhet.

8 Gyermekvédelmi igazgatási bírságot kiszabni csak a december 31-ét követően elkövetett jogsértések esetén lehet. Amennyiben a jogsértés valamely állapot fenntartásával valósul meg, a gyermekvédelmi igazgatási bírságot akkor lehet kiszabni, ha a jogsértő állapot december 31-e után is fennáll. (A Gyvt. Záró rendelkezéseiben található)

9 Védelembe vétellel kapcsolatos változások – a családi pótlék természetbeni folyósítása Mikor kerül a gyermek védelembe? A Gyvt.68. § (1) Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.

10 Kiegészítések: (3) A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen a) kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, a Kt. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást, g) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti továbbá a szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre h) kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást.

11 (5) A települési önkormányzat jegyzője - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A települési önkormányzat jegyzője haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy b) a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni.

12 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet módosítása A védelembe vétel felülvizsgálata 90. § (1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás a) hivatalból indul aa) az elrendelő határozatban foglalt időpontban, ab) ha a jegyzőnek hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről, ac) a kirendelt családgondozó kezdeményezésére, ad) ha a védelembe vétel fennállása alatt a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el és a pártfogó felügyelő kezdeményezi a felülvizsgálatot; b) a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő, illetve más törvényes képviselő kérelmére indul. (2) A pártfogó felügyelő a védelembe vétel felülvizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg közli a jegyzővel a fiatalkorú pártfogó felügyeletét elrendelő határozatot. (3) A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú védelembe vételének felülvizsgálata során vizsgálni kell különösen a megállapított magatartási szabályokat, az egyéni gondozási-nevelési tervet és az egyéni párfogó felügyelői tervet.

13 (4) A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy a tárgyaláson - ha a felülvizsgálatot a pártfogó felügyelő kezdeményezte - a pártfogó felügyelő is meghallgatható. (5) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell: a) a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről, b) a következő felülvizsgálat határidejéről, c) az új egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásról a határidő megjelölésével, d) szükség esetén a pártfogó felügyelő és a kirendelt családgondozó felhívásáról, hogy a fiatalkorú ügyeiben egymást tájékoztatva, együttműködve járjanak el, e) a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt újabb intézkedésekről, f) a Gyvt. 68. § (5) bekezdése szerinti eredménytelen védelembe vétel esetén a gyámhivatal értesítéséről.

14 Eredménytelen védelembe vétel 91/E. § (1) A védelembe vétel eredménytelensége miatt a gyámhivatal értesítéséről a jegyző a) ha az intézkedés megtételének szükségessége a védelembe vétel felülvizsgálata során merül fel, a védelembe vétel felülvizsgálatának eredményéről szóló határozatban [90. § (5) bek. f) pont], b) az a) pont alá nem tartozó esetben külön végzésben dönt. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 munkanapon belül - a védelembe vétel fenntartása mellett - a jegyző döntését közli a gyámhivatallal és egyidejűleg az ügyben keletkezett iratokat átteszi a gyámhivatalhoz. (3) Az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői döntés alapján a gyámhivatal a hivatalból indított eljárása során megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, így különösen

15 a) meghallgatja a gyermeket gondozó szülőt, a különélő szülőt, a gyermek gyámját, szükség szerint más közeli hozzátartozóját, valamint indokolt esetben a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeket, illetve azt a családgondozót, aki a védelembe vétel során a családot gondozza, b) indokolt esetben környezettanulmányt készít, c) megvizsgálja a családbafogadás lehetőségét, az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésének indokoltságát, a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per megindításának szükségességét. (4) Ha a gyámhivatal eljárása során azt állapítja meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem teszi szükségessé a hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, az előtte való eljárást megszünteti, egyúttal az ügyben keletkezett iratokat átteszi a jegyzőhöz. (5) A gyámhivatal az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői döntés közlésétől számított 45 munkanapon belül hozza meg döntését. (6) A gyámhivatal döntésének jogerőre emelkedéséig a gyermek védelembe vétele fennáll.

16 A családi pótlék természetbeni folyósítása 68/A. § (1) Ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője - a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a erejéig a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat. (2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb egy év időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető.

17 (3) Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a települési önkormányzat jegyzője megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat a megkereséstől számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzat jegyzőjét vizsgálatának eredményéről, és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. Nem kell megkeresni a gyermekjóléti szolgálatot, ha a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását. (4) Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője - a gyermeket gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a 17. § (1) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével - gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről.

18 (5) A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a települési önkormányzat jegyzője dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának mértékéről, időtartamáról és módjáról, így a természetben nyújtott családi pótlék meghatározott összegének a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról és ezzel egyidejűleg eseti gondnok kirendeléséről. (6) A települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék meghatározott mértékének természetbeni formában történő nyújtásáról szóló rendelkezését és az eseti gondnok kirendelését, valamint védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendelését egy határozatba foglalja. 68/B. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére - figyelemmel korára, egyéni szükségleteire és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményére - eseti gondnokot rendel ki.

19 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet 91/A. §. (6) A jegyző a Gyvt. 68/B. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel eseti gondnokul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, a polgármesteri hivatal - nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó - ügyintézőjét, az óvodai és az iskolai gyermekvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját vagy az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottját rendeli ki. A gyermekjóléti szolgálat, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gondnokul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot. (7) Az eseti gondnokot tevékenységéért munkadíj nem illeti meg, indokolt és igazolt kiadásainak költségét azonban az őt kirendelő jegyző megtéríti. A költségtérítés mértéke havonta nem haladhatja meg az adott gyermek után természetben nyújtott családi pótlék összegének 10%-át. A költségtérítés összege nem vonható le a természetben nyújtott családi pótlék összegéből.

20 Gyvt. 68/B.§. (2) A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról, így különösen ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök természetbeni biztosításáról. (3) Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb tíz gyermek vonatkozásában gondoskodhat a családi pótlék természetbeni formában történő biztosításáról. (4) A kirendelt eseti gondnok az adott hónapra a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótlék felhasználásáról gyermekenként a következő hónap ötödik napjáig elszámol a települési önkormányzat jegyzőjének. 68/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának indokoltságát szükség szerint, de legalább félévente felülvizsgálja. (2) A települési önkormányzat jegyzője a felülvizsgálat eredményeként dönthet a) a családi pótlék természetbeni formában - változatlan időtartamban, mértékben és módon - történő további nyújtásáról,

21 b) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának, mértékének és módjának megváltoztatásáról, c) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről, ha az intézkedés fenntartása a továbbiakban nem indokolt. (3) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetésével egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzője szükség szerint dönt a védelembe vétel megszüntetéséről. Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) módosítása 2009. évi LXXIX. Törvény a gyermekek védelméről és a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések